Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
Sándor József Békés megyei képviselő: fl költségvetés új szabályozásrendszere kiállta a gyakorlat próbáját Tisztelt Országgyűlés? 1972. évi költségvetésünk teljesítését figyelemmel kísérte egész dolgozó népünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése különösen ráirányította a lakosság figyelmét az ország gazdasági helyzetére, az életszínvonal emelésének tovább» •enetőségeire. A költségvetés 1972. évi eredményei tették lehetővé, hogy a párt legfelsőbb vezetése olyan döntést tudott hozni, amely lehetővé tette 1973. március 1. napjával a nagyüzemi munkások és művezetők bérrendezését. Békés megyében —, amely közismerten mezőgazda- sági jellegű megye — csak a tanácsi iparban 4 745 fő dolgozót érintett és 197.3 évben 5 808/rn forintot használnak fel béremelésre. Különösen Jő hatást váltott ki, hogy a nagy többségben nőket foglalkoztató üzemek külön és kiemelten lettek kezelve. A novemberi párthatározat, az azt követő konkrét intézkedések a tanácsválasztásokra is hatással voltak. A tanácsválasztási, az egész országban — így megyénkben is — a jó politikai légkör, a társadalmi aktivitás, az eredmények elismerése és a párt, kormány, Hazafias Népfront politikájával teljes egyetértésben jellemezte. Tisztelt Országgyűlés? Lezárult egy eredményes esztendő. A költségvetési hiány a tervezettnél több mint félmil- liárddal kevesebb.. Ez jó dolog. Tovább javult költségvetésünk egyensúlya. A betervezett feladatok megvalósítása általában minden területen lehetséges volt, ha mégis elmaradt, az nem elsősorban pénzügyi problémából származott. Az elmúlt költségvetési évben sikerült igen sok politikai, gazdaságpolitikai kérdésre választ adni. A lakosság érdekében sok olyan felvetés került a megvalósítás stádiumába, melyről csak a legnagyobb elismeréssel és köszönettel nyilatkoznak dolgozóink, választópolgáraink. A képviselők által tolmácsolt lakossági kívánságok — melyek a realitás talaján mozogtak — szemmel láthatóan megvalósultak. Tisztelt Országgyűlés? 1 E helyen is nyugodtál kijelenthetjük — még ha valamelyest alacsonyabb is a tervezettnél —, hogy országunk lakosságának életszínvonala évről évre növekszik és különösen i gaz az, hogy lakosságunk táplálkozása, ruházkodása a külföldiek előtt is elismert Éppen ezért nagy figyelemmel kíséri dolgozó népünk az ország nemzeti jövedelmének alakulását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy a nemzeti jövedelem belső fel- használását illetően komoly javulás van és az export-import alakulása igen pozitív képet mutatott 1972-ben. Külön elismeréssel kívánunk .zólni a költségvetési év alatt az egyes minisztériumok reagálására a felvetett problémákkal kapcsolatban. Ennek számtalan jelét tapasztaltuk úgy az országgyűlésen elhangzott hozzászólásokra, mint a különböző levelezésekkel kapcsolatban. Nem tapasztaltuk az egyes minisztériumok részéről sem az ígérgetést. nem hivatkoztak esetleges év végi osztható pénzeszközökre. Viszont az volt a tapasztalatunk, hogy az ágazati minisztériumok és a pénzügyminisztérium között is jobb volt az összhang, mint az elmúlt évben. Igen jól bevált gyakorlat alakúit ka azon a téren is, hogy az egyes minisztériumok vezetői a következő év költségvetésének előkészítése érdekében a megyék székhelyén helyszíni tárgyalást folytatnak a megyék vezetőivel. Ezek a tárgyalások igen hasznosak. Politikailag, szakmailag és társadalmi szempontból igen termékenyek. Ma már több éves tapasztalattal mögöttünk jelenthetjük ki, hogy a költségvetés új szabályozási rendszere kiállta a gyakorlat próbáját. A bevétel fokozására, a gazdálkodó szervekre ösztönzően hatnak, ugyanakkor távoltartják a ..mindenáron \ja- ló pénzköltéstől.” A megyék jogot kaptak arra, hogy önállóan és differenciáltan határozzák meg a bevételi forrásokat és annak arányát. Ezzel vállalva annak kockázatát, hogy esetleg a megye központi költségvetésének pénzellátása válik bizonytalanná. Az 1972-es év — ennek hatásaként — már a városokban, a községeknél, az intézményeknél nyugodtabb légkörben zajlott le. Nem voltak pénzzavarban a gazdálkodószervek. Az intézmények gazdálkodása tervszerű és folyamatos volt. A felújítási pénzeszközök felhasználását sem akadályozta az esetleges pénzhiány. Mint ahogyan a költség- vetés tárgyalása alkalmával Faluvégi elv,taps is erre ígéretet tett. t Az eredményes gazdálkodás és tervszerű munka mellett mégis voltak zavaró körülmények, melyekről úgy érezzük, hogy szólni kell. Tesszük ezt azért, mert amint a múlt is bizonyította. hogy a felvetések előbb-utóbb orvoslásra kerültek, mihelyt sikerült rá fedezetet biztosítani. 1. igen sok gondot okoz a tanácsi költségvetésben — elsősorban a sok intézmény miatt — a fedújításialap-képzés alacsony szintje. Azt mindenki tudja, hogy azzal a kulccsal képzett felújítási összeg soha nem fedezte az épületek elhasználódása folytán szükségessé vált felújítások költségeit. Különösen nem fedezi napjainkban már, amikor az anyagárak és a munkabérek is növekedtek. Tudjuk, hogy a Pénzügyminisztérium erre azt válaszolja, hogy mégis évente 3—400 millió forint felújítási fedezet nem került fel- használásra. Szeretnénk azonban megjegyezni, hogy ez az összeg ne tévesszen m'eg senkit, mert a felújítási pénzeszközök felhasználását nem az anyag- és kapacitáshiány gátolja, hanem különösen községekben a rendelkezésre álló összeg alacsony volta. Az egy évi felújítási pénzeszköz nem elegendő ahhoz, hogy egy komolyabb épület rendbehozatalához hozzákezdjen. így kénytelen a forintot gyűjtögetni. Ennek következménye a pénzmaradvány« 2. Továbbra sem megoldott a célcsoportos beruházásoknál — elsősorban lakásépítéseknél — a tervezés, a szanálás, valamint a közművesítés költségeinek teljes biztosítása. A beruházások elhúzódása ma már itt sem a kapacitás hiánya, hanem az említett költségekre a beruházónak nincs fedezete. így következik aztán az be, hogy a beruházás költségileg teljesítve van, de a naturális mutatók teljesítése elmarad. 3. Városokban, városiasodé nagyközségekben az OTP- és szövetkezeti lakások százai épülnek, városnegyedek alakulnak ki. Ugyanakkor a kiegészítő beruházásokra egyáltalán nincs fedezet. a helyi szervek nem rendelkeznek beruházási pénzeszközökkel ahhoz, hogy kereskedelmi egységek, bölcsődék, óvodák a legszűkebb igényeknek megfelelően is épülhessenek. (Csak az állami lakásokhoz lehetséges például kereskedelmi egységet állami segítséggel építeni.) 4. Igen nagy gond városokban és nagyközségekben, sőt községekben is az egészséges és meny- nyiségileg is megfelelő ivóvíz-ellátás. Az új lakónegyedek kiépülése miatt éppen olyan nagy gond a szennyvízcsatorna-hálózat és -tplep megépítés©. A jelenlegi gyakorlat és az anyagi fedezet megteremtésének szűk lehetősége nem tartható tovább. Az ivóvíz-hálózat kiépítése — a törpevízmű társulatok létrehozásával — egy jól bevált gyakorlat volt. Ma már azonban az anyag- és a kiviteli költségek olyan magasak, hogy a családonkénti hozzájárulás elçri a 10 ezer forintot is. Amellett, hogy túl magas az építési költség, a mélyfúrású kutak sem biztonságosak az Alföldön. A már megépült törpevízművek esetében is a településeken nyári hónapokban vízhasználati korlátozást kell bevezetni. Meggondolandó, hogy sók 10 milliós beruházásokat az ilyen bizonytalan víznyerési lehetőségekre lehet-e építeni. Nyilván a regionális vízellátás megvalósítása a jövő útja. A szennyvízhálózat és az ehhez kapcsolódó közművek megépítése pedig szinte lehetetten az eddigi módon. Az állami és vízügyi hozzájárulás alacsony ahhoz, hogy ilyen létesítmények megépülhessenek. Nem beszélve a közegészségügyileg jogosan kifogásolható megépült tisztító- rendszerek funkcionálásáról. 5. Igen örvendetes a különböző városi és nagyközségi településeken a gazdasági szervek segítése az óvoda- és egyéb férőhelyek létrehozásában. Békés megyében 400 óvodai férőhely, 80 bölcsődei, 00 öregek napközi otthoni létesült ilyen formában, azaz terven felül. A társadalmi erőből épült férőhelyek fenntartásához pénzeszköz azonban központilag nem lett biztosítva. Ennék elmaradása pedig nem ösztönzi az illetékes szerveket ezen intézmények létesítésére. A koordinációik útján létesített fejlesztések fenntartásához szükséges pénzeszközöket csaknem teljes egészében a megyén belüli előirányzatok terhére kellett rendezni, ami újabb terhet jelent és sa; nos az ellátottsági színvonal rovására megy. Tisztelt Országgyűlés? A még meglevő — áltálam említett gondok lerendezése — tudom nem egy év költségvetésének feladata, azonban élő probléma. Előbb, utóbb meg kell oldani. Természetesen e kérdésekről eddig is és ezután is sokat beszélünk, de egyszer — ha a reális’ lehetőség meglesz rá — meg fog oldódni. Az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadom és elfogadását javaslom. Község politika — pártmunka KÉT HÓNAPPAL túl vagyunk a helyi tanácsválasztásokon, megalakultak a népkepvi- selet helyi szervei, s a megye sok helységében összegezték, illetve összegezik a községfejlesztő munkának a választási előkészületek során született kézzelfogható eredményeit. A jelölőgyűléseken a választópolgárok ezrei mondták el észrevételeiket, óhajaikat, javaslataikat a községpolitika szerteágazó tennivalóiban, s az óhajok, a javaslatok mellett legtöbb esetben ott áll a tettrékész segítőkészség: kérünk, de segítünk is, csak szóljanak, megyünk, csináljuk. Nagy értékű anyagi és erkölcsi tőke ez, s mulasztanánk, ha most a választások után nem adnánk kellő cselekvési és alkotó teret a segítőkészségnek, a tenniakarás- nak. Ez már önmagáiban is jelzi: a sok más, napa teendő között megkülönböztetett figyelmet érdemel a községpolitika a helyi pártszervezetek tevékenységében is. Ha afelől érdeklődünk: hogyan kapcsolódnak be a Pártszervezetek ebbe a munkába, rendszerint azt a választ kapjuk: a p>árttitkár ott van a tanácsüléseken, végrehajtó bizottsági üléseken, jó a kap>csolat a Hazafias Népfronttal, a tömegszer- vezetekkél, egyszóval a pártszervezet szava, véleménye ott van a községpolitikát érintő döntésekben. PERSZE ENNÉL több és felelősséggel telibb a pártszervezetek szerepe ezen a területen is. Mindenekelőtt abban, hogy a közsegfejlesztés irányának meghatározásánál szem előtt tartsák a párt általános politikájának alapvető elveit, még akkor is, ha a problémák, a megoldásra váró gondos nagyon is helyi jellegűek. A községpjolitika ugyanis nem valami külön, a párt politikájától független, elszigetelt tevékenység, hanem a párt p»li- tikájára épül, abba ágyazódik bele. Jóllehet a községpólitika» feladat mindenekelőtt tanácsi és tömegszervezeti jellegű, a pártszervezetek kezdeményező szeretje azonban itt is rendkívül fontos. Különösen három területen. Az egyik: felszítani, ébren tartani a lakosság érdeklődését a közügyek iránt; a másik: bevinni a köztudatba a népgazdasági és helyi érdekek összhangjának szükségességét, kialakítani a közvéleményt a megvalósítható igények mellett, és bátran nemet mondani, ha irreális kérésekről van szó; és a harmadik: tevékenyen részt venni a lakosság mozgósításában, amikor közhasznú munkáról, az erők megszervezéséről, összefogásáról van sző. örömmel hallgatta az ember, hogy Békéscsabán a III. kerületi pártalapszervezet és a kerületi népfrontbizottság napikban tartott közös tanácskozásán — a választásban részit vett aktivisták, a kerületben levő pártalapszervek, vállalatok és intézmények vezetőinek bevonásával — épp>en ezekről a kérdésekről, e tennivalók hogyanjáról folyt eszmecsere. FELVILÁGOSÍTÓ, meggyőző szót, egyszóval politikai munkát igénylő feladatok ezek, melyek- |ben a kommunistáknak kell élen járniuk. S most a választások utáni időben kedvezőek is a feltételek a községpolitikaii tevékenység fokozására, élénkítésére. A tanácsok által összegezett jelölő gyűlési felszólalásokból, javaslatokból általában kitűnik: a korábbi évektől eltérően reálisabbak voltak a kérések. Nem véletlenről van sző. A párt megalapozott, körültekintő, a realitásokkal szigorúan számoló politikájának tükröződése ez a lakosság körében. A reális helyi kezdeményezések gyarapodásunk jelentős szinte kimeríthetetlen forrásai. Ahová már nem juthat a központi beruházási keretből, ott gyakran a lakosság összefogásával teremtik elő a szükséges fedezetet, vagy munkabeli hozzájárulással egészítik ki azt. Ilyenkor mindig bebizonyosodik: milyen sok múlik a közösségi érdekeket felismerő és érte áldozni is kész emberen. De ilyenné formálni a lakosságot mindennapos, meggyőző szó szükséges, s ebben a helyi pártszervezetekre hárul a teendők oroszlánrésze. A MEGYEI TANÁCS összegezése szerint — noha a fejlődés üteme még kívánnivalót hagy maga után — az elmúlt évben fokozódott megyénkben a társadalmi munka eredménye. Nevezetesen: 1971-ben 26,9 forint, tavaly már 41,4 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A számok vizsgálata során az is kiderült, hogy ott értek él jó eredményeket, ahol a pártszervezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfront és tömegszervezetek együttműködtek, ahol bátran támaszkodtak a lakosságra. Ennek tudható be, hogy tavaly, az előző évihez mérten Szarvason duplájára, Békéscsabán több mint duplájára nőtt az egy lakosra jutó társadalmi munka. Rangos helyen áll ebben a tevékenységben Szeghalom nagyközség lakossága, mert náluk tavaly 102 forintra rúgott az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Mindezek nyomán új járdák, bővülő óvodák, vízvezetékek, parkok, játszóterek jelzik: az összefogás meghozza gyülmölcsét. A KÖZSÉGPÓLITIKA fomtoe láncszeme a párt politikája megvalósításúnak. Olyan létesítményekről. olyan beruházásokról van ugyanis szó, amelyek — bár méreteiket tekintve eltörpülnek a nagy, országos létesítmények mellett — jelentősek, mert a Síkosság legközvetlenebb és mindennapos szükségleteit elégítik ki. Nem túlzás hát azt mondani, hogy a tanácsok, a párt- szervek és a tömegek kapcsolatában a községpolitikánaic felbecsülhetetlen szerepe van. A lakosság sokszor épp>en a helyi eredmények alapján érzékeli a megyeieket, az országosokat, a helyi eredmények vagy problémák befolyásolják felfogását, hangulatát, magatartását. Akár a jogos igények tolmácsolásáról, akár a helyi lehetőségek felismeréséről, a lakosság erejének, segítőkészségének ösz- szefogásáról van szó, a pártszervezeteknek egy-egy alkalom, hogy a párt politikáját képviseljék a lakosság előtt, népszerűsítsék azt. magyarázzák a helyi, a megyed és országos feladatok, célok összefüggéseit. A községpolitika tehát száz- és száz alkalmat nyújt a párt' és a tömegek kapcsolatának erősítéséhez. Ezért érdemel különös figyelmet, nemcsak a tanács, hanem a helyi pártszervezetek tevékenységében is. Deák Gyula 4 eüÉJssm ms. június n.
