Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-27 / 174. szám
Mu nicer- és egészségvédelem a mezőgazdasági üzemekben 650 ezer méhcsalád dolgozik exportra Рвя Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat az európai országokon kívül Japánba és Algírba is ménét exportál. Ezt B Magyar Hűtöipar üzemeiben megkezdődött a feldolgozási főszezon A terveik szerint idén 1,1 milliárd forint értékű mirelité terméket állítanak eiő Remény van az előirányzat túlteljesítésére. A vállalatokkal szerződésben levő termelők kínálata a legtöbb terményből a vártnál jobban alakult és a minőség jobb az átlagosnál. Lehetőség nyílik arra. hogy az exportot is növeljék; a tavalyinál várhatóan 25—30 százalékkal több magyar mirelité árut helyeznek el idén a tőkés piacokon. Rekord felvásárlása voti a hűtőipamak málnából, több mint 630 vagonnyi bogyós ^gyümölcsöt vettek át a termelőktől. Békéscsabán megkezdődött a vásárváros'’ építése, hogy augusztus 10 és 20 között méltó keretek között mutathassa be termékeit megyénk száznál több állami és szövetkezeti egysége, mezőgazdasági üzeme, illetve | vendéglátóipari egységle. A Kemény Gábor gimnázium és szakközépiskola környékén asztalosok, ácsok, a segédmunkások egész sora dolgozik. Kovácsolástól hangos a környék. Ott vannak a rendezők, tervezők, kirakatrendezők, kép160 vagonnyi meggyet hűtőitek le, többet a tervezettnél, ellenben sárgabarackból valamivel kevesebbet „raktak el”, mint egy évvel korábban. A sárgabarack helyett őszibarackot hűtenek majd, bőségesen kaptak piros ribizli! és sikerült felvásárolniuk a tervezett 110O vagon mirelité borsó elkészítéséhez szükséges alapanyagot. A tervek szerint 500 vagonnyi zöldbabot hűtenek le idén. Az első fél évben a hűtőházakban 324 vagonnyi ételt fagyasztottak, ami lényegesen több az elmúlt évinél. aóműveszek, akik segítenek a kiállítás megrendezésében. A „vásárváros” építési munkáit dr. Dankó János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője irányítja. A lendületes munkából arra lehet következtetni, hogy idejében elkészülnek a kiállítás és vásár területének program szerinti átadásával. Semmi nem akadályozza majd megyénk eddigi legnagyobb és legreprezentatívabb kiállításának megnyitását. Egyre gyorsabb ütemben hó-1 dit tért a technika a mezőgaz- ! daságban. s ugyanakkor szinte párhuzamosan növekszik a baleseti veszélyforrások száma Vajon a biztonságos munkafeltételeknek a mezőgazdasági nagyüzemek hogyan tesznek eleget? A munka, és egészségvédelmi szabályok megfelelően szolgálják-e a balesetek megelőzését? Milyen az üzemek szociális és egészségügyi ellátása? Ezekre a kérdéseikre kerestek választ a megyei népi ellenőrzési bizottság és a mezőkovácsházi, orosházi, szarvasi, szeghalmi járási népi ellenőrzési bizottságok. A vizsgálat, melyet a KJNTEB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint Szociális és Kulturális Főosztályának programja alapján folytattak le tizenegy termelőszövetkezetre, két állami gazdaságra és a járási hivatalokra terjedt ki. A szabályzatok formálisak A munka- és ageszsegvédelmi feladatok ellátására a mező- gazdasági üzemeket rendeletek és óvórendszabályok kötelezik. A feladatokat közvetlenül a belső szabályzat. — szövetkezeti munkavédelmi szabályzat, illetve az állami gazdaságokban a vállalati munkavédelmi szabályzat — határozza meg. A Dél- Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége irányelveket adott ki. melyeket a legtöbb termelőszövetkezet némi módosítással a munkavédelmi szabályzatba foglalt. A legtöbb hiba, állapították meg a népi ellenőrök, a szabályozás formális voltából fakadt. Ez nem egy esetben furcsa ellen t-mon d ás okát takar. Több vizsgálat kiderítette, hogy az óvórendszabályt betartották, s a baleset mégis bekövetkezett. Okként a figyelmetlenséget; jelölték meg. Nem egy esetben a valóságos ok felderítésére nem is került sor. s így nem csoda. hogy a veszélyforrást sem szüntették meg. Gyakori hiányosság az is, hogy a gépesítéssel. a kemizálással, valamint új eljárások bevezetésével párhuzamosan nem kerül sor a munkavédelmi szabályzat kiegészítésére. illetve bővítésére Emiatt a szabályzat szinte használhatatlan. A népi ellenőrök kezébe olyan szahályzat is akadt, amely ellentmond az alaprendeletnek. Az orosházi Béke Termelőszövetkezet szabályzata kimondja, hogy „a 48 óra után bejelentett könnyebb sérülést a tsz nem fogadja el üzemi balesetnek”. A tsz nyilván a balesetek bejelentését akarta megszilárdítani, ám figyelmen kívül hagyta, hogy a minősítés a bejelentés időpontjától független. Az állami gazdaságok munka- védelmi szabályzata alaposabb, részletesebb, a munka- és egészségvédelme hatékonyabb, mint a termelőszövetkezetekben. Eltérnek a tervtől A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968-ban rendeletet bocsátott ki, melyben kötelezte a termelőszövetkezeteket a munkakörülmények tervszerű javítására. A vizsgált termelőszövetkezetek az irányelveknek megfelelően elkészítették az éves és középtávú munkavédelmi terveket. A népi ellenőrök megállapították, hogy a tervek hiányosak. Nincs megjelölve a konkrét feladat, a határidő, sem pedig a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet. Az is előfordul, hogy a munkavédelemre tervezett ösz- szeget más célra fordítják. A gyomai Alkotmány Termelőszövetkezetben a múlt évben 190 ezer forintot terveztek munka- és egészségvédelemre, és csak 37 ezer forintot fordítottak erre a célra. A tervtől való eltérés oka az anyagi fedezet hiánya, valamint az egyre fokozódó gépesítés. Különösen az utóbbi miatt három-négy évre a munkavédelmet egyré nehezebb megtervezni. Kedvezőtlenül befolyásolta a tervek megvalósítását a szakemberhiány is. A vizsgált 13 nagyüzemben 1971-ben 29 millió forintot, a múlt évben pedig 28 millió forintot fordítottak a nehéz fizi- j kai munka gépesítésére. A balesett veszélyforrások megszüntetésére fordított összeg ehhez képest viszont alacsony. A szociális és egészségügyi beruházásokat a gazdaságok és a termelőszövetkezetek a központokban, vagy a nagyobb létszámú majorokban létesítenek. A hagyományos. korszerűtlen teleoek mellett már termelnek a 'kedvezőbb munkakörülményeket biztosító üzemek is. Ezekben a létesítményekben a veszélyforrások nem kisebbek, mint я hagyományos telepeken, de a gépesítés miatt más jelle. gűek. A szociális és egészség- ügyi ellátottság üzemeken belül is jelentős különbségeket mutat. A kardosi Egyetértés Termelőszövetkezetben a szakosított szarvasmarha-telepen, az új gépműhelyben és a sertéstelepen az egészségügyi “llá- táa korszerű, az asztalos-, a bognár-, a kovácsműhely viszont nem felel meg az ilyen irányú követelményeknek. A múlt évben a 13 mezőgazdasági üzem mintegy 3 millió forintot fordított szociális és egészségügyi beruházásokra. A jegyzőkönyv elkallódott A biztonságosabb munkavégzés megteremtése érdekében az állami gazdaságok évente versenyt hirdetnek és jutalmakat osztanak. A termelőszövetkezetek többsége azonban vagy nem él ezzel a lehetőséggel, vagy pedig csak az üzem vezetőit és szakmai irányítóit teszi érdekeltté, a munkában részt vevőket viszont nem, állapították meg a népi ellenőrök. A ma- gyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezet munkavédelmi szabályzata a munkavédelmi verseny helyezettjeinek díjazásé, ra is tartalmaz előírásokat. Noha a versenyt megtartották, kiértékelték, jutalmazásra egy ízben sem került sor. A különféle baleseti veszély- források felismerését, s kiküszöbölését szolgálják a biztonsági szemlék. A szemlék gyakran formálisak, a jegyzőkönyvek is csak a jelentősebb hiányosságokról, valamint megszüntetésükre tett intézkedések, ről szólnak. A szemle „jelentőségét” tükrözi a füzesgyarmati példa. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben 1972-ben tartott szemléről készült jegyzőkönyv elkallódott. Nagy veszélyt jelentenek a növényvédő szerek. Évről évre többet használ fel a mezőgazdaság. 1971-ben a megye nagyüzemei mintegy 2 millió kilogrammot. a múlt évben pedig csaknem 500 ezer kilogrammal többet. Megyénkben 596 növényvédő szakmunkás dolgozik. Ebben az évben 205 szakmunkást. 28 méregkamra-kezelőt képeztek ki. A növényvédő szedrek tárolása, felhasználása a ! rendszeres ellenőrzés következtében sokat javult, ám a kü- I lönböző hiányosságok miatt ebben az évben is a Növényvédő Állomás 19 esetben rendelt el forgalmi korlátozást. Több termelőszövetkezetben a méregkamrák állapota, a tárolás módja, valamint a dolgozók ok. tatása és egészségügyi ellenőrzése nem megfelelő. A domb- iratasi Béke Termelőszövetkezetben noha még 1970-ben rögzítették jegyzőkönyvben^' a hiányosságokat. a méregkamrában a mosdási lehetőséget azóta sem oldották meg Több a súlyos baleset A statisztika szerint csökkent az üzemi balesetek száma. 1970-ben 2 891 üzemi baleset történt, : "972-ben 2 576. A táppénzes napok száma azonban már a múlt évben meghaladta az 54 ezret. Ez a szám figyelmeztető. Megnövekedett ugyanis a súlyos balesetek száma. Míg 1971_ben csak bárom halálos üzemi baleset fordult elő a mezőgazdasági üzemekben, ebben az évben számuk már elérte a hatot. A statisztika szerint a balesetek mintegy 35 százaléka szakképzetlenség miatt következik be. A többi baleset bekövetkezése miatt különféle fegyelmező intézkedések alkalmazhatók. ám ezek gyakran elmaradtak. Részben ez is közrehat, hogy bizonyos balesetek évről évre ismétlődnek. A baleseti jegyzőkönyvek sem megfelelőek. A baleset lefolyásának leírása nem egyértelmű. az ok nem állapítható meg. Rontja a jegyzőkönyv hitelességét, hogy hiányoznak az aláírások, de egyéb formai hibák is előfordulnak. Gyakran a felelősség megállapítása helyte_ len. Nem határozzák meg a megelőzést szolgáló intézkedéseket. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozót kárigényének bejelentésére az üzemek kötelessége írásban felszólítani. Sok helyen azonban nem tesznek eleget ennek a kötelességnek. A dolgozó a balesetből származó követelését viszont érvényesíteni tudja, még akkor is. ha kárigényét nem jelentette be. Döntőbizottság útján kártérítési igé_ nyéknek csupán kis hányadát rendezték, bírósági eljárásra pe_ dig alig került sor. A népi ellenőrzési bizottságok vizsgálata azt is megállapította, hogy a balesetet szenvedett dolgozókat később megfelelő munkakörben foglalkoztatták. Kevés volt az olyan eset. amikor a dolgozó jogos követelését csak hosz- szadalmas eljárásban érvényesítette volna. I * * * A vizsgálat befejezése után a mezőkovácsházi, az orosházi, a szarvasi, a szeghalmi járási népi ellenőrzési bizottság a feltárt hiányosságok, rendellenességek megszüntetésére 96 javas, látott tett. A javaslatok többsége a munkavédelmi szabályok, az intézkedési tervek, a balesetek kivizsgálására, a jegyzőkönyvvezetésre. a biztonsági szemlékre, a szociális és egészségügyi ellátásra vonatkoztak. A megyei népi ellenőrzési bizottság 18 intézkedést kezdeményezett. (Sercdi)3 Az ártándi Január 1 Mg Termelőszövetkezet vállalatok, isz-ek és egyéni személyek részére agyagmentes sódert és építési homokot korlátlan mennyiségben biztosítunk Szükség esetén szállítást is eszközlünk Helyj raíkodás biztosítva A sóder ára köbméterenként 50.— Ft rakodva A homok ára köbméterenként 50.— Ft rakodva Ügyintéző: Nagy Tivadar Telefon: Ártánd 12. X Építik a „vásárvárost" Békéscsabán békés тот NÉPÚJSÁG 1973. JÚLIUS 27 a mennyiségű mézet 650 ezer méhcsalád gyűjti össze. Kéoün- kön: Alumímum kannákban tárolják a mézet.
