Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

Yítég proletárjai,

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \

1973. JÚNIUS 16., SZOMBAT

Aras 1,— R

XXVIII. ÉVFOLYAM, 139, SZÁM

MA

SÁNDOR JÓZSEF BÉKÉS MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉSÉN (4. oldal)

KOZSEGPOLíTTK A — PARTMUNKA (4. oldal)

A múlt évi költségvetés elfogadásával véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka

Pénteken détet&tl az országgyűlés folytatta az 1972. év, kött- eégvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját.

Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki 'Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyok ban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője.

Dr. Beresztóczy Miklós megnyitója után az ülés első felszólalója Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt,

Bondor József felszólalása

A pénzügyminiszteri beszámolóból világosan kitűnt, hogy a kormány intézkedésed nyomán népgazdaságunk elmúlt évi fejlődése összességében tervszerűbbé vált, a fejlődést jelző mutatók a IV. ötéves tervben rögzített arányokhoz közeledtek, és megfelelnek a népgazdasági terv előirányzatainak — mondotta bevezetőjében, majd megállapította:

— Alapvetően fejlődés »K tapasztalható az építőipar elmúlt évi munkájában is. A beruházási egyensúly javítására hozott intézkedések keresletcsökkentő hatása ellenére az építőipar termelése nem csökkent, sőt a lakosság életszínvonalát közvetlenül befolyásoló lakásépítésben éppen az elmúlt évben kimagasló eredményt értünk el. Javult az építkezések koncentrációja, a lakosság építőanyag-ellátása, fejlődés tapasztalható a kommunális létesítményeknél, az egyedi nagyberuházások építkezésein pedig túlteljesítést értünk el.

Az építőipari vállalatok 1972-ben 63 egyedi

nagyberuházás és 15 fejlesztési kölcsönnel támogatott beruházás kivitelezésén dolgoztak, emellett öt jelentős ipari beruházás megkezdését, illetve előkészítését kellett biztosítaniuk A múlt évben készült él többek között a Gagarin Hőerőmű, a lábatlani vékonypapírgyár, a békéscsabai és a dunakeszi hű- tőház, a beremencE cementgyár, b szegedi házgyár, a nagykanizsai fényforrásgyár, az algy®. szabadigázüzem és a százhalombattai vákuumlepárló üzem. Folyamatban van a leninvárosi olefin-program végrehajtása, a péti nitrogénmü építésé, a százhalombattai erőmű, a hejő- csabaá cementgyár és még sok nagy beruházás építése.

—i Az 1972. év tervfeíadafen

az építőanyagipari vállalatok termelési féltételeit is befiolyá-j solták. Emiatt és néhány vállalat kifogásolható munkája következtében termelési előirányzatát az építőanyagipar nem teljesítette, bár egyes építőanyagok termelése nagymértékben nőtt. (Néhány iparágban, példáiul a betonelemgyártó iparban, a kő- és kavicsiparban a korlátozott termelési lehetőségek miatt értékesítési gondokkal küszködtek Ezek egy része átmenetinek tekinthető, másrészt állami támogatással is elősegíthetjük ezek megoldásai

Kedvezőnek mondotta a miniszter az olyan termékek termelésének a növekedését, amelyeknél a tőkés import aránya viszonylag magas. A cement, a síkpala és az azbesztcement nyomócső többlettermelése lehetővé tette az építőanyag-import erőteljes csökkenését, ami jelentős devizamegtakarítást eredményezett.

— Javult az építőanyag-ellátás. a lakossági igények kielégítése kiegyensúlyozottabbá vált.

Részletesen szólt a miniszter a beruházási helyzet javítására tett kormányintézkedésekről, amelyek pozitív hatása már 1972Jben jelentkezett, majd lakásépítéssel foglalkozott.

— A 15 éves lakásfejlesztési terv tejesítésének eddigi üteme alapján az egymillió lakás felépítését előirányzó program feltétlen megvalósulása, sőt bizonyos túlteljesítése várható —, mondotta ezután. — Az 1972- ben megépített 90 000 lakás hazánk lakásépítésének történetében egyedülálló teljesítmény: minden ezer lakosra 8,7 új lakás jut. Ez az arány eléri a fejlett európai szintet, meghaladja például Ausztria, Olaszország, az Egyesült Királyság lakásépítésének színvonalát. A 90 000 új lakásba több mint negyed millióan költöztek be. A szanálások mérséklésére hozott kormányintézkedéseik hatására a korátjbü évekkel szemben 1972-ben

mintegy 4000-rel kevesebb lakást bontottak le, s ez is javította a tiszta lakásszaporulatot. Kedvezően alakult a lakások szóbaszám szerinti összetétele is: az új lakások 8 százaléka egyszobás, 62 százaléka kétszobás, 30 százaléka pedig kétszobásnál nagyobb. Az 1972-ben elkészült lakások átlagos alapterülete 62 négyzetméter.

— A lakéseüátás rendszerében 1972-ben bevezetett módosítás kedvezően befolyásolta a szövetkezeti és egyéb szervezésű, többszintes lakóházépítése ben való részvétel feltételeit a munkáscsaládok, a sokgyermekesek és a fiatal házasok részé, re. Az ebben az évben kiadott rendelkezések tovább javították a munkások lakásépítési lehető, ségeit. A munkáltató szerveket ösztönöztük, hogy fokozottabban támogassák dolgozóik, munkásaik lakásépítkezéseit.

— Az építőipar 1971_hez képest valamivel több épületfenntartási munkát végzett, de ez az igények kielégítéséhez nem volt elegendő. Sajnálatos, hogy a kivitelezőknél tovább mérséklődött a lakosság részére végzett munkák aránya. Különösen kedvezőtlen, hogy a szövetkezetek épületfenntartási tevékenységében is csökkent a fenntartási jellegű építés és ezen belül a lakáskarbantartási munkák aránya. Az új építőipari árrendszer lényegében a szabadáras rendszerben csak a fenntartási munkákat hagyta meg; ez remélhetőleg fokozni fogja a vállalatok érdeklődését e munkák iránt.

A vitában elhangzott képviselői észrevételekkel kapcsolatban a miniszter részletesen foglalkozott az épületfelújítások problémáival. Kimondta, hogy a mostani ötéves terv lakóházjavítási előirányzata 16 milliárd

(Folytatás a 3, oldalon.) ;

Hz aratásra készfii a mezőgazdaság

Pénteken a MÉM-ben ülést tartott a nyári mezőgazdasági munkák szervezésére létrehozott operatív bizottság, amely megállapította, a mezőgazdasági nagyüzemek a vetési előirányzatokat a növények döntő többségéből teljesítették, kivétel a burgonya és a napraforgó. Ezeket a növényeket kisebb területen ápolják, termesztik majd, mint amennyire szükség lenne. A gazdaságok

70 ezer hektárral, 5 százalékkal több kukoricát vetettek el és 4 százalékkal növelték az előirányzathoz képest a cukorrépa vetésterületét.

Az aratásra felkészült a gabonaipar és a MEZŐGÉP Tröszt. A vállalatok országszerte megkezdték a tárgyalásokat a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereivel arról, hogy milyen ütemben veszik majd át az új gabonát.

Sok jó ötletre van szükség

Újítási ankét a forgácsoló sxcrsxámgyárban

Üjításy ankétot tartottak a napokban a Forgácsoló Szerszámipari Vállalat békéscsabai forgácsoló szerszámgyárában, melyen Bakó Ignác igazgató, a mozgalomnak tavaly szeptembertől ez év májusáig tartó időszakában elért eredményeiről számolt be. Elmondta többek között, hogy az előző időszakhoz képest jelentősebb fejlődés nem állapítható meg. Csak kevesen adtak javaslatot a gyár újítási feladattervé- nek kidolgozásához azok közül, akiket erre felkértek, pedig sok a tennivaló. Főként a gyártmányok korszerűsítése, minőségének javítása, a gazdaságosság fokozása, a termelékenység növelése és a munka- körülmények javítása terén számos lehetőség nyílik az újításra. Ezeket azonban a fel- adattervnefc rögzítenie kell, hogy az újítók tudják, min gondolkozzanak, mit vár tőlük elsősorban a gyár vezetősége.

Bakó Ignác ismertette ezután az 1973. évi feladattervet, majd az elmúlt 8 hónap alatt alkalmazott újításokat. Ezek közül különösen említésre méltó Magyar. Miklós .lakatos újítása, aki vas helyett hőállő téglából készített edzőkemence-tégelyt, s ezzel egy év alatt 103 ezer forint megtakarítást ér el. BéKádár János, Németh Károly és Apró Antal a Parlament folyosóján.

(MTI Fotó—KS)

rés Jőzsefné szerszámkészítő a kerepesmetsző gyártásánál alkalmazott új eljárásával évenként 120 ezer forintot takarít meg a gyár. Bodor Sándornak, az áruforgalmi osztály vezetőjének a gyorsacél-hulladék hasznosítására tett javaslata több mint 235 ezer forint gazdasági eredményt jelent a gyárnak. Bárdos Miklós főmérnök a keményfémlapfcás esztergakések rozsdától való megtisztítását vegyi úton oldotta meg, s ezzel a gyár évenként mintegy 380 ezer forint megtakarítást ér el.

Az elmúlt évek során többen lettek Kiváló újítók a gyárban. Az idén Bodor Sándor az arany-, Bendig István piackutató az ezüst és id. Annus Vince fődiszpécser pedig a bronz jelvényt érdemelte ki és valamennyi«» jutalomban is részesültek.

A beszámolót vita követte. Tóth Kiss István diszpécser javasolta többek között, hogy egy-egy újítás megvalósításához nyújtson segítséget a Fiatal műszakiak tanácsa is. Harmados Pál, a kereskedelmi osztály vezetője ég egyúttal a gyár pártalapszervezetének a titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista brigádok tesznek ugyan vállalást újításra, de az elbírálásuknál ezt nem kérik számon tőlük. Frank Gáspár meós, szocialista brigádvezető javasolta, hogy a szocialista brigádok jelöljenek ki valakit összekötőként az újítási ügyintéző mellé. Gábor, Mihály technológus az újítások véleményezési idejének a lerövidítésére tett javaslatot.

Szentirma; Kornél, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese elmondta, hogy a vállalat az újítások utáni megtakarítást a gyári tervekbe „beépítette”. Több megvalősí 1£iató ötletet kért az újítóktól, a gyár vezetőitől pedig azt, hogy a hasznos újítások elbírálását és bevezetését minél gyorsabban oldják meg. Olyan légkört alakítsanak ki, hogy érdemes legyen a dolgozóknak újításokon gon-, dolkozniuk. Bodor István technológus javasolta, hogy a szocialista brigádok különös gonddal ügyeljenek a már beveze- tett újítások állandó alkalma- " zására.

Az ankét Bakó Ignác zárszavaival ért végei

P. &