Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-17 / 165. szám
Tudomány — Technik» A * « #T f #■« I ír® jovo es az okoiogia Szovjet tudások szerint a to= domány eredményei lehetővé teszik az ipari tevékenység következményeinek semlegesítését — az „ökológiai katasztrófa” tehalt korántsem elkerülhetetlen. mindössze megfelelő anyagi ráfordítás szükséges. A technoszféra és a bioszféra kölcsönhatása, valamint a természeti folyamatok optimális irányítása viszont nagyon bonyolult probléma. Az ökológiai egyensúly — a természet normális állapota, amely, ha az ember tevékenysége miatt felborul. okvetlen helyreállítandó. Tőlünk, emberektől függ, hogy az ökológiai rendszer új. stabil állapota a korábbinál jobb lesz-e, vagy rosszabb. Természetszerűen ter_ melékenyebb ökológiai rendsze. rek. festőibb tájegységek és egészségesebb környezeti élek feltételek megteremtésére kell törekedni. Minimális ráfordítást igénylő, az ökológia, az esztétika és a gazdaságosság követelményeivel is okvetlenül számoló megoldásra van szükség. Komplex prognóziskészítés Komplex ez a prognózis azért, mert szociális, tudományos-technikai, gazdasági. or. f vcerf-WoIogiaf és más prognózisokat is tartalmaz. • A komplexumban központi helyet azonban maguk az ökológiai rendszerek várható állapotára ée fejlődési tendenciáira vonatkozó prognózis foglalja el. Ez lényegében az ökológiai prognózis. Bármely ökológiai rendszer — erdő. rét, tó partmenti seif, tengier, vagy sivatagrész nyílt — azaz energiát ép anyagot cserél más rendszerékkel. E kölcsönhatás jellegétől függ az illető ökológiai rendszer jövendő állapota. Az öko’ógiai rendszerek azonban meghatározott inerciával, fejlődési folyamataik meghatározott időtartamú szakaszaival is jellemezhetők. Így a rendszert ért hatás pillanatától, az ennek kapcsán jelentkező eredményekig bizonyos idő telük eL fl rendszerek közötti prognózis módszere A rendszerek közötti — ciklikus módszert először a 20— 30-as években alkalmazták, a naptevékenységgel kapcsolatos biológiai jelenségek előrejelzésére. Később ez vált a rendszerek közötti prognóziskészítés alapjává. Nézzünk egy példát. A biológusok szerb fenyő és egv kanadai fa toboztermésénék egy évre étőre várható _miegfta tarozása sox'án alkalmazták ezt a módszert. Tudták, hogy a to- boztermést körülbelül húsz különféle tényező befolyásolhatja. A toboztermésre vonatkozó. Î3 évié visszamenőleg rendelke_ zésre álló adatokat összehasonlították minden egyes említett tényező előző évi értékével. Az elemzés során kiderült, hogy a termése mindig három tényezőtől fügsr: ,a már meglévő toboz okozta terheléstől, a fizio_ lógiailag aktív . hőmérséklettől és a levegő párahiányától. Megállapították, hogy a prognózis szempontjából leglényegesebb időszak, amikor e tényezők a legjobban hatnak, körülbelül egy hónap. Az előrejelző rendszer megválasztása azonban nem mindig sikerül, vagy túl sók munkával jár. Ilyen esetekben kerül előtérbe egy ( újabb módszer. fl parameMus prognózis módszere Ez a módszer az adott struktúra specifikus belső kapcsolatainak ismeretére épüL A biológusok fafelék magtermésére vonatkozóan parametrikus mód. szerrel készítettek prognózist — az illető növény virágpora élet- képességének meghatározásával. Globális méretekben a parametrikus prognózis módszere alkalmazható a Föld ökológiai szférája várható változási tendenciáinak meghatározására. — figyelembevéve az emberiség fokozott ipari tevékenységét. Parametrikus prognózis többféleképpen készíthető. Legeiben, jedtebb az extrapolációs módszer. amely azon a feltételezésen alapul, hogy a vizsgált objektum további fejlődése az eddigihez hasonlóan alakul. Itt azonban volna egy korlátozó tényező is. Minél jelentősebb minőségi változások történnek a vizsgált rendszerben, annál gyorsabban csökken az extrapolációs prognózis pontossága, míg a rendszer minőségileg új állapotba jutásává) ez a módszer abszurd következtetésekhez is vezethet Naiv és torz az az extrapoláció útján levont következtetés, hogy száz év múlva a *Föld minden lakója (a csecsemőket is beleértve), tudományos dolgozó lesz. vagy. • hogy 20—30 év múlva a felnőtt lakosságot száz százalékban a szolgáltatási szféra foglalkoztatja majd. Hogyan lehet elkerülni az abszurditás veszélyét? Két. egymással kölcsönösen kapcsolatos módszerrel: a prog_ nózismodell normázásával és a modell hűségének előzetes eL lenőrzésére szolgáló módszerek tökéletesítésével. így javul az extrapoláció útján kapott adatok megbízhatósága. Az ökológiai prognóziskészítés elméleti és módszertani fejlődésének kezdeti szakaszánál tart, de van jövője. Á pleveni petrokémiai kombinát Az éezafe-balgârfeî kerületben jelentős kőolajrétegek rejtőznek a föld mélyén. Feltárásuk ée kitermelésük a nyers- olajteidolgoaáseaj együtt síkeresen fejlődik. Képünk a ple. vető kombinátban készült Egy régi kultúra feltárása — magnométerrel Mezőgazdasági gépgyártás Szombathelyen KGST -országoknak A mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szombathelyi gyárában készülnek a Szovjetunió részére az egyszintes ketreces to.jóházi berendezések. A gyár termékeinek mintegy 50 százalékát a KGST országaiba exportálják. Képünkön: A tojóházi berendezést ellenőrzi Vöesei Imre és Kardos Mihály  mágneses térerősség változásait mérő magnetométert eL sósorban a geofizikusok használják. Ez a műszer azonban egyre nagyobb szerepeit játszik a régészet műszeres korszakában. amikor a kutatóárkokat a mérő szondák, a légi fényképet ző eljárások és a különféle „műszeres vallatások* váltják fed. Az archeológusok régóta ábrándoznak olyan műszerekről, amelyeknek segítségével lelátnak a föld és a végtelen tengerek mélységeibe. Az a magnetometer, amelyet a régész használ. a kiégetett bő és agyag egyik tulajdonságát használja fel. Ezekben ugyanis a kiégetés után gyenge mágnes- ség marad meg és erre reagál a műszer. A régészeti magneto- métert a második világháború óta eltelt évtizedek során többízben tökéletesítették. Az egyik fajtája hangjelekkel jelzi a földben levő kő_ és agyagmarad ványokat. A különféle régészeti mérőszondák közül eddig talán a magnetométer segítségével érték ed a legjobb eredményeket Mágneses jelek segítségével tárták fel a Földközi-tengeren a szibariták egykori városát, Sy- barist is. A magnetométer azonban a prekolombián kultúrák feltárásánál bizonyított legjobban és váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Középu Amerikában jóval Kolumbusz előtt élt egy titokzatos nép, amelynek virágzó kultúrája érezhetően hatott a prekolombián népekre, így a mayáikra, inkákra egyaránt. Az olmec ri_ viliaacio L e, 1-200 körül hirtelen fejlődött ki a mexikói partok mentén, Az olmec kultúra nyomainak zöme Veracmz és Tabasco déli részein található. Gigantikus méretű kő-emlékek, fejek, istenségek vallásos ieL képei maradtak fenn itt az utókor számára. A legjelentősebb olmec települést Veracruz déli részén, San Lorenzo-ban fedezte fel 1345-ben egy amerikai régész. Igen érdekes a lelőhely, amelynek vizsgálatánál kiderült. hogy más területről is ide hurcolták az olmec kultúra emlékeit. 1966-tól folytatódtak itt a kutatások, amelynek során elsősorban a magnetométer használatának köszönhető, hogy a régészeknek sikerült, megnyitni az olmec kultúra kincsesbányáját. A területet magnetométer segítségével bemérték és fel is térképeztek. Egyetlen ásatási idény alatt tizenhét olmec emlékművet sikerült azonosítani a föld alatt. Elsőisten, egy különleges sisakot viselő hatalmas kőfej, egy szélén jaguár és emberalak és sorolhatnánk még a gazdag leleteket. Az amerikai földrész prekolombián korszakának történeté, ben még sok a nyitott kérdés. A kutatásokat tovább folytatják. A magnetométert azonban más kultúrák felkutatásánál is használják. így Olaszországban és a Földközi-tenger térségében régi sírokat, földalatti épületeket igyekeznek bemérni ezzel a műszerrel. A pozitív mérési eredmények után jöhet az ásó, amely lassan másodlagos fegyver tesz a régész kezében. a M.
