Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Már az idén elérjük az 1975-re tervezett exportszintet Exportunk a negyedik ötéves tervidőszak eddigi- szakaszában több mint 50 százalékkal gyor­sabban nőtt a tervezettnél. s igy az 1975_re előirányzott ex- portszintet valószínűleg már az idén elérjük — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Udvardi Sándor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. A szocialista országokba 43. a nem szocialista államokba 35 százalékos exportnövelést ter­veztünk az 1971—75 közötti időszakra, a számítások sze­rint azonban az export valójá­ban 60—65. illetőleg 50—55 szá­zalékkal nő. A tőkés export fo­kozásában erősen közrejátszik az árak emelkedése. A szocialista országokba a fo­kozódó kereslet nyomán nőtt exportunk. •• / Izein, amely kilenc* tsz összefogásával épült Háztáii gazdaságokat segítő üzletkötés a kondorosí takarmánykeverő üzem és a SZÖVKER Vállalat között MEG NEM VOLT meg az új i 'étesítményeknél szokásos ünne­pélyes szalagátvágás — de már termel. Nem kívántak műkö* déséhez sikereket a meghívott vendégek — de kinevezett veze­tői már üzletet kötnek. Jobb híján ezek a gondolatok jutot­tak eszembe, amikor néhány nappal ezelőtt a forgalmas mű­útról kisebb gyárnak is köny- nyen elképzelhető Termelőszö­vetkezetek Kondorosi Takar­mánykeverő Üzemének igazga­tói irodájában egy jól sikerült üzletkötés eredményeit összege­ző tanácskozásnak voltam szem. és fültanúja. Megvallom, isme­rőseim invitá’ására érkeztem az említett üzembe, melynek ud­varán nem rég építették ki az úthálózatot és most van befeje­zés előtt a parkosítás. És még valamit: egyetlen dologról, a megye fogyasztási szövetkezetei által létrehozott SZÖVKER Vál­lalat. s a kondorosi takarmány­keverő üzem vezetőinek háztáji gazdaságok számára kötött je­Pinceklub nyílt Amint arról lapunk június 10- számában már beszámoltunk Békéscsabán, a KISZÖV megye központjának alagsorában pin­ceklubot nyitottak, ame:yet az OKISZ, a MÉSZÖV és a KI­SZÖV dolgozói társadalmi mun­kával hoztak létre. A társadalmi munkában a három szövetkezet tagsága mintegy 100 ezer forint értéket hozott létre. A legtöbbet vállalt a Bútoripari Szövetkezet, majd a Békés me­gyei Szolgáltató Szövetkezet, Textilfeldolgozó Szövetkezet és a Vasipari Szövetkezet. A Gyopár Klub elsősorban a KISZÖV dolgozóinak nyújt szó­rakozási helyet, de amint Tőkés Gyula, a békéscsabai városi szö­vetkezeti bizottság titkára el­mondta' szeptember 1-töl ebben a helyiségben tartják a politi­kai továbbképzéseket és a szak­mai értekezleteket is. (Fotó :Deményl S9*i*»BS»fîee!aBïiiH«tBîMM**»*ïïï!,i Jó, leteheted. Klassz. Most majd J figyeld, mit tud a legöregebb ■ pemzli — mondja Kapelláró, : mintha tudomást sem vett vol- ! na arról, mit forralt az imént : Bika. Elszívja a cigarettát, majd j nyugodtan fö'ballag a létrán, j egészen a tetejére, ott a jobb iá* j bát átveti és meg is váll a létra • másik ágán, belemártja a rövid- • nyelű meszelőt a festékbé, ki- : emeli onnét, egy cseppet leráz- ; za. s nagy. hosszú karlengetés- ; se! elkezdi festeni a mennyeze- * tét. — Látod, Bika? — fordul egész hajlékony testével, míg közben dolgozik, dühös tekin­tetű társa felé — igy meszeld az eget is, ha egyszer ©'éred. Csak egyet el ne felejts: azt kékre szoktuk. Átveszed vagr rágyúj. tassz előbb? Ott a staub. Mun­kásnak álcázott Kent. Vigyázz, ne szívd mellre, mert akkor csicsogni kezd a tüdőd ... Első perctől kezdve szemben- állnak. hái\>m az eggyel, egy a hárommal. Kapellárón látszik, hogy elemében van. Ilyen nagy szava odakint soha nem volt, igaz. ott Bereczki vo't a gazda. Észre sem veszi, hogy az öreg szavait, tréfában i* morcos fél­mondatait ismétli, amiket úgy hitte, régen elfelejtett. Jókedvű, tátja, hogy Kicsi és Kés föl­néznek rá, tetszik nekik, aho­gyan viselkedik, jól van srácok, de azért nem kell túlzásba vin­ni. begurul itt nekünk és mehe­tünk a szigorítottba, ki fejezi be, amit elkezdtünk? (Folytatjuk) __ • le ntős megállapodásáról, sikeres üzletkötésérő' akartam írni. Az olvasó talán megbocsát nekem, ha a két fél között márciusban megkötött, de néhány nappal ezelőtt tovább pontosított üz­letkötés elemzése előtt né­hány keresetlen mondatban er­ről a nagyon fontos feladatot ellátó üzemről szólok. Annál is inkább, mert még „Bébi”. me'y_ ről alig esett szó eddig. Pe­dig... Kilenc környező termelőszö­vetkezet hozott együttes határo­zatot 1970 decemberében a kon­dorosi takarmánykeverő üzem megépítésére. És máris idekí­vánkozik: elhatározásukat — mivel az megegyezett a megye általános gazdasági fejlesztését szolgáló politikával — támogat­ták minden szinten. Megépítését ugyanis konkrét cél sürgette. Nevezetesen az a 8 ezer va­gon takarmánytáp-hiány, ami hosszú éveken át oly, sok kelle­metlenséget okozott a megye termelőszövetkezetei számára. E nagy mennyiségű takarmánytáp_ hiány megszüntetése miatt hoz. ta 'étre a környékbeli 9 tsz ezt az üzemet. Illetve még valami másért is. A keverőüzemet lét­rehozó termelőszövetkezetek mindinkább nélkülözték az üzemszerű takarmányszárítás le­hetőségét is. Az új üzem ren­delkezik ilyen szárítókkal, sőt tisztítókkal és nagyméretű táró. lóhelyiségekkel. Végül is a ket­tős feladat el'átása vár a terme, lőszövetkezetek takarmánykeve­rő üzemére./Építésének megkez­dése előtt viszont kimondotta a 9 tsz választó testületé, hogy mindenekelőtt a létrehozó gazdaságok takarmánytáp- és egyéb igényét, kell, hogy kielé­gítse e létesítmény. Majd pedig a megye termelőszövetkezetei­nek, háztáji gazdaságainak ellá­tását kell, hogy szolgálja. Hogy mi'yen tápokat állít össze az üzem és milyen mennyiségben? A Termelőszövetkezetek Kon­dorosi Takarmánykeverő Üze­me gyakorlatilag április első napjaiban kezdte meg a terme­lést. Jelenleg 46-an dolgoznak. A végleges létszám sem lesz 65_ nél több. Következik ez az üzem maga® fokú gépesítéséből. Óránként átlagosan 1 vagon táp hagyja el az üzemrészeket. Egyébként tízféle baromfi-, nyúl. és sertéstápot állítanak itt elő az idén 2 400. míg majd éves szinten, 5 000 vagon meny- nyiségben. Ebből 1 000 vagon az a mennyiség. amit az üzem közvetlenül a tenyésztőknek ad. Figyelemre méltó továbbá az is, hogy naponként 70—80 vagon takarmány szárítására is képes az üzem. ILYEN jelentős létesítmény a Termelőszövetkezetek Kondorosi Takarmánykeverő Üzeme, amely néhány héttel azután, hogy próbaüzemelését megkezdte máris a háztáji gazdaságok se­gítségére sietett. Hogy tulajdon, képpen mi is ez a segítség,, ami mind a két fél számára előnyös üzletet jelent? Ismeretes, hogy a háztáji gazdaságok kisállatte­nyésztői általában nehezen jut­nak hozzá a különböző tápok­hoz. Ez a felismerés vezette a megye fogyasztási szövetkezetei által létrehozott SZÖVKER Vál­lalat vezetőit, amikor Is márci­usban felkeresték a kondorœi takarmánykeverő üzemet. A SZÖVKER vezetői vásárló­partnerként jelentkeztek. Az ÁFÉSZ-ek útján kisállatte­nyésztést elősegítő tápot akar­tak minél nagyobb mennyiség­ben eljuttatni a megye háztáji gazdaságaiba. Segítve ezzel azt a háztáji állattartást. ami je­lentős mértékben népgazdasági érdeket is szolgál. A SZÖVKER vezetői — mint mondották — maguk sem hit­ték, hogy ifj. Klaukó Mátyás, az üzem igazgatója, Letavecz János főkönyvelő és Drienyovsz. ki János áruforgalmi vezető olyan megértéssel fogadja őket. mint ahogvan tették. Szinte pár órás tanácskozás után már­is az egymás közti szerződést szövegezték, melynek aláírása után néhány nappal elindult a fogyasztási szövetkezetekhez az első takarmánytáp-szállítmány. A két fél között létrejött és a háztáji állattartást elősegítő megállapodás már májusban kedvezően éreztette hatását. Ugyanis a kondorosi takar­mánykeverő üzem az említett hónapban több mint 100 vagon tápot szállított le 18 fogyasztá­si szövetkezetnek. E szövetkeze­tek legtöbbje időközben jelen­tősen, 25—50 százalékkal meg­növelte korábban jelzett tápigé­nyét. Valamennyi ÁFÉSZ mi­nőségben igen jónak tartja az üzem által előállított árut. Eb­ből is következik. ' hogy a III. negyedévben előreláthatóan 25- re növekszik azoknak az AFÉSZ-eknek a száma, melyek a Termelőszövetkezetek Kondo­rosi Takarmánykeverő Üzemé­től várják majd a háztáji gaz­daságok nevelő-, tojó-, hizlaló- stb. tápszükségletét. AZ ÜZEM VEZETŐI nem tagadták: számukra jól jött a SZÖVKER Vállalat jelentkezé­se. Meglevő felesleg árujukat ugyanis el akarták adni. De hasonlóan jól jártak az ÁFÉSZ, ek is, még pontosabban a te­nyésztők. Az üzem vezetői nem tifkolták: jó vevőpartnerra ta­láltak a SZÖVKER Vállalatban. Ezt mondják másfél hónap konkrét üzleti kapcsolat tapasz­talatai alapián a fogyasztási szö­vetkezetek is. Jó volt ezt halla­ni. Minél több ilyen üzletfelek­re lenne szükség manapság más területeken is. Balkus Imre Fertőző szavak Őrködjünk anyanyelvűnk tisztaságán. Hiszen csúnyán be­szélünk, körülményesen fogal­mazunk, nehézkes szószaporítás­sal lopjuk magunk és mások idejét. Az anyanyelv tisztaságának féltése, s az emberi kapcsola­tok, az illendő társadalmi érint­kezés óvása arra késztet, hogy — távol állván a túlzott sze­mérmességtől! — intő szándék­kal hívjam segítőtársul mind­azokat, akik sokadmagukkal méltatlankodnak a fület és a jó ízlést sértő rossz szokás halla­tán. Fájdalmasan hasít dobhár­tyánkba a durva szó. Egyik-ma* sík, nyomdafestéket sem tűrő, s a félreérthetetlen kifejezés olyannyira megszokottá vált már. hogy hovatovább „köz­helynek” tűnik. Csak azért ijesz­tő és lesz egyre ijesztőbb, mert már nem csupán a, felnőtté cseperedő ifjúság tekintélyes ré­sze tartja természetes társalgási formának a goromba szavakkal tűzdelt beszédet, hanem a még alig volt pendelyesek is. Az ám, csakhogy a kölyök leg. többször nem is tudja, mi az ér­telme annak a szónak, amit ki­mond. Valahol, valakitől hallot­ta. A nagyobbaktól. De a na­gyobbak is hallották valahol, valamikor. Egy biztos: nem az iskolában, a magyar nyelv órá­ján. Hallották a magakorúak társaságában, tőlük tovább ter­jedt... míg végül visszajutott oda, ahonnan eredetileg elin­dult: a felnőttekhez. S itt áll­junk meg egy szóra! Nagyon visszatetsző, amikor fiatal fiúk és lányok durva be­szédét halljuk. Darázsként röp­köd a szó és csíp. Gyakran sértő arra nézve, akinek szól vagy akinek a valakijéről szól. Fel sem veszi. Természetesnek tart­ja. Miért ne tartaná, hiszen a válasz se különb. Az ordenáré beszéd — sa vele párosult ma­gatartás — nyílt teret kapott: halljuk az utcán, a mozi elő­csarnokában, a villamoson, a téren, a cukrászdában, az isko­la előtt (!), a házibulin. Meg- ülepszik a szokás, ami ma még „csak” rossz, holnapra jellem­kérdéssé növekedhet. Hol a hiba forrása? Hol ke­resendő a gyökér? Semmiképp sem a gyerekben. A gyereket az apja, az anyja, a felnőttek ta­nítják a beszédre, a szavakra. Az imént azt írtam: visszatet­sző a fiatal fiú és leány szájá­ból elhangzott durva, illetlen szó. ami egyben hasonló maga­tartással párosul. Am sokkalta visszatetszőbb a durván beszélő és viselkedő felnőtt! Hányszor, de hányszor botránkoztunk meg olyan ocsmány szavak hallatán, amelyek munkahelyeken s oly­kor „jobb körökben” hangzanak el. Némelyek azt hiszik sikk a durva sző. „jópofának” tűnik, aki amúgy istenigazából „ma­gyarosan” beszél. Magyarul nem tudunk úgy istenigazéból. Annál inkább „magyarosan”, ha nem tetszik valami, vagy ha tetszik valami; ha megittuk a fejadagot és kul­turáltságunkat legyőzi a gátlás­talanság. Nem jó ez így. Még akkor sem, ha csak rossz szokás, mi­ként a cigaretta, a kávé, a féldeci. Ezekkel csak önmagunk szer­vezetét romboljuk; a durva szó és magatartás fertőz. Mi értel­me? Semmi. Akkor meg miért van, miért tűrjük? Ne tűrjük! Csala Lá#*16 g ammmæsi 1973, JÚNIUS 11 spáknival a habarcshoz. mire Kés a malterkeverőt fölkéri egy szolid tangóra : „Argentínában csókra vár- a lány ..Igen. a pampákon, mindjárt balkéz fe­lől ott ül egy hosszúhajú lány, meglátja Kicsit, hozzásimul, forrón, közelebb, közelebb, s amikor már egészen közel van, visszaváltozik hosszú nyelű maL. terkeverővé, amit aláírásra bár_ ki megkaphat a szerszámrak­tárban. Kapelláró mintha oda se figyelne, de látja azért minden mozdulatát, friss lépésekkel, le­jön a létra tetejéről. Itt ez a vödör, látod? Most háromne­gyedrész vizet teszünk bele. így ni. Hol a festék Kicsi? Ez az. Most beleöntjük szépen, uuugy, most föltűröd az inged ujját, egész a vál'adig. hadd látsszon a tetovált csaj combja a muszk_ lidon. nyúlj bele bátran. csak úgy, ahogy mutattam, mintha a kútágast fejnéd-odahaza a nyár. falombos kis faludban, na lá­tod. így. csak ütemesen, hogy tűzbe jöjj.” — Cigarettaszünet! Bika ott áll. merő egy kuli- mász vállig, mind a két keze, karja. Káromkodik rettenetesen, kinevetik, őt senki se nevette ki soha büntetlenül, de ez most nem olyan szituáció, hogy ütni lehetne, még jobban nevetné­nek, elugranának, ’egalább egyet közülük bele kellene foj­tani a vödörbe, vagy inkább rá'önteni a festéket, marná ki a szemét, ordítana. mint akit nyúznak. Fölkapja a vödröt. — Oda is viszed? Kösz. Ak­kor már vidd is oda a létrához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents