Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
KÖRÖS TÁ J1 KULTURÁLIS MELLÉKLET Miértekre keres választ, de nem válaszol ÜJ MAGYAR FILM A MOZIKBAN Egy nyugtalanító társadalmi jelenségről szól Mészáros Márta új filmje, amely a Szabad lélegzet címet viseli. Ez a jelenség a munkásfiatalok és a diákok, egyetemisták között meghúzódó távolság, de mondhatnánk úgy is: elidegenedés. Mészáros Márta elmúlt évben készített dokumentuműlm- jében a szovőlányok fogalmazzák meg ezt a problémát, mégpedig olyanfé- leképpen, hogy elpanaszol- ják: ha meg akarnak tartani maguknak egy-egy egyetemista fiút, bizony le kell tagadniuk azt, hogy munkáslányok. Tehát hazudniuk kell. A dokumentumfilm nagy feltűnést keltett, siker is volt, s nyilvánvalóan ez alapozta meg az iró-rendező legújabb vállalkozását is. És az is nyilvánvaló, hogy ez az izgalmas téma és nem kevésbé a rendező eddigi filmsikerei felkeltették az érdeklődést, s mindenki sokat vár ettől a produkciótól. Legalábbis jóval többet, mint amit a do- kumentumfilm adott. Azt vártuk,' hogy Mészáros Márta nem elégszik meg az egyszerű tények felvázolásával, hanem a művészet eszközeivel és lehetőségeivel választ keres a miértekre is. Többek között arra: mi az oka, vagy mi a forrása ennek az elidegenedésnek. Sajnos mindezt elmulasztotta 32 író-rendező, s így alig tudunk meg valami fontosat Jutka és András jelleméről, gondolatairól. Amit mégis megtudunk az nem több, mint egyszerű információ. A húszéves Jutka mai- évek óta önálló életet él. Szövőnő, s mert szülei elváltak, egy munkásszálláson lalkik. András pedig egyetemista s az a típus, aki könnyen megtetszik a lányoknak. így Jutkának is, aki, hogy tartós legyen a kapcsolat azt mondja: egyetemista. Hazugságra épül tehát ez a szerelem, s mint ilyen, mai- születése pillanatában szakításra van ítélve. Igaz ugyan, hogy még egy hazug szituációból is kibontakozhat az igaz szerelem, lia a fiatalok azon túl, hogy szárazon és vízen látványosan tudnak csókolózni és jól érzik magukat a csónak- házban, van más közük is egymáshoz, összeköti őket valamilyen érdeklődési kör, vagy a világról, az emberekről alkotott vélemény. A film ifjú hősei azonban szoros szerelmi kapcsolatuk ellenére eléggé távol állnak egymástól, s elsősorban nem azért, mert egyikük munkás, a másik pedig egyetemista, inkább azért, mert egyszerűen nem valók egymáshoz. Hogy miért nem? Erről is keveset mond a film. A munkásfiatalok és az egyetemisták közötti távolság persze élő, létező probléma. Ennek szociológiai, vagy műveltségi okait, társadalmi gyökereit kellett volna szenvedélyesen kutatni Mészáros Márta fiimiének. Csupán egyetlen ponton tesz; ezt meg: a szülők bemutatásával. Ezeknek a jeleneteknek a stílusa a kispolgári magatartást leleplező, szatirikus hangvétele jelzi, hogy milyen úton kellett volna járni a rendezőnek. A szituáció érdekes s egyben mulatságos is. Jutka rövid úton közű a fiúval, hogy ő mu'nkáslány. A szerelem ennek ellenére tovább tart, András csupán azt kéri, hogy szüleinek ezt ne mondják meg. A lány tehát — teljesítve a kívánságot — a jó módban élő szülők előtt eljátssza az egyetemista szerepét, sőt még egyszerű munkásapját és annak új féleségét is mint nagymenőket mutatja be nekik. A film legjobb jelenetei ezek, hiszen két kispolgári magatartás licitálja, hazudja túl egymást. A fiú apja ugyanis valamikor munkás volt, de felfelé kapaszkodó képmutatók valamennyien. Olyanok, akiknek csakis a foglalkozásuk, de nem a magatartásuk volt munkás. S mert ilyenek, nagyon gyorsan és jól megértik egymást. Csak éppen Jutka berzenkedik a hazugság ellen, s gyors elhatározással kipakolja áz igazságot. A fiatalok útjai így | elválnak. Hogy találkoz- I nak-e újból, s lesz-e en- § nek a szerelemnek folyta- f tása azt a nézőknek kell kitalálni, vagy legalábbis tovább gondolni. Sajnos éppen ehhez a továbbgondoláshoz ad kevés fogódzót a film. Nem ismerjük eléggé milyen ember % ez ' a Jutka és ez az András. Keveset tudunk róluk. Kottái Lajos most is tehetséges operatőrnek bizonyul, képei szépséget, és realitást árasztanak. Szörényi Levente zenéje a fiatalság életérzését illusztrálja. Kútvölgyi Erzsébet és Nagy Gábor Jutka és András megszemélyesítője nem kapott az írótól sokoldalú lehetőséget a tehetség csillogtatására. Egyedül az elvált apát alakító Kállai Ferenc tudott színt és egyéniséget vinni szerepébe. Fentebb már említettük, hogy a nyugtalanító társadalmi kérdés okait nem igyekezett kutatni ez az új magyai- film, így Mészáros Márta adósságot hagyott maga után, olyan kérdéseket, amelyeket esetleg egy következő filmjében kell megválaszolnia. Pedig ez a történet is alkalmas lett volna a válaszadásra. Vagy legalábbis a kérdések többoldalú feltevésére... Márkusz László Dévényi János ózok A Himnusz, a Hunyadi László, a Bánk bán zeneszerzője nyolcvan esztendeje, 1893, június 15-én halt meg, A halálévfordulóknak mindig kettős hangulata van. A gyász színét, a té~ kefét idézik s ugyanakkor az elhunyt életművére — a szivárvány teljes skálájára — emlékeztetnek. A kerek évfordulók mélyebb érzéseket keltenek. A hozzánk közel állókra megha- tottabban emlékezünk. Ilyenkor súlyosabb a fekete és teljesebb a szivárvány, Erkel halálának évfordulóján mindenütt tisztelegnek emléke előtt az országban. Kiváltképp a szőkébb pátriában, szülőhelyén, Gyulán. S a megyében. ahová őt és családját szoros szálak kötötték. Ez az a különleges ok. amiért nekünk különlegesen fontos a megemlékezés. A mi vidékünk, ennek a tájnak hajdani lakói adták a zeneszerzőnek az első élményeket. Talán Bánk bán is a gyulai öreg fa, árnyékában született — magába foglalva a sok esztendővel korábbi, gyermekkori emlékeket, dallamokat, szel- löfuvallatot, folyócsobogást. S nemcsak a természet, a. művészet formai elemeit, hanem a későbbi alkotások nagyszerű szellemét. Amelyek forradalmat jelentettek a magyar muzsikában, egész tizenkilencedik századi kultúránkban. A Hunyadi Lászlónál, a Bánk bánnál különbet nem — csak kevés számú egyenértékű alkotást — produkált még operairodalmunk. Zenekari kultúránkért is kevesen tettek annyit, mint a Himnusz szerzője. Erkel dallamai fefhangza- nak szerte a világon. A távoli operaházakból a legkisebb magyar falu általános iskoláinak ünnepségedig, a legkiválóbb zenekarok hangversenyeitől nemzetközi sportversenyek eredményhirdetéseiig. Esztétikai élményt, jogos nemzeti büszkeséget, meghatottságot adva, ajándékozva a hallgatóknak. Bárhol és bármikor. Legkivâltképp pedig * Körös-menti tájon, Erkel szülőhelyén. S legkiváltképp a zeneszerző emlékének nevezetes napján, nyolcvan esztendővel 1893. június 15-e után. a Gy. „Boldog, ki fákat ültet békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium lelkes tanulócsoportja dr. Papp János vezetésével újabb költő breviáriumot készített. Ezúttal is debreceni költő életművéből válogattak. Fazekas Mihálynak, a magyar felvilágosodás Csokonai mellett másik kiemelkedő egyéniségének ismert, kevésbé vagy alig ismert verseiből, prózai műveiből gyűjtötték össze és válogatták ki azokat a nagyszerű gondolatokat, amelyek különösen az irodalom iránt érdeklődnek kellemes meglepetés. Hézagpótló munka ez, hiszen Fazekas Mihály eléggé „egymüvű” alkotóként él a köztudatban, holott életműve, ha nem is terjedelmes, mégis érzelem- és gondolatgazdag. Nemcsak a Ludas Matyi halhatatlan költője, hanem számos kevésbé ismert remek verssel is gyarapította nemzeti költészetünket. A kötet elé Szilágyi Ferenc írt tömör, ugyanakkor az egész KUltőegyéniséget bemutató előszót. Szép összegezése ez Fazekas emberi és költői egyéniségének. Igen értékes része a kötetnek a „Jegyzetek és magyarázatok”. E fejezettel nemcsak Fazekas Mihailtmí bővülnek is- 1 méreteink, hanem az életmű egy-egy darabját kiváló szakértelemmel illeszti be Szilágyi Ferenc a kor irodalmi fejlődési folyamatába, gazdag képet kapunk a felvilágosodás korában ugrásszerűen fejlődő, egyre jobban európa- izálódó nemzeti irodalmunkról. A színes költői nyelv egyes szómagyarázatai, különösen a tájszavaké, bővítik anyanyelvi ismereteinket is. A Tankönyvkiadó nemes vállalkozása volt, hogy három éven belül immár másodszor ad lehetőséget « ’békéscsabai gimnázium irodalom iránt érdeklődő tanulóinak, hogy a tudományos kutatásban elér 8 kezdeti eredményeiket publikálhassák. Benedek Zsuzsa, Gellényi Valéria, Lovas Imre, Nator Éva, Nővé Béla, Supala Ágnes, Sztanek Katalin, Vandlik Ilona kollektívája ismételten bizonyította, hogy er. technika felé mindjobban vonzódó korunkban is vannak olyan fiatalok, akik számára nemzeti irodalmunk egy-egy gyöngyszemének felfedezése élmény. Az igényesen szerkesz- tett, külső formájában is zléses kötetet a gyomai Kner Nyomda készítette. Tóth Lajos Rontásban Polner Zoltán Jegenyék jönnek merről jönnél: egyiknek csupa tűz az ága. Fekete felhőt- merről jönnél: jajongást hoznak be a házba. Zuhogó szélvész merről jönnél: feltépett ajtóm táncát járja. Csak a küszöbön átléphetnék! Halálomon léphetnék át. Langbaborult kezed előtt látom veszni arcom árnyát. Ahonnan jönnél hárman mennek: egyiknek csupa vér az inge. Ahonnan jönnél ketten mennek: térdig a másik jajban gázol. Ahonnan jönnél nem megy senki! Most szögezik a csöndet énrám: hallgat a balta, a feketelyuk, «érfoltot küszöb mered némán
