Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

FÜRGE UJJAK

Hétszázötven nő dolgozik a békési „kosáreyárhan”. Ujjaik fürgeségétől függően átlagosan havi 1 500—2 000 forintot keresnek. Képünkön japán karkosarakat készítenek Franciaországba Kgy műszakban t—6 darabot tudnak ebből a kosárból elkészíteni. (Fotó: Demény)

Ifjú fizikusok találkozója Egerben

Három Békés megyei fiatal előadása

Második alkalommal rendezik meg Egerben az Ifjú Fizikusok j Országos Találkozóját. A június ;

24-e es 30-a közötti találkozón mintegy száz középiskolás fiatal vesz részt. A beérkezett pályamunkák legjobbjaiból 48 kiselőadás hangzik el a szekcióülése- . ken, köztük a gyulai Demkó László, a békéscsabai Farkas I

András és Bogár István dolgozata.

A találkozó gazdag és erdekes programmal várja a fizika fiatal barátait: a plenáris üléseken országosan ismert fizikusok adnak elő, ezen kívül kirándulások, városnézések, műsoros estek teszik még tartalmasabbá, színesebbé az eseménysorozatot.

— Lehet ez véletlen is

— Másoknál.

— Mi nem olyanok vagyunk,

mint mások?!

— Nem. Mert magukat elítélték.

— Gondolja vagy tudja?

— Kitalálni se lett volna nehéz, de tudom is. Már napokkal ezelőtt beszélte itt mindenki, hogy rabok intézik a meszelést. Jött valaki az irodáról, hogy vigyázzunk, mindent el kell zárni, olyan embereik jönnek ide, akiket vasvlllávai vettek él az anyjuk mellől.

— És mit mondtak még?

— Mit is? Azt, hogy nem kell velük szóba állni. Intézzék a dolgukat, hagyni kell őket. Nem jó közéjük keveredni.

— Maga ezt elhitte?

— A rosszat mindig könnyebben elhisz,i az ember, mint a jót

— Ha elmondanám az igazat, csodálkozna.

— Nem hiszem.

— De igen! Hadd mondjam el ma este!

— Azért én nem megyek a javítóba, hogy magát hallgassam.

— Megvárom, ahol akarja.

— Maga tényleg nincs lecsukva?

— Megvárom, ahol mondja.

— Ha soká jövök, megkeres a bátyám. Akkor magának jaj

lesz.

— Nem félek.

— Nem mindenki bátor, aki

nem féL

— Nagyon hegy«» a nyelve.

Azok beszélnek így, akik még nem szerettek senkit. Mert azok nem is szenvedtek.

m

— Honnan tudja maga eze- • két?

— Megtanított rá az élet.

— Tudja is maga, mi az S élet. Csak beszél itt.

— Nemcsak beszélek. Azt | mondom, amit gondolok.

— Kigondolni könnyű vala- | mit.

— Nem akarom én megját- j szani magam. Ígérje meg, hogy ; este találkozunk. Jó?

Csönd támadt közöttük. Az- | tán idegen hang riasztotta őket. j Bika hangja:

— Főnök! — gúnnyal csen- | gett a hangja. — Itt van Pét- : terson.

— Akkor nekem mennem £ kell — mondta nyugodtan Ka- ! pelláró, belül azonban csupa : egy nyugtalanság volt. Sokáig : beszélgettek. Már délutánra jj járt az idő. Hozzá szerette vol- ! na tenni, visszajön nemsokára, j legszívesebben azt mondta vol- ; na, el se megv többé, hosszú * idő óta az első nap. amikor ; úgy érzi, valóban él. De hát ezt ; nem mondhatta, már Bika mi- S att sem. Elindult, vissza-vissza- £ nézve, nézz utánam, csak egy- ; szer nézz utánam. Kislány, • hogy találkozzon a nézésünk, ! tudjam, hogy rendben van min- £ den. Nyugodtan jövök akkor £ hozzád, és egyszer el se me- S gyek többé, nem voltam így S még senkivel, mint Veled, 1 mintha kővel ütöttek volna mellbe, nem tudok magamhoz térni, viszem az arcodat magammal, viszem a szőke hajadat, a hangod simogatását, ezt az ajándék-délelőttöt, amint Ott állsz az ajtóban.

(Folytatjuk)

Biztató tapasztalatok a nőpolitikái határozat végrehajtásában

Beszélgetés Bocskai Mihálynéval, az SZMT titkárává!

Az SZMT Elnöksége, a szakmák megyei bizottságai, valamint az üzemi, munkahelyi, szakszervezeti szervek rendszeresen elemzik a nőpolitikái határozat végrehajtását és megjelölik a soron következő feladatokat. A határozat végrehajtásának Békés megyei tapasztalatairól beszélgettünk Bocskai Mihálynéval, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkárával.

— Milyen a nők aránya a szakszervezetek tisztségében? Hogyan értékelhető a nőbizottságok és a nőfelelősök munkája?

— Megyénk szakszervezeti tagságának 40 százaléka nő. Az szb-titkárok száma 310, azonban csak 48 nő tölti be ezt a fontos tisztséget. A nők aránya az alacsonyabb tisztségekben jelentős, például a bizalmiak 43,1 százaléka. Megyénkben 135 nőbizottság működik, 842 taggal. Fontos szerepük van a szakszervezeti munkában, a nőpolitikái határozat végrehajtásának segítésében. Az SZMT nagy gondot fordít a nőfelelősök politikai, mozgalmi képzésére. Néhány nőbizottság munkája azonban nem kielégítő. A tanácstalanság, az útkeresés abból adódik, hogy egyes szak- szervezeti bizottságok a nőpolitikái határozat végrehajtását a nőbizottságtól várják. Holott minden szinten a választott szakszervezeti testület felelős a határozat végrehajtásáért.

— Köztudott, hogy az életkörülmények alakulásában fontos szerepe van a foglalkoztatottságnak. Hogyan alakul megyénkben a nők foglalkoztatottsága?

— A társadalmi-gazdaságpolitikai változások kedvezően befolyásolták megyénkben a nők helyzetét. Az elmúlt években emelkedett a termelőmunkába bevont nők száma. 1971-ben a szocialista iparban az 54 ezer dolgozó közül a nők száma több mint 28 ezer volt. Megyénkben a könnyűiparban 16 ezer 380, az élelmiszeriparban 4 ezer 200 nő dolgozik. A megyei tanács az SZMT Elnökségének javaslatát is figyelembe véve jelent« intézkedést hozott a nők foglalkoztatottságának megoldására. A negyedik ötéves tervben többek között ezer dolgozót, többségében nőket foglalkoztató új üzemrész épül a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Űj üzemek létesítésével és a meglevők fejlesztésével a közel iövőben mintegy ötezer új munkahellyel számoltunk. A munkahelyek jelentős részét nők foglalhatják el. A női dolgozók elhelyezkedését szakkénzetlenségük nehezíti.

— A március elején végrehajtott bérfejlesztésnek milyen hatása van a nők keresetére? Sikerült-e megszüntetni a korábbi bérfeszültségeket?

— A bérfejlesztés megyénkben 11 781 nődolgozót érintett. A bérfejlesztést az irányadó rendelkezéseknek megfelelően hajtották végre. Az egy főre jutó havi átlagos bérfejlesztés a központi keretből munkásoknál együttesen 105—201 forint, a női dolgozóknál pedig 78—323 forint között oszlik meg. A Békéscsabai Férfi Fehérneműgyárban a kötelező bérfellesztésen kívül figyelembe vették a vállalatnál eltöltött időt. valamint a dolgozók korát. A varrodai, a vasalótermi dolgozók a vállalatnál eltöltött 8—15 év után 80 forintot, 15 éves munkaviszony után 1?0 forintot, a vasalóknál az 50 évet betöltött nődolgozók pedig 150 forintot kaptak. A srakmnnUásbizoovítvánnyel rendelkezők ezen felül még 30 forint béremelésben részesültek. Mindez ösztönzőleg hatott a dolgozók munkaked vére, emelkedett a teljesítmény is. Minden érintett munkahelyen a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők bérét is rendezték. A nődolgozók szakképzetlenségének következménye az alacsonyabb bérbesorolás. A gyulai nyomdaipari vállalat és a Betonáru Szakipari Vállalat, valamint az orosházi Faipari Vállalat munkásai közül 46,8 százaléka nő. Ám csupán 7 százalékuk szakmunkás. A nyomdaipari vállalat betanított munkásai a kötelező négyszázalékos béremelés helyett 6,3 százalékot kaptak, de a szakképzettség hiánya miatt ez csak havi 78 forintot jelentett. Az egészségügyi és művelődésügyi területen dolgozóknál az elmúlt időszakban végrehajtott bérintézkedésekkel sikerült a korábbi feszültségeket enyhíteni.

— A női egyenjogúság fontos feltétele a képzettség. Hogyan támogatják a vállalatok a dolgozó nők általános és szakképzettségét? Bevonják-e a dolgozó nőket a vezetésbe?

— A nőpolitikái határozat a nők képzésére is ráirányította a figyelmet. Mivel megyénkben a nődolgozók nagy része szakképzetlen, ebből következik, hogy az általános és szakmai képzésükre fokozott gondot kell fordítani. A határozat megjelenése óta több üzemben szerveztek szakmunkásképző tanfolyamokat a nők részére. A szakképzésnek alap- feltétele az általános iskolai végzettség. Itt is sok a fehérfolt. A KFVDSZ a közelmúltban két vállalatnál és egy szövetkezetnél végzett felmérést. Eszerint 817 dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége, közülük 507 nődolgozónak. A vállalatok szorgalmazzák a nők tanulását, sőt a nődolgozóknak kedvezményeket is biztosítanak. 1972-ben az Orosházi Üveggyár 26, a Tégla- és Cserépipari Vállalat 23, az orosházi ruhagyár 50 dolgozója tanult általános iskolában, de ezeknek csak egy- része nő. A mostani tanévben 1122 általános iskolai felnőtt- oktatásban részt vevő dolgozó közül 255 a tanuló nők száma megyénkben. Nem egy vállalat azzal védekezik, hogy a nődolgozókat nehéz beiskoláztatni, mivel a gyermeknevelés és a háztartás gondja leköti őket. Vezetői munkakört kevés nő tölt be, ezen a téren alig van fejlődés.

— Milyen segítséget nyújtanak a munkahelyek az egyedülálló és többgyermekes anyáknak? Hogyan érvényesül a nő sajátos munkavédelme?

— Ezzel a kérdéssel a szak- szervezeti bizottságok egyre körültekintőbben foglalkoznak. Legtöbb üzemnél, intézménynél már számba vették a nagy családokat és sokrétű segítséget nyújtanak; különböző segélyeket folyósítanak, gondoskodnak a gyerekek bölcsődei, óvodai elhelyezéséről, a gyermekek üdültetéséről, a vállalatok kamatmentes kölcsönt adnak lakásépítéshez, szabadnapokat biztosítanak, s felmentik a többgyermekes édesanyákat a túlóra és az éjszakai munka végzése alól. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a. párthatározat nyomán született központi és helyi intézkedések ^jelentősen hozzájárultak hogy az üzemek felismerjék és elfogad iák a nők sajátos munkavédelmének szükségességét. Megyénkben jelentős összegeket fordítanak a munkakörülmények javítására. A kollektív szerződések rögzítették a nők

számára tiltott munkaköröket. Sajnálatos azonban, hogy ennek ellenére emelkedett az üzemi balesetek száma, s ebben magas a nők aránya, 25 százalék. Nem megfelelő a tanácsi ipari vállalatok szociális ellátottsága, Ez a probléma Budapestről irányított, vidégi vállalatoknál is jelentkezik. Gondot jelent a kereskedelemben és az egészségügyi intézményeknél a helyettesítés. Eredmény viszont, hogy a túlóráztatás és az éjszakai műszak alól a több- és kisgyermekes anyákat -, lehetőségekhez kénest felmentik, illetve biztosítják számukra az egyműszakos munkabeosztást.

— A gyermekintézményi ellátottság elválaszthatatlanul kapcsolódik a nőpolitikái határozat végrehajtásához. Milyen intézkedések születtek megyénkben a gyermekintézmények fejlesztésére?

— A gyermekintézményi ellátottság nőpolitikái kérdésen túl társadalompolitikai kérdés is. Megyénkben 1972-ben az óvodai férőhelyek száma 11 ezer 326 volt, az óvodás korú gyermekek száma pedig meghaladta a 12 ezer 500-at. A gyermekelhelyezési gond alapvetően a negyedik ötéves terv végére sem változna, ha a gyermekintézményi hálózat bővítése csupán állami erőből történne. Az a széles körű társadalmi összefogás, melyet az SZMT Elnöksége és a nőbizottság is szorgalmazott, lehetőséget adott vállalati és tanácsi anyagi erőforrások együttes felhasználására. Orosházán azt tervezik, hogy az ötéves terv végére minden bölcsődés és óvodás korú gyermeket el tudnak majd helyezni. Békéscsabán 17 vállalat kötött szerződést a városi tanáccsal. A gyermekintézményférőhelyeik terven felüli létesítésére mintegy 6 millió forintot fordítanak. Hasonló kezdeményezés született Gyulán is. Az SZMT továbbra is szorgalmazza, hogy azok a vállalatok és intézmények, amelyek nem rendelkeznek gvermekintézményekkel, létesítésükhöz és fenntartásukhoz arányosan járuljanak hozzá.

— Mik a soron levő tennivalók?

— A határozat megjelenése óta jelentős intézkedések valósultak meg. A tapasztalatok biztatóak. Változtatni kell azonban azon a szemléleten, amely sok munkahelyen még gátolja a nőpolitikái határozat maradéktalan megvalósítását. Mert hiszen a nőpolitika elválaszthatatlan a szocializmus építésétől, s a szak- szervezeti érdekképviseleti és politikai munka egészét érinti. Mint arról már korábban szó volt, fokozni kell a választótestületek felelősségét a határozat végrehajtásában. A párt- és kormányhatározat szellemében a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének további javításában biztosítani kell a folyamatosságot. Újra vissza kell térni és figyelemmel kell kísérni a munkahelyi bérezéseket, a munkahelyi körülmények javítására tett intézkedéseket, ösztönözni kell a vállalatokat a nagy családosok rendszeres segítésére. Fontos feladat a nők képzése és továbbképzése is.

Scrédi János

jjj

mis. JÜNIUS 13.