Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

_ JT _ __ _ _ _ * _ IVepí táncjáték felvételén

L

ORA, CSIKÓS!

Árleszállítás — áruiitánpátlás

/

A Magyar Televízió I. számú i stúdiójának szürke köríüggönye ' előtt stilizált kunyhók, karámok | sora. Ágakból eszkábált féltetők, | fatörzsből ácsolt kerítés előtt all a négytagú zenekar. Bednai Nándor rendező beállítja a jelenetet.

A magnós felteszi a következő szalagot, mert a felvétel „playback” módszerrel történik. Egyszóval a kvartett1 néhány pillanaton belül muzsikálni és énekelni fog, azaz, hogy mindeztl imitálja, mert a hangot már elő- I zőleg felvették. Sebő Ferenc ! énekli a szólót:

inget, fekete nadrágot viselnek.. Háttal egymást támogatva szín- ! te feldönthetetlen tömeget alaki-1 tanak és a rendező szavára ró- j gyújtanak a régi magyar ver- j bunkos nótára: „A jó lovas ka- ; tonának...". A ritmust pattogva i verik a cserépdobon. Kecskés i László, a vezető operatőr már j látja, mit kell közelibe hozni, i mi marad távol, mert a felvétel I előtt pontosan lerögzítette a rendező erre vonatkozó kívánságait. Abban is megállapodtak egymással, hogy milyen kivágásokat. gépállásokat alkalmaznak. Azt is tudja már, hogy az I. kaKorabeli hangszereken játszanak a zenészek.

^Kiszáradt a tóbul mind a sár, /mind a víz/ A szegény barom is mind a pasz ■ jtorra ntzj

istenem, Istenem, adj egy csendes esőt/

A szegény jószágnak jó legelőt,

/mezőt’./

A rendező néhány szóval elmondja az újságírónak, miként akarják bemutatni a „Lóra, csikós” című néprajzi tv-film!ben a ridegpásztorokat úgy, hogy a nézők is megérthessék, kik voltak ezek. Voltak közöttük olyanok, akik 30 évig sem fordultak meg a városban, ott vertek

mera milyen totálképeket készít majd hogy a 2-es a közeli képeket veszi fel, a 3-as kamera pedig azokat a gépmozgásokat végzi el, amelyeket a zenei rész, vagy a cselekmény tartalma megkíván. Mozog tehát előre- hátiá, fel-le.

A kamera ráközelít a gitárosra. majd arra, aki a török sípot fújja. Innen átpásztáz a negyedik zenészre, aki a cserépdobot veri. (Régi kerámiaedény szájára bőrt feszítettek a tuni- sziak — ezzel adták a zene lüktető ritmusát.) Kecskés László kérdésemre megnyugtat, hogy

A táncok is a múlt századot idézik.

(Fotó: Hidas Györgyi

tanyát a pusztán, ahol legeltetés közben az éjszaka rájuk szakadt. Szeretné reálisan, a valóságnak megfelelően ábrázolni ezeket a kemény férfiakat, a ridegeket — akik után mégis bolondultak a fehérnépek .

A vezető operatőr egy-egy halk szóval irányítja a három kameramannt, de azt hiszem, elég egy szempillantás, egy karemelés, nem kell sokat magyarázni. Máris közelít a 4-es kamera a zenészekhez:

„Olcsó pénz a pásztor

Nincsen becsületi A nagy gazdák előtt Mint huncut a nevi.”

Az együttes elénekeli a dalt, majd előveszik hangszereiket és elmuzsikálják a szilaj pásztorok bánatát. Fiatalemberek, egyszerű polgári ruhát, sötétkék mintás

ezek a hangszerek korabeliek és etnográfiaiig is megfelelnek a 19. század magyar világának. Halmos Béla és Sebő Ferenc is alátámasztja ezt. ök tudják, hisz ők állították össze a tévéanyag zenéjét.

„Csak a gulyásnak és a csikósnak járt a két sarkantyú” — magyarázza a következő jelene- 1 tét a rendező. „A szűr, amit itt látunk majd — egy életre szólt. Alatta a bő szájú ing. A csikós állt a pásztor-rangsor élén. ö volt a puszta királya, nagyszélű kalapját még a városlakók is megirigyelték”. Mutatja a forgató- könyvet: „A halasi tanács 1815- ben rendeletet adott ki, mely szerint niagyszélű kalapot csak a zsiványok hordanak, hogy áb- rázatukat eltakarják. Ezért a kalapok szélét emberfia nyolc hüvelyknél nagyobbra ne szabja”.

Az olvasás alatt megérkezteik a stúdióba a Bartók Béla tánc- együttes tagjai. Megállítok egy hosszú bajszú, kék vászongatyás legényt: „Mit mutatnak be?” „Elsőnek szatmári lassút, majd a ’ Kolomejkát” (Ruténföldről ideszármazott dallamra járják.) A rendező azt kéri. a kamerákat alacsonyabbra állítsák be. hogy a lábak, a csizmák, a szoknyák érvényesüljenek a finálé forgatagában. Hirtelen óriás káosz keletkezik a stúdióban. A play-back zenét harsogja a megafon. A kvartett teijes hangerővel játszik valami magyar táncdallamot. 10—12 pár, lá- nyok-legények tarka szokrtyák- ban, szűrben, gatyában, széles karimájú kalapban járják a lassút, a kopogóst, a botolóst, a kolomejkát és az ég tudja mimindent. Improvizálnak a próbát megelőző rövid szünetben. Am lassan rendeződnek a sorok. A vezető operatőr nyugodt, csendes szavakkal irányítja a világosítókat, egy 5000-es lámpa lassan kúszik felfelé tartórúdján, a kameramannok „a földszintre' tekerik le szerszámaikat. A párok között is kialakul a ka- násztánc néhány figurája. A csizmák, papucsok már egyszerre koppannak, a botok propellerként pörögnek a kanászok kezében. A tánc koreográfiája úgy készült, hogy a keretet! meghatározták, de minden táncospár improvizálhat, rögtönözhet ebben a keretben.

Bednai csendet kér: „Playback!”

Kecskés: „A dallam közepén kell kinyitni a kamerákat — majd jelzem. A hegedűszóló kezdi. A kamera rámegy — arra a kékruhás, kétbotos kanászra. Elindulnak ,a párok és akkor átvágunk az egyesbe. Ss ezután jön a főcím — amikor már minden táncos bent van”. Kissé „görögül” hangzik a laikusnak, de azonnal érthetővé válik, ha a monitorra nézek. A monitornak nevezett belső használatú tévé-készülék képernyőjén forr, lobog a táncfinálé forgataga és ráúsztatva megjelenik a főcím: Lóra, csikós! Most még csak ezen az egy képernyőn. Nemsokára pedig majd kétmillió klub, kultúrterem, lakás televíziókészülékén. Sényi Imre

Ha valaki június 18-tól figyelmesen szemléli az iparcikküzletek kirakatait, egyikmásik árun észrevesiz régi és új ár megjelölést. Így, ha netán elkerülte volna egyesek figyelmét az újságok vasárnapi számában közölt hír; miszerint a Minisztertanács határozata értelmében 1973. június 18-tól sor került egyes iparcikkek fogyasztói árának mérséklésére, úgy ilyenformán is tájékoztatást nyer az új fogyasztói árakról.

Érdemes az ártáblák között tallózni. Így például a hazai gyártmányú Lehel 60-as hűtőszekrényt 2750 forint helyett 2630-ért, a 175-öst 5090 forint helyett 4870 forintért árusítják. A szovjet import hűtőgép ára 9 százalékkal, a csehszlovák és lengyel gépeké 17 százalékkal csökkent. Ennek megfelelően például a csehszlovák Elektrovit 540 forinttal lett locsóbb.

Az intézkedés szerint mintegy 43-féle szovjet, NDK és kínai gyártmányú ébresztőóra átlagosan 14,3 százalékkal, több mint 200 fajta és változatú szovjet és NDK női és férfi karóra fogyasztói ára 15 százalékkal csökkent. Importált, magnetofonok és lemezjátszók fogyasztói árát 9 százalékkal csökkentették.

Persze vannak áruk, melyek kevés helyen láthatók a kirakatokban, például a borotvapengék. Azért jó tudni, mennyivel vásárolhatjuk olcsóbban. A borotvapengék forgalmi adóját 50 százalékról 25 százalékra csökkentették, így a belföldi és szocialista országokból származó pengék ára 36,6 százalékkal,

(•Ml

Lázár Ervin:

Zuhanórepülés

— Kisregény —

L

— Az ördög ütött beléd ezzel a marhasággal! — mondta Bíró István, a nyolcas számú mezőgazdasági repülőbrigád vezetője. Lomhának látszó, darabos vonásokkal faragott, robosztus férfi volt. Vastag bőrű katonacsizmájában, kockás ingében inkább traktorosnak vagy teherkocsi vezetőnek tűnt — mintsem pilótának.

Két gépe volt a brigádnak, s Bíró ingerültsége a másik pilótának szólt, aki éppen ellentéte volt brigádvezetőjének. Egyidősek voltak, de Csapó Gyula fia- talabbnak látszott, ;ól szabott bőrzekét, legújabb divat szerint készült, inkább aszfaltra, mint szántóföldre való félcipőt viselt, utólérhetetlen eleganciával tekerte nyakára a törökmintás sálat, hanyag tartással állt a tarlón és napszemüvege mögött rejtelmesen mosolygott.

— Na fogadjunk! — mondta folyvást mosolyogva.

Bíró legyintett, de akkor megszólalt a gépkocsivezetőjük, Huszár Imre:

— Egy liter konyakot földobok, ha megelőzöd!

— Ne szórakozzatok, nem hülyéskedni jöttünk, hanem dolgozni.

— Na bumm, legföljebb kimarad egy forduló — mondta Pálinkás Bertalan, az egyik szerelő. ö volt köztük a legidősebb, nevéhez híven vidám, borvirágos orrot viselt, szemmel láthatóan elhanyagolt volta agglegényről árulkodott.

— Bercikém, jobban tennéd, ha a gépen ügyködnél — mondta Bíró.

— Megnéztem — válaszolt Pálinkás —, ' semmi hézag. — Aztán hirtelen visszaugrott az előbbi témára: — Attól vagy besztremálva, hogy rádver ez a vacak plédoboz?! — A háta mögé mutatott, a tábla szélére, ott állt Csapó kocsija, egy piros Fiat 1500-as.

Egyikük sem tudta már pontosan hogyan kezdődött. Reggel repülőgépekről beszélgették, aztán saját gépeikre, a két lengyel gyártmányú műtrágyaszóró gépre terelődött a szó. Bíró dicsérte, Csapó meg fitymálta őket. s a vita közben egyszer csak azt mondta:

— Két kilométeres távon a

a dollárelszámolású import pengék ára 30,8 százalékkal lett alacsonyabb. A közkedvelt Super Figaró 2,70 forint helyett 1,70 forint. A Super Nova 3,10 helyett 2 forint. A csehszlovák Astra pengét ugyancsak 1,10 forinttal árusítják olcsóbban, míg például a Wilkinson és a Super Silver 6,50 forint helyett 4,50 forintba kerül.

Egy-egy árleszállítást úgy veszünk tudomásul: amíg a készlet tart, s utána ismét visszatér a régi ár. Ebben az esetben az árleszállítás tartós, állandó. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályainak tájékoztatása szerint az olcsóbb cikkekből megfelelők a készletek, elegendő árualap áll rendelkezésre, s amennyiben a forgalom a vártnál nagyobb lesz, van mód a gyors utánpótlásra.

Az árleszállítás hasznosságát még inkább tükrözi az a tény, hogy a hűtőszekrény ár- leszállítása éppen a csúcs- idényre esett. Várhatóan nagy lesz a felvásárlás, bár a mennyiség jelenleg elegendő, mintegy 70 ezres készlettel kezdte ezt a szezont a kereskedelem, mégis előfordulhat, hogy egy-egy típus rövid időszakra elfogy. Utánpótlásra számolhatunk, mert a hűtőgépgyár a következő időszakban mindenesetre leállítja az exportszállításokat és teljes termelését a szezon ideje alatt a belföldi igények kielégítésére adja.

Ez az intézkedés biztató, a lakosság megelégedését szolgálja. mert az olcsóbb áruk valóban kaphatók.

Fiattal még akkor is megelőzöm ezt a sztrecsegát, ha fordulnom kell.

— Na, menj a francba! — mondta neki Bíró, s Csapó azóta erősködött, hogy márpedig megelőzné.

A társaság ötödik tagja, a másik szerelő — apró, egérarcú. zárkózott természetű emberke — neim szólt bele a vitába, csak a tekintetén látszott, hogy marhaságnak tartja az egészet.

Már a rakodók is — tízen- tizenketten lehettek — a versenyről beszéltek, valamelyik azt erősítgette: nem létezik, hogy a repülőt megelőzze az autó.

— N\a, egy liter konyak! — mondta Huszár.

— Benne vagy? — kérdezte Csapó Bírót.

— Csinálj, amit akarsz, engem nem érdekel.

— Majd egy fának megy, azt kész! — mondta valaki a rakodók közül de Csaoó akkor már elindult az autó felé.

A reoülőtémek használt tarlótól két-háromszáz méterre feküdt az a tábla, amit éooen mű- tráeváztak. s a két földrWab mellett nyílegyenes, nvárfák- kal szegélyezett műút húzódott.

Az autó mellett ott állt a vízhordó kislány cingár, elálló fülű kis fruska, egy csöppet nagyra szabót ruhában, kitaposott, szakadt tornacipőben, kerekre nyílt szemmel nézte Csapót.

Csapó még félútról visszaszólt:

— Ugyanakkor indulok, amikor te. ahol földet érsz, annak s vonala számit a célnak.