Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

KÖRÖS TÁ J1 KULTURÁLIS MELLÉKLET Miértekre keres választ, de nem válaszol ÜJ MAGYAR FILM A MOZIKBAN Egy nyugtalanító társa­dalmi jelenségről szól Mé­száros Márta új filmje, amely a Szabad lélegzet címet viseli. Ez a jelen­ség a munkásfiatalok és a diákok, egyetemisták között meghúzódó távol­ság, de mondhatnánk úgy is: elidegenedés. Mészáros Márta elmúlt évben ké­szített dokumentuműlm- jében a szovőlányok fo­galmazzák meg ezt a prob­lémát, mégpedig olyanfé- leképpen, hogy elpanaszol- ják: ha meg akarnak tar­tani maguknak egy-egy egyetemista fiút, bizony le kell tagadniuk azt, hogy munkáslányok. Tehát ha­zudniuk kell. A dokumentumfilm nagy feltűnést keltett, si­ker is volt, s nyilvánvaló­an ez alapozta meg az iró-rendező legújabb vál­lalkozását is. És az is nyilvánvaló, hogy ez az izgalmas téma és nem ke­vésbé a rendező eddigi filmsikerei felkeltették az érdeklődést, s mindenki sokat vár ettől a produk­ciótól. Legalábbis jóval többet, mint amit a do- kumentumfilm adott. Azt vártuk,' hogy Mészáros Márta nem elégszik meg az egyszerű tények felvá­zolásával, hanem a művé­szet eszközeivel és lehető­ségeivel választ keres a miértekre is. Többek kö­zött arra: mi az oka, vagy mi a forrása ennek az elidegenedésnek. Sajnos mindezt elmulasztotta 32 író-rendező, s így alig tu­dunk meg valami fonto­sat Jutka és András jel­leméről, gondolatairól. Amit mégis megtudunk az nem több, mint egy­szerű információ. A húszéves Jutka mai- évek óta önálló életet él. Szövőnő, s mert szülei elváltak, egy munkásszál­láson lalkik. András pedig egyetemista s az a típus, aki könnyen megtetszik a lányoknak. így Jutkának is, aki, hogy tartós legyen a kapcsolat azt mondja: egyetemista. Hazugságra épül tehát ez a szerelem, s mint ilyen, mai- születé­se pillanatában szakításra van ítélve. Igaz ugyan, hogy még egy hazug szituáció­ból is kibontakozhat az igaz szerelem, lia a fiata­lok azon túl, hogy szára­zon és vízen látványosan tudnak csókolózni és jól érzik magukat a csónak- házban, van más közük is egymáshoz, összeköti őket valamilyen érdeklődési kör, vagy a világról, az emberekről alkotott véle­mény. A film ifjú hősei azonban szoros szerelmi kapcsolatuk ellenére elég­gé távol állnak egymás­tól, s elsősorban nem azért, mert egyikük mun­kás, a másik pedig egye­temista, inkább azért, mert egyszerűen nem va­lók egymáshoz. Hogy mi­ért nem? Erről is keveset mond a film. A munkásfiatalok és az egyetemisták közötti tá­volság persze élő, létező probléma. Ennek szocioló­giai, vagy műveltségi oka­it, társadalmi gyökereit kellett volna szenvedélye­sen kutatni Mészáros Márta fiimiének. Csupán egyetlen ponton tesz; ezt meg: a szülők bemutatá­sával. Ezeknek a jelene­teknek a stílusa a kispol­gári magatartást leleple­ző, szatirikus hangvétele jelzi, hogy milyen úton kellett volna járni a ren­dezőnek. A szituáció érdekes s egyben mulatságos is. Jut­ka rövid úton közű a fiú­val, hogy ő mu'nkáslány. A szerelem ennek ellené­re tovább tart, András csupán azt kéri, hogy szüleinek ezt ne mondják meg. A lány tehát — tel­jesítve a kívánságot — a jó módban élő szülők előtt eljátssza az egyete­mista szerepét, sőt még egyszerű munkásapját és annak új féleségét is mint nagymenőket mutatja be nekik. A film legjobb je­lenetei ezek, hiszen két kispolgári magatartás lici­tálja, hazudja túl egymást. A fiú apja ugyanis vala­mikor munkás volt, de felfelé kapaszkodó képmu­tatók valamennyien. Olya­nok, akiknek csakis a fog­lalkozásuk, de nem a magatartásuk volt mun­kás. S mert ilyenek, na­gyon gyorsan és jól meg­értik egymást. Csak éppen Jutka ber­zenkedik a hazugság el­len, s gyors elhatározás­sal kipakolja áz igazsá­got. A fiatalok útjai így | elválnak. Hogy találkoz- I nak-e újból, s lesz-e en- § nek a szerelemnek folyta- f tása azt a nézőknek kell kitalálni, vagy legalábbis tovább gondolni. Sajnos éppen ehhez a tovább­gondoláshoz ad kevés fo­gódzót a film. Nem is­merjük eléggé milyen ember % ez ' a Jutka és ez az András. Keveset tu­dunk róluk. Kottái Lajos most is tehetséges operatőrnek bi­zonyul, képei szépséget, és realitást árasztanak. Szörényi Levente zenéje a fiatalság életérzését il­lusztrálja. Kútvölgyi Er­zsébet és Nagy Gábor Jutka és András megsze­mélyesítője nem kapott az írótól sokoldalú lehetősé­get a tehetség csillogta­tására. Egyedül az elvált apát alakító Kállai Ferenc tudott színt és egyénisé­get vinni szerepébe. Fentebb már említettük, hogy a nyugtalanító tár­sadalmi kérdés okait nem igyekezett kutatni ez az új magyai- film, így Mé­száros Márta adósságot hagyott maga után, olyan kérdéseket, amelyeket esetleg egy következő filmjében kell megvála­szolnia. Pedig ez a törté­net is alkalmas lett volna a válaszadásra. Vagy legalábbis a kérdések többoldalú feltevésére... Márkusz László Dévényi János ózok A Himnusz, a Hunyadi László, a Bánk bán zeneszerzője nyolc­van esztendeje, 1893, júni­us 15-én halt meg, A halálévfordulóknak mindig kettős hangulata van. A gyász színét, a té~ kefét idézik s ugyanakkor az elhunyt életművére — a szivárvány teljes skálá­jára — emlékeztetnek. A kerek évfordulók mélyebb érzéseket keltenek. A hoz­zánk közel állókra megha- tottabban emlékezünk. Ilyenkor súlyosabb a feke­te és teljesebb a szivár­vány, Erkel halálának évfor­dulóján mindenütt tiszte­legnek emléke előtt az or­szágban. Kiváltképp a sző­kébb pátriában, szülőhe­lyén, Gyulán. S a megyé­ben. ahová őt és családját szoros szálak kötötték. Ez az a különleges ok. amiért nekünk különlegesen fontos a megemlékezés. A mi vi­dékünk, ennek a tájnak hajdani lakói adták a ze­neszerzőnek az első élmé­nyeket. Talán Bánk bán is a gyulai öreg fa, árnyéká­ban született — magába foglalva a sok esztendővel korábbi, gyermekkori em­lékeket, dallamokat, szel- löfuvallatot, folyócsobo­gást. S nemcsak a termé­szet, a. művészet formai elemeit, hanem a későbbi alkotások nagyszerű szel­lemét. Amelyek forradal­mat jelentettek a magyar muzsikában, egész tizenki­lencedik századi kultú­ránkban. A Hunyadi Lász­lónál, a Bánk bánnál kü­lönbet nem — csak kevés számú egyenértékű alko­tást — produkált még ope­rairodalmunk. Zenekari kultúránkért is kevesen tet­tek annyit, mint a Him­nusz szerzője. Erkel dallamai fefhangza- nak szerte a világon. A tá­voli operaházakból a leg­kisebb magyar falu általá­nos iskoláinak ünnepséged­ig, a legkiválóbb zenekarok hangversenyeitől nemzet­közi sportversenyek ered­ményhirdetéseiig. Esztéti­kai élményt, jogos nemzeti büszkeséget, meghatottsá­got adva, ajándékozva a hallgatóknak. Bárhol és bármikor. Legkivâltképp pedig * Körös-menti tájon, Erkel szülőhelyén. S legkivált­képp a zeneszerző emléké­nek nevezetes napján, nyolcvan esztendővel 1893. június 15-e után. a Gy. „Boldog, ki fákat ültet békéscsabai Ró­zsa Ferenc Gimnázium lel­kes tanulócso­portja dr. Papp János vezeté­sével újabb költő breviáriu­mot készített. Ezúttal is deb­receni költő életművéből válogattak. Fazekas Mi­hálynak, a magyar felvilá­gosodás Csokonai mellett másik kiemelkedő egyéni­ségének ismert, kevésbé vagy alig ismert verseiből, prózai műveiből gyűjtötték össze és válogatták ki azo­kat a nagyszerű gondola­tokat, amelyek különösen az irodalom iránt érdek­lődnek kellemes meglepe­tés. Hézagpótló munka ez, hiszen Fazekas Mihály eléggé „egymüvű” alkotó­ként él a köztudatban, hol­ott életműve, ha nem is terjedelmes, mégis érze­lem- és gondolatgazdag. Nemcsak a Ludas Matyi halhatatlan költője, hanem számos kevésbé ismert re­mek verssel is gyarapította nemzeti költészetünket. A kötet elé Szilágyi Fe­renc írt tömör, ugyanakkor az egész KUltőegyéniséget bemutató előszót. Szép összegezése ez Fazekas em­beri és költői egyéniségé­nek. Igen értékes része a kötetnek a „Jegyzetek és magyarázatok”. E fejezet­tel nemcsak Fazekas Mi­hailtmí bővülnek is- 1 méreteink, hanem az életmű egy-egy darabját kiváló szakértelemmel il­leszti be Szilágyi Ferenc a kor irodalmi fejlődési fo­lyamatába, gazdag képet kapunk a felvilágosodás korában ugrásszerűen fej­lődő, egyre jobban európa- izálódó nemzeti irodal­munkról. A színes költői nyelv egyes szómagyaráza­tai, különösen a tájszavaké, bővítik anyanyelvi ismere­teinket is. A Tankönyvkiadó nemes vállalkozása volt, hogy há­rom éven belül immár má­sodszor ad lehetőséget « ’békéscsabai gimnázium irodalom iránt érdeklődő tanulóinak, hogy a tudo­mányos kutatásban elér 8 kezdeti eredményeiket publikálhassák. Benedek Zsuzsa, Gellényi Valéria, Lovas Imre, Nator Éva, Nővé Béla, Supala Ágnes, Sztanek Katalin, Vandlik Ilona kollektívája ismétel­ten bizonyította, hogy er. technika felé mindjobban vonzódó korunkban is vannak olyan fiatalok, akik számára nemzeti irodal­munk egy-egy gyöngysze­mének felfedezése élmény. Az igényesen szerkesz- tett, külső formájában is zléses kötetet a gyomai Kner Nyomda készítette. Tóth Lajos Rontásban Polner Zoltán Jegenyék jönnek merről jönnél: egyiknek csupa tűz az ága. Fekete felhőt- merről jönnél: jajongást hoznak be a házba. Zuhogó szélvész merről jönnél: feltépett ajtóm táncát járja. Csak a küszöbön átléphetnék! Halálomon léphetnék át. Langbaborult kezed előtt látom veszni arcom árnyát. Ahonnan jönnél hárman mennek: egyiknek csupa vér az inge. Ahonnan jönnél ketten mennek: térdig a másik jajban gázol. Ahonnan jönnél nem megy senki! Most szögezik a csöndet énrám: hallgat a balta, a feketelyuk, «érfoltot küszöb mered némán

Next

/
Thumbnails
Contents