Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-07 / 131. szám
I Gyakornokok A minap pályázati felhívás Jelent meg lapunkban a tanács igazgatási gyakornoki munkakör betöltéséről. Gyakornok. Pályakezdés, diplomaszerzés, uj beosztás — és még mennyi mindent takar ez a szó: gyakornok. A korombeliek és az idősebbek még jól emlékeznek; a régi közigazgatásnál is szerepelt ilyen valamiféle státusz. Csakhogy azt fizetés nélküli díjnoknak neveztük. Nem tévedés, fizetés nélküli, azaz ingyenes szolga. Pályakezdés volt az is; kényszeredett, semmit sem ígérő. Kérdezhetné vaiafcr: miért hozakodom elő olyannal, amit még hallásból sem ismernek a fiatalok. Lehet, hogy a felhívásnak ezek a sorai váltották ki belőlem: „A pályázat elfogadása után a gyakornokot az öt alkalmazó tanácsi szerv sorolja be illetménybe, előadói munkakörbe, havi 132(1 forinttól 1720-ig. A gyakornok a tanácsakadémián folytatott •tanulmányainak kétéves időszakára teljes illetményét megkapja, ezenfelül a munkáltató viseli a tanácsakadémián fizetendő térítés összegét, valamint a havonkénti egyszeri hazautazás költségét.” Vagy inkább az: olvasva e sorokat, a messzeségből feltűnik az érettségizettekből, a diplomásokból sereglett utcaseprők és hólapátolók hada. Sorsokat, életeket sodorva magával és ritkán bukkant fel egy-egy sziget: a város-, vagy községháza, ahol a szerencsésebbek, protekciósabbak fizetés nélküli dí.jnokként megpihenhettek. Kiváltotta belőlem e szavakat az a történelmi átalakulás, mely rendszerünkben bekövetkezett: a tehetségek előtt hazánkban minden út megnyílt. Voltam tanácsüléseken. melyeknek szomorkás hangulatát adta: jó néhány tanácsvezetőnek elérkezett a nyugdíjazás napja. Jó kívánságok, méltatások peregtek a meghatott csendben, s a jelenlevők előtt feltárulkozott a küzdelmes múlt, teli harcokkal, nélkülözésekkel. Am a visszaemlékezések során az építményekben ott tudták a maguk téglasorát, így ez a nap is egyszeriben derűsebbé vált. Az élet sodra most már nélkülük hömpölyög tova. Helyükbe fiatalok, e rendszer neveltjei jönnek. Számítunk rájuk, várjuk érkezésüket. Erről szól a felhívás is — gondoskodni kell a szükséges utánpótlásról. A tanácsok növekvő feladatai mind több, sokoldalúan képzett, munkájukat hivatásnak érző embereket kíván, vezetőnek, ügyintézőnek. A gyakornoki intézmény új minálunk. Joggal kérdezhetik azok az érettségizett fiatalok, akik hivatásszeretet érzésével jelentkeznek erre a pályára: merre a haladásuk, előremene- telük útja? A gyakornoki intézmény célja fiatal szakemberek kiképzése, elsősorban azokban a munkakörökben, amelyek betöltéséhez a képesítési jogszabályok elfogadják a tanácsakadémiai végzettséget, illetőleg annak megszerzését írják elő. Ilyenek többek között a községi vb-titkári, a járási hivatalnál és a nagyközségi, községi tanácsnál az igazgatási csoport- vezetői, a községi pénzügyi csoportvezetői munkakörök. A gyakornoki intézmény ilyen formán a községi vb-titkári tisztség fontos utánpótlási forrása lehet. Lényeges követelmény ezért, hogy az első évben a gyakornokokkal ne egysíkú munkát végeztessenek, hanem törekedjenek velük sokoldalúan megismertetni a tanácsi munka különböző területeit. így válik a gyakornokból a lakosság ügyeit szerető és becsületesen intéző gyakorlott tanácsi dolgozó, aki megalapozott döntéseivel, emberséges egyéniségével sok jó barátot, tisztelőt szerezhet önmagának és a tanácsnak. Ez ugyan nincs a rendeletben, nem is lehet jogszabályba foglalni — de talán mindennél fontosabb. Rocskár János Június 7-én és 8-án Békéscsabán rendezik a HTESZ területi szervező titkárainak országos értekezletét A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége mintegy félmillió forintot adott Békés megyei szervezetének. Eb_ bői az összegből felújították, bevezették a földgázfűtést és korszerű bútorral látták el Békéscsabán a Technika Házát. A megcsinosított környezetben első alkalommal rendezik meg a MTESZ területi szervező titkárainak kétnapos országos értekezletét. Ma, csütörtökön délelőtt fél 9 órakor- kezdődik a tanácskozás, amelyen Gál Ödön, a MTESZ központi titkára tart előadást a területi szervezetek időszerű feladatairól. Az előadást a megjelentek hozzászólása, illetve vitája követi. A tanácskozás résztvevői délután Gyulára látogatnak el és ismerkednek a város nevezetes. ségeiveL Délután 4 órakor a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság kultúrtermében Prockl László, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkárhelyettese tá_ jékoztatja előadásában a szervező titkárokat a GTE területi szervezeteinek űj feladatairól és munkamódszereiről. Az értekezlet holnap, pénteken délelőtt fél 9 órákor Gál Ödön központi titkár elnökletével Békéscsabán. a Technika Házában folytatódik, s előreláthatóan a tanácskozás a déli órákban fejeződik be. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter sajtótájékoztatója A központi fejlesztési progra. mokban résztvevő vállalatok fejlődnek a leggyorsabban — mondotta szerdán a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Az utóbbi években a közúti járműipar, a műszer-, a híradástechnikai és vákuum- technikai ipar termelése nőtt a legdinamikusabban, s gyors ütemű fejlődésük tovább tart. A áösáö járműipar jelenleg 2,7- . szer annyit termel, mint 1965- ben. Egyéb kérdésekről szólva, a miniszter rámutatott, hogy a jö_ vőben egyre inkább olyan termékeket kell kifejleszteni, amelyeket. részegységenként is szállíthatunk külföldre, főként a fejlődő országokba, s ott kihelyezett szerelők gyárakban építhetik össze a berendezéseket. Vidéki fiatalok is jelentkezhetnek Csehszlovák vendégek Kondoroson A budapesti szakmunkásképző intézetekbe az idén sem jelentkeztek kellő számban a fővárosi fiatalok, ezért lehetővé teszik vidéki tanulók felvételét is — mondották a Fővárosi Pályaválasztási Intézetnél. Ezzel az intézkedéssel egyben módot akarnak adni olyan vidéki ifjak és lányok továbbképzésére, akiknek saját lakóhelyükön — különösen Békés, Szabolcs. Haj- dú-Bihar megyében — nem volna lehetőségük a szakmatanulásra. A vasiparban gépi forgácsoló és a gépszerelő szakmára, az építőiparban ács. állványozó, asztalos, kőműves, épületburkoló, fapadlózó, vasbetonkészítő szakmunkások utánpótlására ké_ peznek ki fiatalokat. Jelentkezhetnek továbbá bádogos, tetőfedő és kéményseprő tanulók. A gyorsan fejlődő vegyiparban egyebek között gyógyszergyártókra van nagy szükség. Jelentkezésüket az intézethez (Budapest. V., Deák Ferenc utca 17.) küldjék be. ahonnan felvételi kérelmüket az illetékes szakmunkásképző iskolának továbbítják. A Béke és Barátsági Napok sorozatának Békés megyei rendezésében június 4-én látogatott Kondorosra a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa, dr, Rabay Zoltán kandidátus és Oldrich Tesarszik, a Csehszlovák Kultúra budapesti igazgatója. Képünkön a vendégek a nagyközségi tanácsnál adott fogadás után elindultak a tanyasi kollégiumba. Az előtérben bal -szélen a tanácsos, mellette a Kultúra igazgatója. A hatékonyabb termelésért Üj üzem- és munkaszervezés az Állami Építőipari Vállalatnál Beszélgetés Korek Ferenc igazgatóval A vállalati munka- és üzem- szervezés korszerűsítésére a Központi Bizottság 1971. december 1-én hozott határozatot. E határozatban a Központi Bizottság megszabta a kormányzati és vállalati, valamint a párt- és társadalmii szervezetek feladatait az üzem- és munka- szervezés területén. A határozatban foglaltak végrehajtására a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat is intézkedést tett. Felkerestem a vállalatot, ahoi Korek Ferenc igazgatóval beszélgettem az új üzem- és munkaszervezésről, és várható eredményeiről. — Milyen megelőző intézkedéseket tettek az új üzem- és munkaszervezés kidolgozására és alkalmazására? — A vállalat pártbizottságának kezdeményezésére alakult meg 1972. szeptember 22-én a vállalati munka- és üzemszervezési bizottság, amely a szervezésben a legtapasztaltabb szakembereket és társadalmi aktívákat egyesítette. A bizottság feladata lett a vállalat szervezési helyzetének értékelése, az értékelés és a széles körű közvéleménykutatás alapján a vállalati koncepció, a szervezési intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása, azok végrehajtásának segítése és ellenőrzése. — Kérem, tájékoztasson az új munka- és üzemszervezésről és a jelenlegi helyzetről. — Legfontosabb feladatunk a szervezési intézkedésen belül a munkaszervezés. Itt a legna- gybbbak a tartalékaink. Elzeket a rejtett tartalékokat anyagi befektetés nélkül tudjuk kiaknázni, mellyel- jelentős eredményeket érhetünk el. A vállalatnak jelenleg nincsenek beruházási lehetőségei, így csak e belső tartalékok feltárásával lehet a hatékonyább termelést elérni. Elsődleges célunk, hogy a (munkaadó teljes kihasználásával a folyamatos termelés feltételeit megteremtsük. Az egymást követő technológián sorrendek folyamatosságára törék- •zünk. Igyekszünk minél több munkafolyamatot „kényszerpályára” helyezni. Ezt a kényszer- pályát a gépek, valamint az érkező anyagok bedolgozásának üteme mozgatja. Az ilyen jellegű szervezést leginkább a hagyományostól eltérő, úgynevezett technológiai rendszerű üzemszervezéssel lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy egy-egy fontosabb munkafolyamat (pl. vakolás) — folyamatos ellátására szakosított brigádokat, majd azokról egy önálló üzemet szervezünk. Az ilyen üzemhez a korszerű gépek mellett (vákológép, stb.) az egyéb szükséges technikai bázist is biztosítjuk (mészoltótelep, ha- barcstelep, áll vány felszerel és). Az elmúlt évben már több fontos szervezési jellegű intézkedést léptettünk életbe. Ilyen többek között a gépi adatfeldolgozás részbeni felhasználásával készülő vállalati programozás, a vezérgép ütemtervének összeállítása, a termelőegységek között a szorosabb kooperáció kiépítése, a termelési front szűkítése és a koncentrálás növelése. — Az új szervezés milyen lehetőséget ad a kapacitás bővítéséhez? — Gazdaságosabbá, valamint egyenletesebbé válik erőforrásaink kihasználása, ami önmagában is kapacitásbővítő tényező. A technikai színvonal emelésével. egyes termelőegységek bővítésével terveztük a kapacitás további növelését. A gépesítés fejlesztésével so^ élőmunka szabadul fel. A felszabadult fizikai dolgozók a gépek tobb- müszakof, kiszolgálását látják el. Természetesen ez az intézkedésünk is a hatékonyább munkát segíti elő. — Az építőipart sokan bírálják a határidők csúszása és a minőségi hibák miatt. Az említettek megszüntetésére milyen szervezési intézkedések történek? — Az utóbbi évben csökkent és egyre inkább megszűnőben van a határidők csúszása. A szervezettebb és szakosított munka a minőségiben is javulást eredményez. Elgyelőre még gond «s épületekbe bedolgozandószerkezetek és anyagok hiányos minősége. Ezeket még a leggondosabb munkával sem lehet úgy beépíteni, hogy azok ne rontanák a végső terméknek — vagyis az épületnek — a minőségét. De a saját munkánkban is sok a javítani valónk, természetesen még a minőség tekintetében is. A közelmúltban létrehozta a vállalat a minőségellenőrzés önálló csoportját (MÉCS), melynek működése már eddig is hatásosnak bizonyult. Ez a garanciális munkát végző részleggel is szoros kapcsolatot tart. így a garanciális javításokat is ellenőrzi. — A vállalat eléggé borsos áron dolgozik. Az új munka- és üzemszervezés milyen lehetőséget nyújt a lakások, intézmények, középületek, stb. árainak csökkentésére? — Az új munka- és üzemszervezés- a lakások és egyéb épületek építési költségének csökkenésére lehetőséget nem ad a beépítésre kerülő anyagok és szerkezetek árának emelkedése miatt. Azt azonban feltétlenül el tudjuk érni, hogy az építkezések áraiban az eddig tapasztalt viszonylag jelentős növekedés üteme csökkenjen, illetve huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradjon. Ha ezt sikerül elérnünk, azt már mint eredményt könyvelhetjük el. — Az új üzem- és munka- szervezés mikor lép életbe és mikorra várhatók az első eredmények? — Szervezés-fejlesztési programunk megvalósítása hosszabb — mintegy 3—4 éves — feladatot jelent, azonban a munka- szervezésben történt intézkedések első eredményei már ez év végére várhatóak — fejezte be a beszélgetést Korék élvtárs. Szekeres András 3 1973, JUNIUS X
