Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-26 / 173. szám
PaMn master a Várszínházban Komlón készül el az ország egyik legkorszerűbb művelődési központja Martin Márta as Király Levente az egyik mulatságos jelenetben. A tizedik évfordulóját ünneplő Gyulai Várszínház a komédia műfajából az idén egy ismeretlen francia szerző • „Pat- helin mester” című bohózatát mutatta be, amely nem más, mint a XIV—XV. században egyre jobban elburjánzó far- ce-ok egyike. A mindinkább hanyatló vallásos középkorban, közvetlen a reneszánsz kultúra megerősödése és elterjedése előtt valóságos dömpingáradata van a nyugat-európai irodalomban ezeknek a rövid bohózatoknak, amelyek irodalmikig jórészt kevésbé értékes művek, s ez alól még a francia farce- ok — melyekből a legtöbb maradt fent — sem kivételek. A legismertebb és művészileg is a legértékesebb közülük a „Pathelin mester”, amely tartalmában is jóval újszerűbb, mint a többiek. Újszerűsége abban van, hogy az eddig a gúny céltáblájául használt parasztot állítja be a legfurfangosabb figurának. A bohózat főhőse a címszereplő. Pathelin mester. A csavaros eszű ügyvédre ugyancsak rájár a rúd, teljesen elszegényedik, azonban nem hagyja magát, újra fel akar kapaszkodni. Legelőször is foglalkozásának megfelelő új ruhát akar csináltatni, ezért elmegy a rőföshöz, Guillaume-hoz, s hitelbe kicsal tőle hat rőf posztót. A hitelt azonban nefti adja meg, halálos betegséget színlelve megtéveszti a rőföst, aki végül is azt hiszi, hogy az ördög csapta be Pathelin képmásában. Közben Guillaume pert indít egyik juhásza ellen, aki mintegy két tucat birkát ellopott tőle. A juhász a ravasz Pathelint fogadja meg ügyvédnek, aki azt a tanácsot adja neki, hogy a bíróságon minden kérdésre csak bégessen. A csel sikerül, s az ügyet kihámozni nem tudó bíró elzavarja a peres feleket. A juhász azonban most már túljár Pathelin eszén ús, nem fizeti meg az ügyvédnek járó díjat, hanem neki is csak béget. Ezzel a csattanóval ér véget a történet, vagyis az ügyvéd cselét visszájára fordította a furfangos juhász, akj két úrral is kitolt. Ez a rövid történet természetesen nem elegendő egy egész színházi estére, s így a bohózatot a bemutatón Hubay Miklós előjátékával játszották. Az előjáték tendenciája kettQ6 : egyrészt didaktikusán előkésed a nézőt a bohózatban lá(Fotó : Demény) toltak újszerűségére, másrészt | szatirikusán parodizálja a kő- , zépkorj vallásos színjátszást, elsősorban a misztériumjátéko- 1 kát és passiójátékokat. Kifinomult írói érzékkel és biztos , irodalmi tájékozottsággal mutatja be, mennyire elidegenedett a korabeli néptömeg a vallásos témájú drámáktól, hogy | a reneszánsz embere már nem bibliai vagy egyéb misztikus történeteket akar látni a sebtében rögtönzött színpadokon, hanem a való életet, azt is a könnyed nevettetés formájában. E2ért is csattan az előjáték poénja: „vége a középkornak”, mert megjelenik az ágy a színpadon. Ezzel azt is hangsúlyozza az író, hogy a „Pathelin mester” című farce a megújuló európai világi színjátszás fontos elődarabja, hiszen az ehhez hasonló bohózatokból nő majd ki a későbbi századok klasszikus vígjátékirodalma. A darab az előjátékkal együtt nem állította különösebb feladat elé a rendezőt, hiszen a főbb szereplők eléggé sablon- figurák, egyáltalán nem bonyolult jellemek. A cselekmény is könnyen átlátható helyzet- komikumokra épül. Mindezekből következik, hogy a bohózat bemutatásának inkább ismeretterjesztő jellege van. Sándor János rendező számára a nagyobb problémát bizonyára az előjáték színpadra állítása jelentette. Számos külső eszközzel kellett az író elképzeléseit aláhúznia. A bohózat színre vitelében megfelelően él a helyzetkomikum adta lehetőségekkel, kellő ritmusban peregteti a kevés szereplőre épített történetet. Pathelin mestert Király Levente alakította meggyőzően, jól kihasználva a műfaj és a szerep commédia dell’arte felé mutató lehetőségeit. Martin Márta Guillemette szerepében a férje szélhámosságához alkalmazkodni tudó asszonyt játszotta temperamentumosán. Méltó partnerük volt a komé- diázásban Horváth Gyula, mint rőföe. A ravaszság és a naivitás egyaránt érvényesült játékában. A furfangos juhászt Kovács János formálta meg hitelesen, a bohózat mondanivalójának megfelelően. Nagyszerű csattanót teremtett a mű végén, ahogyan hirtelen átváltással túljárt a minden hájjal megkent Pathelinen is. Fülöp Zsigmond intellektuális játéka meggyőző volt mind az előjátékban, mind pedig a bohózat bíró szerepében. Kertész Péter az előjáték trubadúrjaként jó játékmesternek bizonyult. A bemutató sikeres résztvevője volt még Kalmár Zsuzsa és Valkay Pál. az asztalos házaspár megformálásában, valamint T rókán Péter, Háromszéky Péter és Fekete László is a kisebb epizódszerepekben. A reneszánszkor hangulatát érzékeltette Langmár András díszlete, akárcsak Bata Ibolya jelmezei. Tóth Lajos Komló a IV. és az V. ötéves terv sorá„ új művelődési központot kap. Ez lesz a legnagyobb kulturális beruházás a 30 ezer lakosú bányászváros történetében. A hét művelődési egységet magába foglaló tömb csaknem 00 millió forintba kerül ée több szakaszban öt év alatt készül el. A beruházási program most kezdődött: ren-, dezik és alapozásra készítik elő j a terepet a Kossuth téren, ahol teraszos megoldással építik fel a hatalmas kulturális létesítményt. Elsőként a húsz tantermes zeneiskola é* a hozzákapcsolódó kamarahangverseny-terem készül el. A terv szerint 1974 őszén már meg is kezdődik a tanítás az űj oktatási intézményben. Majd sorban épülnek a művelődési központ további részei: a 400 személye® szánház- és hangversenyterem, a központi kultúrház szakköri és klubhelyiségei. a modem filmszínház, a százezer kötetes könyvtár, valamint az ifjúsági ház é„ az úttörőház. 1978-ban készen áll az ország egyik legszebb, legkor- saerűbb művelődési központja. Az üveggyári fiatalok három szobája A néhány évvel ezelőtt elkezdett KI&Z_laká,sépítő akciónak sajnos van néhány sikertelen példája is. a legtöbb helyen azonban ió eredménnyel járt ez a fiatal házasok indulását segítő kezdeményezés. Elsősorban ott. ahol a fiatalok önerőből láttak a munkához és nem vártak a kivitelezőkre. Tulajdonképpen mindenütt így kellett volna kezdeni az : ilyen lakások építését. Így lettek volna igazán KISZ-lakások ezek az épületek, amelyek a KISZ-esek munkája nélkül néhol már félbemaradt muzeális értékké vá’nak és nevük csak ronthatja az ifjúsági szövetség tekintélyét. Az Orosházi Üveggyár fiataljai a „magad uram, ha nincs szolgáld” népi mondás elvéhez folyamodtak és így egy év alatt hat egyemeletes épületben 24 háromszobás lakást emeltek. E lakások helye tavaly ilyenkor még üresen ásító telek volt. A gyors munkáról az üveg- j gyár KISZ-irodáján Vagyon ' Ferenccel beszélgetünk. A húzott síküveggyár építkezésének KISZ-titkára, de jelenleg az öblösüveggyár titkárát is helyette, siti. Az elmúlt évben nem kevés gondja volt. A KISZ-véd- nökséggel épülő másfél milliárd forintos beruházás egyik fő szervezője, közben vállalta és ellátta a gyár KlSZ-lakásszö- vetkezetének irányítását is. Nem is akárhogyan, hiszen a síküveggyár építkezése befejezéshez készül, októberben gyújtják be a kemencéket; a KISZ-lakások elkészültek, már csak az uto’só simítás, néhány szerelési munka van hátra. Ez év végére több mint 3 ezer dolgozója lesz a gyárnak. A létszám egyharmadát a KISZ korosztályú fiatalok , adják. Olyanok, akik még csak most kezdik kialakítani élet. es munkakörülményeiket. Az üzemi KISZ-bizottság, hogy enyhítse a gondokat 1971. márciusában kérte a vállalat vezetőit, segítsék a KISZ-lakások építkezését. Néhány nap múlva elkezdődött a szervezés, megalakult a KISZ-’akásszövetkezet, a telepszerű társasház építéséhez. A fiatalok úgy határoztak, hogy 24 lakást építenek. Hatvannégy négyzetméter alapterü. letű háromszobás lakásokat. A jelentkezés meghirdetés útján történt. Elsősorban azok jöhettek számításba, akik törzsgár- datagok. KISZ-esek, de néhány KISZ_en kívüli fizikai dolgozó is bekerült я névsorba. Az üveggyár KISZ-lakásépíiő szövetkezete 212 ezer forintot 4 1973, JÚLIUS 36. I tervezett a költségvetésben egy- egy lakásra. Ehhez az üzem személyenként 65 ezer kamatmentes kölcsönt adott, a két gyermek vállalása utáni szoci- á1 politikai kedvezményt másik 60 ezer forint, az OTP 64 ezer forintot juttat 2 százalékos kamattal. A fiataloknak csak a fennmaradó 23 ezrei kellett befizetni. Egy éve, hogy a telekre az első sóderszállítmány megérkezett. Hatalmas szervezőmunka indult. Nagy gyakorlatuk van már ebben az üveggyári fiataloknak. A síküveggyár építésénél begyakorolták a szervezést. Sokan segítettek. A gyár tech. nikai és erkölcsi támogatása sem maradt el. A tég’a körüli bonyodalmakat a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat pártbizottsága oldotta meg. Szem előtt tartva az Ifjúsági Törvényt. soron kívül adtak 300 ezer téglát. A Nógrád megyei KISZ Bizottság néhány vagon salakot, a Beremendi Cement és Mészművek cementet és meszet küldött. Az építkezési munkát a jövendő lakástulajdonosok és a szocialista brigádok idős. fiatal tagjai végezték. Az egyik igénylő beteg lett. de a többiek fo’ytatták a részét, beszerezték a lakásához szükséges anyagot. A gyár adja a lakások fűtéséhez a forró vizet, onnan kapják az ivóvizet is, és a gyári vezetékrendszeren folyik maid el a szennyvíz. Mindez természetesen csökkenti a költségeket. Bizonyára emlékeznek az olvasók: a televízió egyik лет- régen látott műsorában a riporter olyan község tanácsi vezetőivel beszélgetett akik az ifjúságpolitikai határozat szellemében Ingyen biztosítottak telket a fiatalok építkezéséhez. Az üveggyári fiataloknak is sokan segítettek. Nem így a városi tanács, pontosabban a városi tanács építési osztájva. A nézeteltérés abból adódhatott, hogy a fiatalok a gyár közvetlen közelében levő telken kezdték el az építkezést és nem ott. ahol az építési osztály szerette volna. Azon a helyen ugyanis nem lehetett volna igénybe venni a gvár fűtési, ivóvíz- és szennyvízelvezető rendszerét. Ez pedig nem mellékes dolog! Az sem. hogy milyen távolságra van a lakóhelytő’ a munkahely. Egyébként is az üveggyár ezt a lakóterületet továbbfejleszti. így rövid időn belül része lehet a városképnek. Az építési osztály adminisztratív intézkedésekkel hátráltatta a munkát. Legutóbb azt jelentette be, hogy az utcavonalat az üzemnek keli megvásárolni. Furcsa. A fiatalok a lakó• telep mellett óvodát is építenek. amit a környék lakói is j igénybe vehetnek. Ez a létesít- I meny és a lakások -enyhítik a 1 város ilyen gondjait, mégis újabb összegekkel akarják terhelni я kezdeményező komoly társadalmi értéket előállító fiatalokat? Az orosházi építési osztálynak is ismernie kell az ifjúság la- i kásépítésének és -vásárlásának I támogatására vonatkozó törvényeket, határozatokat. I Bízunk abban, hogy a fent leírtak miatt nem marad el a I lakhatási engedély kiadása. Az üveggyári fiatalok máris újabb 16 lakás építését tervezik. Az állam által biztosított kedvezmények, (melyeket igény_ be vehetnek) még nagyobbak, mint az elmúlt évben. Szorga’muk és leleményességük követendő. Réthy István : s ? Ш \ s Ülők a teraszon... Ülök a teraszon a Csaba cukrászda előtt. Figyelem Békéscsabának, ennek az öregből egyre fiatalodó városnak a mozgását. — Hogy nem látom a fáktól az erdőt, illetve a házaktól a várost? — Igaz ez, kérem, de látom az embereket és ez mindennél fontosabb és érdekesebb. Tetszik látni, teszik hallani? Két fiatal legényke közeledik, tvalami furcsa ha- rangszerűen szabott zeke van rajtuk. Hajuk a válluknál lejjebb ér. Szondy két apródja... döbbenek meg hirtelen... ők lehettek ilyenek valaha. A másik irányból közép termetű, enyhén pocakos bácsi közeledik. Hóna alatt három-négy jókora festmény van. Tekintete a messzeségbe réved, szinte félő, hogy nekimegy valakinek. Akárha Párizsban, a Mount Par- nasson lennék, ott vannak ilyen magukba mélyedt öreg festők. Még a Notre Dame, a templom is ide látszik. A közeli hirdetőoszlopon a plakát pedig a „Mouret abbé vétke" című filmet hirdeti. Szenzációsan egybevágnak a dolgok! Kék színű autóbusz fékez le a járda mellett. Féke olyan hangosan csikorog, hogy felriadok álmodozásomból. Lányok és asszonyok vannak az autóbuszban. Kreol arcukon érdekes, idegen mosoly ragyog, szép fogaik fehéren csillannák elő. — Románok! — kiáltja fellelkesedve egyik szomszédom. — Biztosan lehet tőlük ,bükiben" \ olcsó rumot és jó erős brandyt venni! b. A.