Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-28 / 175. szám

A szolgáltatások és az árpolitika И г életszínvonal emelkedé­sét tükrözi, hogy az el­múlt két évben mintegy 18 százalékkal nőtt me­gyénkben az áruforgalom. Egy­re többen vásárolnak háztartá­si gépeket, bevezetik lakás uk- ga a gázt, a vizet. Nő a szol­gáltatások iránti igény is. éven­te mintegy 5—10 százalékkal. Megyénkben csaknem 30 vál­lalat, szövetkezet végez szolgál­tató tevékenységet. Munkájuk az utóbbi években sokat javult, gyorsabban és pontosabban dolgoznak. A szolgáltatásoknak azonban ára van. Az állampol­gárnak havi kiadásainak latol­gatásakor ezeket is számba kell vennie. Sok kicsi sokra meg}'. Hiszen a gáz, a víz, a kémény- seprés, a szemétszállítás, a tv, a rádió, a háztartási gépek ja­vítása, a ruhatisztítás, avaçv adott esetben a temetkezési szolgáltatások igénybevétele fontos és elodázhatatlan. A párt és kormány árpoli­tikai irányelvei a szolgáltatá­sok díjazására is vonatkozik. Egyes szolgáltatások költségeit jelentős mértékben az állam fedezi. A vízszolgáltatás ese­tén az állami támogatás három­szorosa a vállalat által felszá­mított díjnak. A szolgáltató vállalatok, szövetkezetek zöme azonban évről évre több nye­reségre tesz szert. Mivel a szol­gáltatások többsége maximált árformába tartozik, a nyeresé­get jobb üzem- és munkaszer­vezéssel, időkihasználással, gé­pesítéssel, ’ egyszóval a terme­lékenység emelésével érték el. Ez mindenesetre nagyon dicsé­retes. Megyénkben több szolgál­tató vállalat mondhat magáé­nak szép eredményeket. A ké­ményseprő vállalat nyeresége elérte az árbevétel 26 százalé­kát, a temetkezési vállalat a 17 százalékot a múlt évben. A nyereségszemléletnek azonban, különösen a kényszerjellegü szolgáltatásokat végző vállala­tok esetében egy hátulütője van. Mivel monopolhelyzet­ben vannak, egy bizonyos nye­reségszint elérése után csupán HMUIIIHIIIHIIIIIHIHHIHIUIIIHIM! ország politikai és gazdasági éle­tének egyetlen olyan területe sem, ahol ne ülnének ott a né­met. tanácsadók, konzultánsok. Vajon maradt-e, akárcsak egyet­len német vállalat, amely ne képviseltetné magát országunk_ ban állandó személyzettel, amely fittyet hány hivatalos szerveink rendelkezéseire?! Nyílt titok, hogy e tanácsadók éK vállalati megbízottak többsége valójában politikai tevékenységet folytat, feldúlja az életünket...*’ — Elég .ebből! — von Bttel dühösen összegyűlve az újságot, behajította ' a papírkosárba. — Azt hiszem megérted, Hans, hogy az ilyen irományok meny­nyire csökkentik iráni befolyá­sunkat. Von Ettél elhallgatott, keze idegesen játszadozott az asztali cigaretta tartóval. — Max, te csupán azért hívtál ide, hogy felelvasd nekem, ezt a cikket? t — Nem, csak még mindig ha­tása alatt vagyok annak a kel­lemetlen beszélgetésinek, amit reggel a külügyminisztériumban, folytattam, éppen az iráni sajtó zafcclátlariságn miatt. De a bosz- szúság nem jár egyedül. Félórá. val ezelőtt kaptam Berlinből egy kínos rádiógramot. Winkler is­mét követeli: gyorsítsuk meg a kaukázusi és a közép-ázsiai ügy_ nökségek felkészítését. Ea a szemrehányás téged illet, Hans! Von Ettél beszélgetőpartnere, a testes, hatvan év körüli, ko­paszra borotvált férfi, testalka­tához mérten aránytalanul für­gén felpattant az alacsony ka- rosszékből és odament az ablak, hoz. A párkányra könyökölve dühösen kifakadt; az eredmény tartására törek­szenek. Nyilván így a legké­nyelmesebb. Nincs ami inspi­rálja őket a fejlesztésben. A szolgáltatási igény csökkentésé­től sem kell tartani. Biztonság­ban érzik magukat. És ami fontos, a nyereségük is biztos. Holott a társadalmi érdek azt kívánja, hogy üzem- és munka- szervezéssel, a termelékenység emelésével eredményüket to­vább fokozzák. Ám a nyereség­szemlélet óvatossá teszi őket. Vajon miért? A lakosság életszínvonalának emelését szem előtt tartó párt és kormány árpolitikai irányel­ve ugyanis kimondja, hogy az árbevétellel arányos nyereség­szint elérése indokolttá és lehe­tővé teszi a szolgáltatási díjak csökkentését. Az irányelv alapján született a 3 1971. AH sz. utasítással módosított 9 1967 AH sz. utasítás előírja a maxi­mált árformába tartozó szol­gáltatási díjak csökkentésének felülvizsgálatát. Igaz, az utasí­tás nem mai keletű. Sőt a ha­táridőt sem hónapban, sem év­ben nem szabja meg. Mégis félreérthetetlen a végrehajtás időpontja. A nyereségszint ha­tározza meg. És ilyen esetben az Anyag- és Árhivatal utasí­tása már sürgető társadalmi érdekké válik. Mégpedig úgy, hogy a szolgáltató vállalatok, illetve szövetkezetek tevékeny­ségüket tovább fejlesszék, s ugyanakkor a szolgáltatások díjainaik csökkentésével járul­janak hozzá az életszínvonal emeléséhez. Mindez nyomaték- kai indokolja, hogy a jelentős nyereségre szert tevő szolgál­tató vállalatok, szövetkezetek vizsgálják felül a maximált ár­formába tartozó szolgáltatási dijakat, s a vállalati és társa­dalmi érdek figyelembevételé­vel, csökkentsék azokat. A fel­ügyeleti szervek pedig segítsék elő a vállalatok ilyen irányú tevékenységét, illetve kezdemé­nyezőként lépjenek fel. Mert, hiszen . erre is van lehetőségük. Ugyanis árhatósági jogkörük van. (Serédi) — Winkler tábornok azért hepciáskodik, mert utál engem. Megtudtam, hogy egyszer italos állapotban kijelentette: ..Majd én leszómo’ek ezzel a von Schön, hausen nevű trotlival”. Winkler- nek köszönhetem, hogy ide, az isten háta mögé száműztek, kö­vetség» titkárnak. — Nocsak Hans, azt hittem örülsz, hogy vel.em dolgozol! Szá­momra te olyan tapasztalt fel­derítenek számítez, ak,i különö­sen fontos küldetést teljesít. — Csakis я barátságunk miatt maradok itt — dohogta Schön- hausen. — Még nem mondtad el, mi történt köztelek... — Bagatell dolog. Maga alá akart gyűrni, összeroppantani, hogy vakon végrehajtsam a fan­tazmagóriáit, én pedig tudtára adtam, hogy törtető, tehetségte­len fráternek tartom, fantáziát­lan katonaembernek, akinek fo­galma sincs a hírszerző munká­ról. — Elviselhetetlen vagy. Miért rúgod össze a port olyan ember­rel. akitől az előmeneteled függ! Ne haragudj, ha a barát jogán őszinte leszek: nem vagy tárgyi, lagos. Winkler természetesen nem eléggé tapasztalt, de nem is ostoba,. Azt hiszem, azért harag­szol, mert ő került, abba a be­osztásba, amelyikre te pályáztál — Ezzel együtt buta, mint a sötét éjszaka. S gondold el, ez a kretén vette magának a bátorsá­got. hogy engem kioktasson, amikor ideutaztam. Egv álló óra hosszat ködő® célzásokkal igye­kezett tudtomra adni, hogy a mi egész hadműveletünk csak я ke. lett győzelemmel ér véget. Mint. ha én nem tudnám ezt! Mintha Olaj vadászok a Dunán Szászhalomibattánál naigy mennyiségű nyersolaj ömlött „ Dunába. A Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei rőzseréocsal kerítették körül a veszélyeztetett Duna-szakaszt, a beom­lott nyersolaj jelentős részét perlitte! közömbösítették. Képünkön: rőzsekordont húz a kitűző hajó. (MTI fotó: Fényes Tamás — KS) A nagydíj cs tartozékai Régi áron gyermekágy A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet márciusban idejgile. nesen megtiltotta a jugoszláv Dragana kárpitozott bútorgarni. túra és я szombathelyi Erdő. % ] Fafeldolgozó Gazdaságba,, ké. ; szült gyermekágyak árusítását. ■ A szükséges minőségvizsgálatok, illetve я hibák kijavítása után a KERMI most bizonyos megkö­tésekkel engedélyezte az árusí­tásukat. A Dragana garnitúrát a heverő konstrukciós hibája mi­att csak ülőbútorként, a minő­séghiba megjelölésével és ennek megfelel (fen alacsonyabb áron lehet forgalomba hozni. A gyer­mekágyakat csak védőhálóval és az annak felszereléséhez szük­séges útmutatóval, a régi áron szabad árusítani. nem dolgoztunk volna együtt a Barbaio-sa-lerv részletein! Tud. va. hegy én kiválóan tájékozott vágj’о к a közel- és közép-keleti politikában, unalmasan airról győzködött, hogy alapvető cé­lunk — a katonai szövetség Iránnal, elfoglalni Indiát s meg­szerezni az iraki olajat az Orosz_ ország elleni háborúhoz. Különö. sen hosszan és zavarosan ecse­telte, hogyan szervezzem meg a szabotázsakciókat Bakuban. Nem győztem cérnával és megmond­tam, ne kábítson engem a buta közhelyeivel. — Jobb lett volna hallgatni, Most egyre követelőzőbb ]esz. — Igazán nem vallottunk szé. gyent. Megszerveztük az iskola, kát, tapasztalt instruktorokkal rendelkezünk, folyik a felkészí­tés. A közeli napokba« meg­kezdjük ügynökeink átdobását Oroszországiba. Mit akar még tőlünk? — Winkler a bakui rezidens miatt nyugtalankodik. — Bemutattam egy sor jelöl­tet az oro®z emigránsok közül, de Wink'er ragaszkodik hozzá, begy az illető szovjet ember le­gyen, pki élvezi a helyiek bizal­mát... Mit csináljak — utazzam át. hogy megfelelő embert talál­jak?! — Sötéten látod a helyzetet, Hans. Megoldhatjuk a problé­máit anélkül, hogy elutaznál. Té­ged tanítsalak rá — hogyan? — Max, te ma egyszerűen rossz hangulatban vagy. Ott hagytam az irodámban Heckert. et, befejezem vele a dolgom és visszajövök. Lejátszunk egy per. ti biliárdot. (Folytatjuk) Szegeden az Alföldi Élelmi­szergazdaság '73 kiállításon a Vizesfási Állami Gazdaság monumentális berendezése igen sok látogatót vonz. Ennek a berendezésnek segítségével a szárítóüzemet irányító dolgozók a képernyőn figyelhetik meg a műveleteket. A kamerák fel­veszik az éle'miszergazdaság látogatóit is és képernyőn vi­szontláthatják magukat a kí­váncsiskodók. Egyik legmozgal­masabb. legnépszerűbb része ez a kiállítási nagycsarnoknak. Mégiç az, állami gazdaság a MÉM- nagydí.ját nem ezért, ha­nem a rizstermesztés zárt rendszerének kidolgozásáért, s a bemutatott termékeiért kap­ta meg. Nagy megtiszteltetés, megérdemelt jutalom. Hogyan is kezdődött? Hazánkban a rizstermesztés­nek több szakaszát különböz­tetjük meg. Kétségtelen, az utóbbi években ismét fellen­dülőben van ez az igen fontos ágazat, s a jövő gazdaságos, biztonságos rizstermesztéséért sokat tettek a vizesfásiak. 1965_ ben tanulmányúton jártak a Szovjetunióban, ahol különböző gazdaságokban tanulmányozták a legkorszerűbb módszereket. Ettől kezdve fokozatosan alakí­tották ki zárt rendszerüket, ami nem volt e'éggé könnvű. A jűzsbetakarítás hosszú évtize­dekig kézzel történt, irtózatos erőfeszítéssel, áldozatvállalás­sal. А-dán meaie'entek a kü­lönböző betakarító gépek, a rendre aratók, a féllánctalpa­sok. de ezek nem oldották meg a nehéz és kíméletlen munkát, a tökéletes betakarítást. Végül is a teljes lánctalpas kombáj­noknak sikerűét a nehéz, fel­ázott vizes talajon elcsépelni a rizst. A talajművelést hidraulikus ekékkel oldották meg, mert ezek mozgékonyabbak voltak a függesztett ekéknél, lehetett ve­lük manipulálni. Házilag alakí­tották ki a többi talajművelő gépet, a nagy súlyú simít ókat, boronákat, hasogatókat. Ugyan­így a szántáshoz szükséges gé­peket is, mert a magyar ipar nem gyártott a kötött talajra megfe’elő berendezéseket. Gé­pek tehát már voltak, követ­kezett a műtrágyázás megoldá­sa. Saját kísérleteket végeztek különböző kontroli-parcellákon, s a legújabb dolgokat, vegysze­reket évről évre kipróbálták. Meghatározták mikor, mennyi műtrágyát szórjanak ki repü­lőgépről. A rizsfaj tákból a szarvasi, kákái és a dubovszki 129-es fajta vált be. Kidolgoz­ták a technológiát, milyen csí- raszúmmal, mikor és mennyit vessenek. a vegyszerezés! tech­nológiát pedig a szarvasi kuta­tóintézettel közösen határoz­ták meg. Általában 500 hekt - ron díszük évenként a vízi. gabona. Folyamatosan alakult ilyenné a vizesfási módszer, évről év­re fejlődött. Amikor megoldot­ták a talaimúvelést. я kombáj- nolást. akkor a szalma, és a szembetakaritás következett. Lánctalpasokra tartályt szerel­tek a szemnek, s a lánctalpa­sok a vizes rizsfö’dekröl ki- hordták a termést az utakra, s ott teherautókra, pótkocsik­ra szórták. A gazdaság beren­dezkedett a szárításra is. A rizsszalmát vagy préselik, vagy homlokrakodó, gépekkel kihú­zatják és kazlazzák. A rizs termesztésénél lénye­ges a terep karbantartása, kezdve a esa tornát isztítéstól. ennek a gépesítését is megol­dották. Napjainkban, a Viharsa­rok legnagyobb rizstermesztó gazdasága a Szarvasi Állami Gazdaság. A Pankotai Állami Gazdasággal együtt hántplóüze- met épített. Ez az összefogás nagyon életre való, hiszen ez­zel kialakult a Békés—Csongrád megyei állami gazdaságokban a rizstermesztés zárt rendszere. Ma már több szövetkezet is tagja ennek a társulásnak, ösz- szesen tízezer hektár területre terjed ki az együttműködés. Megalakították az állami gazda­ságok országos rizstermesztő szakbizottságát, amely hivatott arra. hogy a termelés fejleszté­sét nyomon kövesse, koordinál­ja. a világon fellelhető techno­lógiát alkalmazza. S megfelelő összhangot teremtsen más élel­miszergazdasági cikkek mellett a fehér aranynak is. A fáradozás, az áldozat nem volt hiábavaló, bizonyítja ezt a MÉM nagydíja. S ha a tervek realizálódnak, már mint hogy az állami gazdaságok, illetve a társulás tagiai nemcsak ter­mesztik a rizst, hanem csoma­golják. félkész állapotban tud­ják piacra dobni, a vásárlók elismerése sem késik. Sz. L I. 5 ШйШЖШ w 1913, JULIES Z&,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents