Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-28 / 175. szám
Szabad szombat, szabad szombat Uol tölti, hogyan tölti szabad szombatját a dolgozó no? ••• A szabad szombat. Bekopogtattunk néhány vállalat kapuján, érdeklődtünk. mit csinál egy-egy nödolgozójuk. ha szabad szombatja van. Cearnai Jánosáé Első állomásunk a békéscsa- ' bai Pamutszövő Vállalat. Itt, Csarnai Jánosné szövőnővel beszélgetünk. Arcán, ahogyan kilép a zajos szövőteremből, még látszik a munka feszültsége, — A szabad szombatom érdekli Önöket? Nehéz arról számot adni, kérem. Hogy miért? Elsősorban azért, meri minden percére annyi teendő esik, mint a réten a fűszál, j Nem is hiszem, hogy akad a világon olyan háziasszony, per- , sze elsősorban az üzemi dolgozókra gondolok, aki el tudná sorolni mindazt, amit elvégez egy nap. alatt. — Három fiam van. Az egyik már nős. A másik itthon, az üzemben dolgozik, a harmadik j pedig katona. A férjem a MÁV dolgozója. Három felnőtt ember I anyja. Ebből adódik a legszebb feladatok egész sora. Az ittho- j niakat ellátni, mosni, vasalni rájuk, a távollevőt hazavárni, olyan jó és felemelő. Lelkesedése átragad rám is, bólogatok, ö pedig folytatja. — Ha szabad szombatom van. ! jut idő- arra is, hogy házikertünkben dolgozzam egy ke- i vesel. így megterem itthon a | zöldségféle, a kerti konyhára- való. — Kirándulás, szórakozás ; nincs a programban? 1 — Van egy húgom Miskofr- : con, amióta szabad szombat van vállalatunknál, őt ie meglátogatom néha. Bordi Alberto* — Lélektől lélekig- vezet az j út a szabad idő emberséges utján. Visz bennünket tovább a ; kíváncsiság kocsija. Már a Békéscsabai Szőrme- és Kézmű- j ipart Vállalat egyik szűcsműhe- j lyében vagyunk. Tizenhárom j vidám, jó kedélyű asszony cseveg itt, miközben ég я kezük ! alatt a munka. Özvegy Bordi Albertné ragyogó panofix bundát készít. Ügy áll műve előtt, mint a szobrász, aki tudja, hogy munkája szép és hasznos is, — Tudjuk, hogy egyedülálló dolgozó, és azt js, hogy egy fia van. Legyen szíves. mondja meg. mit csinál a szabad szom- j baton? — A múlt héten nagymosást, nagytakarítást végeztem. Jártam a piacon is, bevásárolni. Most vikendre készülök a szüléimhez, Gerendásra. — Nagyobb utazás nem .szerepel tervei között? — Az idén nem. Tavaly jártam társasutazás keretében a i „Szász-Svájcban”, Drezda ésj Karl Marx Stadt kornyékén. De ; ehhez nem volt elég a szabad I szombat, ráment az évi szabad- j ságom egy része is. — Nem nehéz egyedül élni, egyedül nevelni a gyermeket? — 1971-íben, amikor meghalt a férjem, úgy éreztem rámszakadt az ég. Azóta már köny- nyébb. Látom, hogy megértenek, segítenek a vállalatnál, megértenek a hivatalokban, a közéletben is. A szabad szombat is egyik tanújele a megértésnek. Marsa к Andrásáé — Mit csinál egy értelmiségi asszony a szabad szombatón? Erré- a kérdésre Maczák Andrásné gyógyszerésznőtől, a Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központja dolgozójától kaptunk feleletet. — Nem vagyok jb riportalany. — így kezdi a beszélgetést. de azért készségesen válaszol kérdéseimre. — A mi szabad szombatunk nem a szokásos szabvány szerint van bevezetve, munkaidejét a hét más napjain dolgozzuk le. de mi így is nagyon szeretjük — folytatja a témát. — Milyen egy-egy szabad szombat „műsora” Önöknél? — veszem a( a szót. — Ami a hétköznapok rohanó tempója közben elmarad, takarítás, mosás, vasalás, akt elvégzem. Hétköznap étteremben étkezünk, szabványok szerint főtt ételeket eszünk, szombaton megfőzöm a család, férjem és két fiam kedvenc ételeit. Olykor elviszem a két gyereket a strandra. Nemrég meghallgattam egy orgonahangversenyt. Beethovent játszották, de többet vártam a rendezvénytől. .. Egyébként Liszt-hódoló vagyok. — Hobby, egyéni kedvtelések? — Szeretnék szabni, varrni, va« egy tóe villanyvarrógépem, a „högykritikusok” szerint nem minden siker nélkül dolgozom vele. persze csak a családtagok számára. — Utazás, távolabbi tervek? — Nagyobb utazásra nincs idom. De, ha eljutok Budapestre, szakmai továbbképzésre, akkor megnézek egy-egy nívosabb fővárosi színházi előadási is. Egyébként időm nagy részét aria használom fel, hogy új lakásunkat, melyhez csere útján jutottunk, szebbé, otthonosabbá tegyem. Szabad szombat, szabad szombat! Még nem nagyon régj fogalom életünkben, mégis olyan, mintha öröktől fogva odatartozna. Vigyázzunk rá. hiszen minden perce a miénk! íiésskó András uuiininimiinnHiniiiiiiiinnuinnninnnumiii V. JEGOROV DÓK U MENTEM REGÉN YE Д szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA. HAVAS ERVIN Ligyija Alekszandrovna 4 евЁлш ШЗ. JÚLIUS 28, : 2: • 'Esteledett, amikor a Citroen j megérkezett Teherán európai : jellegű, északi részébe. Hároimr • négyemeletes házalt, tágas áb■ lakokkal, széles, aszfaltozott ul■ oák, parkok, emlékművek. Az ut- ! cári azonban a legújabb típusú : autókkal lovaskocsik, szamárfo■ gatok. tevekaravánok kevered- ! nek. A kéfpupú óriások komoran : lépegetnek, mintha azon töpren- : génének, hogy e régi, kényelmes S utakat miért, is borították be bi- ! turnéiméi. : A Citroen a „Nagyeri” szál; lónál fékezett. A kereskedelmi ; képviseletre már késő' lett volna : beláitogatni, így hát Szergiejev : elfoglalta szobáját és kényelme. ; sen végigheveri a díványon. ■ Reggel, elgyalogolva Teherán : legforgalmasabb útkereszteződe- : séig, az üzletekkel zsúfolt Lale- ; zár- és az ele gáns Isztambul ut- ! ca sarkáig, befordult a Lalezár ; utcába. Ebben, költői neve elle. • nére (Virágasrét utca) egyálta- ; lám nem pompázott virág, de ■ még egy fűszál £ém; viszont nagyon élénknek, vidámnak tetszett. A kirakatok — a szövettől a szivárvány színeiben csillogó drágakőig — roskadoztak az áru. tói. Szergejev hamarosan a fényes, de nem túl hosszú utca végiére ért, ott már a Paminár kerület kezdődött, mely a kereskedelmi képviseletnek is otthont nyújtott. Nem sokáig kellett keresgélnie, néhány perc múlva felkapaszkodott az épület második emeletére. íme — megkezdődik a munkája. A folyosón sox ember — többségük hely, kereskedői — várakozott. Szergejev megállt egy ajtó előtt: „L. A. Zagorujko főkönyvelő1’. Bekopogott. — Szabad — hallott egy csengő hangot az ajtó mögül. Belépett, s határozatiam uil megtorpant. Azt képzelte, hogy egy száraz „számkukac” fogadja majd, de csodálkozására egy huszonöt év körüli, kedves arcú nő emelkedett fel az asztaltól. Szergejev zavarában valami olyasmit motyogott, hogy ő 3. fő. Egy alkalommal a gyógyszerészek munkájának méltatásakor mondotta a szónok: a gyógyszerész egész eleiében jót cselekszik. mert fájdalmat enyhít, s beteg embertársain segít azzal, hogy gyógyszert ad. Van ebben valami igazság. A segítés az emberi humanitás egyik közvetlen megnyilvánulása, mégha valaki csupán kötelességből teszi. csupán azért mert ez a szakmája. De ha ez a munka párosul az egyén humanitásával is. akkor azt az embert tiszteiéi, hála és megbecsülés övezi. Ilyen ember Kemény Imre gyógyszerész, aki több mint fél évszázada a hivatásának él. A betegek igaz barátként, mindig segítőkész társukként ismerik. Még 1916-ban kezdte pályáját, Szabadszálláson dolgozod s onnan került Békéscsabára. Most 75 éves. Amikor a meghitt csendességben a Békés megyei Gyógyszer- tár Vállalat Központjának igaz. gjatói szobájában életéről, munkájáról beszélgetünk sem tagadja mag önmagát. Az embc- I ékről, a betegekről most is soksok szeretettel, kissé talán meg. hatottan beszél. Miért e meghatottság? A múltat idézve egész élete végigpereg előtte, s arra gondol, érdemes volt. Tiszteletet:. hálát és megbecsülést érzett mindig nemcsak a betegek, hanem felettesei részéről is. A legnagyobb elismerés éppen a napokban érte. Nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érkönyvelőt keresi, de a másik határozottan kezet nyújtott: — Zagorujko Ligyija Alek- eazandrovna, a főkönyvelő — Miben állhatck rendelkezésére? — kérdezte hivatalos hangon, — Szergejev Jakov Vaszilje- vics könyvelő jelentkezem szolgálatra. Ligyija Alekszandrovna arca megváltozott: — Moszkváiból1? A népbiztos. Ságról? — Nem. Bakui vagyok — válaszolta Szergejev és nehézkesen 'leült a székre. — Igen? — a nő nem palás- tolta csalódottságát. Kincs szünet állt be. — Mi újság Bakuban? — törte meg a csendet Ligyija Alek- szandrovna — Mindig öröm olyan emberrel találkozni, aki hazulról érkezett. Bár én csak néhány órát töltöttem Bakuban, de megtetszett nekem. Fél esztendeje, amikor ideutaztam. — Baku szépül, terjeszkedik. Arra gondolt, hogy untig elegendő a rövid válasz, hiszen ez a nő úgysem ismeri az új lakónegyedeket, parkokat. — Azonnal láttam, hogy honnan érkezett Vajon я mi férfia. ink ' miért mindig kék boszton- ruhábao utaznak külföldre? — évelődéit Ligyija Aiekszand- rovna. — Mert akik ellátják óikét, ezt tartják a legalkalmasabbnak — dörmögte Szergejev, végigpfl. lant va a ruháján. A beszélgetés megint megszakadt . — Hol szállt meg... Jakov Va- sziljevics? — A „Nagyeri” szállodában demrend ezüst fokozatát kapta, melyet ünnepélyes xereteig kozott Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese adott át. — Soha nem gondoltam, hogy ilyen nagy öröm ér — mondja a kitüntetett. — Pedig nem ez volt az első. A félszabadulás óta érzem csak igazán a megbecsülést. S ennek ékes bizonyítéka, hogy 1960-ban az Egész, ségügy Kiváló Dolgozója, 1970- ben az Érdemes Gyógyszerész kitüntetést kaptam, ezenkívül 25 éves pártmunkáért Jubileumi Emlékérmet. És most a legszebbet. a kormánykitüntetést. Nem is találok szavakat örömöm kifejezésére. Szeretem az embereket. Jó érzés, 'hogy .bizalommal fordulna^ a gyógyszerészhez. Sokszor kémeik felvilágosítást a gyógyszer hatásáról, elmondják bajukat is es ha ismét visszajönnek, közűik, hogyan, használt az orvosság. Nem mindegy hogyan adjuk át azt a gyógyszert. A beteg érzékeny a hang színére is, s ha mindemellett kedves szóval ^tanácsadást is kap, akkor a bizalma erősödik. Kemény Imre így dolgozott évtizedeken át. A békéscsabai 3-as gyógyszerbárban sokan ismerik. Mindig szívélyes, udvarias a betegekhez, s munkatársai is tisztelik. Tizenegy évig dolgozott csupán ebben a gyógyszer tárban. de tíz évig volt a vállalat párttitkára is. Az egész megyében ismerik tehát, s mivel szeptember 1-vel nyugdíjba vonul, munkatársai meleg hangulatú ünnepséget rendezték. Feleségével együtt, akii hosszú evekig munkásőr is volt, a felszabadulás első éveitől aktívan vesz íészt a munkásmozgalmi életben. De most sem kíván pihenni. — Családi okokból Budapestre költözünk — mondja. — Ott is szeretnék bekapcsolódni a közéletbe. Szerettei és emberséggel végezzék munkájukat. Éljen bennük a hivatástudat, mert soha ilyen erkölcsi és anyagi megbecsülésben nem volt részük a gyógyszerészeknek, mint a mi társadalmunkban. Kasnyik Judit — Még ma bemutatom magát a gazdasági helyettesünknek. .Jó az ismeretsége, keres majd egy kellemes lakást. Egyedül érkezett vagy я családjával?... — Nincs családom. __ Nos, kezdje a munkáját tájékozódással: meg kell ismernie a piaci konjunktúrát, a megkötött szerződéseket. Azután nézze át a tavalyi. 1939-es beszámoló jelentést. A konkrét tennivalóira később térünk rá. bu gyija Alekszandrovna azonban elég részletesen elmagyaráz_ ta, hogy mi les 7. a feladata. Szergejev örömmel vette tudomásul, hogy a nő nagyszerűen ismeri a rábízott ügyeket. Végül líigyija Alekszandrovna felállt az asztaltól. __Menjünk, bemutatom a k épviselet vezetőinek és я könyvelés dolgozóinak. Mindketten kiléptek az irodából. ф * ^ — Mit szótez, Hans, mennyire elszemtelenedtek ezek a helyi firkáezok — a nehézkes, hosszú hajú, szőke férfi, — már túl a negyedik ikszen, — felemelkedett a?, asztalka mellől és oda- nyújtott egy iráni újságot beszélgetőtársának. — Max, úgy latosaié, felháborodásodban azt. is elfelejted, hogy nem tudok perzsául. — Majd. én felolvasom — és Máx. ahogy a másik nevezte ót vagyis von bittel, az iráni nemet követ, lassan, akadozva fordítani kezdte német nyelvre az említett cikfcßfc” „Országunk fokozatosan olyan képet elit, mintha civil ruhás német csapatok bekebeleztek мой», Alte* a tanú ninoe ■« „Egész életében jót cselekszik..." Búsa as útssélen Kondorosról Szarvas felé kő zeledve szőnyegként takarják lt az út padkáját a gépkocsikro leszóródott búzaszemek milliói Önfeledten lakmározzák a vére bek, a gerlék, galambok és ön magukban talán csodálkoznál is, hogy milyen jóravalók az em bereg. Ha autó közeledik, riad tan felrepülnek és a jóllakott Ságtól ellustulva alig tudják el kerülni az összeütközést Egyi kük-másikuk nem is képes é a porba, illetve a búzába hull miután véres nyomot hagy ma ga után a szélvédő üvegen. Mennek az ömlesztett búza vaj megrakott teherautók egy más után. Szerencsére sokszoi kell fordulniuk. mert vai mit szállítani. Sietne! is. Am egy kis szélör. vény olykor-olykor bclemarko a ponyva nélküli rakományba, i játékosan leszór belőle egy fél- lapátra valót. És mintha élvez, né. néhányszor megismétli a esínytevésl. Kíbicnek semm sem drága. Van olyan is, hogy a gépko csiról a réseken szóródik le а búza. Olyasfajta módon, mint s homok a homokórán. Csak ei inkább a kilométert és nem aa időt mutatja. Lehetne szabályozni is úgy, hogy a „búzaára’ mondjuk 10 kilométerenként jár jón le. Ha siet, egyik-másik rési be kell tömni. Elvégre a búza mégsem kimondottan madáreledel. —or.
