Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-17 / 165. szám
Évi hatezer vagon Megyénk legkorszerűbb kesreréktakarmányt gyártő özemé a kondorost Termelőszövetkezetek hozták létre. Közös vállalkozásként működik. E-vente 6 ezer vagon különböző összetételű táptakarmányt állítanak elő automata vezérlésű gépsorai. Ebből 4 ezer vagonnal a megyében értékesítenek, 2 ezerrel pedig Csongrád, Bács-Kis- kim és Pest megye üzemei vásárolnak meg. Képünkön a csongrádiak tankolnak a sertéstápból. (Fotó: Demény) ra együttes voít. amely gztrrte az utolsó pillanatban — megfosztva (..erkölcstelen” járulékaitól — újra életre keltette a vallás táncosnőit. A firuvanmijurf iskola olyan, mint valami klasszikus görög filozófus-nevelde — Indiába telepítve. (És persze, a filozófiai gondolatok helyett itt a ritmus és a dallamívek kötik össze a tanárokat és a diákokat). Óriási pálmák mindenütt, s a fák tövében apró pálmalevél-tetejű kunyhók. Minden házacskában egy tanítvány és egy mester. Tele van zenével a félsziget. Az egyik házikóban dobszóló dörömböl, a másikban a hosszú nyakú, húros hangszer, a szitár nyekereg a harmadikban hegedű szól. Kicsi, szép arcú, hófehér hajú idős hölgy mutogatja a házikókat: A. Annaduraj. valamikor híres táncosnő volt. Lila ernyőjével óvja arcát a naptól, s úgy megy rózsaszínű szárijában, a fák, s a bokrok között, mint valami léaies. finom tündér. Reggel 8-tól 11-ig tart a foglalkozás, szünet nélkül, egyfolytában. Egy előadás legalább kétórás, most kell megszokni — az oktatási idő alatt — az erős igénybevételt. A két legnagyobb házban a táncosok. Tizenöten-tizenöfcen vannak. A tanár színkópás, nehéz ritmusokat kalapál egy fahasábon és énekel hozzá. S a táncosok járják ezt a nehéz ugrásokból, szökkenésekből, lassú ringatózásból és hirtelen Irányváltozásból összetevődő táncot, amelyben minden kéz-, szem-, fej-, lábmozdulatnak jelentősége van. Hetvenöt diák van. az egész ■ИМЯ1И11МИ1М1ИН11111.11М.((М11ПЯ t országhői jelentkeznek, s egy felvételi bizottság vá1 ászt ja ki, melyik gyerek kerül a pálma- kunyhók tanárad elé. Vannak persze kivételek, megfelelő ösz_ szegért megtanítanak táncolni olyan jómódú lányokat is, akik nem a színpad iránt áhítoznak, hanem jó férjet szeretnének fogni. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a Kalakshetra együttes lányaiból lesznek India legjobb módú asszonyai. S akiből vezető táncosnő lesz. annak még gazdag férjet sem keV fognia — egy-egv estére ezer rúpiát is kap. (4—5000 forintot.) Este Madrasz színházában fellép Sanguntala, a táncosnő. A színpadon G an es. az elefántor- mányú isten előtt tucatnyi tömjénrudacska ég Szántál füstölők a rivalda helyén. Bal oldalt a zenekar ül gyékényeken, s a ' ritmikus, monoton zenére szemének apró mozdításaival elindítja a táncot • az elefántcsont- bőrű asszony. Szemének pici mozdulata szinte kisugárzik a testére, előbb feje mozdul, majd válla, karja, dereka, majd lábai 'is. Az ének Buddhát dicséri, s őt dicsőíti minden moz_ dulat is. A régi India táncol a színpadon. Az, amit fölélesztett, föltámasztott, magábaolvásztott az új. Színpadon szól a zene, nem templomban, s a nézők zömében már nem földmívesek. hanem orvosok, mérnökök, gyári munkások. Egy nagy iparváros polgárai. De az arcukon még a régi áhítat, s a tömjén szaga eljut я hátsó széksorokig is. Kereszty András (Folytatjuk) i Rendszámok feketén, fehéren Nincs minden rendben az üzemi személygépkocsi-használat körül A közelmúltban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nagyarányú vizsgálatot fejezett be. Huszonhat vállalatnál, szövetkezetnél, állami gazdaságnál és intézménynél vizsgálták meg, miként tartják be az üzemi személygépkocsik számának csökkentését előíró 14/1972. (IV. 22.) Korm. számú rendeletet A vizsgálat kiterjed az üzemi személygépkocsi használatára és az üzemeltetés gazdaságosságára is. Engedélyre vártak A kormányrendelet hatályba lépésekor, 1972. június 30-ig a vizsgált 26 egységnek 93 személygépkocsija volt A vásárlás és átminősítés miatt azonban a számuk 109-re emelkedett A vásárlás indoka több egységnél vitatható volt Ez gyakran kapkodásból, a rendelet végrehajtásának következetlenségéből fakad. A békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet a múlt év februárjában 98 ezer forintért egy Polski Fíatot vásárolt, szeptembeaben pedig 56 ezer forintért eladta, noha a gépkocsi csak 18 ezer kilométert futott. Ezt követően az intézet engedélyt kapott egy gépkocsi vásárlására. Nosza rajta, vettek is egy gépkocsit 60 ezer forintért, amely azonban már megtett 100 ezer kilométert A kormányrendelet szerint a 109 személygépkocsiból 38-at le kellett adni a vizsgált szerveknek. A megmaradt gépkocsik közül 27 általános célú üzemi személygépkocsi minősítést kapott, s fehér alapon fekete rendszámmal látták el, 44 személygépkocsi pedig fekete rendszámtáblát, és csak szolgáltató jellegű feladatok ellátására lehet igénybe venni. Határidőre, 1972. december 31-ig 27 személygépkocsit adtak le, hatot pedig ez év március 31- ig. A késedelemnék az volt az oka, hogy a szervek a gépkocsik használatának engedélyezésére vártak. A népi ellenőrök öt olyan személygépkocsit találtak, melyeknek bevonták a rendszámtábláját. Az öt gépkocsit különböző okokra hivatkozva tartották meg. Az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet azért nem tett eleget a rendeletnek, mert személy- gépkocsijáért a MERKUR csak négyezer forintot akart fizetni. A gépkocsi a vizsgálatikor a szabad ég alatt, az időjárás szeszélyeinek kitéve várakozott további sorsára. Az üzemi személygépkocsik számának csökkentése után egyes vállalatoknál és szövetkezeteknél jelentősen emelkedtek a kiküldetési költségek. Ennek az volt az oka, hogy bővültek a feladatok, s magánkocsikat vettek igénybe, melyek használatáért átalányt fizettek, A költségek emelkedése azonban nem egy vizsgált szervnél indokolatlan volt. A zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezetben a tsz gépkocsijának magán célra történő igénybevételét a vezetőség határozata engedélyezte az elnöknek és a főkönyvelőnek, holott a 14/1972. (IV. 22.) Korm. számú rendelet nem ad arra lehetőséget, hogy a szövetkezet vezetőj ilyen kedvezményben részesüljenek. A személyhez kötött gépjárműhasználat jogosultságával a vizsgált szervek közül csak a kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola igazgatója rendelkezik. A menetlevelek vezetése azonban pontatlan, hiányos. Így a gépkocsi napi használatának • indokoltságát nem lehet megállapítani. A népi ellenőrök 11 vállalatnál, szövetkezetnél és intézménynél állapították meg, hogy a szolgáltató gépkocsikat előírás szerűen használják. Ugyancsak tizenegy volt azoknak a vizsgált egységeknek a száma, melyeknek nem volt fekete rendszámos személygépkocsik üzemeltetésére engedélyük. A közületek többsége pontatlanul vezeti a menetleveleket. Az üzemeltetési költségek nyilvántartásával is baj van. A népi ellenőrök 11 vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél állapították meg, hogy az üzemanyagfogyasztás ellenőrzésére vonatkozó előírásokat nem tartják be. A gépkocsik túlfogyasztása 40—60 százalékos. Az üzemanyag-jegyek elszámolása a gyomai Győzelem Termelőszövetkezetben, a dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben, a békéscsabai Ingatlankezelő Vállalatnál, a bél- mçgyerj Űj Barázda Tsz-ben hiányos volt. Különösen kirívó a gyomai halászati termelőszövetkezetben a benzinjegyek és a felhasznált * üzemanyag- közötti különbözet. A szövetkezet vezetői ennek okát a gépkocsik túlterhelésével, s a téli üzemeltetéssel magyarázták. A magyarázatnak azonban nem lehet hitelt adni, hiszen a gépkocsivezetőket egyszer sem számoltatták el. Sajnálatos az is, hogy a legtöbb egységnél a menetlevelek alapján sem az üzemanyagfogyasztást, sem az üzemanyagjegyek elszámolását nem lehet ellenőrizni. Átalány vagy jSvedelemkiegészílés? A kormányrendeletnek többek között az volt a célja, hogy . a vállalatok, szövetkezetek, intézmények a személygépkocsi-használat terén is felvessék a legfontosabb kérdést; hogyan gazdságasabb? Ügy, hogy tulajdonukban tartanak személygépkocsikat, vagy dolgozóik magángépkocsi-használa- tát honorálják? A hangsúly mindkét esetben a gazdaságosságon van. A magántulajdonban levő személygépkocsik üzemi használata egy sor belső intézkedést követel meg. Meg kell ugyanis határoznia a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek, hogy ki és milyen feladatokra használhatja személygépkocsiját? A feladat meghatározásának hiánya nemcsak a belső szervezésre, a munkafegyelemre vet rossz fényt, hanem a kilométerpénz, illetve a átalány-díjazás jogosultságát is megkérdőjelezi. A vizsgált 26 egység többsége a magántulajdonú személy- gépkbcsi használatáért átalányt fizet Joggal állapították meg a népi ellenőrök, hogy nem egy szervnél az átalány kifizetése vitatható, hiszen az elvégzendő feladatokat a munkáltató elfelejtette meghatározni. Így hát a gyakran jelentős summát kitevő átalány burkolt jövedelem-kiegészítésnek tűnik. Az orosházi Új Élet Termelő- szövetkezetben 1971-ben az utazási és kiküldetési költségek összege 345 ezer forint volt, 1972-ben pedig 565 ezer forint. A 220 ezer forintos növekedés elsősorban a magán- gépkocsi-használattal függ ösz- sze. A múlt évben három hónapra a termelőszövetkezet jogtanácsosa személygépkocsija használatáért átalány címén hétezer forintot, esetenkénti használatáért pedig hatezer forintot vett fed. A jogtanácsosnak a három hónap alatt kilor méterenként két forintot számolva, 6500 kilométert kellett volna megtennie, mégpedig a termelőszövetkezet érdekében. Vajon így történt? A vizsgálat erre nem derített fényt. A népi ellenőrök megállapították, hogy a vizsgált egységek többsége az átalány, vagy eseti díjazásra jogosult munkaköröket nem határozták meg. A CASCO-biztosítást, különösen a termelőszövetkezetekben nem ellenőrzik és nem követelik meg. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat tapasztalatait öszegezve megállapította, hogy a leadási kötelezettséggel csökkent ugyan az üzemi személygépkocsi száma, a költségmegtakarítás azonban csak néhány vállalatnál, intézménynél mutatható ki. Ugyanakkor számottevően emelkedett a magángépkocsik használatáért kifizetett térítési díj összege. A megyei NEB a kormány- rendelet betartására különböző intézkedéseket kezdeményezett. Az intézkedések többsége az átalány-díjazás felülvizsgálatára. a menetlevelek kiállítására, az üzemanyagfogyasztás folyamatos elszámoltatására és rendszeres ellenőrzésére vbnat- kozik. Felhívták azokat a vállalatokat, szövetkezeteket, melyek nem tettek eleget a gépkocsileadási kötelezettségnek, hogy mulasztásukat pótolják. \ , Serédi János Iz üzemeltetést nem ellenőrzik Az általános és szolgáltató jellegű személygépkocsik irányítását 21 egységnél a közületek vezető; végzik, öt vezetőnek van engedélye, hogy a közület személygépkocsiját a lakása és a munkahelye közötti szállításra igénybe vegye. Ez a jogosultság a rendelet szerint nem minden vezetőt illet meg. 3 békés нет 1973. JÚLIUS 17. Kétezer fácáncsibét bocsátottak szaluén Endrédén (Tudósítónktól) Az endrődi Béke Vadász Társaság már hosszú idő óta nagy gondot fordít az apróvad szaporítására és nevelésére. Ebben az évben is 2200 napos fácáncsibét hozattak és ezenkívül 1000-et „kikaszált” tojásból keltettek ki. Az apró szárnyasokat, zárttéri nevelésben, állandó felügyelet mellett gondozta Krij zsán Tibor és Molnár Sándor hivatásos vadász, valamint Gellai Ignác segédvadőr. Az emberi környezetben felnőtt madarak a nevelőhelyen szelídekké váltak. A fejlett csibékből a napokban bocsátottak a szabadba 2000- et. Közülük több alkonyaikor visszatért a megszokott nevelőtelepre. Sztanyik Károly
