Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-28 / 175. szám
Kúdái János látogatása Zuglóban ! Kádár János, a* MSZMP KB első titkára Németh Karolynak, a budapesti pártbizottság első tii- kárának társaságában a XJV. kerületbe látogatott ée megtekintette az örsvezér téri új lakótelepet, (Fotó KS — Wormser Antal felv.) №м1п»н1иини*шни«1»инм11нпн1«|ии11«и«н111н»ж1имит»»ип1м1н»им»н11»и«1 ? m w « ■ : « : 1 a a a a S ■ ■ : : : * ! ■ a « « a a X Szarvason az ipart. őt ipari szövetkezet képviseli, melyeknek éves termelése, értékben mintegy 400 millió forintot tesz ki. A ikét legnagyobb a vas- és fémipari, valamint a Szirén ruházati szövetkezet. Az utóbbi, a tavalyi eredménye alapján az idén elnyerte a - Kiváló Szövetkezet címet. Először az immár több mint két évtizedes fennállása óta. Mindezekről Kőris György, a városi pártbizottság titkára tájékoztat, aki többek között még I azt is elmondja, hogy a ruhá- zati szövetkezetben jól szerve- ; zett a munka és az egy főre j jutó éves termelési értéke — j jelentős bérmunka mellett is —, | meghaladja a 120 ezer forintot. ; Az évek során magam is fi- , gyelemmel kísértem a szövet- I kezet fejlődését. Lépésről lépésre haladt előre, nem hagyva maga mögött légüres teret, amely visszahúzhatta volna. A vezetők szerények maradták, soha nem próbálták a szövetkezetét nagyobbnak feltüntetni, mint amekkora. Reálisan ítélték meg a helyzetet és a körülményekhez alkalmazkodva igyekeztek a termelést úgy kialakítani, hogy a szövetkezet versenyképessé váljon. Egy kis visszapillantás Kőris György sok elfoglaltsága közepette is szívesen elkísér a szövetkezetbe. Ügy vélem, mint szarvasi lakos is büszke a város immár nevezetessé vált ruhaiparára. Mint párttitkár pedig egyetért velem abban, hogy a Népújság ennek a szövetkezetnek az életéből adjon az olvasóknak egy csipetnyit ízelítőül. De kezdjük talán egy kis visszapillantással ! Szabómesterek alakították meg a szövetkezetei 1950-ben, majd szabósegédeket is befogadtak magúk közé. Kezdetben férfiöltönyöket és munkaruhákat készítettek. Később férfiingeket is kezdtek gyártani, s 1963-ban teljesen erre az egy profilra tértek át. Kezdődött a szalagtermelés, amihez hozzáértés kellett. Tanműhely létesült, ahol évről évre képeztek ki fiatal lányokat varrónőkké. Később közülük néhányan a ruhaipari és a közgazdasági technikumot is elvégezték. És -1971-ben Szarvason létrehozták a ruhaipari szakközépiskola kihelyezett tagozatának egy évfolyamát, ahová 18-an jelentkeztek. Ök 1975-ben érettségiznek. Közben jöttek is a saakkép- zett fiatalok. így lett Máté László termelési, Kiszely Mihály áruforgalmi osztályvezető, felsőfokú technikumi képesítéssel pedig Hoffmann Irén és Bene Katalin modellszerkesztő. A szakmunkásképzés termé- y:en évről évre folytatódik, Többen szakmunkásvizsgát tétígy lett nevezetes a Szirén tek az idősebbek közül is, akiknek előzőleg tanfolyamot szervezett a szövetkezet. Harc a másodpercekért Máté László számítása szerint ma egy ing átlagosan 30 perc alatt készül el a szövetkezetben. Azelőtt jóval hosz- szabb idő kellett hozzá. Sorra, rendre faragta le a másodperceket a technika és a technológia fejlesztése, az ehhez igazodó szervezés, nem utolsósorban pedig a szakmai hozzáértés, amit a vezetők és a dolgozók tanulással és gyakorlattal szereztek meg. Ám ahhoz, hogy a szövetkezet versenyképes maradjon, további „időnyerésre” van szükség. Máté László erről a következőket mondja: — Egy ing előállítási idejét átlagosan 24—25 percre kell csökkentenünk. hogy a világ- színvonalat elérjük. Tehát 5—6 percet kell még ledolgoznunk. — Milyen lehetőségek vannak rá? — Több új gépünk van. amit csak nemrég helyeztünk üzembe. Ezeknek az eredménye hamarosan -megmutatkozik majd. De gépesítünk még tovább, amihez érteniük és alkalmazkodniuk kell a dolgozóknak. Emellett persze a munka- és a technológiai fegyelem betartása is fontos követelmény. Hogy a gépesítésben meddig jutott a szövetkezet, arra Babák Mihály, a szövetkezet párt- alapszervezetének’ titkára egy epizóddal világít rá: — Meghívtuk az NDK-beli TEXTIMA varrógépgyár műszaki igazgatóját: látogasson el hozzánk Szarvasra. Nem akart kötélnek állni, gondolván, hogy kicsi a szövetkezet. Később mégis rászánta magát és elcsodálkozott a látottakon. Amikor pedig az idén Máté Lászlóval, Fabó Béla technikussal és j Pusztai János áruforgalmi ügy- i intézővel kint voltunk a lipcsei vásáron, ő hívott meg minket gyárlátogatásra. Azóta is jó a kapcsolat közöttünk. Technikai újdonságok Való igaz, jócskán van látnivaló az üzemrészekben, ami legalábbis nekem technikai újdonságot jelent. Érdekes látványosságot nyújt például, ahogy a 6 fejes hímzőmotolla különböző kis ábrákat hímez automatikusan. Az a "három gép, amelyen Burázs Györgyné dolgozik, gomblyukakat köt. Any- nyit, ahányra szükség van. Csak be kell állítani a gépet és sorban ráhelyezni az ingeket. Egyegy gorrtblyuk néhány másodperc alatt kész. A két zsebfelvarró automata gép is igen sok embert helyettesit. Mj is lenne, ha egyszer elromlana valamelyik? Vannak szakértők, akik gyorsan kijavítanák a hibát. Ennél és a gomblyukkötőnél is. Egy olasz cégtől vásárolta a szövetkezet a gépeket. Két műszerész Olaszországban sajátította el szerkezetük és működésük titkait. És mennek még mások is abba a gyárba tanulni. Sok más újdonság is van, melyek mindegyikéről külön előadást tudna tartani Máté László. Arról is, hogyan kapcsolódnak be ezek a termelés egész folyamatába és a közeljövőben milyen új gépek, berendezések érkezését várják. Elmondja, hogy bővítik a varrodát és új vasalótermet alakítanak ki, amely kedvezőbb munkafeltételeket biztosít majd. Mindezek alapján 1975-ben a termelési érték eléri már a 130—140 millió forintot. Amilyen meggyőzően és lelkesen beszél, nem is kételkedem abban, hogy a szép tervek megvalósulnak. És mind közelebb jut a szövetkezet a világ- színvonalat jelentő, de ma kissé még távolinak tűnő célhoz. Ahhoz, hogy átlagosan egy ing elkészítésének ideje 24—25 percre csökkenjen. Több a jó, mint a rossz Az is igaz, hogy az új technika beszerzéséneK anyagi feltételeit a régi technikával kell megteremteni. Ezért pedig már az előző években is talán a Zója-szalag, s az ahhoz tartozó Egyetértés aranyjelvényes szocialista brigád tett a legtöbbet. Nem a legfiatalabbak, akik a brigádban dolgoznak, ám itt is érvényes az a mondás, hogy gyakorlat teszi a mestert. Az évek során szalagvezetők, meó- sok kerültek ki közülük, sokan többszörös kiváló dolgozók. A szaiagvezető Kovács Mi- hályné, aki a 1 egszókimondóbb asszonynak Borgulya Pálnét tartja. Ô nem is lepődik meg, amikor egyből azt kérdezem: — Miért szoktak perlekedni? — Hát ha olykor jönne... Például rossz a szabvány. Emiatt lassan, vigyázva kell dolgozni. Mi korrigáljuk a hibát, de közben nem keresünk. Előfordul — válaszol. Véleménye szerint azonban sokkal több a jó, mint a rossz. ! A legfontosabbnak tartja, hogy a szalagban mindenki iparkodik, senki sem húzódik a munkától. Jól termelnek, van pénz. Végül megjegyzi: — Általában havi 2300 forintra vagyunk „hitelesítve”. Üzemmérnök, üzemgazdász és általános iskolai tanárképzés a katonai főiskolán A honvédelmi miniszter es а művelődésügyi miniszter egy üt _ tes utasításban szabályozta a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláin szervezett üzemmérnöki. üzemgazdász, illetve általános iskolai tanárképzést. Az utasítás értelmében a Kossuth fajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán az 1973—74. tanévtől kezdődően a műszaki, a gazdasági és a tanárképző főiskolákon létesített szátok szerinti képzés folytatható. A honvédelmi miniszter a művelődésügyi miniszterrel ; egyetértésben alaikítja ki az ] üzemmérnök, üzemgazdász, il- j letefleg általános iskolai tanárképzés szakjait. A pe- ; Egyetlen férfi a szalagban : Kozsuch Pál, aki a munka irányítója. — Harciasak a nők? — for- j dúlok hozzá. Az asszonyok derülnek: — Neki nincs epéje. Csak : mosolyog és hallgat — mond- j ják, hátha sikerül egy kicsit j kizökkenteni megszokott nyu- | galmából. De hiábavaló a ki- j sérlet. Aztán Kovát» Mihaiyné folytatja a tréfát: — Voltunk kiránduláson Gyöngyösön, ő az egyik cső- j portot eltérítette. — Géppisztollyal? — nézek rá, de a választ az asszonyokra bízza, akik mondják is: — Nem, borral. Azaz... a bor miatt elfelejtette az utca nevét, ahová el kellett volna jutni. Végül azért eljutottak. Rövid ideig sikerült titokban tartani a „ballépést”. Kasuba Andrásné is megszólal: — Mindenki csak egy valakinek mondta el, hozzáfűzve: De ne mond meg másnak! így hamarosan elterjedt a híre. _ Okosan élni ée dolgozni Kedvesek, barátságosak az asszonyok, jó a hangulatuk. Biztonságot jelent számukra a szövetkezet tervbe vett további fejlesztése. — Jövőre itt kibontják a falat — mutat arra Mótyán Félné, amerre majd bővítik a mun. katermet, illetve kívül már te- j tő alatt is áll az új épület. Megszűnik a zsúfoltság, ami most még neheçiti a munkát. Harc a másodpercekért — ez áll a vezetők és a dolgozók törekvésének központjában. S a kommunisták határozottan foglalnak állást abban, hogy 1975- ig a munkaszervezési program — az üzembővítés, az új gépek beszerelése — megvalósuljon. Ég megvan az anyagi alap arra, hogy a szövetkezet vezetősége elsősorban a közvetlen termelőmunkában dolgozók átlagbérét növelje. Babák Mihály a párttaggyűlés határozata alapján tájékoztat mindenről és az a véleménye még, hogy a szakmai képzés mellett egyre inkább követelményként jelentkezik az általános műveltség fejlesztése. A politikai képzésre vonatkozóan elmondja: — ősszel új oktatási forma kezdődik: a politikai vitakör- Szeretnénk ha я közéovezetők és a dolgozók közül minél többen részt vennének rajta. Végül így fejezi be a beszélgetést : — A technikai feilődés széles látókörű, művelt embereket kíván. Okosan élni, okosan dolgozni. A társadalom javát is szolgálva, egyénileg itt, a szövetkezetben boldogulni. Azt: hiszem, ehhez nem kell semmit hozzáfűzni. Passtor Bél* dagogia szakos tanári oklevél neve’őotthonok ban és kollégiumokban nevelő-tanári munkaikor betöltésére képesít. A katonai főiskolákon a képzési idő négy év. A katonai főiskolákon folyó üzemmérnök, üzemgazdász, illetőleg általános iskolai tanárképzéssel kapcsolatban a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik: az oktató-nevelő munka irányítása és ellenőrzése, az oktatók kinevezése. iVetve megbízása, a képzés tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztosítása, az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele. A honvédelmi miniszter az üzemmérnök, üzemgazdász képzésére. illetőleg az általános is_ kólái tanárképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok figyelem, bevételével alakítja ki a felvételi feltételeket, a képzés szervezeti rendiét, a tanulmányi. fegyelmi és vizsgaszabályzatot, a tanulmányi eredmények nyilvántartását. A művelődésügyi miniszter as üzemmérnök, üzemgazdász, illetőleg az általános iskolai ta. nárképzést illetően a tisztképzés érdekeinek, a néphadsereg szolgálati utasításainak, valamint a honvédelmi miniszter szervezési és kito—'^i rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg я szakok tantervét és az egyes tantárgyak programját, továbbá általános felügyeleti jogkörében ellenőrzi az oktató-nevelő munkát, a tantervek és programok megtartását, valamint megbízza az államvizsga bizottság elnökét. Azok a tisztek, akik я katonai főiskolákon 1973. szeptember r. előtt szaktechnikusi, illetve számviteli képzést szereztek, az üzemmérnöki, üzemgazdászi képesítés megszerzésének engedélyezését — szolgálati úton — 1974. december 31-ig a Magyar Néphadsereg személyügyi főcsoportfőnökségétől kérhetik. A szükséges különbözeti vizsgákat és az azok letételének idejét a Magyar Néphadsereg tiszti es tiszthelyettesi kiképzési csoportfőnöke szabályozza. Az üzemmérnöki, üzemgazdászi. illetve általános iskolai tanári képesítései rendelkező tisztek kiegészítő egyetemi ta- nu’mányaival kapcsolatban a korábbi utas:*" ~^k az irányadók. Az u+46itas 1973. szeptember 1-én lép hatályba. lói fizetett a zöldborsó A termelőknek idén jól fizetett a zöldborsó, kedvező volt a termés és a feldolgozó ipar nagy tételeket vett át. A konzervgyárakban is elégedettek az átvett áru mennyiségével és minőségével. A zöldborsó konzervipari idénye a gyárakban befejeződött. Mintegy 55 000 tonna zöldbor- sószerriet vettek át a termelőktől, 7000 tonnával többet, mint az elmúlt évben Mindez azt jelenti, hogy hozzávetőleg 100 000 tonna zöldborsókonzervet készítenek a gyárakban s a tavalyinál több kerül az üzletekbe. A gazdaságok 1973-ban több mint 12 000 hektáron termeltek zöldborsót a konzervipar megrendelésére. A gyáraknak 163 termelőpartnerük van, ezek a gazdaságok a konzervipari zöldborsó-alapanyag több mint felét biztosították. A gazdaságokban gépekkel gyorsítótták meg a munkát — részben ez a magyarázata a jó minőségnek. 3 ШЙ ira, JŰUÜ6 ss.
