Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

Aratás előtt:

Kombájnok,

traktorok, alkatrészek

A MEGÉV központjában Laboréi Jenő, a vállalat megbízott igazgatója fogadott. A MEZŐGÉP Tröszt 22 vállalatának egyike csupán az alkatrészkereskedelem összefogásával, az import, s a hazai forgalmazás irányításával foglalkozó cég, ám voltaképpen egymagában is nagyvállalat, hí. szén a megyei AGRCKER vállalatok innen kapják a kért alkatrészt.

— Milyen mennyiségű mező- gazdasági géphez, s milÿen mértékben tárolnak alkatrészt?

— A mezőgazdaságban, valamint a fagazdaságban működő gépek és berendezések értéke ma 28 milliárd forint — mondja Laboréi Jenő. — Gondjainkat az okozza, hogy amíg 1968-ban ,,csak:’ 700 géptípus volt fellelhető az országban, s ezekhez 38 ezer féle alkatrész kellett, 1973- ban ezer géptípussal számolunk, amihez 52 ezer cikk szükségeltetik. Legutóbbi felmérésünk alkalmával, vagyis januárban 2 milliárd forint volt a MEG ÉV, valamint az AGROKER vállalatok alkatrészkészlet-értéke.

— Az aratás előtt milyen ígéret hangozhat cl alkatrészügy. ben?

— Ami a kombájnokat illeti: az aratásra fennakadás nem lesz. Igaz, néhány tétel — például g.y új tőcsiga — hiányzott, ám ezt itthon is gyártani tudjuk Az évekkel ezelőtti, híres-hírhedt ékszíjprobléma például teljesen megszűnt. A traktorokkal már inkább akadtak gondok, de főleg az év eleién, amikor a kcmp_ lett traktormotorok hiányoztak néhány típushoz.

— Szállítóeszközök, pótkocsik ?

— Hosszú idő óta nincs semmiféle fennakadás alkatrészellátásukban.

— Ha az elmúlt nyarat ösz- szevetné az ideivel, milyen változást summázhatna alkatrészügyben?

— Ügy ítélem meg, hogy az idén nyáron a tavalyihoz hasonló lesz az. alkatrészellátás- vagy. is sem jobb, sem rosszabb.

Laboréi Jenő azt is elmondta, hogy június 25-től aratási ügyeletét tart a MEGÉV: négy telefonvonalat béreltek ki, s munka után is árusítanak alkatrészt.

K. ti.

Gépek és alkatrészek: az aratás nyitásakor hagyományosan visszatérő téma. Két országos vállalat: az AGROTRÖSZT és a MEGÉV vezetőit kerestük föl kérdéseinkkel.

Dr. Bartos Lajostól, az AGROTRÖSZT kereskedelmi igazigatójától arról érdeklődtünk:

— Honnan s mennyi gabonakombájn érkezik ezekben a

napokban?

— Bevezetőül el kell mondanom, amíg korábban 6—8 esztendő volt egy-egy kombájn élettartama, az utóbbi években ez jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy kettős hasznosítású lett ez a masina: a kukorica betakarításához is használják. Egy 1969-ben aláírt szerződés értelmében évi 1 SOO kombájn érkezik a Szovjetunióból. 1972-ben ezen felül kaptunk még csaknem kétszáz darabot. Az idén nincs mód erre. A Szovjetunióban megkezdték az Szk—5-ös és az Szk—6-os kombájnok gyártását, s így az átállás miatt terven felül csupán 54 kombájnt vásárolhatunk. Eredetileg mindössze 1 050 Szk—4-ősre jelentettek be igényt a gazdaságok. Az utóbbi időben azonban befutottak újabb jelentkezések. Mivel készleteink nincsenek — főként a hitelpolitikai megszorítások miatt kombájnt nem tartunk raktárén —, várható, hogy a vásárolni szándékozók nem mindegyikét tudjuk kielégíteni.

Dr. Bartos Lajos azt is elmondta, hogy amíg az 1 354 szovjet kombájn időben megérkezik, az NDK-beli kombájnoknak alig egy harmadára számíthatunk. Az idén 350 ilyen gépre van szerződése az AGROTRÖSZT- nek, de mindössze száz érkezik meg június végéig; további 50 július közepéig, s a fennmaradó 200 csupán a III—IV. negyedévben.

— Mennyj ma az ország kom. * bájnállománya?

— Tavaly 11 ezer felett volt a kombájnok száma, az idén tíz. ezerre tehető'. A csökkenés maMunKtintttmimtfiimitniiniHtM

Bíró legyintett, mint akit ez az egész ügy nem érdekel és beszállt a gépbe.

Csapó kinyitotta az autó ajtaját. A kislány megmozdult a kocsi mellett, egy tétova lépést tett a pilóta felé és azt mondta:

— Ne tessék...

— Na, mi van, Agi? — kérdezte vidáman Csapó.

— Csak azt akarom, csak... — dadogott a kislány —, hogy ne tessék versenyeznie

— Talán csak nem féltesz?

— Én nem, de azért—

Csapó hangosan elnevette magát, a kislány az egyik lábáról a másikra nehezedett, toporgott zavarában.

Bevágta az ajtót, és a tarlón át kihúzott a műútra. Bíró is éppen akkor indult, elgurult a tábla túlsó végéig, megfordult, felbőgött a motor és nekirugaszkodott. Csapó egy vonalban állt vele, a műúton együtt indultak, s amikor a gép felemelkedett a földről, a Fiat már néhány méternyi előnyt szerzett.

Bíró akarva-akaratlan maga alatt látta az út szürke síkját a száguldó autóval. Megszorította a botkormányt, mintha ezzel nagyobb sebességre serkenthetné a Gawront. A leggazdaságosabb szögben emelkedett fel — csak sebességet nem veszíteni, mondta magában, és már számítgatta a forduló esélyeit.

A tábla végénél — fordulás közben látta — beérte a Fiatot. Csapónak ugyanis teljesen le kellett lassítania, hogy a keskeny műúton megfordulhasson.

Visszafelé aztán már világosgyai’ázata : a tavalyi nehéz aratás miatt sok gép selejtesére került sor.

— Ha már a mezőgazdasági gépekről beszélgetünk, ugyan mennyi pénzt szánnak évről j évre erre a célra a gazdasá- ! gok?

— Amíg 1969-ben 3—3,5 milliárd, 1970-ben 4,2—4,3 milliárd forint jutott gépek vásárlására, két esztendeje évi 5 milliárd forintra emelkedett ez az ösz- szeg.

— A vásárlási kedv tehát megvan, ám a tsz-ekben panaszkodnak, nem mindic azt kapják, amit szeretnének...

— Valószínűleg a traktorokra gondol. Azok közül is főként az MTZ 50-ésre, amelyből évi 4 300 darab a kontingens, s jóllehet hatezret rendeltünk, csak az előirányzott 4 300-at kapjuk meg. A magyarázat hasonló a kombájnéhoz. A Szovjetunióban most állnak át az MTZ 80-as gyártására. Megítélésem szerint azonban traktorokból nincs különösebb ellátási gond, hiszen bármilyen mennyiségben tudunk szállítani román traktorokat, s most tárgyalunk nagyobb lóerejű masinák beszerzéséről csehszlovák vállalatokkal Ami valóban problematikus, az a zölditakarmányok betakarítása, helyesebben az ehhez szükséges gépek hiánya. Sajnos, az úgynevezett önjáró gépekből az NDK nem tud megfelelő mennyiséget eladni. Most érkezett Lengyel- országból egy azonos rendeltetésű gép, s amennyiben a vizsgálati eredmény megfelelő, úgy jövőre a lengyelektől vásárolunk betakarítógépet » zöldtakarHiányok hoz.

— És a pótkocsik?

— Nincs velük gond — válaszolja dr. Bartos Lajos. —Akár importból, akár a MEZŐGÉP Tröszt hódmezővásárhelyi gyárából beszerzünk annyit, amennyi kell.

sá vált, hogy az autó megelőzi a ;

lassú járatú repülőt, Biró hiába !

manőverezett, a leszállás sem :

sikerült jól a sietség miatt, a :

gép nagyokat ugrált — a Fiat ;

tíz másodpreccel előbb haladt át !

azon a vonalon, ahol a gép föl- :

det fogott. :

•

Csapó bekanyarodott a tarló- ! ra, lassan alig vánszorogva jött j az autóval, mintha most pihen- • né ki az iménti vad rohanás iz- • galmát, pedig csak elkedvetle- ! nedett. Mogorva ;arccal szállt ki, : a rakodók közül néhányat! oda- ; kiabáltak neki: ez szép volt, jól • csinálta, meg ilyesmiket; a kis ! Agi fülig érő szájjal nevetett : rá, s talán mondani is akart va- : lamit. de Csapó durván rászólt: •

— Mi a fenét vievorogsz!?

Bíró is mogorván szállt ki a :

gépből, egy szót sem szóltak a • versenyről, mintha nem történt [ volna semmi, csak Pálinkás : mondta némi kárörömmel Hu- j szárnak:

— Na. ugrik a konyakod! — ; de Huszár nem is válaszolt ne- : ki, mindegyikük érezte, hogy ez : a verseny valami nagy balfogás ; volt, valamiképpen sajátmaguk j megszégyenítése.

Csapó elindult a gépe felé, ; útközben találkozott Bíróval.

— Nincs egy cigid — kérdezte ; Bíró s Csapó azonnal a zsebébe » nyúlt, mintha megkönnyítené • neki ezt a pillanatot, hogy most ■ valami közömbös dologgal foglal- • kozhat. Aztán mégis egymásra : tévedt a tekintetük, kutatóan, * szomorúan nézték egymást.

(Folytatjuk) ’

Eredményes a ràrosî és községi szakmaközi bizottságok munkája

A résztvevőn

A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának munkabizottságai a napokban értékelték a városi és községi szakmaközi bizottságok 1973. I. félévi munkáját. A tanácskozáson megállapították. hogy a szakmaközi bizottságok a helyi tanáccsal, az üzemekkel, a párt. és tömegszervezetekkel megfelelő kapcsolatot alakítottak ki. Tevéegy csoportja.

(Fotó: Szák Kocsis Pál)

kenységük elősegítette a szervezett do'gozók szociális körülményeinek, munka- és egészségvédelmének .javítását, általa, nos műveltségének fejlesztését, sportolási igényeinek jobb ki. elégítését.

A tanácskozás résztvevői végül meghatározták a szakmaközi bizottságok II. félévi feladatait.

Nagy József;

A vállalati rendszerszervezés elmélete

Statisztikai könyvszemle

A rendszerelmélet és a kibernetika megjelenésével, a számítógépek egyre nagyobb elterjedésével új tartalmat kapott a szervezés, melynek sajátos meg_ nyilvánulásaként új fogalom jelentkezett : a rendszerszervé- zés. Jelen műben a szerző arra vállalkozott, hogy megvilágitsa az e tevékenységgel kapcsolatos alapvető ismereteket és útmutatást adjon a végrehajtás módszerére vonatkozóan.

Ennek megfelelően magas színvonalon foglalja össze a rendszerelmélettel, valamint a kibernetikával kapcsolatos ismereteket. részletesen tárgyalva azok gyakorlati felhasználásának lehetőségeit. Meghatározza a rendszerszervezés fogalmát és jellemzőit.

Rendszerelméleti és kibernetikai nézőpontból vizsgálja a vál_ lalatot, mint gazdasági rendszert, kiemelten elemezve a vállalat információ- és döntési rendszerét, mint a szervezett rendszerek vizsgálatának központi kérdését. Rendszerezi a vállalati infomációrendszer

technikai bázisát képező különböző eszközöket, az adatrögzítő berendezésektől az adatátviteli berendezésekig, és uta1 ezek felhasználási lehetőségeire, illetve azok helyére a vállalati működés, a vállalati folyamatok rend. szerében.

Mindezek alapján a szerző megfogalmazza az elektronikus adatfeldolgozás koncepcióját, szervezési jellegzetességeit és részletesen felvázolja a gyakorlati szervezés logikai folyamatát. A szerző kétségtelen érdeme, hogy a vállalati rendszer- szervezéssel kapcsolatos elméleti alapokat komplex módon vizsgálja. megvilágítva azok gyakorlati felhasználási lehetőségeit is. Ezért te’tétlenül hasznos — bár megfelelő alapismereteket feltételező — olvasmány mindazok részére, akik rendszer, szervezéssel foglalkoznak, illetve azzal kapcsolatba kerülnek, ezen túl azok részére is. akik általában érdeklődnek a modem szervezés kérdései iránt. Jelen kiadvány szorosan összefügg A vállalati rendszerszervezés gyakorlata című kiadvánnyal.

Automata csomagológép

Automata gépén csomagolják a gyérének, «ou véne csemegéjét, a gombnjalókát a békési énkor, kaüzemben. Balázs Mátyásáé, a gép kezelője egy perc alatt 72 darabot csomagol be.

(Foto: Deméay)