Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
Társadalmi juttatások és az életszínvonal Itt a kukorícabetakaritó adapter A MEZŐGÉP Békéscsabai Vállalatának orosházi gyáregysége elkészítette az FKA—42i típusszámú kukoricabetakarító adap tért, melyet fel lehet szerelni SZK és az NDK-ban gyártott E— 512-es kombájnra. Képünkön az FKA—421-es adapter NDK-kombájnra szerelhető variációja látható, melyből őszre nagyobb mennyiséget hoznak forgalomba a kukoricatermés betakarítására. (Fotó: Martincsek) fiz év végéig 1288 millió forintot fordítanak a nyomdák fejlesztésére Békés megye 12 millióval sver epei R égi felismerés* hogy a társadalmi juttatásoknak nemcsak szociális jelen- j tősége és hatása van, hanem közvetlenül befolyásolják a gazdasági fejlődés ütemét. Nyilvánvaló, hogy azokban az országokban, ahol a lakosság egészségügyi, kulturális — ideértve a szakképzést is — színvonala magas, ott lényegesen gyorsabb ütemű fejlődésre képesek, mint azokban az országokban, ahol ez a színvonal az átlaghoz képest alacsonyabb. Másrészt: a társadalmi juttatások rendszere, az életszínvo- nalt alapvetően befolyásoló jövedelempolitika szemszögéből sem tekinthető másodlagosnak. A szocialista jövedelempolitika ugyanis nem merülhet ki a munka szerinti elosztás elvének alkalmazásában. Szociálpolitikai meggondolásokat is érvényesíteni kell és ezt szolgálják különösképpen a pénzbeli társadalmi juttatások (például a családi pótlék, a táppénz, a gyermek- gondozási segély, a nyugdíj), de az úgynevezett közvetett, nem pénzben nyújtott juttatások is. A szociálpolitika tehát alapvető része az egész jövedelem- politikának, s ha az egész rendszer jól illeszkedik a társadalmigazdasági életbe, akkor a szociálpolitika számottevően gyorsíthatja az ország fejlődését. (Például: a gazdaságilag aktív személyek általános életnívója attól is függ, hogy az állam milyen mértékben járul hozzá a gyermekek és az idős korúak eltartásához. Az életszínvonal pedig közvetlenül is befolyásolja az emberek munkaképességét, produktivitását.) A statisztikai adatok elemzése — de a kézenfekvő, mindenki által ismert tények is — egyértelműen bizonyítják, hogy hazánkban a társadalmi juttatások aránya nemzetközi viszonylatban is magas, sőt: vannak juttatások (például a gyermek- gondozási segély), amelyek a legfejlettebb ipari államokiban is ismeretlenek. Az embernek már-már az az érzése, hogy államunk anyagi lehetőségeit meghaladó mértékben vállalja a társadalmi juttatásokat, ugyanakkor a lakosságnak újra és újra magyarázni, bizonyítani kell, hogy ezeket — közkeletű és közhelyszerű kifejezéssel élve — a „borítékon kívüli” összegeket épp úgy figyelembe kell venni az életszínvonal megítélésénél, mint a havonta kifizetett béreket, éppúgy részei az életszínvonal növekedésének, mint például az időről időre végrehajtott béremelések. A szakemberek jól tudják: ez a jelenség — tudniillik, hogy az embere^ nem méltányolják kellőképpen a társadalmi juttatásokra fordított hatalmas összegeket — nemcsak és nem elsősorban esetleges szűk látókörűséggel magyarázható, hanem a társadalmi juttatások rendszerének néhány lényeges problémájával, a rendszeren bélül található aránytalanságokkal, bizonyos ellentmondásokkal is. Az összeg juttatásoknak 46 százaléka a pénzben fizetett, közvetlen juttatás. A nagyobb részt képviselő nem pénzbeli juttatásokat valóságos értéküknél kisebb megbecsülésben részesíti a közvélemény. Pedig ezek közé tartozik az oktatásügy, az egészségügyi ellátás, 3 1973. JÚLIUS 25. hogy csalk a legnagyobb összegeket felemésztő közvetett jut- j tatásokat említsem. Csak a társadalombiztosítási kiadások ösa- szege már 1970-ben, több mint 30 milliárd forint volt, s ebből mindössze 5,5 milliárd forint terheli a biztosítottakat. Minderről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, s talán érthető is, hiszen a társadalmi juttatások gyakorlatában vannak olyan torzulások, amelyek némi magyarázatot adnak arra is, hogy miért részesítjük előnyben a pénzben fizetett juttatásokat. Egy-két évvel korábbi felmérés szerint, üzemétkeztetésben részesül a gyárak és intézménye^ dolgozóinak 25 százaléka, kedvezményes üdültetésben csak 5 százalék. A bölcsödés korú gyermekeknek alig 10 százalékát, az óvodás korúnknak is csak a felét lehet gyermekintézményekben elhelyezni. (Persze itt számításba kell venni, hogy jelenleg 200 ezer körül van azoknak a száma, akik a gyermekgondozási segélyt veszik igénybe.) Az aránytalanságok egyúttal jelentős jövedelemaránytalanságokat is okoznak. Több nagy vállalatnál végzett reprezentatív vizsgálat bizonyítja, hogy dolgozóik 60 százalékának juttatásai nem haladták meg munkabérük 10 százalékát sem, a dolgozók 10 százalékánál p>edig a juttatásom értéke a bérek 70 százalékánál is magasabb volt. Mindez egyértelműen utal arra, hogy a társadalmi juttatások rendszerét felül kellene vizsgálni, de mindenekelőtt ki kellene dolgozni e juttatásokra vonatkozó új, szocdál- és gázdaságpol.- tikai célrendszert. A témához tartozik — s erről részletesen szó van az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik tanulmányában is —, hogy nálunk bizonyos szolgáltatásokhoz kizárólag társadalmi juttatás formájában lehet hozzájutni és nincs mód azok megvásárlására. S miután a szanatóriumi ellátást, a napközit, a gyógyüdülőt részben, vagy teljesen költségvetési forrásokból finanszírozzák, az e célokra fordítható összegek nem növelhetők tetszés szerint, az intézmények igénybevétele szigorú feltételekhez kötött, E rendszernek a fenntartása — pontosabban az átlagosnál nagyobb jövedelmű rétegek ilyen jellegű többletfogyasztásának mesterséges korlátozása — hosszabb távon tekintve. társadalmilag és gazdaságilag sem tűnik indokoltnak. Arról nem is beszélve, hogy a ..fogyasztó” választási lehetőségeinek kiterjesztése pioldtikailag és gazdaságilag is csak kedvező lehet. Azt alighanem mondanom sem kell, hogy a fizetett szolgáltatásokra való részleges áttérés nem szoríthatja háttérbe az eddigi ingyenes, vagy kedvezményes szolgáltatásokat. A társadalmi juttatások rendszerének alapjai több mint két évtizeddel ezelőtt alakultak ki. de közben megváltozott a gazdasági környezet, megváltoztak a jövedelmi viszonyok és arányok is. Felismert tény, hogy egyes juttatási' formák ma már elavultak, másokra a jelenleginél is több pénzt kellene költeni. Az arányók, a szerkezet módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a juttatások változatlanul megfeleljenek a bevezetőben említett — és gazdasági, társadalmi életünk szempontjából rendkívül fontos — követelmények. Vértes Csaba A IV. ötéves tervben a nyom_ daipari rekonstrukcióra előirányzott 2,6 milliárd forint a tervidőszak félidejében, a gazdasági lehetőségek kedvező alakulása folytán — 2.890 millió forintra emelkedett — közölték az MTI munkatársával a Köny- nyűipari Minisztériumban. Ez lehetőséget nyújt az eddigi tervekben nem szereplő, de szükséges, főként kiegészítő berendezések beállítására. 1973 végéig a nyomdaipari rekonstrukciA negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában figyelemre méltó fejlődést értünk el a szociális gondozásban. Az ezzel kapcsolatos fontosabb intézkedésekről, statisztikai adatokról nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályának vezetője. — 1971-ben kezdődött meg a végrehajtása annak a kormány- rendeletnek. amely — a nyugdíjakhoz hasonlóan — a szociális juttatásokat is évente 2 százalékkal emeli — mondotta többek között. Egy másik kormány- határozat értelmében a vakok 500 forint személyi járadékban részesülnek, kereseti, jövedelmi viszonyuktól függetlenül. Ez a nemzetközi téren szinte egyedülálló szociális intézkedés 23 000 vak embert érint. Egyes egészségügyi feladatok alsóbb tanácsi hatáskörbe utalása — az általános decentralizációs folyamat részeként — igen nagy mértékben megnövelte a helyi községi tanácsok szerepét, felelősségét a szociális gondoskodás területén, A múlt évben került sor — a Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös rendelkezése nyomán — a csökkent munkaképességűek járadékának emelésére 500-ról 600 forintra. A rendszeres szociális ellátást élvezők száma az utóbbi két és fél évben 40—50 ezerrel, a szociális otthoni, helyeké pedig csaknem ezerrel növekedett Jelenleg az egészségügyi tárca költségvetéséből országosan körülbelül 180 ezren részesülnek rendszeres szociális juttatásban a minisztérium évente mintegy 700 millió forintot fordít, a magukra maradt idős emberek gondozására, óra 1288 millió forintot fordítanak. 1973 második felében megkez. dődik a rekonstrukciós program legnagyobb beruházásának, az Athenaeum Nyomda Jászberényi úti üzemének alapiozása, s folyamatosan rendelik az alapgépieket. a 200 millió forintos óriás rotációs és több formakészítő gépiét. A harmadik negyedévben adják át az új Súgván Nyomdát, amelynek gépi berendezései csaknem 40 millió forintba kerültek. A nyomda kapacitása a réginek háromszoMind szélesebb méreteket öít a házi szociális gondozás. Ma már 437 hivatásos gondozót tartunk nyilván, akik mintegy 8000 idős embert látnak el azok otthonában. 5600 társadalmi gondozó is tevékenykedik ők csaknem 10 000 idős egyedülálló embertársukról gondoskodnak. Jelentősen bővült az öregek napközi otthonainak hálózata. Számuk a tervidőszak első felében 115-tel nőtt, és elérte я 480-at. A napközikben 12 700-an tölthetik kulturált, kellemes körülmények között idejüket, pihenéssel, illetve szórakozással. Százharminc otthonban már napi kétszeri, 109-ben háromszori étkezést biztosítanak, 103-ban pedig bevezették a szervezett foglalkoztatást. Hatvanhárom napközi ünnepnapokon is nyitva tart. Hetvenkét intézményben gondoskodnak az öregek fürdetéséről. 120-ban a rendszeres orvosi ellátásról. Évről évre mind több növényvédő szert gyártanak hazai üzemeink a Nehézvegyipiari Kutató Műszaki konferencia az építőknél A Békét megyei Állami Építőipari Vállalat augusztus 2-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor tartja 1. félévi műszaki konferenciáját. A tanácskozáson a vállalat vezetői az első félévi termelésit és gazdálkodást értékelik, majd a résztvevők megtárgyalják a második félévi fel. adatokat. rosa, évi 1500 tanra termék. A Kossuth Nyomda kötészete áttelepítésének első lépicsője az év végére befejeződik a Bécsi úton. Gépekre 45 millió forintot költenek, a központban íves, többszínnyomású ofset gépiét állítanak fel. Ebben a félévben készül el hét nyomdavállalat összefogásával 82 millió forintért az új fényszedő központ első része a Váci utcában. A szedókapacitás évi 15 ezer ív lesz. amit 1975-ig 35 ezerre fejlesztenek. A Pátria Nyomda dóm. bóvári üzeme is elkészül decemberre, a 26 millió forintos beruházás az ügyviteli és vegyes nyomtatvány ellátást javítja majd. Az Alföld Nyomda, ■legnagyobb könyvkészitönk, 2400 négyzetméter alapterületű. 6 ezer tonna befogadóképességű raktára 26 millióba kerül, a központi üzemben a felszabaduló területre gépi berendezéseket vásárolnak. A tanácsi nyomdák közül a Békés megyei Nyomdaipiari Vállalat gyulai üzemében, a rekonstrukció első lépcsőiéként a 12 millió forintos új épületben szedőterem kap helyet, új magasnyomó és kötészeti gépek kezdenek dolgozni, régen várt szociális létesítmények állnak a dolgozók rendelkezésére. A p>é_ esi Szilára Nyomda az NDK-ból vásárolt első ofset gépet állítja munkába a Dunántúli Napló ké. szítéséhez. A Fővárosi Nyomda, ipari Vállalat új kispiesti üzemében a lakossági szolgáltatások javítására kis ofset gépieket állítanak üzembe. Kaposvárott a Somogy megyei Nyomdaipiari Vállalat új nyomdájának elkészült részében magasnyomó rotációs gép kezdi el a lapkészítést. Az év végére várható az új Zala megyei nyomda átadása, a létesítmény 24 millió fo_ rintha kerül. I Intézet eljárásaival. Az összes hazai gyártó* több minit fele már az intézet technológiájával történik. Ebben az évben újabb NEVIKl-eljárások alkalmazását kezdték meg a Fűzfői Nitroké- miánál és a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál. A Nitrokémi- ánál Neviterb elnevezéssel új atkaölő-szer. a peremartonj vállalatnál pedig a Hetron nevű talajfertőtlenítö és az Ipám nevű új növényvédő szer gyártásúit kezditek meg. Rövidesen az üzletekbe kerül majd a Gardons rovarirtó szer, valamint az Ak- repci. a- virágok kötődését elősegítő vegyidet is. Évente 700 millió az idős emberek gondozására 480 öregek napközije működik az országbem Új, korszerű növényvédő szerek