Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

Jó nyári hétvége volt Fülledt, meleg volt az elmúlt hét vége, fejfájásra hajlamosak szerint frontátvonulás is nehe­zítette elviselését — ennek el­lenére kellemes időtöltést jelen­tett a szombat—vasárnapi tv- program. Rövidfilmekkel száguldhattuk végig a fél világot: a dél-jeme­ni földreformról kaptunk kép­sorokat, az öntözés következté­ben lehetségessé vált évente többszöri aratásról; a chilei fi­atalok Aparcoa-együttese poli­tikai dalokat adott elő népi hangszereken és nagyon ízléses megformálásban; columbiai ká­vétermesztőkről adott hírt a lengyel filmesek riportja; s bur- mai kockákat villantott fel egy magyar szakemberrel készített interjú. Derűs perceket szerzett az is­métlésben sugárzott Mézesfazék, a TV Zenés Színházának eddigi egyik legjobb produkciója, a tánc kedvelői örömmel fogad­hatták a Sztravinszkij Tavaszi áldozatára koreografált balettet s a slágerkedvelők sem panasz­kodhattak — bár Koós János a Tv-slágerlistában elképesztően csúnyán beszél magyarul, a da­lok előadásában egyre megszo- kottabban fejtetőre állított hanglejtést „kiterjesztve” most már a prózára is. A szombatest s a vasárnap­est főműsora ezúttal valóban — értékét tekintve is — főmű- sor volt. A Kozincev-sorozatban a Cervantes remekéből filmvá­szonra vitt Don Quijote-t lát­hattuk. Tartalmi erénye ennek a feldolgozásnak, hogy nem akart mindenáron folyamatos cselekményű, formailag az ere­detinél összefogottabb „sztorit” produkálni, hanem vállalta a regény szakadozottabb, a rész­leteknél el-elidéző szerkezetét. Hogy annál világosabban ki­tetsszék a gondolat: egy tiszta — bár némelykor fellegekben járó — erkölcsű ember igaza kora ■ visszásságaival, kortársai kicsinyes önzésével szemben. A rendező mondanivalóját kitűnő­en fogalmazta meg a maga sal­langmentes színészi eszközeivel a kitűnő Cserkaszov és a ná­lunk kevésbé ismert nevű, de hasonlóan nagyszerű Tolubejev. Emberi, igaz Don Quijote-t és Sancho Panzát ábrázoltak, a va­lóság sokszínűségével mutatták me|; sorsuk — áttételesen sok­sok ember sorsának — szomorú s vidám oldalát. Egyben arra is példát adott a film, hogy Kozin- cev nemcsak a XX. század for­radalmi, hősi harcaiból tudott maradandó művet alkotni — ezt igazolták a Makszim-trilógia korábban bemutatott darabjai —. hanem a múlt romantiku­sabb, regényesebb világából is. Vasárnap este Walter Jens Az összeesküvés című tv-játéka kí­nált érdekes látni- és gondol- kodnivalót. Nem a beharango­zott „tévé-szerűséggel”, „műfaji újszerűséggel” — amelyből egyébként igen-igen keveset le­hetett csak észrevenni —, ha­nem érdekes kérdésfelvetésével s Básti Lajos nagyívű Julius Caesar-alakításával. Mert ha­tározottan érdekes az ötlet: Róma teljhatalmú ura, aki nevét jó reformokkal és zsarnoki tet­tekkel írta a történelembe, ma­ga szervez halálos végű össze­esküvést önmaga ellen, maga ír­ja saját temetési beszédét, amely meghatározója kell, hogy le­gyen a következő évek római politikájának. Az ötletből nem lett történelmi dráma — ahhoz túlságosan valószínűtlen a kiin­dulás — s nem lett közvetle­nül mai aktualitású groteszk sem De talán éppen ez volt a megvalósítás alapvető érdeme. Mert helyet adott egy igényes, ízléses, végig feszült hangulatú, hihető műnek. Csak azért nem mondjuk, hogy kitűnő kriminek, mert a szót nem kevés sikerü­letlen „krimi” jócskán lejáratta % naP II. Szerencsém van, hogy be­szélgetés közben megérkezik Kiss István, a tsz elnöke is. Amikor a politikai tájékozódás szükségessége kerül szóba, ő meg is jegyzi mindjárt: — A politikai és a gazdasági munka nem választható külön. Csak így lehet előrelátóan és céltudatosan dolgozni. „Akkor szívesen nyilatkozom** Kissé váratlan dolog történik ezután. Felém fordulva meg­kérdezi : — Melyik laptól jött? — A Békés megyei Népúj­ságtól. — Akkor szívesen nyilatko­zom. Mert előfordult, hogy egy más lap elferdítve írta meg azt, amit az újságíróval megbeszél­tem. Nem bolygatom a dolgot. Ehelyett inkább azt kérdezem: — Olvassa is a Népújságot? — Hogyne. Persze a Népsza­badságot is. Sokszor reklamál a család, hogy sok időt fordítok rá. Dehát hogy is tudnám a munkámat ellátni kellő tájéko­zottság nélkül. És ha az embe­rek bármit kérdeznek, nekem válaszolnom kell. Mégpedig he­lyesen, mert nekik is van vé­leményük. Nemcsak a napilapok, hanem a szakmai folyóiratok olvasá­sa, tanulmányozása is szinte kötelességgé vált a tsz-ben. A Magyar Mezőgazdaság című lapot brigádveze tőkig bezárólag minden vezető, állású dolgozó megkapja. Más szükséges szak­lapot is járat a tsz, amiért nem keveset fizet. — Vieszatérül ez a befekte­tés? — kérdezem. — Kamatostól ! Semmi sem kifizetődőbb ennél. Kiss István két legfontosabb társadalmi megbízatása: tagja a i járási és a községi pártbizott­ságnak. Mindkét fórum a leg­többször igen jelentős kérdések­ben dönt. Hogy is tudna ebben a munkában részt venni, ha már. (danlss) Magyar kempingcikkek a világpiacon A Taurus Gumiipari Vállalat évente csaknem másfél millió gumimatracot,' fotelt és más kempingcikket készít. A divat változásait követve évente 8—10 új terméket terveznek. A kempingcikknek 94 százalékát exportálják, termékeiket a világ 70 országában ismerik. Ké­pűnkön: Meózzak » gumimatracokat napról napra nem művelné ma­gát politikailag és szakmailag egyaránt? Jól megalapozott eredmény Egy-egy vezető munkája — sok-sok összetevő alapján — természetesen a gazdasági ered­ményben csúcsosodik ki. Am az eredmény csak akkor tartós, ha politikailag is kellően megala­pozott. Vagyis, ha — a közös­ség javát szolgálva — előrelá­tóan és a nagy többség egyetér­tésével, aktív közreműködésé­vel jön létre. Kiss István úgy véli, hogy az Aranykalász Tsz eredményei jól megalapozottak. Nem az idei termésátlagokról beszélünk, hi­szen azt még korai lenne nagy­dobra verni. Inkább az utóbbi I években végbement nagy válto­zásokat igyekszik megértetni ve­lem. Azt, hogy ma már 2300— 2400 holdón (a szántóterület 30—35 százalékán) szikes tala­jon pillangós növényt termeszt a tsz és 1970 óta forrólevegős lu cérna üzeme működik. Jelen­tős mennyiségű lueemalisztet tud gazdaságosan előállítani. Annyit, hogy majd el i* adhat belőle. Ezért csatlakozott a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség területén alakult szálastakar­mány. és melléktermék-ter­mesztési, feldolgozási és értéke­sítési társuláshoz, amely előse­gíti a szálas- és a pillangós takarmány betakarításának kor­szerűsítését és a lucemállszt ér­tékesítését. Elsősorban termé­szetesen a saját állatállomá­nyát látja el vele. A lucema hálás növény, és ígéretesnek mutatkozik a szó­ja is. melyből tavaly 30, az idén 100 holdat vetettek, jövőre pe­dig már 300 hold a terv. Eddig holdanként 10 mázsa termést ta­karítottak be. — Az állattenyésztésben új takarmányozási technológiát al­kalmazunk. A hozzáfűzött remé­nyek eddig megvalósultak — fogalmaz óvatosan Kiss István és megjegyzi még: — Majd az év végén szívesen szolgáltatok számadatokat is. De hol tartana a tsz a kellő politikai és szakmai megalapo­zottság nélkül? Gyorsan visszatérülö befektetés Szegedi Sándor üzemmérnök nemrég lett a Járműkészítő és Javító Ipari Szövetkezet elnö­ke, Műszaki vezetői beosztás­ból lépett előre. Nem ismeretlen tehát előtte a szövetkezet mun­kája. Csakhogy más műszaki vezetőnek lenni, mint elnöknek. Így meglehetősen sok a gond- ja-baja. Különösen azért, mert jónéthány hiányosság pótlása is a nyakába szakadt. Megnehezíti a helyzetét, hogy sem párt-, sem КISZ-a 1 apszervezeL nincs a szövetkezetben. Ami dicséretes, a dolgozók­ban jócskán van törekvés a jó munkára, a tanulásra. Érthető is, hiszen sok a fiatal, amire ab­ból következtethetünk, hogy az átlagéletkor alig éri el a 33 évet. A fiatal szakmunkások közül 8- an jelentkeztek szakközépisko­lába, s a tanulásukat támogatja a szövetkezet. Politikai oktatás­ban is részi veszne^ a fiatalok, de még jobb lesz a helyzet, ha létrehozzák a KlSZ-alapszerve- zetet. Szegedi Sándor fiatal ember, tele ambícióval. Az ó véleménye i, az. hogy a gazdasági és a politikai vezetés elválaszthatat­lan egymástól. Ezt már mint műszaki vezető megtanulta. A saját munkája megkönnyítésére határozta el, hogy ezentúl több napilapot és folyóiratot járat majd a dolgozóknak. Tájékozód­janak rendszeresen a világ dol­gairól, értsék meg jobban pár­tunk politikáját. Ezt azonban valamivel még kiegészíti. — A legfontosabb mégis ha­za járatni a napilapokat és ott­hon elmélyülten olvasni. Én is így szoktam Több szabad idő, szép otthon Gyánd Sándor nem tartozik a legfiatalabb emberek közé. Tud különbséget tenni a régi és az új világ között. Az emberek szemléletében is nagy változás ment végbe. Ma már a szövetke­zett dolgozók egyre inkább technikához értő munkásokká válnak. Több a szabad idejük, kényelmesebb, szebb, ízlésesebb az otthonuk. Könyvtáruk van, tv-t néznek, művelődnék, or­szágot, világot járnak. Am nél­külözhetetlen, hogy rendszere­sen olvassák a napilapokat. Fő­ként a pártlapokat, hogy az élet különböző kérdéseiben kel­lően tudjanak eligazodni. Pásztói Béla Nyár a Metőkovácsházi Művelődési holtpontban A Mezőkovácsházi Művelődé­si Központ társadalmi vezető­sége néhány nappal ezelőtt tartott megbeszélést, ahol az első félév munkáját értékelték, maid meghatározták a követke­ző negyedév tennivalóit. A művelődési központ nyá­ron is gazdag programmal vár­ja vendégeit, hiszen legtöbb szakkörük ezekben a hónapok­ban is „üzemel”. Rendszeresen tart próbát a fúvószenekar és a versenytánc-klub. Az ifjúsági klub nyári programjában több klubest szerepel, melyeken a VOX beat-együttes szórakoztat­ja a fiatalokat. A napokban egy ünnepélyes KISZ-eeküvőnek is helyet ad a ház. Július 28_án barátsági tábortüzet gyújtanak a X. VIT tiszteletére és ifjúsági nagy­gyűlést szerveznek. A művelődési központ segít­séget nyújt ahhoz is. hogy a nagyközség lakói ellátogassanak Szegedre és megtekintsék a szabadtéri játékok előadásait. Ebben a hónapban a TÖVÄLL és az Üj A’kotmány Tsz dol­gozói a „Nemzetközi gálaest "-et és a szovjet népi együttes mű­sorát nézik meg Szegeden. Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat idénymunkára málnaszedésre munkaerőt (diákokat, felnőtteket) vesz fel. Fizetés: 4 Ft/kg, Jelentkezés: a vállalat központjában, Gyula, Sándorhegy % 173884 » 4»

Next

/
Thumbnails
Contents