Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja wn, június ts„ péntek Ára 80 Hflér XXVIII. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Wnprrcnden ax 1972. évi állami költségvetés teljesítéséről sxóló jelentés Csütörtökön délelőtt M órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspart Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György. Apró Antal, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság és a. kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Majd megkezdődött a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szálasra. Faluvégi Lajos beszéde Tiszteit Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Mar asz elmúlt év közepétől mérlegre került a tavalyi gazdasági folyamatok értékelése. Társadalmi, politikai vezető testületéi nk állásfoglalásai és határozatai közismertek, ezek valóra váltásán dolgoznak a gazdálkodó szervek. Most, hogy a kormány megbízásából az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz kérem szíves figyelmüket, arra hivatkozom, hogy a jó gazdának akkor is kell pontos végső számadást készítenie, amikor a gabona a csűrben, a jövő évi pedig már a földben van — mondotta Faluvégi Lajos és megállapította, hogy a tavalyi év mérlege összességében kedvező. 1972-ben a népgazdaság az előző két évinél kiegyensúlyo- zottabban növekedett, a fejlődés fő arányai megfeleltek a IV. ötéves tervben előirány- zottaknafk. A nemzeti jövede- I lem valamivel több mint 5 szá- ! zalékikal nőtt, az ipar 6,3 százalékos, a mezőgazdaság 4,5 százalékos, a kivitelező építő- { ipar 3 és a kereskedelem 5 J százalékos bővüléséből adódó- j an. A nemzetközi összehasonlí- j tás azt jelzi, hogy gazdaságunk j növekedési üteme 1972-ben valamivel alacsonyabb volt a KGST-országok átlagánál, a termelékenység megfelelően nőtt, exportunk kiemelkedően lendületes volt. Pénzértékben számított nemzeti vagyonunk 7.2 százalékkal, kereken 100 milliárd forinttal gyarapodott Az 11172. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a beruházások volumene ne haladja meg az előző évi igen magas színvonalat, csillapodjék a beruházási javak kereslete. A szocialista szektor egészét nézve ez teljesült. A beruházási ráfordítás — változatlan áron — 2 százalékkal az 1971. évi alatt volt Ennek többnyire előnyös kisugárzása van, de nem gondolhatjuk, hogy a beruházások fékezése önmagában képes megszüntetni a beruházási tevékenység gyenge szervezettségét A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az állami költségvetés helyzete, Amikor az 1972. évj állami költségvetést előterjesztettem, szóltam arról, hogy az egyensúly javításának első fokozataként a bevételek és a kiadások növekedésének összhangját kell megteremteni. Most azt jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy ezt a feladatot teljesítettük, a költségvetés bevételeinek 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8,8 százalékos bővülését. A növekmény egyensúlyát tehát sikerült elérni. A korábbi hiány nagy része azonban még fennmaradt. Az állami költségvetést 2.6 milliárd forint hiánnyal zártük —, 8 600 millió forinttal kisebb a tervezettnél és kevesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrásokból, megtakarításokból fedeztük. Az elmúlt év vállalati gazdálkodásáról a miniszter elmon_ dotta többek között, hogy a vállalatok és szövetkezetek nyeresége 93,5 milliárd forint, ami | csaknem 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. Az iparvállalatok nyeresége több mint 49 milliárd forint, amiből a kisipari szövetkezeteké 5,4 milliárd forint. A gazdálkodó egységek 43 milliárd forint fejlesztési alapot, valamint 10,5 milliárd forint részesedési alapot képezhették. A tartalékalapok elérték a M milliárd forintos összegei:. 1972-ben 8,4 százalékkal gyarapodott a vállalatok és a szövetkezetek vagyona. Az iparvállalatoknál egységnyi terméket kevesebb anyag- és bérköltséggel állítottak elő, de a ráfordítások színvonala korántsem csökkent a tervezett mértékben. Kedvezőtlen az is, hogy egyes új kapacitások üzembe lépése ég a nagyarányú korszerűsítés — az építőanyagiparban például — jelentékenyen növeli a költségszintet, holott az új létesítményektől éppen nagyobb jövedelmet várunk. A költségvetés és a vásárlók szempontjából egyaránt elfogadhatatlan, hogy három nagy cipőipari vállalatunknál a reklamációkból származó többletköltség emésztette fel a nyereség egyharmadát, fe_ lét. Egyébként 1972-ben a veszteséges iparvállalatok száma 11 volt. a veszteség összege UK) millió forintot tett ki. A gazdálkodásban még mindig sok lazaságot tapasztalhatunk a költség-, az önköltségszámítás és az árkalkuláció területén. Ezek a hiányosságok nehezítik annak gyors és egyértelmű megállapítását, hogy egyes vállalatok áremelése mikor indokolatlan, esetleg mikor tisztességtelen a haszon. Ilyen meggondolásból javítjuk a kalkuláció rendszerét, az árvetés és önköltségszámítás összhangját. Szigorúbban megköveteljük a kalkulációs szabályok betartását és a jövőben rendszeresebben ellenőrizzük azt a pénzügyi revízió keretében is. A mezőgazdasági üzemekben a központi áremelési intézkedések hatására és saját erőfeszítéseik nyomán egészséges fejlődés indult meg olyan termelési ágakban, amelyekben korábban a munkaerőhiány és az alacsony jövedelmezőség okozott nehézségeket. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme 2,6 százalékkal nőtt. A saját fejlesztési alap 9.5 százalékkal. a részesedési alap 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A leggyorsabban a tartalék- alapok nőttek. színvonaluk azonban még nem elegendő a biztonságos gazdálkodáshoz. A mezőgazdasági szövetkezetek közös vagyona megközelíti a 90 milliárd forintot. A reményt- keltő átlagos eredmények mögött nagy eltérések tapasztalhatók. A jó mezőgazdasági év ellenére is nőtt a veszteség és az alaphiány a szövetkezetekben. Az elmúlt év végén 217 szövetkezetünk volt — zömmel mostoha természeti viszonyok között működők —, amelyeknek gazdálkodásához majdnem 1 milliárd forint rendkívüli állami segítséget kellett nyújtani. Ezek egyharmadánál . már 1970-ben vagy 1971-ben szükség volt ilyen állami beavatkozásra. Ugyanakkor mintegy 350 szövetkezet olyan anyagi feltételekkel rendelkezik hogy szinte teljes termelését hitel nélkül, önmaga képes finanszírozni. E tapasztalatok miatt váltou zattanul helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy a vállalatok beruházásaik megkezdésekor tartalékot képezzenek, nehogy a kivitelezés folyamán kerüljenek nehézségek közé. Az idén, a tavalyinál kedvezőbb a helyzet: nem növeljük az állami elvonásokat, jobban ellenőrizzük az árakat, és reméljük, hogy a vállalatok is megértették a tanulságokat. Elgondolkoztató az is — mon, dotta —, hogy miközben az iparban foglalkoztatott munkások létszáma 1970 óta lényegében nem változott, az alkalmazottaké kereken 19 000-rel emel_ kedett, ebből a műszaki dolgozók létszáma 6000-rel, az adminisztratív alkalmazottaké 11 000-rel, fFolytatás a 3. oldalon.) I MA KOVÁCS JÓZSEF BÉKÉS MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN <3, oktal» ÖNVIZSGÁLAT A TANÉV VÉGÉN KOMMUNISTÁK tanácskozása A GYULAVARI Altalanos iskolában «6. oktal) • MI HOZTUK AZ MJÖ7 (5. oktat) KISZ VB-ülés Az 1972/73-ais év KlSZ-okta- tásáról, annak eredményeiről, problémáiról számolt be csütörtökön délelőtt a végrehajtó bizottság ülésén Fabulya Balázs, a KISZ Békés megyei Bizottságának titkára. Ugyanezen az ülésen tárgyalták meg a következő tanév politikai munkaijának tervét a középfokú oktatási intézményekben, határoztak meg azokat a feladatokat, amelyek a fiatalok előtt állnak a tanulásban, az iskolai demokrácia és a közéleti demokratíanug fejlesztésében, a szocialista ha- zaiSságra és internacionalizmusra nevelésben, a szervezeti életben, a munkára nevelésben, a szabad idő minél gazdagabb tartalmú hasznosításában. Megkezdődtek a vizsgák és a felvételek az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóságán Mozgalmas napjai vannak aa MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóságnak. Június 12-től 28-ig tartanak en év végi vizsgák, amelyekkel .egyidőben zajlanak az 1973—74-es oktatási évre az előkészületek. Az illetékes párt-, állami és tömegszervezetek vezetőségiéinek: javaslata alapján már megtörténtek a felvételek a Marxista- Leninista Esti Egyetem általános és szakosító tagozataira. Amint az oktatási igazgatóság igazgatója, Juhász József elmondta, nehéz dolguk volt a felvételi bizottságoknak. Több mint 500 jelentkező közül, mintegy 400-an nyertek felvételt. Arról is tájékoztatott az igazgató, hogy a felvételeknél messzemenően figyelembe vették az MSZMP Központi Bizottságának határozatát, amely felhívja a figyelmet, hogy az előző évekhez képest nagyobb arányban kell felvenni a munkásokat az egyetemekre. Jövőre, azaz 1974-ben asz 1973-ban, illetve előtte beiskolázottakkal .együtt több mint 1 500-an tanulnak a békéscsabai és a megyében kihelyezett esti egyetemek különböző tagozatain A vizsgáztatások és a felvételek lebonyolítása komoly erőfeszítést követel az oiktatási igazgatóság kollektívájától, mivel június 28-ig az egyetem általános tagozatán 800-an vizsgáznak, a szakosítón pedig 243-an teszik le az államvizsgát, A speciális kollégiumok hallgatói záródolgcza tokait írtak, amelyeknek értékelése ugyan_ csak a vizsgák idején történik" Ebben az évben a^ oktatási igazgatóságon 68-an, nyernek főiskolai oklevelet, amelyeket; szeptemberben adnak át a volt hallgatóknak ünnepélyes keretek között. B. X A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat új cserépgyara mellett .jól halad a központi épület készítése is. Itt helyezik el majd a szociális létesítményeket, öltözőt, mosdót, ebédlőt, valamint a minimális irányító szerveket. Œotak Demenjrt
