Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

Fiatalok a ruhagyárban

Vajon törődnek-e a fiatalokkal? Segítik-e őket szakmai fejlődésükben és erkölcsi nézeteik formálásában? Milyen tervekkel, felkészüléssel és anyagiakkal indulnak a7, életbe? Mit várnak a felnőttektől, я munkahelyüktől, a társadalomtól, és mit nyújtanak ők?

Mert я társadalomba való bekapcsolódás élményei mély benyomásokat keltenek, amelyeket hosszú ideig, sokszor egész életen át hordoz az ember. Ezekre я kérdésekre keresek választ a Férfi fehémerc űgyár békéscsabai gyáréiban.

Egyik esőire, a másik barna

A szőke kislányt Csányi Évának hívják. Modern frizurája éo nagy kék szemei vannak. Három éve szakmunkás. Itt volt tanuló a gyárban, egy évig a varrodában dolgozott. Egy műszak alatt kettősizáz inget is megvarrt. Aztán szólt neki a labor vezetője nem lerme-e kedve ide jönni dolgozni? Örömmel vállalta.-u Miért? —kérdezem.

— A szalagon is szerettem dolgozni. Elsőgépes voltam és jól io, kerestem. De ez a munka más. Izgalmas, változatos. Mert a labor hivatott a szabáshoz az alapanyag leggazdaságosabb kihasználását előkészíteni és egy kis fantáziáival különböző modelleket kreálni. Egy kicsit alkotó munka is.

Előtte a hosszú asztalon mértani ábrák, vonalak. Férfiköntösök tervei. Gyors mozdulatokkal berajzol egy ujjat éu felém fordul :

— De nemcsak képzelőerő, hanem az anyag ismerete is szükséges ehhez a munkához. Ahhoz pedig, hogy minél több új fazont tervezzek, még sokat kell tanul- nom.

Miklós Mária, aki eddig szótlanul hallgatott bennünket, hozzáteszi:

— Nagy figyelmet igénylő és felelősségteljes munka. Az NSZK-nak bérmunkában fénymásolt modellekkel dolgozunk, ott aztán figyelni kell...

Ovális arca, puha barna, szemei vajnnak. Egyik szőke, a másik barna, mégis hasonlítanak egymásra. Fiatalok. Szeretik a munkájukat. Tavaly együtt voltak egy Kijev—Leningrád— Moszkva utazáson. A költségek felét a vállalat fizette. Eva a piros műszak KlSZ-titkára, Mária csúcsvezetőségi tag. Mindketten tagjai a szocialista brigádnak. Nemrégiben a gyár egyik nyugdíjasának segítettek a költözködésben, téglát hordtak я szanazugi üdülőjük építkezésén.

— Szabad idő?

— Moziba nagyon szeretek járn, — kezdi Éva — és országot, világot látni Augusztusban megyeik a Duna-kanyarba és a Balatonra.

— Nem kerül sokba?

— A gyárnak mindkét helyen saját üdülője van. Különben nem gyűjtök staférungra, egyelőre... Márciusban kaptam 300 forint fizetésemelést, most már 1850 forint a fizetésem.

Nézem mosolygós arcát és magamban nem tudom eldönteni, hány éves is lehet valójában? Amikor megtudja, hogy min töprengek, kissé zavarba jön, aztán kiböki :

— Húszéves vagyok, de csak tizenhatnak néznek....

— Nekem egyelőre nincsenek különösebb terveim — mondja kicsit szomorúan Mária — Ugyanis a vőlegényem katona. Ősszel szerel le — teszi hozzá már felcsillanó szemmel s a gondolata valahol messze jár...

Rózsika visszajött

A gyár gazdasági és társadalmi vezetői elismerik a fiatalok munkáját. Az üzemben 846 fiatal dolgozik, az össz- létezámnak több mint a fele. Éppen ezért támogatják, segítik őket gondjaik, problémáik

dett, később alkalmasnak találták erre a feladatra.

— Nemzedéki vita, irigység? Az elején volt ilyesmi, ezt csak jó munkával lehet megakadályozni.

Bíztak benne és ő ezt meg is hálálja! Elsőként vett részt a kommunista műszak megszervezésében.

Vidám természetű lány. Meg is kérdezem tőle :

— Hogy áll a férjhezmenés- sel?

— Én nem alkarok férjhez menni.

Kérdőn nézek rá.

Megmagyarázza, hogy beiratkozott a ruhaipari szakközépiskolába, ami négy év. És különben is ráér még a fiérjhez- menéssel.

— Mi a kedvenc időtöltése?

— Az olvasás. Ami a kezem ügyébe kerül, mindent elolvasok. Klubdélutánokra járok ide a gyárba, szeretek táncolni.

— Jól érzi itt magát?

— Igen. Hárman vagyunk testvérek, mind a hárman itt dolgozunk. Ruhagyári dinasztia — teszi hozzá némi büszkeséggel.

— Mire költi a pénzt, amit keres?

— Egy részét ruhára, a többit hazaadom a szüleimnek. No meg utazni, is szeretek. Most jöttem haza Balatonszép- lakról. Csodálatos volt...

* * *

Fiatalok és vidámak. Kedvesek, törekvőek. Megtalálták a helyüket. Gondjaik is vannak, de kedvüket ez nem rontja.

Legtöbbet mosolyognak.

Seres Sándor

megoldásában. Rózsikéval, azaz Kiss Jánosnéval a nyereáru- raiktárban találkoztam. Pár hete jött vissza szülési szabadságról. Körülötte feltornyozott textíliák. Az 6 dolga, hogy az ide érkezett termékeket meny- nyiségileg, de főképp minőségileg megvizsgálja. Sok a munkája. Az ország szinte összes textilgyárából küldenek ide meózni való anyagot. Szívesen vállalják, mert a bérmunka sokat hoz a „konyhára”.

— Milyen újra dolgozni?

— Egy kicsit szokatlan még, de ha az ember belelendül, nem nagyon ér rá gondolkozni. Másfél évig voltam csak oda, visszajöttem, mert kellett a pénz. A KISZ-lafkótelepen vettünk lakást. A gyár segített, kamatmentes kölcsönt adott.

— Akkor sínen van az életük.

— Ügy érzem. Böldog vagyok, örülök a kisfiamnak. És ha a lakás is meglesz..., de sajnos úgy készül, mint a Luca széke.

— Majd csak elkészül — vigasztalom és miért ne higy- gyünk benne?

Várni,

as a legrosszabb

Az 1-es varrodában éppen szünet van. A büfében nagy a forgalom. Ki colát, ki jaffát iszik vagy perecet ropogtat. Aztán sietnék vissza a gépekhez. Simon Mihályné halk szavú, törékeny asszony. Betanított munkás. Márciusban teszi le a szakmunkásvizsgát. Jélen- leg inggallérokat varr. Kettőezer forinton felül is szokott keresni.

öt éve van a gyárban.

— Miért ide jött dolgozni?

— Szeretek varrni, ez a titka a dolognak.

— Tudja, hogy ebben a varrodában változások lesznek?

— Igen. A gyár vezetői fórumokon és egyéb módon tájékoztatják a fiatalokat az üzem jövőjéről, az új elképzelésekről. Mj a női ruha varrására térünk át rövidesen.

— Elégedett az életével?

— Nézze, aránylag jól kere- sek, ha leteszem a szakmun- ; kásvizsgát, talán még jobban. • Csak hát... A férjem katona. ; Két évig várni, tudja milyen j rossz az? Most az anyósomék- ; nál Lakunk, illetve lakom. Ha a : férjem leszerel, remélem min- ; den álmunk megvalósul. »

— Szívből kívánom nekik.

■

Hárman vagyunk testvérek •••

■

Ezekben az években jelentős : rekonstrukciós programok va- • lósulnak meg a könnyűiparban. » A technológiák és a gyártmány- j összetétel korszerűsítését biz- : tosító fejlesztésekhez jóval na- s gyobb beruházási összeg áll f rendelkezésre. Ez alól nem ki- | vétel a békéscsabai ruhagyár j sem. A feladatok megvalósítá- j sában számítanak a fiatalok | munkájára. Segítik továbbtanu- ] lásukat, s elősegítik, hogy a | képzettségüknek és képességük- i nek legmegfelelőbb munkakör- j ben dolgozhassanak. A 2-es varrodában kattognak a varrógépek. Vagy hetven lány és asszony keze alatt ég a munka. Igyekezni kell, teljesítményben dolgoznak. Az egyik szalag végénél áll Szalóczi Magda, aki a férfipizsamáikat meózza.

— Ezt milyennek minősíti?

— kérdem tőle a kezében levő pizsamára mutatva.

„>

— Első osztályú. Kitűnő osztrák anyag és a varrásra sem lehet panasz — válaszolja.

Magdi szintén szalagon kézKüldött

a berlini VIT-en

A Békés megyei VIT-dele- gáció tagjaként utazik Berlinbe Molnár Ferenc, az Orosházi Üveggyár kemenceépítője.

1962 óta tanulóként, majd

1965-től lakatos szakmunkásként dolgozik megyénk e modern gyárában, először a TMK- részlegnél, 1972-től a kemenceépítési osztály szakembereként. A számok tükrében ennyi jelentené Molnár Ferenc eddigi életét. Ez azonban koránt sincs így: a lelkes, megbecsült munkás a társadalmi, közösségi, politikai életből is kiveszi részét. A katonaság két éve alatt már KISZ-vezetőként volt társai segítője. S hogy ismét az Üveggyár dolgozója lett, először gazdasági felelősnek, majd a kemenceépítési osztály KlSZ-alap- szervezetének titkárává tette a fiatalok bizalma. Ma már hu- szonlketten alkotják ezt az alapszervezetet, amely az elmúlt évben a legjobb alapszervezet címet is elnyerte. Az üzemi KISZ vb tagja, egyéni munkájának eredménye is ez a bizalom: sok ezer fiatal képviselete a nagy seregszemlén.

— Mindenképpen felejthetetlen élmény lesz a VIT — mondotta. Turistaként már jártam az NDK fővárosában, ez azonban teljesen más... Ha külföldi fiatalokkal találkozom, munkájukról, szervezeti életükről,

Eredményes volt Szarvason a művészeti ismeretterjesztés

Tizenkétezer hallgató előtt 239 művészeti témájú előadást rendezett az év első felében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békét; megyében. Ezék kö- . zül 25 Szarvason zajlott, s ezeket az előadásokat összesen négyezer-hétszázan hallgatták, nézték végig.

Az összesen 182 irodalmi té- I májú előadás közül 28—28-at rendeztek Gyulán, illetve a mezőkovácsházi éc a szarvasi járásiban,» ezeknek ezerkilencszáz, illetve nyolc—nyolcszáz résztvevője volt.

hétköznapjaikról kérdezek: érdekel, miként élnek mások. Különösen izgat a volt gyarmati ifjúság élete: a felszabadult ország munkásfiataljai hogyan találnak magukra az adott politikai, társadalmi viszonyok között?

— Mint bárki más, afcj külföldre indul, szorgosan készülődök. Tudom azt, képviselni megyek. Gazdasági, társadalmi, ifjúságpolitikai fejlődésünk, eredményeink ismerete feltétlenül szükséges tehát. Az ország, é® a megye vonatkozásaiban együtt és külön-külön.

— Hogy milyennek képzelem el a tizedik VIT-et? Az ember következtethet az eddigi találkozók történetének leírásaiból, a már látott berlini épületek közé képzelem a sok-sok ezer fiatalt... S remélem, találkozni fogok Angela Davissel is. Nem a különlegesség miatt! Csak szeretném látni...

(nemesi)

Aki megmozdította a Földet

(2.)

4 шйшш

1973, JÚLIUS 25.

Aki az idén megfordul Lengyelországban, gyakran láthat egy kitűnő plakátot. A plakáton hatalmas agyaggömb. az agyag, gömbön egy kéz kissé bemélye. dő nyoma — Kopernikusz „kezébe vette”, s elhelyezte bolygónkat a világmindenségben ...

De hát mi is volt tulajdonképpen a félezer éve született tudós e nevezetes tette? Amelyről Engels így fogalmaz: „Kopernikusz odadobta a kesztyűt az egyház tekintélyének a természet kérdéseiben; innen számítódik a természetkutatás felszabadulása a teológia uralma a’ól.”

Egyetemi tanulmányai során — először kedves városában. Krakkóban — Kopernikusz megismerkedett mindazokkal a nézetekkel, amelyeket a XV. században vallottak a minden- ségről. Ezek alapja a görögöktől az utókorra maradt geocentrikus világkép volt. Ptole- maiosz szerint — s ez megfelelt a hétköznapok mindenki által

Lengyel városokon át Kopernikusz nyomában

könnyen megszerezhető tapasztalatának — a mindenség középpontja a mozdulatlan, hibátlan gömb alakú Föld. Amely körül keringenek egy apró hurkokból összetevődő körpályán a Hold, a Nap, a csillagok.

Ezt az elképzelést lényegében a később tényleges világhata_ lommá lett katolikus egyház is elfogadta, mert egyezett я bibliai tanokkal, az Isten teremtette világ mítoszával, a halálon túli boldogságot kínáló mennyországgal, a Föld „siralom- völgy”-koncepciójával. Néhány vallásos középkor végi tudós aztán tovább torzította ezt a képet, keleti példák után mondván. hogy a Föld lapos korong, amelyet kristálybúraként takar be a csillagos ég.

Kopernikusz mindezek mellett Ismerte a reálisabb világ- magyarázatokat is. Korában egyre többet emlegették, hogy kétezer évvel előbb élt egy Arisztarkho6z nevű tudós, aki

helyesen hirdette- nem a Nap kering a Föld körül. hanem megfordítva. A történelem egyik legsokoldalúbb lángelméje, Leonardo da Vinci is úgy gondolta, hogy a Föld mozog. Mindezekhez járult, hogy a reneszánsz igyekezett megpezsdí- teni az emberi elmét a középkor kényelmes lassúsága után s hogy főként a csillagászat iránti érdeklődé» nőtt meg — igényelte ezt a sok tengeri utazás és a pontos naptárak igénye.

S a kevés csillagászati eszközzel rendelkező. viszonylag kevés közvetlen megfigyelésre támaszkodni tudó Kopernikusz bizonyította, hogy a Nap körül kering a Föld. hogy egyedül a heliocentrikus világkép a helyes. Főleg filozófiai meggondolásokba’ állította ezt s a korábbi világmagyarázatok tévedéseiből. ellentmondásaiból

okulva. Ahogy maga mondta; „Szerintem ezt könnyebb elhinni, mint az egész kérdést nagy számú égi szféra feltételezésével összezavarni, ahogy erre rákényszerülnek mindazok, akik a Földet akarják a középpontban tartani.”

Ezzel megnyitotta a tudomány útját a /világmindenség helyes megismeréséhez. magyarázatot adott a korában Ismert valamennyi csillagászati jelenségre, s megrendítette a „teremtett” és fötóöntúli erők által mozgatott világmindenség hitét. Felismeré. se alapjátn Giordano Bruno már a világ végtelenségét hirdette, Galilei felismerhette — távcsővel is— a világegyetem hozzánk legközelebbi részének anyagi szerkezetét. Kepler fel-