Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
(Folytatás az 1. olâaïrSl.) forint, g ez 60 százalékkal több' mint a harmadik ötéves tervben volt A mostani tervidőszakban a főváros ilyen célú részesedése 8,7 milliárd forint. Ehhez még 438 millió forintot adott az állam az elmúlt három, évben. Helytelen volna azonban olyan következtetésre jutni — hangoztatta a miniszter —■. hogy nem érdemes új lakást építeni, mert a régiek felújítása 20—30 évre biztosítja az újnak megfelelő családi otthont. Itt ugyanis nem egyszerűen tatarozásról van szó, hanem magáról a lakások komfortossá tételéről is. 1949- tői egyébként 1 286 000 lakást építettünk, ami az ország lakás- állományának egyharmada. Felhívta a figyelmet: az új lakások karbantartását gondosan úgy kell megszervezni, hogy idő előtt ne kerüljön sor ezek felújítására. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa és a Központi Bizottság 1972 novemberi állásfoglalása az építésügyi ágazat tevékenységét is hosszabb időre alapvetően határozza meg. A párthatározat végrehajtására a minisztérium mir eddig több jelentős intézkedést tett. és javaslatot terjesztett a kormány elé. Ezek között említem meg a takarékosabb műszáki megoldások előmozdítására, a termelés gaz- daságosságának javítására, a termékszerkezet átalakítására, a vállalati szervezés fejlesztésere. a termelőkapacitások jobb kihasználására, a könnyűszerkezetes program végrehajtására, a káderekkel való foglalkozás megjavítására, a szakemberek továbbképzésére tett intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban rámutatott: az államháztartás teherbíró képessége véges, és közismert, hogy a cé'csoportos lakásépítés teljesítésének pénzügyi korlátái vannak. Ugyanakkor elteriedt a nagyarányú szanálásokkal együttjáró és költséges városközpontok építésének igénye. Egyetértünk azokkal. akik az ilyen területen meglevő elmaradást fel akarják számolni, de ennek ütemét egyrészt összhangba kell hozni az ország teherbíró képességével, másrészt esztétikai szempontból sem kívánatos ennek a feladatnak rohammunkával történő — Nekem? Ugyan már.,: Kapelláró hirtelenében nem tudja mit mondjon, fohászkodik magában, jaj, el ne akadjon a társalgás valamiképpen. Elkezd beszélni össze-vissza, ami a szájára jön, kihúzza magát, nagyképűsködiik, közben a veríték kiveri a felismeréstől, most megjátssza magát és ezt a kislány észreveszi, észre kell, hogy vegye a sódert, a nagy pénzekről. amit keresnek, éjszakai züllésekről, bárokban cinzanó mellett, a cinzanó, s megnyomja a cé első szótagját, neki magának is furán cseng, amint kimondja. — Kár, hogy nem Pesten találkoztunk. Azóta már behívtam volna egy presszóba. Eljött volna? — Tudom is én. Talán. Ha jobb dolgom lett volna. De magát ilyen festékes ruhában oda úgyse engednék be — teszi hozzá évődve. — Majd felöltöznék. Van énnekem rendes ruhám is. Közelebb húzódik, minden mellékgondolat nélkül kérdezi : — Maga mindig egyedül van itt? — Dehogy! Vagyunk itt öten is, ha a juhászok, a gulyások idebenn vannak, nem legeltetnek, összejövünk sokan. Csak most beteg a takarítónéni. Beosztottuk magunknak az inspekciót. Mindennap más takarít. Amelyikünkre sor kerül, az tovább marad. — Elég messze innét a falu. — Van kerékpár. Jaj, megyek is, mert azt se tudom hol áll a feiern, annyi a dolgom. Bondor lézsef felszólalása ......... ■ I................................................................................. 111 1 m ego’dása. Ezért e törekvéseket korlátozni kellett oly módon, hogy a városközpontok átépítésének folytatását, illetve megkezdését központi engedélyhez kötöttük. Ennek alapján több városközpont létesítését az Országos Tervhivatallal együtt csak feltétellel, illetve kiegészítéssel engedélyeztük. Az intézkedések nyomán csökkentek a beruházási kiadások. Ez kedvezőbbé teszi a lakásépítési program teljesítését. — A takarékossági intézkedések közé tartozik az úgynevezett magasházak építésének engedélyhez kötése is. A vidéki kérelmek kétharmad részét elutasítottuk. Budapesten pedig — a Fővárosi Tanáccsal egyetértésben — 8000 helyett csak 3300 lakás épül meg magasházakban. — Az építőipari árak és ezen belül a lakásépítési költségek stabilizálására a minisztérium jelentős intézkedéseket tett és tesz a jövőben is. Az új építőipari árrende’et az építési munkák jelentős részét a hatósági megkötésekkel kialakítható árformába sorolta. A szabad árat a munkák rendkívül kis körére, a felújításokra korlátozta ; ezzel a szabadáras munkák aránya az eddigi 30—35 százalékról 10—12 százalékra csökkent. Az új árszabályozás számos egyéb szigorítást is tartalmaz. amely az árszintnek az eddiginél erőteljesebb korlátozását jelenti. Az érdekelt vállalatok elkészítették a házgyári épületek árjegyzékét, amelytől csak hatósági árintézkedések kapcsán térhetnek el. A szabadáras anyagok esetében a vállalatok az árváltozás szándékát előzetesen kötelesek az Országos Anyag- és Árhivatalnak bejelenteni. Fokozzuk az árak előzetes és utólagos ellenőrzését is. Az építőipar műszaki fejlesztési feladatairól szólva, hangsúlyozta azt az alapvető tényt, hogy a munkaerőtartalékok kimerülőben vannak. Ezért az élőmunkával való takarékosság, az építési folyamatok iparosítása egyik legdöntőbb követelmény. Ezt a célt szolga’ta a Ebben a pillanatban közéjük ; vágódik egy rongyiábda. Kicsi ■ sebesen lohol utána, s megáll • előttük. —• Szcsókolom. Ezer bocs’. Kapelláró a pokolba kívánja, ; zavartan körülnéz. Észreveszi, ■ hogy Kés is elindul feléjük. A • gémeskút felől előtűnik lompos ; járásával Bika. Errefelé közelit • az is. Odaérnek mind a ketten, ! most már négyen fogják körül ! a kislányt. A szemük vad. Fel- ; falják a tekintetükkel. — Na mi van srácok? Meg- ■ untátok? Menjetek csak. mind- ■ járt megyek én is. Mintha | egyik se hallaná, eleresztik a ; fülük mellett. A kislány egyikről a másikra ! néz. Hátrál. Aztán a távoli iro_ | daépület felé tekint, bizony az • jó messzi van ide. — Gyere te is főnök — mond- ; ja Kicsi. A kislány hosszan nézi Ki- : csít. — Főnök, elúszunk a melóval. • Nemsoká itt lesz Petterson, letol : — mondja Bika. A kislány nézi Bikát. — Jó, jó, menjetek csak. én > is mindjárt megyek. A három fiú nem mozdul se- ; merre. — Vigyél vizet, amennyi kell, : — pattog keményebben Kapel- ; láró hangja Kés felé — Kicsi, • keverj maltert. Te meg — néz ! Bikára — keverj be kenőszap- ; pant. Mozgás srácok. Látja, hogy mindegyik dühös. ; Lassan elindulnak, egyre csak ■ visszafelé tekintgetve. Már : messze járnak amikor a kislány ; megszólal : (Folytatjuk) házgyári hálózat létrehozása, a panelos építési mód alkalmazása. A lakótelepek megvalósítása során azonban feszültség keletkezett a lakóépületek gyorsuló ütemű építése és a kiszolgáló létesítmények (iskolák, óvodák, bö'csődék, üzletek) lassúbb építési üteme miatt. A könnyűszerkezetes komplex program — többek között — ezen a helyzeten kíván változtatni, s egyben a legkedvezőbb megoldást biztosítja az ipari és mezőgazdasági épületek gyors megépítésére, illetve az iparban folyó rekonstrukciók hatékony elvégzésére is. A könnyűszerkezetes építési mód alkalmazásával 1972-ben. már több mint negyedmillió négyzetméter épület (ipari, kereskedelmi épület, iskola) készü't. Ezen a téren ebben az évben tovább kívánunk lépni. A miniszter ezután a közművesítésről szólva, hangsúlyozta: Fejlesztettük kapacitásunkat, s olyan közműépítési techno'ógiá- kát kísérleteztünk és próbáltunk ki. amelyek a városi rekonstrukciók során alkalmasak a járműforgalom zavarása nélkül a feladatok végrehajtására. — A termelés gazdaságosságának javítása céljából a vállalatokkal intézkedési terveket dolgoztattunk ki, végrehajtásukat rendszeresen ellenőrizzük — hangsúlyozta. — A minisztérium beruházáspolitikája is messzemenően figyelembe veszi a gazdaságos termelési szerkezet alakításának követelményeit. ‘Új anyagipari beruházások készülnek, például folyamatban van a, Hejőcsabai Cementgyár, az Orosházi Üveggyár. a Bátaszéki Cserép- és Téglagyár ’ kivitelezése. A két utóbbi 1974-ben üzemb^ is lép. Befejezésül a miniszter a következőket mondotta: — Ügy vélem, hogy a népgazdaság 1972. évi fejlődéséhez az építő- és építőanyagipar dolgozói is hozzájárultak. Az ez évi munkánkat a múlt év eredményei határozzák meg. Ami jó volt, azt tovább kell fejleszteni, ami pedig munkánkban hiányosság, azt meg kell szüntetni. Fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy sikeresen zárhassuk az 1973-as évet is. Bondor József nagy tapssal, fogadott felszólalása után folytatódott a vita. Az országgyűlés elnöke Szabó István (Hajdú megye), Béki Ferencné (Pest megye), dr. Nezvál Ferenc (Zala megye), dr. Molnár Béla (Budapest), Mohácsi Barna (Somogy megye) képviselőknek adott szót Szünet után került sor Sándor József Békés megyei országgyűlési képviselő felszólalására. melyet lapunk 4. oldalán közlünk. Öt követően Pa- loczy Lajosné (Szabolcs megye), Vincze József (Bács megye). Csapó Ernő (Budapest) képviselők emelkedtek szólásra. Az elnöklő Apró Antal — miután többen nem jelentkeztek — lezárta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki válaszolt a hozzászólásokra. A pénzügyminiszter vitazáró beszéde Bevezetőben a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nagyon sokrétű és konstruktív vitában felmerült észrevételeket, javaslatokat — az országgyűlés és a kormány munkakapcsolatai rendjének megfelelően — a Minisztertanács legközelebbi ülésén részletesen megtárgyalja, a szükséges intézkedéseket megteszi, s ezekről a felszólaló képviselőket is tájékoztatni fogják a miniszterek. Faluvégi Lajos ezután a mezőgazdasággal összefüggő felszólalásokra reflektált. Aláhúzta, hogy 1972-ben mezőgazdaságunk terven felül járult hozzá a népgazdaság eredményeihez, s ez nemcsak a belső ellátás, hanem a külkereskedelmi egyensúly szempontjából is nagyon lényeges volt. Érthető, hogy a mező- gazdaság vezető testületéiben és az üzemekben is felmerül a kérdés: fokozhatok megsokszorozhatok-e a továbbiakban az elért eredmények. A jelenlegi periódus a korábbi beruházási fellendülés visszafogásának időszaka, még nem érvényesül kellően a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére, az intenzív kultúrák termelésének fellendítésére tett intézkedések hatása. Azt hiszem, az esztendő második fele és különösen a következő év az említett aggályokat el fogja oszlatni. A mezőgazdaságban — csakúgy, mint a népgazdaság egész területén — a beruházások ütemének és minőségének kérdését összefüggésben kell áttekintenünk. Ebbe az összefüggés- rendszerbe természetesen a mezőgazdaság érdekei is beletartoznak, s a következő időszakban, különösen a következő évi terv összeállításakor érvényesül majd az a szándék, hogy a jogos igények alapján a beruházások vonatkozásában valamelyest lendítsünk a fejlődés ütemén. A miniszter azonban nyomatékkai ! jegyezte meg: most nem az aj legfontosabb kérdés, hogy hány j új nagy komplex telep létesité- séhez kezdünk hozzá, hanem az, I hogy a már üzembe helyezetteket teljes mértékben kihasználjuk. A meglevő üzemek jelentős része ugyanis ma még nem „hozza” azt az eredményt, amit vártunk. Nem azért, mert rosz- szul építettük meg, hanem mert nincsenek teljesen kihasználva, benépesítve. A mezőgazdaság vezetésének, a pénzügyi szerveknek, a bankoknak minden területen azt kell elősegíteniük, hogy szövetkezeteink, amelyek igen nagy vállalkozásba kezdtek, minél előbb jó eredményeket tudjanak elérni. Ha ehhez nagyobb felkészültség, magasabb szintű szervezettség járul, biztosra vehetjük, hogy a másfél millió állat tenyésztésére alkalmas több mint 200 sertéstelep és a mintegy 120 000 férőhelyes 300 tehenészeti telep meg fogja hozni a várt eredményeket. Faluvégi Lajos kitért azokra a képviselői észrevételekre is, amelyek a gyenge adottságú termelőszövetkezetek problémáival foglalkozták. Hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk valóban elérte azt a fejlettségi fokot, amely indokolja e tsz-ek gondjainak napirendre tűzését. A továbbiakban valóban nem az egyik évről a másikra szóló dotációs támogatási rendszert kell továbbfejleszteni és fenntartani, hanem az érintett üzemekkel együtt olyan gazdasági akciókat kell kibontakoztatni, amelyeknek eredményeként az adottságoknak megfelelően a gazdasági szerkezetet tudjuk átalakítani. Olyan gazdasági szerkezetet kell létrehozni, amely figyelembe veszi, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken csak nagyon nagy ráfordításokkal — ráadásul meglehetősen gyenge hatékonysággal — lehet széles vetésforgóval dolgozni, s ahol a körülmények megszabják a gépesítés és a műtrágya-felhasználás optimumát is. Ezért inkább az ipari feldolgozás irányába kell haladni, hogy ezeknél a szövetkezeteknél is adottak legyenek a fejlődés perspektívái. Természetesen rövid távon ezt nehéz megoldani — a támogatás rendszerét mégis úgy kell továbbfejlesztenünk. hogy a gazdasági szerkezet átalakítását segítő beruházási támogatás kerüljön előtérbe a jövedelem-kiegészítő beruházások helyett. Faluvégi Lajos kiemelte, hogy a mezőgazdaságban kulcskérdés a zárt termelőrendszerek elterjesztése. Hozzáfűzte: ügyelnünk kell azonban arra, hogy a zárt termelési rendszerek kialakításában csak ott és olyan mértékben haladjunk előre, ahol és ahogyan a feltételek adottak. E termelési rendszert seho’ nem szabad a gépszerzés pótlólagos forrásának tekinteni; úgy kell alkalmazni, hogy bevezetése az eredményekben, a jövedelmekben egyaránt többletet hozzon. Áttérve az ipart érintett felszólalásokra. a pénzügyminisz- ter hangsúlyozta: à kormánynak az a törekvése, hogy a műszaki-technikai haladást a fokozott gépcserékkel is elősegítse. Az eddigi lépéseket kezdetnek tekintik, s azt várják, hogy az üzemek is nagyobb figyelmet fordítsanak erre. Egyébként a kormányzat terven felül másfél milliárd forint hitelt biztosított az említett célra. Ezt az összeget korszerű közlekedési eszközök, ipari gépek, valamint a belkereskedelem munkáját segítő berendezések beszerzésére fordítják. Ez a téma tehát napirenden van, a kormány vezetői a közeljövőben megtárgyalják az erre vonatkozó külkereskedelmi, pénzügyi és tervhivatali javaslatokat, s hatékony intézkedéseket tesznek. * A pénzügyminiszter részletesen foglalkozott a beruházási terv teljesítésével. Az elhangzott egyéb észrevételekre válaszolva a pénzügy- miniszter részletesen foglalkozott az oktatásügy és a népművelés néhány időszerű kérdésével. Közölte, a kormánynak elhatározott szándéka, hogy az oktatás fejlesztésére a nemzeti jövedelemből az eddiginél is nagyobb anyagi erőket fordít. A bérkérdésekről szólva a pénzügyminiszter kitért a köz- alkalmazottak és az intézeti kutatók bérezési problémáira. Közölte, hogy a kormány élet- szín vonal politikai elgondolásai között — az 1974—75-ös évék vonatkozásában — mindkét kategória bérének rendezése szerepel. Hasonlóképpen napirenden van az egységes bérrendszer bevezetése is ezen a területen, ennek a kidolgozása már megkezdődött. Kitért a lakásépítés hitelezési feltételeivel kapcsolatban a pénzügyi kormányzatot ért kritikákra. Ezzel összefüggésben rámutatott arra. hogy a hite’áUo- mánv több mint 60 százaléka — értve alatta a megtakarítás több mint 60 százalékát — a lakosságnak visszajuttatott hiteL A pénzügyminiszter megelégedéssel nyugtázta a városok, községek lakosságának — a képviselők útján az országgyűlés plénumán is kifejezésre juttatott — készségét arra. hogy társadalmi munkával Is tevékenyen hozzá kíván járulni a települések fejlesztéséhez, szű- kebb hazája és az ország gondjainak megoldásához. Az elnök ezután szavazást rende't el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután — a napirendnek megfelelően — áttért, az interpellációkra, majd ezt követően véget, ért az országgyűlés nyári ülésszaka. Q sisämmm 1973. JÚNIUS 16.
