Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

A múlt hét végén tartott szünet után Párizsban folytatódott Le Duc Tho és Kissinger eszmecseréje a vietnami béke. egyezmény végrehajtásának problémáiról. Ennek eredményeként az érdekelt felek két záróközleményt írtak alá a vietnami békeegyezmény tiszteletben tartásáról és végrehajtásáról. (Télefotó—AP—MTI—KS)

Nixon 60 napos árbefagyasztást rendelt el

Washington

Nixon elnök szerdán este, közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban az amerikai néphez intézett rádió- és televízió-beszédében bejelentette, hogy — rendkívüli ideiglenes rendszabályként — azonnali hatállyal életbe lépő 60 napos árbefagyasztást rendelt el. Beszéde végén az amerikai társadalom ..átmeneti jellegű problémáinak” megoldási lehetőségeit összekapcsolta a tartós béke Páratlanul kedvező kilátásaival, különös tekintettel Leonyid Brezsnyewel, az SZKP főtitkárával jövő hétfőn kezdődő és „nagy fontosságú haladást” ígérő csúcstalálkozójára.

Nixon bevezetőben derűlátóan beszélt az . ..alapvetően erős” amerikai gazdasági élet általános állapotáról. Szerinte „egyetlen nagy probléma” a fogyasztói árak. különösképpen az é’el_ miszerárak „megengedhetetlenü' gyors ütemű emelkedése”. Emié. keztetett rá, hogy 1972-ben sikerült 3.5 százalékra leszorítani az infláció növekedésének évi ütemét, de amikor az ..új gazda_ sági politika” idén januárban bevezetett 3. fázisa értelmében a kötelező erejű ár_ és béreL- lenőrzést „önkéntes önmegtartóztatással” váltotta fel, azonnal felgyorsult a drágulás: ez év első negyedében 9 százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek.

Az elnök most bejelentett intézkedéseinek értelmében a fogyasztói árakat a június első 8 napjában kialakult árszinten fa_ gyasztják be 60 napra, s ezt kö_ veti majd a 3. fázisnál „erőteljesebb és hatékonyabb ellenőrzési rendszert” bevezető 4. fázis. Az árbefagyasztás alá] az elnök csupán a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket men. tesitette, hogy ily módon fennmaradjon az anyagi ösztönzés az élelmiszertermelés fokozására.

Nixon közölte, hogy a 60 napos árbefagyasztás alatt érvényben marad a bérek, valamint a kamatok és osztalékok (profitok) jelenlegi -önkéntes” ellenőrzési rendszere.

Az é’elmiszerek ugrásszerű drágulását Nixon részben a világszerte megnövekedett keresletnek és az amerikai gabona-, élelmiszerexport hirtelen felfutásának tulajdonította Közölte, hogy az USA eleget fog ugyan tenni korábban vállalt élelmiszerexport-kötelezettségeinek de a jövőben a kormány szorosabb ellenőrzést gyakoro' majd az élelmiszerkivitel fölött.

Nixon beszéde befejező részében az amerikai gazdaságot „világcsodának” nevezte és kitűnő lehetőségeit hangoztatva, ezeket mondotta:

„A modern korban még sohasem voltak ilyen jók a tartós béke és az altala lehetővé váló

bőség kilátásai. Jövő hétfőn kezdődik Washingtonban csúcs- találkozóm Leonyid Brezsnyev főtitkárral. A ta'ál kozó hónapok munkájával történt előkészítése alapján, valamint az átfogó, jórészt a legutóbbi időben foly. tatott konzultációkra és levélváltásokra alapozva, ma este meggyőződéssel azt jósolhatom, hogy találkozónk nagy fontosságú új előrehaladást fog eredményezni mind a fegyverkezési terheknek és a háború veszélyének csökkentése, mind pedig a világ két leghatalmasabb nemzetének jobb és gyümölcsözőbb kapcsolatai tekintetében”.

Az elnök végezetül kijelentette. hogy „Amerika nagyszerű lehetőségek küszöbén áll” és a nép támogatását kérte „az átmeneti jellegű belső problémák” megoldásához.

Ma hainali Öt órától

Dél-Vief namban el kell hallgatniuk a fegyvereknek

Párizs

A francia főváros diplomáciai és politikai köreiben általános megelégedés fogadta a Vietnammal kapcsolatos kettős közös közlemény tegnapi aláírását, melynek értelmében ma reggel, magyar idő szerint) hajnali 5 órakor —. s most már remélhetőleg végleg — ei kell hallgatnia minden fegyvernek Dél.

Vietnamban, s a két dél-vietnami kormány ellenőrzése alatt á'ló területek térképen való pontos kijelölésével megindulhat végre a normalizálódási fo lyamat.

Amikor szerdán 16 07 órakor a Kiéber sugárúton, a nemzetközi konferencia-központ dísztermében véget ért az első aláírási aktus. Le Duc Tho fel- emelkedett helyéről és derűs mosollyal integetett az újságírók és a fotóriporterek felé, akik olyan szorgalmasan végigkísérték májusban és júniusban.

Párizshan folytatott több mint 70 órás tár<walásait. Mosolygott Kissingér is, aki később sajtó- értekezletén kijelentette, hogy most új szakasz kezdődik Vietnamban, s reméli, most már

„csökkentheti részvételét” a vietnami béke megszilárdítására irányuló erőfeszítésekben.

A csütörtök reggeli francia lapok, amikor üdvözlik az újabb megállapodást, felvetik a kérdést: vajon most már valóban bekövetkezik-e a valódi béke Vietnamban? Vajon nem sérti meg Saigon majd a meet vál’alt kötelezettségeit is, mint ez a múltban történt?

Erre a kérdésre ma még természetesen nem lehet választ adni. Mindenesetre sok függ attól. hogy Washington mennyire ösztönzi majd Saigont a párizsi megállapodást most újból megerősített rendelkezéseinek megtartására. Washington magatartását pedig nyilvánvalóan befolyásolni fórja, hogy a nemzetközi közvélemény milyen éberen figyeli majd a megállapou. dás végrehajtását. Mindenesetre a szerdán aláírt két közös köz'emény kedvezőbb feltételeket teremt arra. hogy Dél-Vi- etnam földiére visszatérjen az igazi béke és a dél-vietnamiak élhessenek önrendelkezési jogukkal.

Hegnyílt a NATO miniszteri tanácsülése

Csütörtökön délelőtt Koppen- | haga egyik kerülete, Frederiks- [ berg városházának díszterme- | ben ünnepélyesen megnyitották a NATO miniszteri tanácsának I tavaszi ülésszakát. A megnyitó beszédet Anker Jörgensen dán ! miniszterelnök tartotta, majd Mtax Van Der Stoet holland1 külügyminiszter, az Atlanti Ta- ! nács ez évi elnöke és Joseph Luns, a NATO főtitkára mondott rövid beszédet. A korábbi ülésszakokhoz képest r^-rsókéit

hangnemű beszédekben üdvözölték a kelet—nyugati tárgyalásokat, amelyek Helsinkiben és Becsben folynak, és hangsúlyozták az Atlanti Szövetség jövőjéről az új amerikai javaslatok alapján meginduló tárgyalások fontosságát.

Az ünnepélyes megnyitó után a miniszterek a Belja Center kiállítási központ csarnokaiban berendezett tanácsteremben zárt munkaülésen kezdték meg érdemi tárgyalásaikat.

nmiiMiiiiiiianimiiaKiiiiiHinHimiMinniiinminimiiniminMi

Jönnek a hírek Moszkvából és Washingtonból: húsz évre szóló, nyolcmilliárd dollár értékű kölcsönös szállításokat előirányzó megállapodás született a szovjet külkereskedelmi minisztérium és egy amerikai cég között nagy műtrágya-kombinát építéséről, megszületett egy tízmilliárd dolláros földgázszállítási üzlet keretterve, két év alatt több mint megötszöröződött a két ország közötti kereskedelmi forgalom.

A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődése annyira felgyorsult, hogy az ember alig hinné: csak néhány héttel több, mint egy esztendeje, 1972. május 22-én érkezett szovjet földre az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon, hogy moszkvai tárgyalópartnereivel megegyezésre jusson a két ország politikai, gazdasági kapcsolatainak alakulásáról. S a jövő héten, június 18-án Leonyid Brezsnyevet fogadja amerikai földön washingtoni tárgyaló, partnere, hogy az egy év alatt megtett utat közösen felmérjék és a kétoldalú kapcsolatokban, csakúgy, mint a világ- politika napirenden levő nagy kérdéseiben a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően keressék a lehetséges megoldási módokat.

Csúcstalálkozókra —szovjet— amerikai viszonylatban — azelőtt is került sor, méghozzá akkoriban is nem kis várakozásoktól kísérve De ezefk a csúcstalálkozók a hatvanas években — az akkori nemzetközi viszonyok miatt — inkább a légkör javításának általános célját tűzhették ki. Ennek megfelelően az eredmények és az azokat rögzítő nyilatkozatok, illetve közlemények is inkább törekvést és magatartást fejezA párbeszéd folytatódik

A szovjet—amerikai kapcsolatok feilődése

ték ki, mintsem vállalt kötelezettségeket. A tavalyi moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó ezzel szemben szerződésekbe, okmányokba — köztük világpolitikai jelentőségű szerződésbe a ralkétaelhárító rendszerek korlátozásáról, valamint ideiglenes megállapodásba a hadászati támadó fegyvereket korlátozó néhány intézkedésről — rögzítette a „mit kell tenni” kérdésekre a választ.

Az indítást, vagy még inkább a nagy ösztönzést az SZKP XXIV. kongresszusán, az 1971 tavaszán kimunkált platform, külpolitikai elvek és gyakorlati akcióprogram adta. A Központi Bizottság beszámolója, amelyet a jövő héten Washingtonba érkező Leonyid Brezsnyev terjesztett elő, megállapította: „Abból indulunk ki. hogy van lehetőség a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok javítására. Elvi álláspontunk a kapitalista országokra, köztük az Egyesült Államokra vonatkozólag az, hogy következetesen és telies mértékben gyakorlatilag megvalósítjuk a békés egymás mellett élés elvét, kibontakoztatjuk a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat azokkal az államokkal pedig, amelyek erre hajlandók, együttműködünk a béke megszilárdításában, a lehelő legbiztosabb alapokra építve a velük való kölcsönös kapcsolatokat”

A szovjet külpolitika lendületes akciói és nagy sikere azóta meggyőzően igazolta az elhatározott irányvonal helyességét. A nemzetközt enyhülési irányzat felülkerekedett, ami az erőviszonyok fokozatos megváltozásának kifejezője. Az új itt az, hogy ezek az erőviszonyeltolódások már nemcsak a negatív tendenciák érvényesülési lehetőségeinek korlátozására elegendők — mint ez hosszú ideig tapasztalható volt —, hanem közvetlenül és közvetetten egyre inkább pozitív módon, a haladás irányába befolyásolják a nemzetközi ügyek alakulását.

Tavaly Moszkvában tizenkét pontos nyilatkozatot fogadtak el a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveiről. A békés egymás mellett élésnek eme „tizenkét parancsolata” — ahogy ezt annak idején a polgári sajtó emlegette — bevallása volt amerikai részről annak, hogy 1945 után a lehető legkedvezőbb kiindulópont és adottságok ellenére a Szovjetunióval szemben végül is képtelenek voltak előnyt kicsikarni. Ezért ismerte el Nixon a nyilatkozat aláírásával mindazt, amit a Szovjetunió az egész történelmi szakaszban a maga részéről elfogadott és elfogadásra ajánlott az Egyesült Államoknak is: „önmérsékletet kell tanúsítaniuk az egymás közötti kapcsolataikban”; el kell ismerniük a tárgyalásos módszert, amely „az álláspontok kölcsönös figyelem- bevételével és a kölcsönös előnyök alapján” folyik; nem törekedhetnek a „másik fél rovására történő előnyszerzésre” ;

nem tarthatnak igényt semmiféle „különleges jogokra vagy előnyre a nemzetközi kapcsoTyereskovaévforduló

Valentyina Nyikolajeva Tye. reskova tíz esztendővel ezelőtt, 1963. június 16—19-én a Vosz- tok—6 űrhajóval 48 fordulatot tett meg a Föld körfii. Az egykori jaroszlavlf szövőnő — a kiváló ejtőernyős sportoló — Páros űrrepülést hajtott végre a Vosztok—5 űrhajóval száguldó Valerij Bikovszkijjal.

Valentyina Nyikolajeva Tye- reskova — Andrijan Nyikola- jev űrhajós felesége — mint a szovjet nők millióit egyesítő szovjet nőbizottság elnöke és a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség alelnöke, küzd a nőknek a társadalomban és a családban való egyenjogúságáért, a társadalmi haladásért és a nemzeti felszabadításért, a világbékéért.

Az évforduló alkalmából Nyikolajeva Tyereskova a TASZSZ tudósító .iának kijelentette: a világűrnek az egész emberiség javát szolgáló békés együttműködés színterévé kell válnia. A nemzetközi együttműködés fejlesztésében hatalmas lépés lesz a Szojuz szovjet és az Apollo amerikai űrhajó 1975 nyarára tervezett együttes útja.

„Országunk asszonyai — folytatta a világ egyetlen női űr. hajósa — lelkesen helyeslik azt a békeprogramot, amelyet az SZKP és a szovjet kormány következetesen megvalósít”.

Az SZKP XXIV. kongresszusa Nyikolajeva Tyereskovát az SZKP Központi Bizottságának tagjává választotta, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában pedig ő képviseli földijeit, az ősrégi orosz város, a nagy textilipari központ, Jarosz'avl választóit. (TASZSZ, MTI)

latokban”; a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztése „nem irányulhat harmadik ország és azok érdekei ellen”.

A realitás kényszerítő parancsának elfogadásáig nem könnyen jutott el az amerikai politika. S még amikor — a nyilatkozaton látható Nixon- aláírás tanúsága szerint — a. tényékét, a valóságot elismerte olyannak amilyen, álékor is következtek erőfeszítések a visszafordulásra. De végül is felülkerekedtek a kényszerítő realitások. S ezek között nem utolsó tényező volt a gazdasági érdek.

Az Egyesült Államok egészen egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy kelet-nyugati kereskedelem és gazdasági kapcsolatok ígéretes fellendülése idején átengedje a terepet Nyugat-Európának. Japánnak. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködés az Egyesült Államok számára nem egyszerűen kedvező, de — különösen a nem is távoli perspektívában — egyes ágazatokban, például az energiahordozók kiaknázásában alapvető kérdés.

Az az esztendő, amely a két csúcstalálkozót — a moszkvait és a jövő heti washingtonit — egymástól elválasztja, gyakorlati próbája volt annak a különleges, az együttműködés és a szüntelen küzdelem elemeit egyaránt magába foglaló viszonynak, amely a szocialista Szovjetuniót és az imperializmus vezető hatalmát az Egyesült Államokat egymáshoz köti. illetve egymással szembeállítja. A párbeszéd folytatása és az esetleges új meeállapodások tovább szélesíthetik a békés egymás mellett élés politikájának ezt a gyakorlatát.

Nemes János