Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-12 / 135. szám
(Totytatâs « 3. otdalrât) — À megosztottságból ere* dó veszély azonban mindig is nagy volt. Hiába volt közös a szocializmus célja, lényeges el- t vi, politikai különbségek vol-1 tak a két párt között, ezek | mindig újraélesztették a szem- j betörd utas veszélyét, A nemzetközileg erőre kapott opportunizmus a magyar szociáldemokráciát is megfertőzte, törvényszerűen alakult meg tehát 1918-ban az önálló Kommunista Párt. A Szociáldemokrata Párt ezután sem lett eszmeileg és politikailag egységes. A partban mindig volt jobboldal, mely megalkuvásra hajlott az ellenséggel ég kommunistaellenes volt, elvetette a munkásegység elvét. Ugyanakkor mindig voit baloldal, 1945 után már döntő pozíciók birtokában, amely viszont együtt harcolt a kommunistákkal, a műn- kasegység politikáját követte, és persze mindig voltak középen állók. A szociáldemokrata jobboldalnak a munka «egyseget bomlasztó tevékenységét kihasználta a régi magyar uralkodó osztály, amely mindvégig a két munkáspárt ellentétére játszott a politikában és ha tehette, maga is élesztette az ellentét tüzét. Sajnos kezére játszott a munkásosztály ellenségeinek a kommunisták némely körében jelentkező szektás szemlélet és magatartás is, amely a szociáldemokrata jobboldal bűneit az egész szociáldemokrácia' bűnévé avatta. — A 25 év előtti pártegyesülés történelmi előzményét a fasizmus elleni harc jelentette, attól kezdve vált folyamatossá hazánkban a kommunista—szociáldemokrata együttműködés. A fasizmus mindenütt, ahol fellépett, Olaszországban, Németországban, Magyarországon és másutt, brutális módon, embertelen eszközökkel jelentkezett, főleg a kommunisták és a szociáldemokraták ellen. Mindkét párt nagy számban adott mártírokat a fasizmus elleni harcban, akik életüket j áldozták azért, hogy a nép szabaddá váljon. Az áldozat nem volt hiábavaló. A sok mártír emléke, a közös ellenséggel szembeni kézfogás tartóssá, végképp éltéphetetlenné tette a magyar munkáspártok kapcsolatát. A fasizmus elleni harc segítette hozzá a szociáldemokraták nagy részét ahhoz, hogy felismerjék és elismerjék a Szovjetunió óriási jelentőségét a társadalmi fejlődés ég a béke szempontjából, hogy rájöjjenek: a korábbi gyér és torzított információk meghamisították a szovjet valóságról alkotott képet. Ezután a két munkáspártnak a fasizmus éveiben kialakult együttműködéséről szólt Nyers Rezső, majd így folytatta: — A magyar pártegyesülés okait és magyarázatát saját történelmi fejlődésünk szolgálta. A dolgok ilyen fejleménye azonban nem csupán hazai sajátosság volt. hanem egy agresszív nemzetközi folyamat része. A háború utáni Európában sok országban volt együttműködés szociáldemokraták és kommunisták között, kormányokon belül és kormányokon kívül. Ez a tény európai méretű 1 fejlődést sejtetett egy népi és szocialista jövő irányába. A szociáldemokrácia jobboldala azonban a hidegháború kezdetén, szinte azonnal Churchill fultoni beszéde után. szembefordult az egységpolitikával és a kommunistákkal való szakítás útjára lépett. Milyen elmélet alapján ! tette ez.t? Három egymással szorosan összefüggő ' elvre épült sem nieras19m JfiNIUS 13. Munkásgyűlés Diósgyűrött koncepció szerint. Az első elv a politikai hatalom megszerzése volt reformok céljából, a kapitalizmus meghagyása mellett. A második elv azt hirdette, hogy a reakció útja és a kommunisták útja nem járható, keresni kell egy harmadik utat és ezen járva a szociáldemokrácia maga mögé gyűjthet! a társadalom többségét. A harmadik elv arról szolt, hogy a világpolitikában Nyugat-Európára kell orientálódni, nem pedig a Szovjetunióval való szövetségre. — A szociáldemokrácia baloldala viszont mindinkább világosan látta, hogy mindhárom tételnek az ellenkezője igaz és a helyes. Azt vallotta, hogy nincs harmadik út, hogy a haladásért a Szovjetunióval szövetségben lehet és kell harcolni, hogy a kapitalizmug társadalmi rendje megszüntethető — mondotta, majd kiemelte: — Hangsúlyozni szeretném az egyesülésnek azt a döntő fontosságú jellemzőjét, hogy a magyar kommunisták nemcsak a szociáldemokrata balszárnnyal egyesültek, hanem magával a Szociáldemokrata Párttal, melynek tagsága, kevés kivétellel, magáévá tette az egyesülést. A baloldali szociáldemokraták tevékenysége döntően hozzájárult ahhoz, hogy a Szociáldemokrata Párt saját kongresszusán megszavazta a marxista-leninista alapon történő irányvételt a népi demokráciára. Ebben is kifejeződött az a tény, hogy az üzemben dolgozó szociáldemokrata munkás nem a párt egyik vagy másik szárnyához, hanem magához a párthoz tartozott. — Ha feltesszük magunknak a kérdést — folytatta az elő- ! adó —, hogy milyen gyiünölcsöt hozott népünknek a munkásegység. nagy politikai hozamot regisztrálhatunk. Már 1945—48 között ennek bázisán valósult meg a földreform, a stabilizáció, a nagyipar és a bankok köztulajdonba vétele, az üzemi demokrácia alapjainak megteremtése, az egységes állami iskolarendszer. Majd 1948 után ez volt a politikai hajtóerő a szocialista iparosításban, a mező- gazdaság szocialista átalakításában, a tervgazdálkodás kiépülésében, abban a dinamikus fejlődésben, mely társadalmi viszonyainkat, gazdasagunkat és kultúránkat jellemzi. Ezen a bázison teremthettük meg az egész magyar nép szoros szövetségét a szocialista Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, ami nemzetközi helyzetünket biztonságossá teszi, fejlődésünkhöz ösztönző külső körülményeket teremt. S ha ehhez hozzávesszük azt a milliónyi tényt, amit a munkásszolidaritás mindennapokban való érvényesülése jelent a munkában, az emberi kapcsolatokban, a szocialista embertípus formálódásában, akkor valóban nyugodt lélekkel mondhatjuk: sok a gyümölcse és szép a gyümölcse az egyesülésnek — mondotta, majd részletesen szólt a mai feladatokról. Munkásgyűlés Győrött Ä győri munkásgyűlést Bitt- mann Ernő, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Pintér István, a győri Gárdonyi Általános Iskola igazgatója és Gede Ferenc, a Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat épületgépszerelő je. Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta: mozgalomban, a társadalom minden területén mindig az egységfront megteremtésére törekedett a horthysta rendszer, a fenyegető háborús' veszély elleni közös harcban. — Ha ma, 25 évvel a két párt j egyesülése után végigtekintünk ( pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdésén, megálla- : píthatjuk. hogy a két párt egye- I sülése, a szociáldemokraták és a kommunisták egységbe ko- vácsolódása a marxizmus-leni- nizmus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkáspárt sokirányú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkásjellegének megőrzését, a munkásosztály vezető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavítását. Nekünk, a mi generációnknak jutott az a megtisztelő feladat,( hogy megvalósítsuk hazánkban a szocialista társadalom felépítését, megvalósítsuk sok munkásnemzedék álmát, a szocialista Magyarországot. Egységes munkásosztályunk, egységes pártunk teljesíti nagyszerű történelmi küldetését. — Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalomból KISZ-fiataljainkhoz. dolgozó ifjúságunkhoz ■— mondotta. — Az ő aktív részvételük nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat. De ahhoz, hogy a mai ifjúság megértse a szocializmus építésének céljait, meg kell ismernie az előző évtizedek forradalmár nemzedékének harcait, küzdelmeit a kizsákmányolás ellen, ‘a felszabadításért. — Fiataljaink tanuljanak népünk nehéz küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az ország függetlenségéért, nemzeti létünkért folytatott. Tanuljanak az egymást követő munkásgenerációk harcaiból, a dicsőséges 1919-es Tanácsköztársaság tapasztalataiból, munkásosztályunknak, pártunknak a Horthy-fasizmus elleni negyedszázados küzdelmeiből, és tanuljanak annak a generációnak munkájából, amely 1945 óta sok áldozatot hozott azért, hogy a magyar ifjúság ma már nem kizsákmányolt, nem elnyomott, hanem a felnőtt nemzedékikel együtt építj saját jövőjét, a szocializmust, a felnőtt nemzedékkel együtt harcol a társadalmi haladásért. Ifjúságunk számára a szocializmus sikeres építése során évről évre kedvezőbb feltételek jönnek létre a munkához, a tanuláshoz, a művelődéshez, a pihenéshez. Ezért fontos kötelessége ifjúságunknak, hogy ismerje és vállalja a párt eszméit, céljait, legyen szocialista hazánk hü polgára, szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgozzon és védelmezze társadalmi rendünket, — A mai ünnepi évforduló alkalmából nemcsak a történelmi múltból kell tanulnunk. , nemcsak az idősebb generáció eredményes harcáról kell megemlékezni, hanem előre is kell nézni. Pártunk, munkásosztályunk, fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új sikereket érjünk el a gazdasági építőmunkában, a kulturális életben, a közélet további demokratizálásában ; hogy a szocialista életforma minél gyorsabban, minél jobban kiteljesedjen, hogy egész dolgozó népünk munka- és életkörülményei tovább javuljanak. A szónak ezután kitért arra, hogy ezekben a napokban, amikor országunk közvéleménye megemlékezik a két munkáspárt egyesülésének 25. évfordulójáról, Bécsben a magyar jobboldali szociáldemokraták úgynevezett kongresszust tartottak. Olyan személyek gyülekeztek össze — mondotta —, akik a magyar munkásosztály érdekelt nem először árulták el, akik a két munkáspárt egyesülését annak idején az utolsó pillanatig ellenezték. Bár ma is szemben állnak rendszerünkkel, még ők sem tudják letagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlődés vívmányait, eredményeit, a Magyar Népköztársaság növekvő nemzetközi tekintélyét. De azért — szerintük — Magyarországon mégiscsak bajok vannak. — Jó lenne, ha a Bécsben tanácskozók is tudomásul vennék — mondotta a szónok —, hogy az élet, szocialista fejlődésünk tőlük függetlenül előre megy. Beszéde befejező részében Apró Antal a Központi Bizottság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt munkájukhoz, a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének szolgálatában. (MTI) — Marx és Engels több mint egy évszázaddal ezelőtt azt a szükségszerű követelményt fogalmazták meg: a munkásosztálynak ahhoz, hogy megvéd hes- se érdekeit, meg tudja valósítani célját, a tőkés társadalom megdöntését és a szocializmus, a kommunizmus felépítését — önálló és egységes forradalmi pártra van szüksége, amely a tőke elleni forradalmi harcra, osztályon tudatra neveli és szervezi a munkásságot, és fellép a burzsoáziával megalkuvó kispolgári nézetek ellen. Apró Antal áttekintette az önálló és egységes forradalmi párt megteremtéséért folytatott harc magyarországi állomásait, majd ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1930-as években, a munkásegységért, a két munkáspárt együttműködéséért folytatott harcban jelentős változás következett be. Hitler hatalomra jutása után egész. Európában kiéleződött a nemzetközi helyzet. Előretört a német és az olasz fasizmus, meggyorsult a fegyverkezési verseny. Darányi itt, Győrben hirdette meg a háborús előkészületeket, és az egy- milliárd pengős katonai programot. Mindez kihatott a magyar dolgozók hangulatára is. A magyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország további fasizálódásától, Hitler terjeszkedésétől, attól, hogy alig másfél évtizeddel az első világháború után újabb háború fenyeget. A Kommunista Párt nagy érdeme, hogy bár üldözött, illegalitásban levő párt volt, a szociáldemokrata, a „ szakszervezeti és az ifjúmunkás • w. Egy idő után észreveszik, hogy ritmusba áll négyük munkája. Mindegyik tudja a dolgát, a mozdulataik is valamiképpen egymáshoz igazodnak, Kapelláró azon veszi észre magát, hogy fütyül, Kicsi dúdolva kísérj és hamisan persze, lépegetnek a létrákon, kimerevített nyakkal a mennyezetet figyelve, hol mutatkozik repedés, lyuk. Bika hamarabb elfáradt, ez látnivaló, váratlan időközökben kacskaringós káromkodást ereszt meg, fájlalja a derekát, azt mondja, leszakad a karja, a combjában máris dühöng az izomláz, ki volt az, aki ezt a rohadt munkát rászabta, de azért a keze is járt közben, és Kapellárót ugratja, azzal, ami éppen eszébe jut. — Hát szóval ez a tetű szakma a te szakmád. Jól nézel ki. Ezt fogod csinálni életed végéig, amíg le nem fordulsz a létráról. Ki dumált rá, hogy ezt, nevezd életnek? — Miért, a csövezés mennyivel jobb? —1 Ott úr vagyok. Nem fájdul meg a derekam. — Mindenkinek kell valami hez érteni. Különben íölkopik az álla. — Tudod mit? Inkább kopjon «öl az állam. Inkább dögöljek meg, érted?! — És miből akarsz megélni? — Annyi jó buli van. — Jó buli. És utána a meseautó. Köszönöm szépen. — Az is jobb, mint a hülyegyereket játszani, mondja, ha másért nem, ugratásból Bika — ki köszöni azt meg neked, hogy szívóskodsz, ide még egy kis vakolatot, jaj. aztán fehér legyen a fehér fal, el ne csöppenjen, és ez >gy megy, hetvenkettőben, nyolcvankettőben, kilencverikettőben — hova beszélek, addigra rég elkaparnak. Alulról szagulod az ibolyát, közben nem is éltél. Nézted a a falat, a falakat. amiken egyetlen változatosság a csík. A kék meg a sárga, a lila, a hupikék, büszke lehetsz macsifi tç, mcc guk Igazgató villáját, kocsiját, meg a nőjét. Te mázoltad össze a hülye életed összes ecsetjeivel, amit- szeret és amit utál. Mindent te csináltál, mégse te élvezed. Esküszöm Kapelláró, te olyan hülye vagy, akit: kár fölboncolni halála után. Mit találnak benned? Egy csomó bécsi fehéret, meg piktort égi át, mintákat, amiket ráhengerez- tél a falra. Kicsi odavágja a földhöz a spaknit: — Én ezt nem csinálom tovább! Menjetek a bús fenébe a szövegeitekkel. Nem elég. hogy itt gürcölünk, még ezt a sok süket dumát is hallgassam? Hát mi vagyok én? — Még ha meglenne a dohányunk. amit hazaviszünk, vagy kitapétázzuk vele a falat. Egy Kossuth, egy Ady lilában és a végtelenségig. De így? Én nem is értem, tényleg, miért szívóskodsz annyira Kapelláró — mondja Kés. miután leteszi a tele vizesvödröt. — Mondd azt, hogy előbb akarsz szabadulni. Vagy felőlem akár azt is mondhatod, hogy neked ez a hobbyd. De ne játszd meg magad. könyörgöm, hát ki hiszi azt el neked, hogy igazán kedved van ehhez a tetű munkához. Kapelláró válasz helyett újból eligazítja három beosztottját- Egy ideig csönd. Megint az a sajátságos harmónia a mozdulatokban, a kezek és izmok, az egész, test külön külön is együttesnek tetsző, okos összhatásában. Fütyölés. dúdolás. Kicsi twtnai Ifrnrêl-mo <au«r oda a