Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

PaMn master a Várszínházban Komlón készül el az ország egyik legkorszerűbb művelődési központja Martin Márta as Király Levente az egyik mulatságos jele­netben. A tizedik évfordulóját ün­neplő Gyulai Várszínház a komédia műfajából az idén egy ismeretlen francia szerző • „Pat- helin mester” című bohózatát mutatta be, amely nem más, mint a XIV—XV. században egyre jobban elburjánzó far- ce-ok egyike. A mindinkább hanyatló vallásos középkorban, közvetlen a reneszánsz kultúra megerősödése és elterjedése előtt valóságos dömpingárada­ta van a nyugat-európai iroda­lomban ezeknek a rövid bohó­zatoknak, amelyek irodalmikig jórészt kevésbé értékes művek, s ez alól még a francia farce- ok — melyekből a legtöbb ma­radt fent — sem kivételek. A legismertebb és művészileg is a legértékesebb közülük a „Pathelin mester”, amely tar­talmában is jóval újszerűbb, mint a többiek. Újszerűsége ab­ban van, hogy az eddig a gúny céltáblájául használt parasztot állítja be a legfurfangosabb figurának. A bohózat főhőse a címsze­replő. Pathelin mester. A csa­varos eszű ügyvédre ugyancsak rájár a rúd, teljesen elszegé­nyedik, azonban nem hagyja magát, újra fel akar kapasz­kodni. Legelőször is foglalkozá­sának megfelelő új ruhát akar csináltatni, ezért elmegy a rőföshöz, Guillaume-hoz, s hi­telbe kicsal tőle hat rőf posz­tót. A hitelt azonban nefti ad­ja meg, halálos betegséget szín­lelve megtéveszti a rőföst, aki végül is azt hiszi, hogy az ör­dög csapta be Pathelin képmá­sában. Közben Guillaume pert indít egyik juhásza ellen, aki mintegy két tucat birkát ello­pott tőle. A juhász a ravasz Pathelint fogadja meg ügyvéd­nek, aki azt a tanácsot adja neki, hogy a bíróságon min­den kérdésre csak bégessen. A csel sikerül, s az ügyet ki­hámozni nem tudó bíró elza­varja a peres feleket. A ju­hász azonban most már túl­jár Pathelin eszén ús, nem fizeti meg az ügyvédnek járó díjat, hanem neki is csak béget. Ez­zel a csattanóval ér véget a történet, vagyis az ügyvéd cselét visszájára fordította a furfangos juhász, akj két úrral is kitolt. Ez a rövid történet termé­szetesen nem elegendő egy egész színházi estére, s így a bohózatot a bemutatón Hubay Miklós előjátékával játszották. Az előjáték tendenciája kettQ6 : egyrészt didaktikusán előké­sed a nézőt a bohózatban lá­(Fotó : Demény) toltak újszerűségére, másrészt | szatirikusán parodizálja a kő- , zépkorj vallásos színjátszást, el­sősorban a misztériumjátéko- 1 kát és passiójátékokat. Kifino­mult írói érzékkel és biztos , irodalmi tájékozottsággal mu­tatja be, mennyire elidegene­dett a korabeli néptömeg a vallásos témájú drámáktól, hogy | a reneszánsz embere már nem bibliai vagy egyéb misztikus történeteket akar látni a seb­tében rögtönzött színpadokon, hanem a való életet, azt is a könnyed nevettetés formájá­ban. E2ért is csattan az elő­játék poénja: „vége a közép­kornak”, mert megjelenik az ágy a színpadon. Ezzel azt is hangsúlyozza az író, hogy a „Pathelin mester” című farce a megújuló európai világi szín­játszás fontos elődarabja, hi­szen az ehhez hasonló bohóza­tokból nő majd ki a későbbi századok klasszikus vígjáték­irodalma. A darab az előjátékkal együtt nem állította különösebb fel­adat elé a rendezőt, hiszen a főbb szereplők eléggé sablon- figurák, egyáltalán nem bo­nyolult jellemek. A cselekmény is könnyen átlátható helyzet- komikumokra épül. Mindezek­ből következik, hogy a bohó­zat bemutatásának inkább is­meretterjesztő jellege van. Sándor János rendező számá­ra a nagyobb problémát bi­zonyára az előjáték színpadra állítása jelentette. Számos kül­ső eszközzel kellett az író el­képzeléseit aláhúznia. A bohó­zat színre vitelében megfelelően él a helyzetkomikum adta le­hetőségekkel, kellő ritmusban peregteti a kevés szereplőre épített történetet. Pathelin mestert Király Le­vente alakította meggyőzően, jól kihasználva a műfaj és a szerep commédia dell’arte felé mutató lehetőségeit. Martin Márta Guillemette szerepében a férje szélhámosságához alkal­mazkodni tudó asszonyt ját­szotta temperamentumosán. Méltó partnerük volt a komé- diázásban Horváth Gyula, mint rőföe. A ravaszság és a naivi­tás egyaránt érvényesült játé­kában. A furfangos juhászt Kovács János formálta meg hitelesen, a bohózat mondani­valójának megfelelően. Nagy­szerű csattanót teremtett a mű végén, ahogyan hirtelen átvál­tással túljárt a minden hájjal megkent Pathelinen is. Fülöp Zsigmond intellektuális játéka meggyőző volt mind az előjá­tékban, mind pedig a bohózat bíró szerepében. Kertész Péter az előjáték trubadúrjaként jó játékmesternek bizonyult. A be­mutató sikeres résztvevője volt még Kalmár Zsuzsa és Valkay Pál. az asztalos házaspár meg­formálásában, valamint T ró­kán Péter, Háromszéky Péter és Fekete László is a kisebb epizódszerepekben. A reneszánszkor hangulatát érzékeltette Langmár András díszlete, akárcsak Bata Ibolya jelmezei. Tóth Lajos Komló a IV. és az V. ötéves terv sorá„ új művelődési köz­pontot kap. Ez lesz a legna­gyobb kulturális beruházás a 30 ezer lakosú bányászváros történetében. A hét művelődési egységet magába foglaló tömb csaknem 00 millió forintba ke­rül ée több szakaszban öt év alatt készül el. A beruházási program most kezdődött: ren-, dezik és alapozásra készítik elő j a terepet a Kossuth téren, ahol teraszos megoldással építik fel a hatalmas kulturális létesít­ményt. Elsőként a húsz tanter­mes zeneiskola é* a hozzákap­csolódó kamarahangverseny-te­rem készül el. A terv szerint 1974 őszén már meg is kezdődik a tanítás az űj oktatási intéz­ményben. Majd sorban épülnek a művelődési központ további részei: a 400 személye® szánház- és hangversenyterem, a központi kultúrház szakköri és klubhelyi­ségei. a modem filmszínház, a százezer kötetes könyvtár, vala­mint az ifjúsági ház é„ az úttö­rőház. 1978-ban készen áll az ország egyik legszebb, legkor- saerűbb művelődési központja. Az üveggyári fiatalok három szobája A néhány évvel ezelőtt el­kezdett KI&Z_laká,sépítő akció­nak sajnos van néhány sikerte­len példája is. a legtöbb helyen azonban ió eredménnyel járt ez a fiatal házasok indulását segí­tő kezdeményezés. Elsősorban ott. ahol a fiatalok önerőből lát­tak a munkához és nem vártak a kivitelezőkre. Tulajdonképpen mindenütt így kellett volna kezdeni az : ilyen lakások építését. Így let­tek volna igazán KISZ-lakások ezek az épületek, amelyek a KISZ-esek munkája nélkül né­hol már félbemaradt muzeális értékké vá’nak és nevük csak ronthatja az ifjúsági szövetség tekintélyét. Az Orosházi Üveggyár fiatal­jai a „magad uram, ha nincs szolgáld” népi mondás elvéhez folyamodtak és így egy év alatt hat egyemeletes épület­ben 24 háromszobás lakást emeltek. E lakások helye tavaly ilyenkor még üresen ásító te­lek volt. A gyors munkáról az üveg- j gyár KISZ-irodáján Vagyon ' Ferenccel beszélgetünk. A hú­zott síküveggyár építkezésének KISZ-titkára, de jelenleg az öb­lösüveggyár titkárát is helyette, siti. Az elmúlt évben nem ke­vés gondja volt. A KISZ-véd- nökséggel épülő másfél milliárd forintos beruházás egyik fő szervezője, közben vállalta és ellátta a gyár KlSZ-lakásszö- vetkezetének irányítását is. Nem is akárhogyan, hiszen a sík­üveggyár építkezése befejezéshez készül, októberben gyújtják be a kemencéket; a KISZ-lakások elkészültek, már csak az uto’só simítás, néhány szerelési mun­ka van hátra. Ez év végére több mint 3 ezer dolgozója lesz a gyárnak. A létszám egyharmadát a KISZ korosztályú fiatalok , adják. Olyanok, akik még csak most kezdik kialakítani élet. es munkakörülményeiket. Az üze­mi KISZ-bizottság, hogy eny­hítse a gondokat 1971. márciu­sában kérte a vállalat vezetőit, segítsék a KISZ-lakások építke­zését. Néhány nap múlva el­kezdődött a szervezés, megala­kult a KISZ-’akásszövetkezet, a telepszerű társasház építésé­hez. A fiatalok úgy határoztak, hogy 24 lakást építenek. Hat­vannégy négyzetméter alapterü. letű háromszobás lakásokat. A jelentkezés meghirdetés útján történt. Elsősorban azok jöhet­tek számításba, akik törzsgár- datagok. KISZ-esek, de né­hány KISZ_en kívüli fizikai dolgozó is bekerült я névsorba. Az üveggyár KISZ-lakásépíiő szövetkezete 212 ezer forintot 4 1973, JÚLIUS 36. I tervezett a költségvetésben egy- egy lakásra. Ehhez az üzem személyenként 65 ezer kamat­mentes kölcsönt adott, a két gyermek vállalása utáni szoci- á1 politikai kedvezményt másik 60 ezer forint, az OTP 64 ezer forintot juttat 2 százalékos ka­mattal. A fiataloknak csak a fennmaradó 23 ezrei kellett be­fizetni. Egy éve, hogy a telekre az első sóderszállítmány megérke­zett. Hatalmas szervezőmunka indult. Nagy gyakorlatuk van már ebben az üveggyári fiata­loknak. A síküveggyár építésé­nél begyakorolták a szervezést. Sokan segítettek. A gyár tech. nikai és erkölcsi támogatása sem maradt el. A tég’a körüli bonyodalmakat a Békés me­gyei Tégla, és Cserépipari Vál­lalat pártbizottsága oldotta meg. Szem előtt tartva az Ifjúsági Törvényt. soron kívül adtak 300 ezer téglát. A Nógrád me­gyei KISZ Bizottság néhány vagon salakot, a Beremendi Ce­ment és Mészművek cementet és meszet küldött. Az építke­zési munkát a jövendő lakás­tulajdonosok és a szocialista brigádok idős. fiatal tagjai vé­gezték. Az egyik igénylő beteg lett. de a többiek fo’ytatták a részét, beszerezték a lakásához szükséges anyagot. A gyár adja a lakások fűté­séhez a forró vizet, onnan kap­ják az ivóvizet is, és a gyári vezetékrendszeren folyik maid el a szennyvíz. Mindez természe­tesen csökkenti a költségeket. Bizonyára emlékeznek az ol­vasók: a televízió egyik лет- régen látott műsorában a ri­porter olyan község tanácsi vezetőivel beszélgetett akik az ifjúságpolitikai határozat szelle­mében Ingyen biztosítottak tel­ket a fiatalok építkezéséhez. Az üveggyári fiataloknak is sokan segítettek. Nem így a városi tanács, pontosabban a városi tanács építési osztájva. A nézeteltérés abból adódha­tott, hogy a fiatalok a gyár közvetlen közelében levő telken kezdték el az építkezést és nem ott. ahol az építési osz­tály szerette volna. Azon a he­lyen ugyanis nem lehetett vol­na igénybe venni a gvár fűté­si, ivóvíz- és szennyvízelvezető rendszerét. Ez pedig nem mellé­kes dolog! Az sem. hogy mi­lyen távolságra van a lakóhely­tő’ a munkahely. Egyébként is az üveggyár ezt a lakóterületet továbbfejleszti. így rövid időn belül része lehet a városkép­nek. Az építési osztály adminiszt­ratív intézkedésekkel hátráltatta a munkát. Legutóbb azt jelen­tette be, hogy az utcavonalat az üzemnek keli megvásárol­ni. Furcsa. A fiatalok a lakó­• telep mellett óvodát is építe­nek. amit a környék lakói is j igénybe vehetnek. Ez a létesít- I meny és a lakások -enyhítik a 1 város ilyen gondjait, mégis újabb összegekkel akarják ter­helni я kezdeményező komoly társadalmi értéket előállító fia­talokat? Az orosházi építési osztálynak is ismernie kell az ifjúság la- i kásépítésének és -vásárlásának I támogatására vonatkozó törvé­nyeket, határozatokat. I Bízunk abban, hogy a fent leírtak miatt nem marad el a I lakhatási engedély kiadása. Az üveggyári fiatalok máris újabb 16 lakás építését terve­zik. Az állam által biztosított kedvezmények, (melyeket igény_ be vehetnek) még nagyobbak, mint az elmúlt évben. Szorga’muk és leleményessé­gük követendő. Réthy István : s ? Ш \ s Ülők a teraszon... Ülök a teraszon a Csaba cukrászda előtt. Figyelem Bé­késcsabának, ennek az öregből egyre fiatalodó városnak a moz­gását. — Hogy nem látom a fáktól az erdőt, illetve a házak­tól a várost? — Igaz ez, kérem, de látom az embereket és ez mindennél fontosabb és érde­kesebb. Tetszik látni, teszik hallani? Két fiatal legényke közeledik, tvalami furcsa ha- rangszerűen szabott zeke van rajtuk. Hajuk a válluknál lej­jebb ér. Szondy két apródja... döbbenek meg hirtelen... ők le­hettek ilyenek valaha. A má­sik irányból közép termetű, enyhén pocakos bácsi közele­dik. Hóna alatt három-négy jókora festmény van. Tekinte­te a messzeségbe réved, szinte félő, hogy nekimegy valakinek. Akárha Párizsban, a Mount Par- nasson lennék, ott vannak ilyen magukba mélyedt öreg festők. Még a Notre Dame, a templom is ide látszik. A közeli hirdető­oszlopon a plakát pedig a „Mouret abbé vétke" című filmet hirdeti. Szenzációsan egybevágnak a dolgok! Kék színű autóbusz fékez le a járda mellett. Féke olyan hangosan csikorog, hogy fel­riadok álmodozásomból. Lá­nyok és asszonyok vannak az autóbuszban. Kreol arcukon ér­dekes, idegen mosoly ragyog, szép fogaik fehéren csillannák elő. — Románok! — kiáltja fellel­kesedve egyik szomszédom. — Biztosan lehet tőlük ,bükiben" \ olcsó rumot és jó erős brandyt venni! b. A.

Next

/
Thumbnails
Contents