Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-07 / 131. szám
Csabai jegyzetek A DOHÁNY Ünnepi könyvhét, 1973 Több ezer könyvet vásároltak a könyvek régi és új barátai Érdekes pályát futott be a dohány Békés megyében. Termesztéséről azt lehetne mondani, hogy egy század fellángolása. Akár közvetlenül a békéscsabai, akár az úgynevezett dohánykertész községek dohány- előállítását is nézzük, a múlt szá_ zad közepéig szinte meredeken felfelé ível a termesztett meny- nyiség mutatója, majd több éves tetözes után a századfordulóra visszahull. A felfutás oka a dohányzás általánossá válása, a csökkenésé pedig a gazdálkodásban bekövetkező szerkezet- beli és szociális változás. 1736-ban a dohányzást még adózáshoz kötötték. Ebben az esztendőben fogalmazták meg ugyanis a dohányzókra kivetett adót. Aki dohányozni akart, engedélyt kellett kérnie. amelyért a megyei pénztárnál évenként egy máriást tartozott fizetni. Ha azonban titokbon, engedély nélkül fújta a füstöt, es rajtakapták, három forint büntetésben részesült. Kin és hogyan hajtották be, nem tudni, mert forrásunk szerint a vármegyei jegyzőkönyvben az adó végrehajtásáról nincs feljegyzés. A 18. század végén már szó sincs dohányzási adóról, bünte- téspenzrők A dohány iránti kefesiet annyira megnövekedőd, hogy a földesurak, de kivált az állami kincstár uradalmai egymás után hozták létre a dohánykertész községeket. S telepítésük a konjunktúrától függően folytatódott a 19. század derekáig. Így született a mai mezőkovácsházi járás legtöbb községe, néhány helység a gyulai (Újkígyós), az orosházi járásban (Csanádapáca) stb. A telepeseket a legkegyetle- | mebb módon használta ki a kincstár és a bérlő. Minden kertésznek 3—5 holdon kellett termesztenie dohányt. Legtöbbször a termés felét bérleti díjként vették el. A másik felére a -kamara vagy a földesúr elővételi jogot kötött ki, s nyomorúságos, értéken aluli áron vásárolták meg. Bármilyen jellegű csalást vagy a dohány akármilyen mennyiségének a letagadását a kincstárral kötött szerződés megsértésének tekintették. E szerződéspontokkal a markukban tartották a telepeseket. S a korabeli panaszok, perek sokasága arról tudósít, hogy sz uradalmak az uzsorahaszon érdekében fel is használtak minden eszközt, minden mondvacsinált ürügyet a do-hánykeítészek kijátszására és kifosztására. A telepesek — mind a művelés, mind az anyagi terhek teljesítése terén — egymásért is feleltek. Rettegve vigyáztak egymásra, nehogy valamelyikük lopva einagyja a falut. A visszaemlékezések szerint mégis ki tudták játszani társaikat. Az egyik család például így szökött meg: este a szobában égve hagyták a mécsest, hogy a szomszédos azt higgyék, késő éjszakáig dolgoznak, vagy beteg miatt virrasztónak. Eközben pedig ők a sötétség leple alatt kis motyójukkal a hátukon kisurrantak a kertek alatt a községből. Mire Hajnalban feltűnő lett az égő mécses. s az aggódó szomszédok megnézték, mi történt ott, addig ők túl voltak a vármegye határán. Sok dohányos helvsógb?n — mihelyst megszabadultak a termesztés kötelmeitől — azonnal abbahagyták a művelést. Még a község címerében lévő dohánylevelet is gyűlölve néztek. Néhol annyira elfelejtették, hogy a későbbi nemzedék nem ismerte a dohányt. Egyik adatközlőnk a századfordulón apjával vertfalú kerítést bontott, s amikor a leomló fal tetejéről dohányszárak is lehullottak, az apjának kellett elmagyaráznia, mi fedte a falat. Békéscsabán nem voltak panaszok, sőt, mint úrbéres helység, majd pedig örökvádtságos mezőváros számára a szerződéses dohánytermesztés remek jövedelemszerző forrást jelentett. A város döhánytemesztésé- ről legtöbbet Haan Lajos írt, legújabban Szabó Ferenc dolgozta fel gazdaságtörténetét a Tanulmányok Békéscsaba történetéből című kötetében. A dohány első propagátora Csabán Haan édesapja, Haan János volt, aki még szlovák nyelvű könyvecskét is irt ültetésének módjáról és hasznáról. «3 honosította meg a lóherét is, s főként magtermesztéssel foglalkozott: Pesten értékesítette háromnapi keserves szekerezés után — az első éjjelt Tiszavezsenynél. a másodikat Pilisen töltötték.) A múlt század közepén a búza után a'dohány hozta a legtöbb bevételt a csabaiaknak. 1857-ben például több mint félmillió forintot. Szabó Ferenc szerint Csabán a népszerűsége oly magasra nőtt, hogy 1864-ben a megye dohánytermesztésének 40 %- át innen szállították. Ez idő tájt évente több mint tizenötezer mázsát termesztettek. Csupán a súlyos ínséggel járó 1863-as országos aszály idején zuhant a mélypontra. Haan naplójában panaszolja, hogy tizenkét hold dohányföldjén mindössze 7 font (kb. 5 és fél kg) dohánya termett. A dohánytermesztés megked- veltetéséhez valószínűleg nem, de a sors szeszélye folytán a pipázás még szélesebb körű elterjedéséhez az 1831-es kolera is hozzájárult. Miután a járvány megállítása érdekében minden érkező levelet, szállítmányt megfüstöltek, a derék csabaiak körében az a hiedelem honosodott meg, hogy a dohányfüst akadályozza a kolera terjedését. Még az is rágyújtott — a krónikás tanúsága szerint —, aki soha nem pipázott. (Ugyanilyen varázserőt tulajdonítottak a vörösbornak is. Egyik sem használt, s kétezernél több csabait ragadott el a kolera.) A dohányzást hasznosnak tartották a skorbut (száj- és lábfájásos betegség) ellen is. Ezt ajánlja az 1803-ban megtartott megyei közgyűlés elé terjesztett 12 pontos főorvosi jelentés, de arra felhívja a figyelmet, hogy „mások pipájából ne dohányozzanak”. A dohány termesztése a századfordulón Békéscsabán a korábbinak a tizedére esett visz- sza. A további időszakban sem játszott jelentősebb szerepet, de nem került a kender sorsára. Napjainkban a békéscsabai termelőszövetkezetek még termesztik, de elenyésző mértékben. 1971-ben a Békés megyei statisztikai évkönyv szerint 37 holdon 170 mázsa dohány termett. A dohány más tájakon vált fő termesztett növénnyé. Mtegyénk könyvesboltjaiban az ünnepi könyvhét eddigi tapasztalatairól érdeklődtünk. Körképünk jelzi, milyen nagy a vásárlók érdeklődése és hol, milyen gondjaik vannak a könyvárusoknak. Orosháza Az ünnepi könyvhét megyei megnyitója után Darvas József mintegy nyolcvan kötetét dedikálta a vásárlóknak, — s ezek mellett is gazdára talált még négyezer forint értékű könyv. Nőtt a könyvsátrak forgalma, négy nap alatt fogyott el annyi könyv, mint 1972-ben egy hét alatt. A Csillag Áruház mellett, a távolsági autóbuszmegállónál, a lakótelepi ABC és az Árpádkert közelében felállított sátraknál sok olyan érdeklődő is vásárolt, akiket eddig nem is- j mertek a könyvárusok. Mezökovácsháza Litauszki Istvánné az ünnepi könyvhét eddigi tapasztalatairól szólva elmondta, hogy egyáltalán nem kaptak Szilvási é<j Benkesi könyveket, pedig nagyon keresik ezeket a környék lakói. Ugyanígy gépkocsi-szak- könyvekre is szükség lenne. Me- ző'kovácsházán a főtéren állították fel a könyvsátrat. A forgalom a megelőző évekhez hasonlóan jó. Bálint Agnes: Frak, a macskák réme ifjúsági könyve száz példányban érkezett, és még aznap el is fogyott. Darvas József Törökverője is igen I népszerű. A járás területén 45 könyvbizományos dolgozik. Nagy az igény a községekben. Az üzlet vezetője elmondta, hogy a mezőkovácsházi ÁFÉSZ 5500 forint értékű könyvet ajándékozott az általános iskolák és a gimnáziumok társadalmi munkában kiemelkedő tanulóinak. Szeghalom — Nálunk a legnagyobb gondot az áruellátás okozta. Sajnos a darabáruként szállított könyvek későn érkeztek meg Szeghalomba. A járás területén. Vésztőn, Bucsán. Zsadányban és a többi helyeken is néhány nap 10. Kapelláról. amikor láthatatlan ellenségére gondolt, alig várta a reggelt, az első napsugarat, az árnyék nélküli világosságot. Rémképek üldözték álmában, vizek fölött futott, sziklákon kapaszkodott fölfelé, s nem tudta őt üldözi.k_e vagy ő az üldöző. Beleizzadt a göncbe, hánykolódott, némelykor saját kiáltozására ébredt, arra. hogy jajgatva hívja az anyját, Kicsi szólt is neki, ez így nem lesz jó, tisztára úgy néz ki, mint aki kezd be- csavarodni. minek, marhaság, akinek nincs arca, attól csak a bolondok félnek. — Hiszen, ha félnék! De nem félek. Ha csak attól nem, hogy egyszer félni fogok — válaszolta Kapellaró, s ez az érzés akkor sem csitult benne, amikor meghallották. hogy Bikát másik csoportba helyezték, itt már túl sok galibát csiná't, a szabadulásig hátralevő egy esztendőben nem őket boldogítja majd. Tábora fokozatosan Kapelláróék- Koz pártolt át, s ez egyúttal azt is jelentette hogy — legalábbis átmenetileg — véget éreltolódással kapták meg a könyvheti könyveket.. A mezőgazdaságban dolgozó vásárlóink nagyon keresték a zöldség- és gyümölcstermesztéssel, a háziállatokkal kapcsolatos könyveket. Sajnos ezekből egyetlen darabot sem kaptunk. Sokan keresik a „Hosszú, forró nyarat”, de ez természetesen nem kapható, összességében: nagyobb a forgalom, mint az elmúlt években; annak ellenére is, hogy az aszály megdrágította a piacot és így kevesebbet vásárolnak az emberek — mondja Hegyesi Irén. Gyoma — ötven helyen árusítanak könyveket Gyomán és a volt járás területén bizományosaink. Az érdeklődés olyan nagy, hogy vasárnap is nyitva tartottuk az tek a tetoválásnak nevezett s-zertartások, s ez annyira valószínűtlen volt. hogy a felügyelők nem is mertek hinni benne. Eljött a tél. közeledett a karácsony, csomagküldések ideje, aki megkapta a maga csomagját, majd kiugrott a bőréből örömében, akinek nem jött cso_ magja, oda volt a szomorúságtól. Kicsi is nagy örömmel mutatta egy napon a néger babát, attól kezdve a párnája alatt tartotta, a többiek kinevették, nem törődött vele, azt mondogatta, egyszer ő úgyis megkeresi, aki a babát nnla feleltette, hiába mondta neki Kapelláró, hogy a lány hozzátartozói agyonverik, ha meglátják, mire Kicsi annyit mondott, nem biztos az, addig még sok víz ’efolyik a Kis-Dunán, míg ez bekövetkezik. de az is lehet, megszökik és meg sem áll odáig, ezen nevetett maga is, karácsonyfa-gyújtáskor az ebédlőben az egész társaság olyan volt. mint a zárdaszűzek gyülekezete, ha azt mondták volna nekik, csókolják meg egymást, alighanem megteszik, a felügyelőket is beleértve, abban üzletet. A Körkép, a Szép versek, a Rivalda már az első napokon elfogyott. Nagyon érezhető a televízió könyvpropaganda műsorának hatása. Szabó Magda és Örkény István írásait igen sokan keresik — tájékoztatta lapunkat Dőrincz Károly- né üzletvezető. Gyula Az első négy napon mintegy tíz százalékkal múlta felül a forgalom az előző év megfelelő időszakát. Sokan érdeklődnek a Cséhov-sorozat első darabja, A csinovnyik halála iránt, mely az író 1880—1884 között írt elbeszéléseit, kisregényeit tartalmazza. Ugyanez áll a Szovjet Irodalom Könyvtárára, amely Solohov : Feltört ugar 'és Leonov : Orosz erdő című regényeivel jelentkezett a könyvhéten. a naev ellágyulásban, ami arra a néhány órára hatalmába kerítette őket, mert eszükbe jutott a gyerekkor, az otthon. Hazulról érkezett három levelével, egyet Bereczki írt, a másikat Bon zó, mint írta. a többiek nevében is, a harmadikat anyja. Kapelláró úgy ringatód- zott az ünnep hajóján, mint akinek többé soha nem kell leszállnia onnét. Könyveket küld. tek neki, Bereczki egy csoportképet a brigádról, a kép abból az alkalomból készült, hogy valami oklevelet kaptak, amivel pénz is járt, a szemük állásából látszott, ez a kép már az áldomás után készülhetett, vagy épp aközben, mert nagyon vidoran tekintettek, a világba. Anyjától kesztyűt kapott, jó, irhabéléses kesztyűt, amilyen neki sose volt még, el is tette szabadulás után. ra, meg pulóvert, amit állítólag Gyevi vett neki, de ezt Kapelláró nem hitte, nem tudta elhinni, féltet et te ezt is a szekrényébe, a süteményt, a cukrot és csokit elosztogatta, jutott is, maradt is bőven. Egyáltalában, el kellett ismernie, hogy a rabok karácsonya nem is olyan rossz, mint sokan vélnék, csak arra nem szabad gondolni, mi lenne most, ha ugyanezt az ajándékot, ugyanezt? a felét, a harmadét otthon kapja, vagy ha, nem kap semmit, de végigmehet otthon az uitcán, amikor akar, valakivel kettesben, vagy egyedül akár, fölhajtott kabátgallérral, s arcába fúj a szél, dühösen havat kavar, s ő megy szemben a széllel, valahová, ahol meleg van, vagy netán céltalanul fútyürészDr Krupa András Közileiek és magánépiitetők ügyeimébe! Különféle építőanyagok nagy választékban állnak kedves vevőink rendelkezésére: ú. m. fűrész- és gömbfaáruk, csempe- és mozaiklapok, valamint most érkezett 500-as cement. A felsorolt áruk Elek, Gyulavári, Doboz es gerlai telepeinken szerezhető^ be. Várjuk kedves vevőinket Gyula és Vidéke ÁFÉSZ x A megyei író—olvasó találkozók sorozatában kedden a de Gyulaváriba látogatott Cseres Tibor József AttUa-díjas író, a felszabadulás után lapunk elődjének, a Viharsaroknak első felelős szerkesztője. Pályakezdéséről, háborús élményeinek írói megfogalmazásáról, a Hideg napok regény- és filmformájáról, a művészi igényességről, Tolsztoj műveiről, a maga alkotói terveiről beszélt a könyvtárba látogató érdeklődőknek, majd utána köteteit dedikálta. imtiinnttimKiimtninifinHVMiimMUMaiHnnMiimtMiM iiiiimtniËingmiisii
