Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
VERSEN4 UTÁN A szakember véleménye — Beszélgetés Ausztria bajnokpárjával A? Orosházi Városi Tanacs- M úvelődésügyi Osztálya és a Petőfi M űveicdesi Központ az idén js :— mint 1967 óta minden évben — megrendezte ak orosházi nyári tancveraenyt, A rendezvényen . július 7—e-án négy külföldi és négy hazai csapat legjobb C. B. és A. osztályos táncosai versengtek a dobogóra jutásért. A meghívásnak eleget tett, s indult a kétnapos orosházi versenyen Becs, Karl-Marx-Stadt, Lipcse és Maribor (Jugoszlávia) csapata, valamint Szombathely, j Szeged, Szentes és Orosháza tár- j sastánc-klubjának tagjai. A G. osztályos verseny győztese egy osztrák pár lett, а В latinamerikai kategóriában szombathelyi, a B. osztályos standard versenyben ugyancsak osztrák, az Ä. osztályos mix versenyen pedig jugoszláv pár szerezte meg a győzelmet. A csapatversenyt a bécsiek nyerték. Az orosházi versenytáncosok közül a C. osztályban harmadik lett Laki Ferenc — Laki Mónika. B. osztály latinamerikai kategóriájában Rajki István — Rajki Istvánná'hatodik, az  osztályos mix versenyen Antali Zoltán — Győri Edit az ötödik helyen végzett. Az orosházi versenyen részt vett a versenytánc-mozgalom több országos hírű magyar szakembere, közöttük; Gutter János, a Népművelési Intézet munkatársa, az országos társastáncbizottság titkára is. A rendezvényen alkalmunk nyílt vele, valamint a közönség és a szakemberek körében egyaránt nagy sikert aratott bemutatót táncoló osztrák bajnokpárral, Kari Hengl-ei, és Sylvia Kollingervel rövid beszélgetést folytatni* — Az orosházi klubot országos viszonylatban is a legjobbak között tartjuk nyilván — mondotta Guller János. Külön érdemük, hogy az alacsonyabb osztályokban is szép számmal tudnak indulni a versenyeken, tehát kellő figyelmet fordítanak a fiatalokkal való foglalkozásra. S e mellett olyan kitűnő táncosaik is vannak, mint az Antali Zoltán—Győri Edit pár. Nem kis dolog, hogy jelenleg ők az ország tizedik legjobb társastánc-párja. 1 — Elégedett ezzel a kétnapos versennyel? Az osztrák — Négy eve — válaszol Sylvia. Én először balettoztam, s tíz- tizenkét évé tértem át a társastáncra. Kari körülbelül szintén ennyi ideje táncol, s én is a hatodik partnere vagyok neki, és ő is nekem. * — Jártak már Magyarországon? — Igen, tavaly л Nemzetközi Nagykanizsa Kupán vettünk részt. — Hogy tetszett ez az orosházi verseny? — Szinte hihetetlen, hogy egy kisvárosban mint Orosháza is, ilyen színvonalas versenyt rendettek. — Mi a véleményük a közönségről? — Nagyon Mikesek, éntőek és sokkal temperamentumosabbak, mint nálunk. Jó érzés látni, milyen csillogó szemmel figyel-1 nek ránk, amikor parkettre lé-1 ba jnok pár. pürrk. Szinte ügy érzem, együtt táncolnak velünk. — Következő programjuk? — Nyári szünet. Ez persze nem jelent teljes pihenést, csupán annyit, hogy a heti öt próba kettőre csökken. Az osztrák bajnokságra készülünk.-XTízenkét évvel ezelőtt, Wölben kezdődött Orosházán a versenytánc-mozgalom, amely évről évre sikeresebb. A klub a most már hagyományos nemzetközi nyári verseny mellett évente hárommégy klubközi versenyt is rendez. Az orosházi művelődési központ célja: az esztétikai nevelés szolgálatában a társastánc-mozgalmat a népművelés szerves részévé tenni, a fiatalok szabad idejét hasznosan kitölteni. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy jó úton haladnák Tóth Ibolya — A verseny színvonalával’ és a rendezéssel is elégedett vagyok. Véleményem szerint a tavalyinál nagyobb szabású volt, többet is tudott adni. Ezt a versenyt sokkal jobbnak érzem, mint eddig bármelyiket ,a Z itt rendezettek közül! Egyetlen problémám, ami az orosháziak gpndja is, hogy kevés magyar csapat indult a versenyen. E téren a Népművelési Intézetnek feltétlenül támogatnia kell a fenntartó szerveket, gondolok itt elsősorban „ költségátvállalásra, hogy egy-egy ilyen erőpróbán minél több csapat vehessen részt. Igen jó az orosházi művelődési központ zenekara is, amely ,a mostani versenyen játszott. A becsi Sonderklasse párt, Kari Hengl-t és Sylvia Kollin- gert két bemutató számuk között kerestük fel.. — Mióta táncolnak együtt? ШШЖШШш 1973. JÜUUS 14. Három község lakosságát szolgálják Mint minden más termelő és gazdálkodó egységnél, úgy a takarékszövetkezeteknél is most veszik számba az első félév eredményeit. Ezt teszik ezekben a napokban az okáinyj takarék- szövetkezetnél is. Amikor az igazgatóság összeül és megtárgyalja az idei első félév munkáját, bizonyára azt a következtetést vonhatja le, hogy ered. menyesen dolgozott a kis kollektíva. Erről tájékoztatott Hu- gyeez Lászlóné, a szövetkezet ügyvezetője. — Jó érzés akkor nyilatkozni, ha van miről — kezdte tájékoztatóját. — Mpst ébben a kellemes helyzetben vagyok. És ez talán nem tűnik dicsekvésnek. Szövetkezetünk működési területe három községre, Okányna, Zsadányra es Köte- gyárara terjed ki. Ügy véljük, e községekben tovább növekedett pénzintézetünk tekintélye és befolyása az rided első félévben. Az említett időszak alatt ugyanis 394-en kérték tagfelvételüket. Ugyanakkor a magunk mögött hagyott hat hónap alatt csaknem 3 és fél millió forinttal növekedett körzeti pénzintézetünk kamatozó betétállománya. Közben 650 ezer forinttal adtunk több kölcsönt tagságunknak, | mint a múlt év hasonló idősza-, kában. Különösen előbbre ju- j toltunk az idei első félévben a ] »biztosítási ügyleteik kötésében. 1972 első félévében még csak öt biztosítást kötöttünk. Most 65 sikeres ügylettel dicsekedhetünk, melyek egyenként is jelentősek. Amiről eddig szóltam, a három községben nyolcán teljesítettük. Ugyanis ennyien dolgozunk szövetkezetünknél. Az idei első félév tehát jól zárult az okányi takarékszövet- ( kezelnél. A hat hónap számvetésének összesítő rovatában ugyanis ezt olvashattuk: a kamatozó betétállomány június végére meghaladta a 13 milliót. Ett az összeget Oikány, Zsadány Békés megye ipara 1944—45-ben 3. A gazdaság éledni kezd A karok felmerésével párhuzamosan folyt az ipari termelés legfontosabb szervezeti feltételeinek megteremtése. 1945. június 9-én élet- rehívták a közlekedési, építési, gyáripari, mezőgazdasági, valamint vegyes (a kisipart, a kiskereskedelmet, a bankokat és a szakszervezeteket tömörítő) szakosztályokra tagolt Újjáépítési Bizottságot, hogy az összefogja a rendelkezésre álló erőket. A bizottság megbeszélésein részt vettek a Nemzeti Bizottságban helyet foglaló pártók képviselői. Az e megbeszéléseken hozott határozatok iránymutatásul szolgálták a helyi közigazgatás számára is. Többek között döntöttek itt a romok eltakarításáról, a vasúti pályatestek helyreállításáról, a visszavonuló német csa- patok által felrobbantott hidak újjáépítéséről, a termelési eszközök birtoklási jogáról, a tüzelőanyag- és villamosenergia- ellátás megszervezéséről, a fontosabb üzemék nyersanyaghiányának leküzdéséről, a mező- gazdaságban termelt ipari nyersanyagok betakarításának megszervezéséről, az üzleti tevékenység megindításáról és ellenőrzéséről, a feketekereskedelem letöréséről, a «szovjet katonai parancsnokságokkal való kapcsolat zavartalanságának biztosításáról, a munkások és munkaadók viszonyának a szak- szervezetekkel egyetértésben történő rendezéséről. Amennyiben ezeken a megbeszéléseken valamilyen kérdésben nem született megnyugtató határozat, az illetékesek központi segítséget kértek. így például a Békéscsabai Villamosmű szénellátását a Magyar Nemzeti Bank és az Iparügyi Minisztérium közreműködésével az Erdélyből szovjet segítséggel szállított szén igénybevételével kívánták megoldani A megye vezetése a legkülönbözőbb módokon — körlevelekkel, utasításokkal — hívta fel a helyi elöljáróságok és közvetlenül a termelők figyelmét arra, hogy országunk újjá-, születésének első és elengedhetetlen feltétele a termelői tevékenység megindulása. Ebből következően fel karolta az ez irányba ható egészséges kezdeményezéseket. Támogatta például az elsőként — 1945. október 15-én — Orosházán megalakult Közgazdasági Hivatalt, melynek tevékenysége kiterjedt a felvásárlásra, a csere- és áruforgalom lehetőségeiés Kö&gyán lakossága közül 1240-en helyezték el a pénzintézetnél. kölcsönt ez idő alatt 3 millió 100 ezer forint összegben folyósította^ 502 tagnak. Elb’ből a termelési hitel egymillió 100 ezer forint volt, melyet 109-en kértek állatállomány vásárlásra és takarmány-beszerzésre. — Eredményeink úgy véljük alkalmasak arra, hogy, újabb terveket tűzzünk magunk elé — hallottuk befejezésként Hu- gyecz Lászlónétöl. — A megnövekedett követelményt akarjuk teljesíteni többek között azzal is, hogy Zsadányban korszerű pénzintézet kialakítását tervezzük. Szolgáltatásainkat is tovább fejlesztjük. Ezt a célt kívánjuk szolgáim azzal is, hogy július elsejétől takaréikszövetke- zetünk is bekapcsolódott a húsipari vállalat által felvásárolt állatok ellenértékének kifizetésébe. nefc felkutatására és kiaknázására, a nyersanyagbeszerzés megszerveaesére, a gazdátlanul maradt üzemek termelésének megindítására, működésük irányítására. Figyelemreméltó kezdeményezés volt, hogy ugyanez év nyarán a mezőbe- rényj téglagyárat munkásokból alakult termelő- és értékesítőszövetkezet kívánta bérlet útján üzemeltetni. F elismerve a kisipar ez időszakban betöltött jelentőségét, az állami szervek igyekeztek enyhíteni a , .szerszám-éhséget”. A megyei iparfelügyelő 1945 májusában javasolta, hogy az Iparügyi Minisztérium a rászorulóknak nyújtson kéziszerszám-, gép- és készpénzsegélyt. A szarvasi járás ipartestülete kéziszerszámgyűjtési akciót kezdeményezett. A kisipari termelés személyi feltételein azzal segítettek a hatóságok, hogy az ipartestületektől szerzett \ javaslatok álapján a mestervizsga letételének igazolása ellenében a benyújtott iparengedély-kérelmeket rendszerint kedvezően bírálták el. Mestervizsgára előkészítő ianfolyamokait is szerveztek, melynek eredményeként 1945 júniusában és augusztusában csupán a békéscsabai ipartestületnél huszonegy, a megyéből pedig összesen százttdlenc segéd kérte mestervizsgára bocsátását. Közülük harmincán a ruházati iparban, huszonötén a cipőiparban, tizenhatan az élelmiszeri parhan, tizennégyen a vasi рай ban dolgoztak. A szovjet hatóságok is elősegítették a termelés megindulását, az ipartestületek bejegyzett tagjainak „az üzemhez szükséges anyagok beszerzése végett” zavartalan mozgási lehetőséget biztosítottak. Az államhatalmi szervek ég a szovjet hatóságok között folyt tárgyalások eredményeként mind több, korábban katonai célra termelő kis- és nagyüzem ж polgári termelésre állt át. Az újjáépítés szolgálatába állított ipari termelés megindításának fontos polítükai feltételei közé tartozott a Nemzeti Bizottságok és az Üzemi Bizottságok feladatkörének pontos megállapítása, valamim a demokratikus pártok közötti viszony zavartalanságának biztosítása. Az iparügyi miniszter 1945 márciusában körrendeletét adott ki, melyben felhívta a figyelmet, hogy az iparosok és kereskedők tevékenységének megakadályozása gátolja az országos újjáépítés kibontakozását, pedig — emelte ki a rendelet — „a jelenlegi viszonyok feltétlenül megkívánják^ hogy a termelés folyamatossága minden körülmények között biztosítassék”. A korábban elmenekült nagyiparosoknak, kereskedőknek lehetővé tették, hogy korábbi helyüket ismét elfoglalhassak — sorsukról igazoló eljárás döntött. G ondot okozott, hogy az új államhatalom osztályjellege, következésképpen a soronlevő feladatok megítélése kérdésében az MKP egyes tagjai részéről a demokratikus pártokhoz való viszonyban is megnyilvánuló jószándékú túlzások nehezítették az erők ösz- szefogását Az MKP központi vezetése s a szovjet katonai szerveik azonban minden esetben hangsúlyozták, hogy éppen a forradalmi fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében minden demokratikus erőt moz-- gósítani kell a nemzeti újjáépítés jegyében. A megtett erőfeszítések eredményeként 1945. májusától lassan élénkülni kezdett a kereskedelmi. forgalom. S az elcsituló harcok nyomában bár vontatottan, visszaesésektől sem mentesen — az ipar is kezdett kilábolni háborús bénultságából. ____ , Dr, Réti R, laaszle Baikus Imre
