Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Gbeorg! DîmVrov tttkára voltam „Az eszperantó nyelv fő célja: a népek közötti barátság ápolása ff Kihunytak a fények. A gyulai városi tanácsháza nagytermében kiürültek a padok, véget ért az előadás. Egy magas, szikár ősz hajú férfi maradt csak a terem, ben. Dumitrás Mihály társasá­gában : Asen Grigorov. Szófiá­ból érkezett Gyulára, hogy hall­gatója legyen a XI. Eszperantó Nyári Egyetemnek. Néhány percre leültünk, hogy beszél­gessünk az eszperantó nyelvről, életéről és az itteni benyomá­sairól. — Fél évszázada már. hogy megismerkedtem az eszperantó nyelvvel. Érdekes módon ez az ismerkedés egyúttal a magyar nép megismerésével is egybekap­csolódott. Ugyanis első eszpe- rantista ismerősöm magyar volt. Gyakran járok Magyarországon, és joggal kérdezhetné, miért? Nos, megmondom, nagyon meg_ szerettem ezt a népet. Szeret­tem volna megtanulni már ré­gebben a magyar nyelvet, de nem ment, s így az eszperan­tót használom fel arra, hogy magyar barátaimmal, elvtársa­immal szót értsek. — Gyulára most negyedik al­kalommal jöttem. Szép kis vá­ros. pihentető az itteni atmosz­féra. virággal teli utcák, terek, tiszta levegőjű vonzó település. De nemcsak ezért Az emberek is olyan őszinték, közvetlenek, meleg szívűek. hogy számomra mindig nagy öröm idejönni. S mindig, amikor ideérkezem. Du. mitrás barátommal forrón meg_ öleljük egymást és a szívünk tele van melegséggel. A város vonzó erejéhez tar­tozik még az is. hogy kultúrköz- pont Uralkodnak a régi hagyo­mányok. e város utcáinak kö­vein járt Erkel. Munkácsy, Bar­tók, akiknek művészetét nagy­ra becsülöm. — Ügy tudjuk. Grigorov elv­társ közelebbi kapcsolatban állt a bolgár nagy fiával, Gheorgi DimitrovvaL — Valóban az a megtisztelő föl Hat i”+.o+t ofr»* ’ '—л«гетй1, how 1945-től több mint egy évig Dimitrov titkára lehettem. Dimitrov lénvében volt valami, amivel szinte pillanatok alatt bensőséges kapcsolatot tudott kialakítani mindenkivel. Hosszasan lehetne beszélni róla. Személyében kimagasló politikusa, államférfija volt Bul_ gáriánák. Közismert, a hírhedt lipcsei per során tanúsított ma­gatartása. Hadd mondjak el egy esetet, amellyel azt hiszem, vi­lágosan meg tudom értetni in­telligenciáját és logikáját. Egy alkalommal — ez közvetlenül a felszabadulás utáni időben történt, amikor Szófia még ro­mokban hevert — nagygyűlésre mentünk, amelyet a központi moziban tartottak, a pártaktí­Â leghosszabb év Az 1972-es év a leghosszabb volt1 azóta, hogy feltalálták az időmérő műszereket. 366 napig é® 2 másodpercig tartott. Az el­ső pótlólagos másodperc a június 30-i napot hosszabbította meg. a második pedig december 31 -ét. Az év szokásos időtartamának 2 másodperccel való megtoldását a párizsi csillagvizsgálóban lévő Nemzetközi Idő Iroda határozta el. Az esztendő tartamának „kija­vítását” az egyenletes ritmussal működő atomóra feltalálása idézte elő. A Főid tengely forgá­sának sebessége egyenlőtlen mó­don csökkenhet számos ok miatt, amely gyakran előre meg nem jósolható. Ezért jelenleg még nem lehet megállapítani, milyen mértékben kell majd „meg'nosz- szabbítani” a következő évek időtartamát. A tudósok feltétele­zése szerint minden évhez való­színűleg legalább egy másodper­cet kell majd hozzáadni. i-és szívük tele van melegséggel. vák részére. Tudtam, hogy Di­mitrov eltvárs is felszólal s éppen ezért csodálkoztam, hogy sem я nagygyűlés mege'óző na­pon. sem akkor, még csak jegy­zetet sem készített és útközben is nyugodtan pipázgatott az au_ tóban. Ott állt az előadói emelvényen minden jegyzet nélkül és olyan logikusan felépített nagy beszé_ det mondott, amelyet *akár ейУ az egyben adhattak volna a nyomdába. Nem volt egy mon­data sem. amelyben felesleges szó lett volna, de nem is hiány­zott abból egy betű sem. — Mi volt a véleménye Di- mitrovnak az eszperantó nyelvről? — Én akkoriban a „Nemzet­közi Kultúra” eszperantó lapot szerkesztettem, amelynek szer­kesztőbizottsági munkájában részt vett a magyar dr.. Kalo­csai Kálmán is. Dimitrov tudott erről, és nem egyszer adott bá­torítást. biztatást munkámhoz. Sőt. abban az időben nagyon nehéz volt papírhoz jutni, ami­ért akadozott is a lap megje-. lenése és Dimitrov személyesen intézte el, hogy mindig elegendő papírt kapjunk, hogy rendszere­sen megjelenhessen az újság. Jól emlékszem arra is, hogy egyszer egy belga eszperantó újságot kaptam, amelynek az e'ső oldalán Gheorgi Dimitrovot ábrázoló fotó volt. Neki adtam, és hogy őszintén örült, az is bi­zonyítja. hogy az újságot még tíz nap múlva is az asztalán láttam. Hogy ez milyen nagy szó, csak az tudja, aki ismerte Dimitrov precizitását. Az íróasz­talán soha nem hagyott sem­mit. — Gheorgi Dimitrovnafe. az eszperantó nyelv iránti rokon, szenve bizonyára sok követőre talál Bulgáriában. — Igen. Valamennyi egyete­münkön tanítják a nyelvet és csak Szófiában tíz eszperantó egyesület működik. Az ország­ban több százezerre tehető azok­nak a száma, akik tudják, il­letve tanulják Zamenhof nyel­vét. Mi." bolgárok — és biz­tos vagyok benne, hogy vala­mennyi eszperantista — nem öncélúan tanuljuk meg. hanem azért hogy minél több más nemzetiségű emberrel ismerked. jünk meg. érthessünk szót, hi­szen szerintem e szép nyelv egyik fő feladata-' éppen a né­pek közötti barátság és a béke ügyének ápolása. — Még egy utolsó kérdés, vajon Asen elvtárssal talál­kozunk-e a jövő évi gyulai nyári eszperantó egyetemen? ■ — Azt hiszem, erre már akkor válaszoltam, hogy számomra mindig nagy öröm visszajönni Gyulára. * * * Még annyit kiegészítésül az interjúhoz, hogy Asen Grigorov újságíró már tűi van a hetve­nedik évén. Éppen jövőre lesz fél évszázada, hogy tagja a Bolgár Kommunista Pártnak. Kívánjuk, hogy nagyon sok­szor járjon még hazánkban. Gyulán, és az eszperantó nyelv segítségével ápolja még hosszú ideig a két nép barátságát. Új kormányzati szerv: az állami Tervbizottság Az országgyűlés elmúlt évi utolsó ülésszakán törvényt fo­gadott el a népgazdasági ter­vezésről. a közelmúltban pe­dig a Minisztertanács életrehív- ta az Állami Tervbizottságot s határozatot hozott annak fel­adatairól. A tervezésről szóló törvény és az Állami Tervbi­zottság létrehozása nyilvánva­lóan a központi állami irányí­tást erősíti. Az1 Állami Tervbizottság meg. alakítása, feladata és majdani tevékenysége alapvetően és a legszorosabban gazdaságirányí­tási rendszerünk tökéletesítésé­hez kapcsolódik. Köztudott, hogy az immár hatodik éve érvény­ben levő gazdaságirányítási rendszerben a> központi terve­zés és a piaci mechanizmus szerves egysége valósul meg. Kezdettől hangsúlyoztuk, hogy . ebben a gazdaságirányítási rend. szerben is a központi tervezést . illeti az elsőbbség, továbbá azt is. hogy gazdaságirányítási rend­szerünk tökéletesítése, hatékony működése érdekében tervezési módszereinket, általában a köz­ponti irányítást-tervezést fej­lesztenünk keli. Az első években, mitagadás, a zavartalan működtetés volt a fő gondunk, de még a közel­múlt esztendőkben is inkább azok a problémák, feladatok — a jelenlegi tervidőszakra ér­vényes szabályozók kidolgozása — álltak előtérben, amelyek a központi irányítás érvényesíté­séhez kapcsolódnak. A gazda­ságirányítási rendszer fő alkotó eleme — mondhatjuk pillére — a központi irányítás, a központi tervezés fejlesztésének időszerű, ségét és szükségszerűségét az MSZMP KB múlt év novem­beri határozata rögzítette. E határozat végrehajtásaként al­kották meg a népgazdasági ter­vezésről szóló törvényt s alakult meg az Állami Tervbizottság. A Tervbizottság — kormány­bizottság. amelynek részletes hatáskörét a Minisztertanács ál­lapítja meg. munkájáról, hatá­rozatairól a Minisztertanács szá­mol be. A Tervbi^ottságnak az lesz a feladata, hogy a népgaz­daság tervszerű és arányos fej­lődése érdekében egyrészt a népgazdasági tervezés hatékony., ságát emelje, másrészt össze­hangolja a központi irányítást. Aki nem foglalkozik rendsze­resen gazdasági életünk szakmai kérdéseivel. ■ joggal kérdezheti, vajon mindez nem feladata a központi tervező apparátusnak is. Kétségtelen, hogy a Tervhiva­tal munkáját is ezek a célok ve­zérlik. még sincs hatásköri át­fedésről szó. Gazdasági fejlő­désünk menetét, belső arányait, egyensúlyviszonyait ugyan ma is a terv határozza meg. a terv azonban ' nem tartalmaz mindenre kiterjedő részleteket nincsenek tervutasítások sem, azokat különféle közgazdasági­pénzügyi szabályozók helyette­sítik. Bár ez utóbbiak is a terv alkotó elemei, megalkotásuk, ki­dolgozásuk az úgynevezett funk­cionális minisztériumok, főható­ságok — ilyenek pl. a Pénz­ügy-. a Munkaügyi Miniszté­rium, az Országos Anyag. és( Árhivatal — feladata és hatás­köre.. Az Állami Tervbizottság­nak egyebek között épp a mi­nisztériumok és főhatóságok ilyen jellegű tervező munkáját kell összehangolnia s ennek so­rán javaslatokat tesz a kor­mánynak mind a népgazdasági tervre, mind a gazdasági sza­bályozásra. Hadd utaljunk ezzel kapcso­latban a népgazdasági tervezés­ről szóló törvényre, amelyből kitűnik, hogy a népgazdasági tervezés a Tervhivatal, a mi­nisztériumok és az országos ha­táskörű szervek együttes felada­ta s ezt a Minisztertanács irá­nyításával végzik. A Miniszter- tanács — egyéb teendői is lé­vén — közvetlenül nem foglal­kozhat a tervezőmunka koordi­nálásának időről időre felvetődő problémáival, épp ezt a teen­dőt és feladatot ruházta át a Tervbizottságra, amely emel­lett ellenőrzi a népgazdasági terv végrehajtását, általában a gazdasági döntések, határozatok megvalósulását és a szabályozók érvényesülését. Garamvőlgyi István Bz épitgaavag-kereskedelem erszágis ellenérzésének tapasztalatai Az Országos Kereskedelmi Fő­felügyelőségen most összesítették az építőanyag-kereskedelemben tartott országos ellenőrzés ta­pasztalatait. Az OKF az Építő­anyagipari Minőségvizsgáló In­tézettel, valamint az érintett megyei tanácsok szakemberei­vé1 és a társadalmi ellenőrök bevonásával több megye 122 kereskedelmi vállalatánál és szövetkezeténél. továbbá 37 ipari üzemében vizsgálta az építőanyagellátás. értékesítés helyzetét, a korábbi ellenőrzések során hozott intézkedések vég­rehajtását. az árképzést és a forgalomba kerülő építőanyagok minőségét. A vizsgálat megállapította egyebek között, hogy a felső­szintű és a helyi intézkedések hatására örvendetesen javult az építóanyage’látás, s ez nagy­AZ ATI BÉKÉS MEGYEI ISKOLÁJA motorkerékpárvezető, és segédmotorkerékpár- vezető-jelö'tek részére 1973. július 20-án elméleti (KRESZ, műszak) tanfolyamot indít. Tandíj: 150,— Ft, Jelentkezés helye: Békéscsaba, Tessédik u. 21 (csak délelőtt). 206103 ban javította a kereslet és a kínálat összhangját. Az állami kereskedelemben javult az át­vevő munka színvonala, növe­kedtek a szállítókkal szemben érvényesített igények. Ugyan­akkor a vállalatok egy részé­nél. s főleg a szövetkezeteknél a szakképzettség hiányára ve­zethetők vissza a fogyasztói ér­dekeket sértő cselekmények. . Megállapították, hogy az év eleji árintézkedések kedvezően befolyása'ták a termelést. Több parketta került forgalomba, megszűnt a tetőfedő pala, a vasbetongerenda hiánycikk jel­lege, megnőtt a tégla termelé­se. s lényegében a mész, az az­beszt-cement lefolyócső és a padlóburkolólap kivéte’ével megfelelő az építőanyagellátás. Nem ilyen kedvező a helyzet az árképzésnél és a minőség­nél. Például a TÜZÉP Vállala­toknál hozzáértő jól képzett szakemberek foglalkoznak az árképzéssel, mégis előfordult, hogy a vizsgált tíz vállalat közül háromnál tetemes árdrágítást észleltek helytelen árképzés, hi­bás árkialakítás miatt. A leg­több problémát az okozza, hogy az árengedményeket nem ad­ják tovább a vásárlóknak, fel­cserélik, helytelenül minősítik a különfé'e termékeket, hibá­san számolnak és mérnek, s nem megfelelően tájékoztatják a vásárlókat. Az árszabálytalan- ságok többségét a szövetkezeti telepeken tapasztalták. Joggal kifogásolták az ellen­őrök azt is, hogy bár minden forgalomba hózott építőanya­gért a kereskedelmi vállalatok felelnek, nagyon ritkán ellen­őrzik a gyártóüzemben az. áruk minőségét. Megállapították azt is, hogy sok esetben a rossz tárolási körülmények rontják, főleg a faáruk, az ablakok mi­nőségét. Az ellenőrzések után a. sza_j bálytalanságot elkövető szemé­lyeket felelősségre vonták. 57 esetben róttak ki pénzbírságot, 13 vállalati eljárást Indítottak és 18 büntető fe'jelentést tettek az ellenőrök; 2 millió forint többletbevételt vontak el a vál­lalatoktól, 1.1 millió forint ér­tékű készletet táraztak, s a megállapítható esetekben ösz- szesen több mint félmillió fo­rinttal kártalanították a vásár­lókat. Az OKF a vizsgálat alapján kétnapos árubemutatóval egy­bekötött szakmai továbbképzést szervezett, s a tapasztalatokról átfogó intézkedést adott ki va­lamennyi építőanyag-árusítás­sal foglalkozó kereskedelmi vál­lalatnak. szövetkezetnek. 5 1973, JÚLIUS 14,

Next

/
Thumbnails
Contents