Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-17 / 140. szám
Részűinek a kampányra Százhúszmilliós rekonstrukció a Sarkadí Cukorgyárban Á Sarkad! Cukorgyár körzetéhez tartozó gazdaságok 8722 hektáron (14 830 holdon) vetettek cukorrépát, ami 750 hektárral több a tavalyinál. A termesztésben 460 hektárral a Hidasháti Állami Gazdaság és 350 hektárral a Felsőnyomási Állami Gazdaság jár az élen, amit követ a békéscsabai Lenin, az űjkígyósi Aranyíkalász, a füzesgyarmati'Vörös Csillag és Aranykalász, a békési Egyetértés, valamint a gyulai Munkácsy Tsz, A tájékoztatást. Madarász András, a cukorgyár termeltetési főosztályvezetője adja, aki azt is elmondja, hogy hektáronkénti 400 mázsás átlagtermésnél mintegy 9—10 ezer forint tiszta nyereségre tesznek szert a gazdaságok. — Milyen termés várható az idén? — A kora tavaszi szárazság és szélkár miatt 2300 hektáron kellett újravetni a cukorrépát. Az utóbbi időben az átlagosan 100 milliméteres eső hatására a növény szépen fejlődik és a hektáronkénti 350 mázsa ter mésátlagot valószínűleg elérik a gazdaságok. — A hektáronként 350 mázsás átlagtermés alapján hány vagon cukorrépára számíthat a gyár? — Mintegy 29 ezer vagon termés várható. A cukorgyár azonban — a jelenlegi rekonstrukcióval — 115 napi munkára készül fel, amihez 32 ezer vagon cukorrépára lenne szükség. Jövőre tehát a termőterület mintegy 1000 hektárral való növelését szeretnénk elérni. Ezt a bázisgazdaságoktól, főként pedig a gyárat vasúton és közúton könnyen megközelíthető — Csanádapáca, Endrőd, Kö- röstarcsa — községek termelő- szövetkezeteitől várjuk. Nem emlékszem olyan esztendőre, hogy a Sarkadi Cukorgyárat ne fejlesztették, korszerűsítették volna. Most különösen! nagy-nagy munkálatokat lehet látni. Felvonult ide az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a Villamos Erőmű Tervező, Szerelő Vállalat, a Hőtechníkai Vállalat falazó, szigetelő részlege, a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregysége, a drégelypalánki Szondy Iparj Szövetkezet és kisebb feladatok várnak néhány más vállalatra. Dolgoznak természetesen a cukorgyár szakemberei, szerelői is. Valamennyien tudják, hogy szeptember l-re, a kampány kezdetére el kell készülniük. Molnár Gergely mérnök, a gyár műszaki osztályvezetője úgy tartja, hogy a 120 millió forintos rekonstrukció végrehajtásának az üteme lényegében megfelelő. Kisebb lemaradás van az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkájában. A késés feltartja az utána következő vállalatokat, ami végül is eltolódást oíkozhat. Gépkocsik, daruk, állványok. Itt is, ott is hegesztőpisztolyok vakító fénye villan fel. Előttünk a mészallomás, a répa- szivattyúház és a homokfogó. Mind a három jókora beton- építmény. A mészállomásból kiemelkedik a 38 méter magas mésakemence. Olyan, mint valami talpra állított óriási kazán. Ez az, ami a legjobban megragadja az ember figyelmét. És az a sok száz vagon, hegyekbe halmozott mészkő a közelben, amit majd a cukor- gyártásnál — részemre legalábbis bonyolultnak tűnő módon — nyerslétisztításra használnak íeL Molnár Gergely próbálja megértetni velem az egész folyamatot. Engem azonban inkább az érdekel, hogy miért van lemaradás az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat itt dolgozó részlegének a munkájában. Salamon István művezető kereken meg is felel rá: — Kevesen vagyunk. Még két komplexbrigád kellene, akkor az elmaradást pótolnánk. Tudja jól, hogy nem lehet „csúszni”. Tudja Leel-Össy Sándor, Hajdú György, Bondár János komplex- és Szabó Géza ácsbrigádjának minden egyes tagja is. A művezető gyulai, a brigádvezetők és tagok sarka- diak. Nemcsak a pénz, hanem a „hazai pálya is!” sarkallja őket. Kissé megnyugszik Salamon István, amikor Molnár Gergely a tudomására hozza: — A cukorgyár igazgatójának ígéretet tettek a vállalat vezetői, hogy 1—2 napon belül küldenek embereket és gépet is. Sok munka vár még ezután is rájuk; a répaellátó-'vonal mélyalapozása, a vasútátépítés és belső útépítés. Az idő bedig sürget. 9 És nem babra megy a játék. A kampányban naponta 300 vagon cukorrépa „zúdul” majd a gyárba. A feldolgozással várni nem lehet, mert másnap újra érkeznek a rakományok, vagonban, gépkocsin. Szervezetten. Összhangban dolgozva a gazdaságok a szállítóvállalatokkal. Bármilyen fennakadás milliós károkat okozna. Meg is értik ezt a gyár rekonstrukciójában közreműködő vállalatok és; a Szondy Ipari Szövetkezet:. Valamennyi törekszik a határidő betartására. Csak az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat pótolja mielőbb a lemaradást, ez a lényeges most! Molnár Gergely eredetileg is sarkadi. A műszaki egyetemről tehát hazajött. Már évek óta itt dolgozik. Neki többet jelent a gyár. mint puszta megélhetési lehetőséget. Már ifjú korában hallott a sarkadi köszörűs gárdáról. így nevezték az iparon belül azokat a lakatosokat, akik a répavágógép késeit köszörülték. Mesterei voltak ennek a munkának. És ma is elismert a köszörűs gárda. Tanulni jönnek hozzájuk más gyárakból. Az utóbbi évékben műszerezéssel. a termelőfolyamatok automatizálásával „toldotta” meg jó hírnevét a gyár. Azzal, hogy a Cukoripari Kutató Intézet műszereit eredményesen alkalmazza a szakgárda és így mentesíti a dolgozókat a fárasztö munkától. Gazdaságosság szempontjából a legjobbak közé tartozik a Sarkadi Cukorgyár. A mostani rekonstrukció a. gyár szakgárdájának újabb nagy vizsgatétele. És vizsgáznak a munkában részt vevő vállalatok is, melyek a végosztályzatot szeptember 1-én kapják meg. Pásztor Béla Lakásépítési kölcsön a fiataloknak iVtegyénk vállalatai, üzemei sokrétű segítséget nyújtanak a fiatal dolgozók lakásépítéséhez, illetve lakásvásárlásához. Az elmúlt két évben 570 harminc éven aluii fiatal kapott húsz— hatvanezer forint kamatmentes kölcsönt a vállalattól. Az Orosházi Üveggyárban a fiataloknak az állami lakásra a belépő ösz- szeget a vállalat fizette ki. A fiatal dolgozóknak ezzel szemben meghatározott ideig a vállalatnál kell dolgozniuk. Több üzem a családi ház építéséhez járműveket és építőanyagot biztosít. A Férfi Féhémeműgyár békéscsabai gyáregysége 15 fiatal között 500 ezer forintot osztott el lakásépítésre. A Forgácsoló-, Szerszámipari Vállalat Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyára 50—50 ezer forintot folyósított az arra érdemes fiatal dolgozóknak. mégpedig méltányos alaipon, hogy a visz- szafizetés tíz százalékát bizonyos idő után elengedik. A vasutasfiatalok 35 százaléka kapott kamatmentes lakásépítési kölcsönt megyénkben. A sertéstenyésztési programban Szorít a cipő! — A háztájit is támogatják Oldódnak a gondok a szarvasi SERKÖV-ben A sertéstenyésztési program, ban a hízó sertés értékesítésére közös vállalkozásba léptek a szarvasi mezőgazdasági üzemek. Szakosított sertéstenyésztő-telepet építettek, összesen 360 kocát gondoznak azért, hogy évente 6 ezer hízott sertést értékesíthesse, nek. Az elmúlt időszakban a telep állománya igen sokat szenvedett a járványos megbetegedésektől. Ma viszonylag, nyugalom van a telepen. Huszonhét naponként 600 malacot választanak. A vész miatt kiürült épületekbe lassan visszatér az élet. Számításaik szerint augusztusra a férőhelyeket feltöltik és ezzel ismét kezdetét veszi a folyamar tos, az úgynevezett rotáció» termelés. Ez a közös vállalkozás is nagy anyagi veszteségeket könyveltek hiszen a járvány miatt egy teljes rotáció kiesett a termelésből. A kocaállomány félét selejtezni keil, pótolni kell a veszteségeket. Közben nemcsak a saját gondjuk nyomja a. vállukat. hanem kötelezettséget, vállaltak a Szarvas környéki háztáji gazdaságok támogatására is. Vemhes kocákat értékesítenek s ezzel a házitájiban keletkezett károk felszámolásához nagyban hozzájárulnak. Az állategészségügyi gondok bár megszűntek, az utóhatás azonban most jelentkezik. Ezek közül talán az a legnagyobb, amely a kocák tejtermelésével kapcsolatos. A 60 egyszerre fialó koca közül korábban egynek-kettónek közvetlen az elles után elapadt a teje. Ugyanezt a jelenséget most öt-hat kocánál tapasztalják, A malacok mentése sók vesző déssel jár, hiszen néha nem sikerül a dajkaságba adás,1 tejelő- koca nem vállalja az idegen malacot. Így bizony tetemes veszteségek keletkeznek. Ugyanis ahány malaccal kevesebbet nevelnek fel, annyiszor 100 kiló élő sertés értékesítésével maradnak el a tervtől. A szarvasi telepen is nagy gondot jelent a rendelkezésre bocsátott takarmány elfogadtatása a jószággal. A korábbinál valamivel gyengébb minőségű a táp. Tavaly egy-egy malacot 23—24 kilós súllyal választottak, most pedig be kell érniük a 11— IS kilóval! A két adat közötti különbség kizárólag a takarmány gyengébb minőségével magyarázható. — Szinte érthetetlen — mondta Szabó Vendel igazgató —, hogy a hazai koncentrátumokból összeállított tápok miért gyengébbek a külföldinél (Purina), amikor nálunk különböző intézetek vizsgálják, és elemzik a gyártmányokat, védik a minőségiét, intézkedéseket, tesznek a ta. karmány béltartalmának javítására Mégis gyengébb minőségű a Purina-kégzítménynél. pedig ezt csak egy vállalat csinálja. Az 1972. évi termelés záró- egyenlegének megvonása után egy egész sor kérdés maradit fenn, szinte megkettőzött kérdőjellel. Ezek közül csak néhányat említünk. A szarvasi SERKÖV igazgatósága észrevételezte, hogy miért vetettek ki gazdálkodásukra 360 ezer forint jövedelemnövek- mény-adóf, Az illetékesek ezt azzal magyarázták, hogy 1971- hez képest 1972-ben egy dolgozó egy munkanapra jutó keresete növekedett. Igen ám, csakhogy ez a telep 1972-ben kezdite el teljes üzemelését. 1971-ben csak részleges üzemeltetés volt. A dolgozókat az 1972. évinél kisebb létszámú állatállomány ellátására alkalmazták, úgy. hogy közben tanfolyamszerű oktatáson vettek részt. A szakosított sertestelepi munkákkal ismer. A békési Egyetértés Tsz-ben építik asst a Kilét épületből stltó pulykái 'múmiától. amely véglegesen 1975-ben készül el. Egy-egy épület beruházási költsége mintegy 3,5 millió forint Képünk a kombinát első épületét örökli ette mes fotó- Oemény kedtek. Ezért csökkentett munkabérrel számolták el őket. Mégis ezt a nem teljes termelési évet minősítették úgynevezett bázisévnek. Mert az egy napra jutó kereset ehhez képesít 1972-ben növekedett, 360 ezer fori nt jövedele mnövekmény-adőt. vetettek ki a SERKÖV-re Az igazgatóság fellebbezését úgy fogadták el. végül is, hogy a jö- vedelemnövekmény-adó 50 százalékát elengedték. Az újságíró jogosan kérdezheti: vajon törvényes volt-e a 3K0 ezer forint kivetése, amikor annak felét a reklamációra elengedték? Ha törvényes volt, akkor miért engedték el? Ha viszont nem, akkor a 180 ezer forint sem lehet az! A jcvedelemnövekmény-adó befizetése miatt újabb anyagi gond keletkezett, A% elvont ősz- szegből ugyanis a telep szociális létesítményeit szerettek volna bővíteni, úgy, hogy azok a rendkívüli állapotoknak is megfeleljenek. Vészmentes időszakban jól üzemeltethetők a SERKÖV sizooiális épületei, de járvány idején a minimális követelményeknek sem felelnek meg, A beteg jószágok gondozóit nem tudják elkülöníteni az egészsége» állományt gondozóktól. így félő, hogy a bajt a szociális épületekben kézről kézre adják. A másik észrevétel i® a járvány időszakából fakad. A telepet elzárták a külvilágtól A dolgozók munkaidő' után nem térhettek haza a családi körbe. Ellátásukról, tisztálkodásukról a közös vállalkozásnak kellett gondoskodnia. Ez többletköltségként, jelentkezett, de a helyzet úgy kívánta, hogy ezt asz áldozatot a SERKÖV-nek vállalnia kell! A zárszámadási átvizsgálásakor ezt az egész akciót úgy értékelték; mint általában normális időszakban szokásos. Ezért a dolgozók járvány alatti ellátásáért 10 százalék adó befizetéséire kaptak felszólítást. Nem volt elég az a tetemes kár, amit a száj. és körömfájás okozott a SERKÖV-nek. Még különböző pénzügyj szankciókkal is sújtották! Bár összegszerűségében nem sokról van szó, de elvileig egyáltalán nem lehet azzal egyetérteni, ahogyan ezt csinálták. Ha a rendelet ezt úgy írja elő, ahogyan végrehajtották, akkor ki kellene egészíteni egy olyan ponttal, amely Ilyen esetben a SEKKÖV-öket, a nagyüzemeket megvédi, sőt arra ösztönzi, hogy a vész minél eredményesebb leküzdésére a dolgozók ellátásáról maga gondoskodjon. Akadnak még tennivalók a paragrafusok tartalmának finomításaiban. Nem kellene ezzel késlekedni, hiszen ami dicséretes és követésre inspiráló cselekedet, azit végső soron ösztönözni kellene, nem pedie különböző „terhek” áthárításával súlyosbítani, Bupssi Károly
