Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

Önvizsgálat a tanév végén Kommunisták tanácskozása a gyulavári általános iskolában Pedagógus pártalapszervezete- inlk ezekben a napokban tag­gyűlésen beszélik meg a most befejeződött iskolai évben vég­zett munkájukat. A gyulavári általános iskola alapszervezete június 12-én délelőtt ült össze, hogy véleményt alkosson, hogy megvitassa a vezetőség beszá­molóját, melyet Perjési Márton alapszervezeti titkár terjesztett be. Hamarosan kiderült, hogy a tagság a beszámolót következe­tesnek, a valóságos helyzetet jól tükrözőnek és a további felada­tok meghatározására alkalmas­nak találta. A vezetőség érdeme, hogy az iskolai év végén a tan­testületre háruló számos és bo­nyolult feladat teljesítése köze­pette is törekedtek arra, hogy a taggyűlési beszámoló jelentősé­géhez mérten színvonalasan ele­mezze a záruló tanév eredmé­nyeit, gondjait. A szó nem for­mális értelmében önvizsgálatra serkent a beszámoló, és ha nem is hangzott el sok hozzászólás, a titkár elvtárs véleménye ha­tározott: az alapszervezet tag­ságának keddi tanácskozása be­töltötte feladatát. akadályozták az eredményesebb) munka kialakulását?” A válaszban megállapítja & vezetőség, hogy a párt Központi i Bizottságának tavalyi, júniusi ! határozata nagy lendítő erőt je­lentett. a határozat mindenkit megmozgatott. Igaz viszont, hogy ebben az alapszervezetben különösen sok nehézséget oko­zott a pedagógusok túlterhelése, a nagyfokú társadalmi lekötött­ség, és a sok helyettesítés is. „A túlzott igénybevétel alaposan próbára tette tagságunkat — hangoztatja a beszámoló. Ehhez rtiég hozzá kell vennünk azt, hogy tagságunk kétharmada csa­ládanya, ugyanakkor három ta­gunk komplex oktatásra 1 jár. Ezek a körülmények pozitív és negatív irányban hatnak. Vég­eredményben az összképet te- kintve tagságunk mind pártfel­adatainak, mind munkahelyi fel­adatainak becsülettel eleget tett” Határozatok és a megvalósítás sí párthatározatról és az ifjú­sági szervezet feladatairól tá­jékoztatták a szülőket. A fizikai dolgozok gyermekeinek hátrá­nyos helyzetén kívánt segíteni a pártalapszervezet azzal a javas­lattal, később feladattal, hogy meg kell alakítani az iskolában a fizikai és a matematikai szak­kört. A megbízatást — akik kap­tak — teljesítették. Általában az a jellemző, hogy a tanév időszakában az alap­szervezet taggyűlésein okos és hasznos határozatok születtek. Ezeknek teljesítése. sorra a pe­dagógiai munka javulását hozta, és a korszerű iskola megvalósí­tásához vezeti a gyulavári tan­testületet. Többször és nagy ér­deklődéssel foglalkoztak a tan­anyagcsökkentés, a túlterhelés és az új módszerek kidolgozá­sának tennivalóival, elvi kérdé­seivel. Alaposan megvitatták azt a — véleményünk szerint is — tarthatatlan helyzetet, amit a község magas színvonalú kommunális ellátottsága és a kulturális helyzet számos hiá­nyossága jellemez. Az iskolá­ban például sok a szükségtan­terem, elhasználódott, elavult a felszereltség: Számvetés Perjési Mártom a beszámolót feltétlen számvetésnek tartja, így is fogalmazták meg. „Ez a taggyűlés alapszerveze­tünk számvetése. A vezetőség kollektív munkájának eredmé­nyeként jött létre a beszámoló és véleményezés végett terjeszt­jük tagságunk elé. Kérjük, mondják el észrevételeiket, kri­tikai megjegyzéseiket, javasla­taikat Az egy év előtti beszámoló utolsó bekezdése így szól: alap­szervezetünk munkája vélemé­nyünk szerint pozitívan értékel­hető, s ezt a X. kongresszus ha­tározatának szellemében, maga­sabb szinten tovább kell foly­tatni. Kérdés, hogy melyek vol­tak azok a tényezők, amelyek Mondjuk, hogy minden hatá­rozat annyit ér, amennyit meg­valósítanak belőle. A gyulavári taggyűlésen is így mérték fel a tavalyi beszámoló taggyűlés ha­tározatának végrehajtását. Volt olyan, hogy „tovább kell keresni a megoldást a többgyermekes családanyák munkakörülménye­inek javítására”. Úgy értékelték, hogy eddig csak órarendi for­mában tudtak valamit segíteni, de ez korántsem elég. Másik ha­tározati pont volt: „Tanév végén felül kell vizsgálni a személyre szóló pártmegbízatásokat és ér­tékelni azokat.” Ez a mostani taggyűlés volt hivatott arra. hogy ezt a határozatot teljesítse. A vezetőség véleménye az, hogy a megbízatásokat mindenki j megfelelően teljesítette. Jelen-1 tős esemény volt az iskola éle-1 tében a kommunista szülők ősz- i szehívása. A találkozón a júniu-1 &Sk elképzelni, rá se néztek a pénzre, szinte egyszerre szó­laltak meg; jó tánczenét! Alig­hanem fegyelmit kapok, ha ezt meghallották volna a fe­letteseim, mert mi ott olyan muzsikálást csaptunk! S ha látta volna őket! Mint aki föl­ér a hegytetőre és mélyeket lé­legzik a tiszta levegőből, olyan boldogan fogadták azt a sok banális dallamot, a szövegről nem is szólva, amitől mi, Idő­sebbek fejfájást kapunk, per­sze nem tudni, hogyan visel­kednénk, ha egyszer megtilta­ná valaki, hogy zenét hallgas­sunk, táskarádión ami szá­mukra természetesen tiltva van. Igen, azt írom boldogan hallgatták, mert a boldogság­hoz, soha nem a nagy fordu­latok extázisa kell, inkább ap­ró történések végtelen és jog­folytonos láncolata, csakhát ez nem mindenkinek adatik meg. Különben holnap — ez most történik először — kinti mun­kára küldjük őket. A helybeli állami gazdaság munkáspihe­nőit, fürdőit, szállását kell rendbe tenniük, ez a munka legalább nyolc-tíz napig eltart. Könnyen tehetséges, hogy to­vább is. hiszen elképzelhető, hogy amennyire igyekeztek ide- benn, ott annyira elhúzzák majd az időt. Nem szeretném ez utóbbit, eleve megtiltani nekik. várakozási álláspontra helyezkedem, bízom Kapelláró józanságában, s abban, hogy — talán a hiúságom mondatja ezt velem — értékelni tudja az iránta megnyilvánuló bizal­ma t.” Amikor Bereczki megkapta Petterson levelét, sokáig gon- : dolkodott a benne foglaltakon. ; Ellehetne az a fiú nálunk is. ■ Lenne, afcit az öregasszony ajná- ; rozzon. Munkásszállás... Jobb • annál a mi fészkünk — dör- ! mögte maga elé. Ezt másnap j meg is írta Pettersonnak. Első nap alig haladtak va- ! lamire. Kapelláró nehezen : tudta elérni, hogy délutánra ; úgy, amennyire összeszedjék : magúkat. Túl friss volt az él- ■ meny, a szabad élet illúziójá- ■ nak öröme, a rácsokon kívüli ■ világ ezer színe ég változatos- S sága. Ott kinn a pusztán, úgy j tetszett, a levegő is más. öro- ; műk hasonlított az alkoholmá- ; morhoz, olyanök ' voltak, mint ■ a részegek. Hemperegtek a ; füvön. butaságokat ordítoztak, ; énekelve közölték egymással : mondanivalójukat s ez a fals ; operajáték bolondítóan vidám ; volt, mindenről elfelejtkező, ; vad és szertelen. Kicsi vala- ! honnét egy rongylabdát hozott ■ elő, rúgdosta, szaladt utána, ! mint az eszeveszett. Kés az ; éjjeliőr kutyájával kötött ba- : rátságot, mindenkit odahívott, • nézzétek, meg is őrülök, ez a ; puli röhög rám, teli szájjal j vigyorog, gyere, fogjunk csir- ! két , zabáid meg, ássuk el a • tollát, na, melyikünk éri utói ] a másikat, hirtelen megállt, a j kutya ugyanúgy lestoppolt, S csak a farkát mozgatta sebe- ; sen, majd a füleit hátracsap- * va nekilódult a mezőségnek, ; hátra-hátranézve, mintha most ■ ő hívná Kést, gyere nézzük, j melyikünk bírja tovább? (Folytatjuk) Pártoktatás, munkakapcsolatok Idézet a beszámolóból : „Az idei oktatási év szerencsés mó­don ötvözte az elméletet a gya­korlattal. A kulturális kérdések tanfolyam igen jó logikai sor­rendben dolgozta fel témáit; a júniusi határozat és a kulturális kérdések oktatás igen jól esett egybe. A hallgatók jelentős ré­sze felkészült a foglalkozásra." Javaslatuk is volt: a televízió is segíthetné az oktatást megfe­lelő összeállításokkal! Feltétle­nül meggondolandó javaslat, megvalósítása megmozgatná az érdeklődést és sokat adna a szemléletesség érvényesüléséhez. Beszéltek még az alapszerve­zet községbeli szerepéről, meg­állapítva. hogy „tagjaink a köz­ség legkülönfélébb társadalmi szervezeteinek vezetői vagy tag­jai. Ez igen komoly dolog, de sokszor nagy problémát okoz is­kolánk életében. Elsősorban a sok értekezlet miatt.” Az iskola és a művelődési ház kapcsolatát is értékelték, meg­jegyezve. hogy a két intézmény kapcsolata még sokat fejlődhet, ugyanez vonatkozik a községi könyvtárra is. A taggyűlés záróakkordja az 1973/74-es tanév feladatainak felvázolása volt. „Az új tanév — emelte ki a beszámoló — a júniusi határozat második éve lesz. Alapos előkészítést kíván mind az iskolavezetéstől, mind az itt dolgozó pedagógusoktól. Nekünk, kommunistáknak kell elől járni az új módszerek meg­tervezésében, a munkafegyelem­ben és az alaprendelkezések megismerésiben is.” A taggyűlés ezután határoza tokát alkotott, melyek már az új iskolai évet készítik elő. To­vább javítanak az édesanyák helyzetén; az új iskolai évben is megszervezik a kommunista szülők értekezletét; elősegítik az Ifjúsági szervezet és a helyi ia- nulószövetkezet KlSZ-szerveze- tének kapcsolatát; az iskola és a művelődési ház együttműkö­dését; végül fokozottabb fi­gyelmet fordítanak az ifjúsággal kapcsolatos határozatok végre­hajtására. S. E. 5 immms 1973. JÚNIUS 15. Ni hoztuk az időt A hangszórók mozgalmi da­lokkal fogadták a Mi hoztuk az időt című kiállítás megnyi­tója előtti negyedórákban az ér­deklődőket szerdán délután a gyulai Erkel Művelődési Köz­pont nagytermében. Jókora áll­ványrendszeren a Kossuth Könyvkiadó kínált olvasni-. ta_ nu’ni-, gondolkodnivalót: Mun­kásmozgalomtörténeti Lexikon, Petőfi tüze. A szocialista orszá­gok gazdasági együttműködésé­nek mechanizmusa. Marx és Engels gondolatai a technika és a társadalom kapcsolatáról, Bor_ ző fiatal lányokat, a csepeli gyárkolosszus homlokzatát és a békési óvodásokat. Enyedi G, Sándor, áz MSZMP Békés megyei Bizottságának tit­kára mondott megnyitót. Beszélt e kiállítás különösen fontos sze­repéről a megyei kiállítások so­rában, mert adatokkal bizonyítja munkásosztá'.yunk erejét, fel- készültségét a mindennapok te­vékenységében, a jelen és a jö­vő jobb életének megteremtésé­ben. S ezek az adatok jó esz­közei a valóságot feltáró agi- tációs és politikai munkának. Enyedi G. Sándor nyitotta meg a kiállítást. sányi György könyve, a „Mun­kát! Kenyeret!” S körben a fa­lak mentén mintegy száz tablón színes és fekete-fehér fotók, grafikonok, adatok. Például ar­ról, hogy Magyarországon hat­vanötezer szocialista brigád dol­gozik, s arról, hogy Békés me­gyében 1972-ben több. mint neewenhatmillió forintot fizet­tek a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyoknak. Ké­pek viPantják fel a munkások otthonait és a hatalmas iparte­lepeket, az óriás öntőüstökben szikrázó élő vasat és a legfino­mabb szerelési munkákat, vég­Nélkülözhetetlenek az ellenfe­leinkkel folytatott ideológiai harcban, nélkülözhetetlenek a magunk érveinek felsorakozta­tásakor. Bizonyítják a munkás- osztály vezető szerepének ob­jektivitását. azt, hogv a r‘vő záloga csakis a társadalom ér­dekében végzett értekpes. mun­ka lehet. A munkásosztályunk életét bemutató, gazdag tartalmú ki­állítás június 24_ig lesz nyitva Gyulán, utána a megye más városaiban is megtekinthetik majd az érdeklődők. Nagy figyelemmel szemlélték a jelenlevők a tablókat és ér­deklődést keltett a Kossuth Könyvkiadó kiállítása, (Fotó: Demény Gyula) A DEM ASZ Békéscsabai Üzemigazgatóság Medgy esegyházi , Kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket feszültség alá helyezi 1973. június 12-én Kevermesen: a Lenin Tsz sertéstelep részére épített 20 kV-os vonalat. 1973 június 15-én Medgyesegyházán: az ÁFÉSZ üzemanyag töltő állomás térvilágítását, valamint kisfeszültség ű kábelhálózatát. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes!

Next

/
Thumbnails
Contents