Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

Elsők a legjobbak között A ruhaipar ÍJ vállalata kö­zül a Vörös Október Férfiruha­gyár és a Férfi Fehémeműgyár nyerte el a Kiváló Vállalat cí­met. A Férfi Fehémeműgyár 1972. évi eredményéhez jelentő­sen hozzájárult a békéscsabai gyáregység és a hozzá tartozó orosházi kihelyezett üzem. Tavaly a békéscsabai gyár­egységben nagymértékben ja­vultak a munka- és szociális körülmények. A termelést üzem- és munkaszervezéssel korszerűsítették, melynek alap­ján a termelékenység 10 száza­lékkal emelkedett. Kidolgozták a pizsamagyártás új szervezését, amit majd a következőkben ve­zetnek be. A gyáregység mű­szaki intézkedéssel 4 és fél mil­lió forinttal növelte a gazdasági eredményt. A nyeresége 5 mil­lió 700 ezer forinttal halad­ta meg az 1971. évit. A sikerek elérésében nagy szerepe volt a szocialista bri­gádmozgalomnak. A helyesen kialakított bérezés fokozta a jobb szervezésre, a tanulásra, a művelődésre, az eredményesebb termelésre, a minőségi munkára való törekvést. Érthető örömmel tájékoztat erről Nagy Lajos, a gyáregy­ség igazgatója, hiszen hosszú évek küzdelme árán jutottak a legjobbak közé. Szívós, kitartó munkával, olykor lemondással kellett a fejlesztés alapja­it megteremteni. A dol­gozók többsége a nehezebb időkben is kitartott a gyár mellett, remélve azt, hogy egy­szer majd beérlelődik a szorgal­mas munka gyümölcse. Nos, az idén elérkezett ennek az ide­je. A központi és a vállalati bérfejlesztés nyomán ma már nem ritka a munkásnők 2600— 2700 forintos havj keresete sem. A jó munka- és szociális körül­mények mellett vonzóvá teszik a gyárat a nőik helyzetének ja­vítására tett intézkedések is. Ilyen viszonyok között termé­szetesen nincs muhkaerővándor- lás. A törzsgárdatagok száma a mintegy 1200 dolgozót foglalkoz­tató gyárban 750. Közülük so­kan a napokban kapták meg az 5, 10. lő, 20 éves törzsgárda- jelvényt. Ha másban nem is. de abban kiemelkedik a gyáregység a Férfi Fehérneműgyár másik két gyáregysége közül, hogy az itte­ni Gagarin szocialista brigád kapta meg elsőként a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet. A címhez 45 ezer forintot „mel­lékelt” a vállalat. Ez a siker annál is inkább jelentős, mert igen magas a mérce. Még az aranyjelvényt js kevés brigád nyerte el. A Gagarin brigád 10 éves munkájának, törekvésének az eredménye a kitüntető cím. Csak a kezdet volt nehéz, ami­re Giricz Dánielné művezető így gondol vissza: — Nem volt nagyon könnyű mindjárt megszokniuk a rendet, fegyelmet. Csak amikor látták, hogy több a keresetük.' akkor kezdtek jobban ..rákapcsolni”. Aztán nem is kívánkoztak el máshová, öt év alatt tízen szü­lési szabadságra mentek közü­lük négyen már* vissza is jöt­tek. Laczó Pálné volt a brigád vezető, aki példamutatásával tekintélyt vívott ki magának és jogcímet szerzett arra, hogy ne tűrjön meg semmiféle hanyagságot. Ar­ra viszont nagyon ügyelt, hogy mindenki a munkája alapién részesüljön anyagi és erkölcsi elismerésben. Most Bálint Ildikó a brigád vezetője. Két éve amikor La­czó Pálné műhelvbizottsági tit­kárrá „lépett elő”, rájutott a választás. Társai így érveltek: — Ildikóval 3 éve dolgozunk együtt, tudjuk, hogy példamu­tató a munkában. Szeretjük szerénységéért komolyságáért. Érettségizett is, jobban tud ia irányítani a brigád tevékenysé­gét. Nem Is csalódtak Ildikóban, ö azonban a brigád mostani szép sikerét elsősorban Laczó Pálné érdemének tudja be. a pazarlás is, a« üresen ■ járó gépektől a fölös világításig. S hasonló de szócskákkal folytat­hatjuk a sort, hiszen minden­napos gyakorlat, ho^v nagy rá­hagyásokkal készülnek az önt­vények, drága acélt forgácsok­nak kényszerűen, mert nincs éppen méretszabatos rúd, csö­veket darabolnak fel néhány alátét miatt.. Csupán jelzésül: a közlekedési eszközök gyártásánál 66,9 száza­lékra, a bőr-, szőrme-, és cipő­iparban 74,3 százalékra, a tex­tiliparban 66,8 százalékra rúg az anyagköltség. S ami elpocséko­lod ik, abból nem lesz termék, valahol, valakikkel fizettetik az árban. Végső soron velünk, fom-asz. tókkal kénytelenek megfizettet­ni. » A vállalat joga Kézenfekvő, hogy a termelő az ártól költségei megtérítését a nyereség biztosítását várja. Am fönntartás nélkül elfogad­hatjuk-e, hogy például tavaly a gépek és gépi berendezések gyártásában — hangsúlyozva, hogy találomra választott pél­dáról van szó, mert más ipar­csoportot is említhetnénk — 4,1 százalékkal növekedett a terme­lői ár? Fönntartásainkat az diktálja, hogy általános tapasztalat sze­rint mindenütt és mindenkor könnyebben folyamodnak ár­emeléséhez, mintsem a költsé­gek elemzéséhez, a költségté­nyezők vizsgálatához. A válla­lat joga — kivételes esetektől eltekintve — annak eldöntése, mit gyárt. Ám azt a jósát már nem ismerhetjük el, hogy a ter­mékeiért kért árral a kihaszná­latlan állóeszközöket, az anyag- pocsékolást, a szervezetlenséget, az alkalmazotti létszám gyors felduzzasztását is megfizettesse...! És a kötelességek? Mert a jogokkal kötelezettsé­gek is párosulnak. A termelés önköltségié vállalati kategória, nem népgazdasági. Azaz a teen­dők ugyancsak vállalatiak. Már. pedig az ún. közvetlen és közvetett költségek folyamatos emelkedése nem ma­gyarázható kizárólag objektív okokkal. Része van abban an­nak is, hogy — például — a forgácsológép>ek kihasználtsága ; mindössze 1,1—1,3 műszakra terjed, lassú az újítások, talál­mányok gyártásba való beveze­tése, az új technológiák alkal­mazása, laza a7 anyagelszámoi- tafás, túl nagy a hulladék s így tovább. Szó esik napjainkban vállalati árpolitikáról, né­hány biztató példát már a fogyasztók ia ismerhet­nek. Am jogos kérdés, hogy az j árellenőrzés megálljon-e ma­gának az árnak a vizsgálatánál, elegendőnek tartva a szabályta­lanságokért a gazdasági birság kiszabását, avagy tovább lépt- ve következetesen firtassa a vállalati árpolitikáért a szemé­lyes felelősséget? Mészáros Ottó (Következik : Burkoltan, nyíltan) — Nekem könnyű vólt utá­na. Erős alapokat teremtett. Különben továbbra is a brigád tagja maradt — mondja. Giricz Dánielné is szívügyé­nek tartja a brigád sorsát és éppen ezért semmilven ..lazí­tást” nem néz el. Mért ! hát azért előfordul, hogy valaki egy kicsit megnyújtjá a 8 perc cigarettaszünetet, vagv a mun­kaidő vége előtt kezd hazafelé készülődni. Apróságok, de a Gagarin brigád tagjai ennyit sem engedhetnek meg maguk­nak. Éppenséggel nem Is ez a jel­lemző. Sokkal inkább az, amiről tavaly tanúbizonyságot tettek. — Átszervezés volt.. Oj gépeket hoztak, új módszert vezettek be, új reszortokat hoztak létre. Eb­ből a termelésben rendszerint nagy visszaesés származik. Itt pedig? Szinte hihetetlen dolog történt: 40,6 százalékkal nőtt a termelékenység — magyaráz­za el Giricz Dánielné Minek tulajdonítható az eredmény? — Bámulatos volt, ahogy mindenki törekedett az újat megismerni és csinálni. Arany­jelvényesek voltak, erkölcsi kö­telességüknek tartották. Még- csak biztatni sem kellett sen­kit. Szebbnél-szebb női köpenye­ket készítenek kis szériában a brigád tagjai. Három-négy re­szortot "megtanultak valameny- ayien. Sok szabad idejüket ál­dozták rá, hogy képesek légyé­nek a legnehezebb feladatok megoldására is. És 100 száza­léknál alább senkj sem adja. Az idősebbeknek a kisujjukban van, a fiatalok pedig az ő se­gítségükkel elsajátítják a fogá­sokat. De vannak, akik tovább­tanulnak. Ildikó és még két fia­tal a ruhaipari technikumot akaria elvégezni, négyen pedig felnőtt szakmunkásképzésben vesznek részt. • Valamennyien járnak politi­kai oktatásra is. Nem azért, mert ez valamiféle „sikk”, ha­nem, mert meg akarnak ismer­kedni a világ dolgaival. Művel­tebbek, szélesebb látókörűek akarnak lenni. Ha pedig társa­dalmi munkára van szükség, senki sem igyekszik kivonni magát alóla. Szívesen vettek részt többek között a gyár sza- nazugi üdülőjének az építésé­ben és lelkes munkával tartot­tak kommunista szombatot. o Több kitüntetettje van már a brigádnak. Legutóbb Giricz Dánielné kapta meg a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója. Pázsit Lászlóné pedig a Kiváló Dol­gozó kitüntető jelvényt. Laczó Pálné a régebbi ki­tüntetettekhez tartozik. A Vál­lalat Kiváló' Brigádja címet igazoló oklevél átvételére őt is meghívták Budapestre, amiről így nyilatkozik: — Ez a figyelem számomra felért egv újabb kitüntetéssel. Nagyon jólesett, hogy nem fe­lejtkeztek meg rólam, mint a brigád régi vezetőjéről. Társnőivel együtt- ő alakította ki azt a légkört, amelyben a brigád ilyen kimagasló sikert tudott elérni. Bálint Ildikó kö­veti a példáját. Pásztor Béla 5> BÉKÉSHlCfEL 1973. MÁJUS 13. HAT NAP A SZOVJETUNIÓBAN „Úgy őrizzük a barátságot, mint a búzaszemel” ® Egyik este Moszkva 200 ezer lakosú Kirov kerületében ba­rátsági gyűlésen vettünk részt. Az 50 különböző ip>ari üzemből többen eljöttek, úgyhogy vol­tunk vagy nyolcszázan. Itt hallottam, hogy a Szovjetunió­ban ezer gyár. üzem kol’ektí- vája tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Szinyejev Alexej Mihajlovics, a Kirov ke­rület pártbizottságának titkára, miközben a gyűlésen népeink barátságát méltatta, nagy tet_ szés közepette kinyilvánította: „■Úgy őrizzük ezt a barátságot, mint a búzaszemet”,. A kerület­hez olyan kapcsolataink is fű­ződnek, hogy onnan szállítanak Magyarországra filmfelvevőgé­peket. A szovjet emberek felelősség- érzete csendült ki Godovikov Konsztantyin Konsztantinovits. a Szocia' ista Munka Hőse sza­vaiból, ami k<y a barátsági gyű. lésen azt mondta, hogy az év végére olyan terméket gyárt, melyet saját nevével véd je­gyez. A szovjet emberek szemé, lyiségének ezek a jegyei abban is kifejezést nyertek, hogy a Kirov kerület munkásai ápri­lis 21-én, Lenin születésének 103. évfordulóját megelőző na­pon kommunista szombatot tar­tottak és hárommillió rubel ér. téket termeltek. Nekem külön élményt je­lentett az. amikor a barátsági gyű'és után, mielőtt a tisztele­tünkre rendezett kultúrműsor megkezdődött volna, Szinyejev Alexej Mihajlovics átnyújtott egv miniatűr bronz Lenin_port_ rét. Ennek a baráti gesztus­nak értékét növeli az, hogy a kerületben alkották, s amely azóta lakásom emléktárgyai közt mindig emlékeztet arra a mélyen élő barátságra, melyet akkor is éreztem, amikor a pártbizottság titkárával össze­ölelkeztünk, mert' emberi ér­zésekkel volt telítve Mihaj’ovics ölelése, nem volt benne semmi csináltság. És éppen az a leg­gazdagabb és örök élményem, amit nálunk a szerény emberek­ről mondunk, hcJ|y egyszerűek, de én azt mondom. hogy a szovjet emberekben ez a nagy­szerű. Tudom és érzem, Mihaj­lovics azért tudott olyan szava­kat találni a barátsági esten, amikor beszélt, hogV: .,'Űgv őriz­zük ezt a barátságot, mint a búzaszemet”. Hiszen a búzaszem a magyar nyelvben is az életet jelenti. De hát nekik is. nekünk is folytatni kell a mupkát. hogy tovább gazdagodjon, szépüljön az ők életük is, a mi életünk is, ezért elérkeztek a búcsú pil­lanatai is. Ott volt ezen Kertész Ferenc, aki túl van már a nyolcvanon és 1916 óta él „odakint”. Gépészmérnök és va­sútépítkezéseken dolgozott. 1922. ig a Távol-Keleten volt. majd Moszkvába hívták. Azóta itt él. A moszkvai vasúti mérnökö­ket képző egyetemen is taní­tott, ahol magvar ifjak is ta­núinak. S ha jól jegyeztem meg. ma is tart előadásokat. A búcsúestén üdvözölt bennünket, majd azt mondta, hogy „barát­ságunk örök és végleges” majd a Szovjetunióban, a Magyaror­szágon élő emberek s az „el­utazók” egészségére ürítette po­harát. A búcsúzás pillanatában fel­állt asztaltársaságunkból Orosz András és keresetlen, meleg szavakkal beszélt a látottakról, arról, hogv neki, három hónap múlva, nyugdíjba menő tsz-tag- hak is alkalma volt most. a szocializmus nagy országába el­látogatni. Másnap, kedden, április 24-én Moszkva Kijevi pályaudvara környékén a vonatindulás előtt járkálva gyerekek állítottak meg és kabáthajtókájukra mu­togatva mondták: „Znacsok, znacsok ...” Valahogy aztán megértettem, hogy jelvényről van szó. De hát nekem nem volt s a feleségem belekotort a ki­ismerhetetlen tartalmú női tás-, kájába s előkerü't néhány jel­vény. Persze én is szereztem tő­lük egyet, amely egy kislány arcmását ábrázolja, azzal a cél. lal. hogy elhozom az unokám­nak. Ok is. mi is megelégedés­sel integettünk, miután a csere, bérét befejeztük. Ungváron fje­dig. miután tovább indult Ma­gyarország felé a kényelmes hálókocsis vonat, a vasútállomá­son jövő-menő felnőtteknek in­tegettünk, ők meg vissza. Egy vidám menyecske magyarul ki- á'tott fel hozzánk: „Gyertek máskor is !” Szeretnénk. rserei Pál (Vége) Ballagtak a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkástanulók Szabadkígyóson, az Ybl Mik­lós tervezte kastélyból, a festői szépségű parkból is elballagtak tegnap az utolsó éves diákok. A Mezőgazdasági és Élelmezésipa­ri Szakmunkásképző Intézetben az idén zöldségtermesztő és haj. tató-szakon 19, konzerviparin 25 és sütőiparin 27 tanuló végez, akik hároméves tanulmányi idő eredményes befejezése után szakmunkásbizonyítványt kap. naik. A megye üzemedben vár­ják a Szabadkígyóson végzette­ket, hiszen az ott folyó eredmé­nyes otktató-nevelő munkát bizo. nyítja az is, hogy a' Szakma Ki­váló Tanulója országos verse­nyen a konzervipari szakmában tanulóik első. ötödik és hetedik helyezést, zöldségtermesztésben második helyezést, sütőipari szakmában 9. és 14. helyezést értek el. A győztesek a verseny után szákmunkások lettek.

Next

/
Thumbnails
Contents