Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A színházművészet lehetőségeit ki kell használni Tanácskozások és a műsorterv a következő ssiniévadra A közelmúltban a megyei, városi párt és tanács illetékesei a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztály képviselőjének, a Békés megyei Jókai Színház vezetőinek jelenlétében Nagy Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével megvitatták a színház 1973/74-es színházi évadjának műsortervét. A Békés megyei Jókai Színház igazgatója az új színiévadtól Lovas Edit, a jelenlegi főrendező, a vezető rendező pedig Szűcs János lesz. A Jókai Színház új vezetését a műsorterv összeállításánál az alábbi elképzelések megvalósítása vezérelte: 1.) „A Jókai Színház vezetősége olyan népszínházát kíván szervezni és működtetni, mely szoros kap- cíoiatban van megyénk lakosságának történelmi múltjával és jelenével, részt vállalva pártunk és kormányunk közművelődési programjából. A színház felmérve az 1972/73-as év tapasztalatait, nem feladva kultúrpolitikaj irányelveinket, népszerűbb, közérthetőbb műsorral kívánja kiszélesíteni nézőinek körét, hatékonyabbá tenni működését. Az 1972/73-as év tapasztalatai alapján megyénk közönsége a cselekményes drámát fogadta el, ahol az értelmi-politikai ráhatás erős érzelmi hatásokon kereszt® jutott el a nézőhöz. Ezt az utat kívánjuk az 1973/74-es színiévadban folytatni. 2. ) Magyar szocialista színházat kívánunk csinálni, ahol műsorunk gerincét magyar drámák alkotják. 3. ) Az ifjúsági törvény alapján az ifjúsági közönség meghódítására teljes zenés programunkat az ifjúságnak — az ifjúságról gondolat jegyében határoztuk meg. Megszüntetjük azt a helyzetet, hogy magas esz- meiségű prózai előadások mellett igénytelen szövegű és zenéjű műveket mutassunk be, mindent elkövetünk, hogy a legkorszerűbb zeneigényeket kielégítő, eszmeileg és irodal- milag egyaránt színvonalas zenés darabokat játszunk.” A beterjesztett 1973/74- es színiévad műsorterve hosszú vita után az alábbiakban pontosodat! : Prózai művek: Nemeth László: Villámfénynél, Tamási Áron: Boldog nyárfalevél, G. B. Shaw: Cae- sear és Cleopatra, T. Wilder: A mi kis városunk, Gyárfás Miklós: Dinasztia és egy mai témájú magyar színdarab. Zenés művek: T. Jones: Ez fantasztikus! Karel Ga- pek: Rabló, V. Katajev: A kör négyszögesítése, SeriTárulkozó tekintetek Tamás Menyhért Egymás szemébe kapukat képzelünk, szárnyuk a bizonyosság sarkvasán fordul« lám, máris tárulkozik tekintetünk: hol tegnap még elvakult harag dúlt, átléphet rajta ma mindenki, rokon és nem rokon, aki betört léceinken is a közös jelek üzeneteit keresi, szavaink közeiét, akit nem a viszonzatlan csend küld közénk — csukodásában sem őri,, titkot többé, ki nem akar túllépni a másikon, botlása is a másikhoz érkezőé, aki ezután mindig velünk marad — így hal meg, kapuvá változott szemekkel, s mellünkön a hűség vaspántjaival egymásra nyílunk majd minden reggel. be—Mészöly—Fényes: Egy pohár víz, Cserhalmi—Wolf —Gádor—Görgey—Fényes : Részeg éjszaka. Gyermekdarabok: Hodzi— Heltai : Szarvaskirály és Szűcs János dramaitizálásá- ban Saint—Exupery : A kis herceg című meséje. A Békég megyei Jókai Színházban az új színiévadtól új arcókkal is találkozhat a közönség. Ide szerződtek: Karinthy Márton rendező, Aeárdy Ilona, Áts Csaba. Dévav Kamilla, Albert Éva, Mihók Éva, Balázsi Gvula, Horváth József, Simon Zoltán, Györgyfalvy Péter. Maday Emőke színművészeik, Somló Gábor és Kovács Ágota segédszínészek. Elszerződtek a színháztól Lakíky József. Lengyel János, Gumik Ilona, Kalmár Zsuzsa, Körfvélyessy Zsolt, Csernáik Árpád. Válkay Pál, Jámbor Katalin, Há- romszéky Péter, Varga Mária, Konter LéeszSó és Páva Mária színművészek, valamint. Csengeti Erzsébet segédszínész. A műsorterv mr^*> szélése után a Békés megyei Jókai Színház klubjában a színház tájhelyei- nelk tanácsi vezetői, a járási hivatalok és várost tanácsok művelődésügyi osztályvezetői, a művelődési házak igazgatói részvételével megyénk színházpoBti- Ikájárói, az 1973/74-es színiévad műsoráról és az azzal kapcsolatos szervezési feladatokról folyt megbeszélés. Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese a színházpo- litikáről tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a színházművészettel kapcsolatos feladataink művelődéspolitikánk szerves részét képezik, s maradéktalan végrehajtásuk nagyfokú, tervező, szervező, közönségbefolyásoló és formáló tevékenységet kíván. Emlékeztetett arra az előadó, hogy a Békés megyei Jókai Színház közel 20 éve (1974-ben lesz 20 éves) a megye közművelődésében állandóan jelen van, s (kulturális forradalmunk különböző szakaszaiban döntő módon járult hozzá a fejlődéshez. A székhelyi bemutatókon, illetve előadásokon túl rendszeresen eljutnak színház- művészeink a megye színházi előadásra alkalmas városaiba, községeibe és a sokszor mostoha körülmények ellenére is jól teljesitik feladatukat, magas művészi teljesítményt nyújtanak, szórakoztatnak, nevelnek. A gondolkodó, cselekvő és alkotó, a közösségért is tenni tudó korszerű szociaban a színháznak kivételesen nagy és fontos szeretje van. Fő feladatunk, hogy a színházművészet adta lehetőségeinket kihasználjuk és tudatosan élni tudjunk vele. Eljut-e a színpadi szó a vendégszereplések helyén mindazokhoz, akikhez eljuthatna? — tette fel a kérdést az előadó. — Sajnos az utóbbi évékben az tapasztalható, hogy nem. Gyakori jelenség, hogy a nézőterek erősen foghíjasok, vagy üresek, ugyanakkor a jegyek elkeltek, vagyis a bevételi terv teljesítést mutait. A művészek elégedetlenek és sehogy- sem értik ezt az összefüggést. Ezzel mi sem értünk egyet, hiszen az üres, vagy félház a színpadi mű színészi tolmácsolásnak, a művészek és a közönség alkotó kapcsolatának, a színházt légkör megteremtésének bénítója és gátlója. Sok indokot szoktak felsorolni a hiányosság igazolására, részben jogosan, részben elfogadhatatlan®. Azt viszont senki sem tagadhatja, hogy az élő, eleven színház varázsát, élménynyújtását mással nem lehet pótolni. Az sem elfogadható, hogy a megye lakosságát általában nem érdekli a színházművészet. Vannak, akiket valóban nem érdekel, de az MTA Szociológiai Csoportjának 1970. évi vizsgálata is igazolta, hogy a megye lakosságának döntő többsége óhajtja a színházi éLő- adásokat. A Békés megyei Jókai Színház mind műsorpolitikai, mind művészi színvonalát illetően nem marad el a vidéki színházaktól, sőt azok között rangos helyet foglal el. Ezt bizonyítják a Békés megyei Népújságban és az országos lapokban megjelent kritikák, a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban bemutatott színházi produkciók jelentős száma, stb. Ez arra kötelez bennünket, hogy tovább javítsuk műsorpolitikánkat, jobban kielégítsük a közönséget ég a művészi színvonalat is még emeljük. A színház ügyét WtoBgy- gyé kell tenni a megyében, a któajgazgaításS egységek, veaetcljneki, a közművelő-* dési dolgozóknak mindent, el kell követniük, hogy a színház produkciói eljussanak a közönséghez is, ój szervezési módszereid bevezetésével nagyobb felelősséggel és gondossággal gondozva e népművelés! formát. Nagt' János frmáesélnök- helyettes előadása után Lovas Edit főrendező az 1973/74-es színiévad műsortervét ismertette. Haasz Miklós a szervezőmunka új módszereiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról, a színház szerepéről, A vitában ^ vők Bögel József, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályának munkatársa. Tímár Imre, a sarkadi, Eeldmann József, az orosházi. Sándor Jenöné, a szeghalmi Holub László, a szarvasi művelődési központ igazgatója a színházi előadások szervezésével kapcsolatos gondokról, a színház szerepéről, jelentőségéről, a mai magyar valóságot ábrázoló színdarabok bemutatásának szükségességéről, a- jobb propagandamunkáról beszéltek és tetszéssel fogadták az 1973/74-es színiévadra tervezett műsort. Csendé Béla Nekem mondja..*?! Martincsek Gábor {elvétele Jó arra menni™ Torán fetrán Béűátxvom tnásorffk æôtetfferSayfjâBÉ Huszonnégy hónap. L. M* bWd. hogy kwölt«* Sóhajnyi bánat. röpke-pere-öröm; Alig megkezdett messze-küldetés Pillanat-pálya — óriás koron. A tért Műben inéi ul — Mswflgt Huszonnégy hónap — egy kis uglelea-* Csillag-had küldi távol-rényszavát, S rá szívünk bércen ragy-visszhang tetei Utunk — az filet — bátor wimyafrT Születni, élni — sorsa bárkinek. Magasra törtünk. Holnap újra más Lesz majd a gondunk — éi ti érti mes?, Miért kéTI bálim, hogyha int a oäjflh De jönnek egyse új s új életek: Lobogva égni mind-mind útra kéL S jó arra menni, hol víg eél nevei Huszonnégy hónap ;; He Mód, hogy kevésî-U Sóhajnyi bánat, röpke-perc-öröm; Alig megkezdett messze-küldetés: Pillanat-pálya — óriás körön. Mindegy merre Ssemráky Sándor Mar olyan mindegy merre mes* — hideg szél siklik utánad. A hídon a fekete víz fölött elhagyott örökre árnyad. Már mii® egy merre kanyarog az út letaposott gyér füvével. Varjak kárognak. Nem vagy ott, hol hegedühúrra valtam éjjel. Mindegy merre: így állok én a szélben feszes ösztövéren. ÉgboltnyJ csönded még enyém. Tied felsíró szívverésem ■.,
