Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
Elsők a legjobbak között A ruhaipar ÍJ vállalata közül a Vörös Október Férfiruhagyár és a Férfi Fehémeműgyár nyerte el a Kiváló Vállalat címet. A Férfi Fehémeműgyár 1972. évi eredményéhez jelentősen hozzájárult a békéscsabai gyáregység és a hozzá tartozó orosházi kihelyezett üzem. Tavaly a békéscsabai gyáregységben nagymértékben javultak a munka- és szociális körülmények. A termelést üzem- és munkaszervezéssel korszerűsítették, melynek alapján a termelékenység 10 százalékkal emelkedett. Kidolgozták a pizsamagyártás új szervezését, amit majd a következőkben vezetnek be. A gyáregység műszaki intézkedéssel 4 és fél millió forinttal növelte a gazdasági eredményt. A nyeresége 5 millió 700 ezer forinttal haladta meg az 1971. évit. A sikerek elérésében nagy szerepe volt a szocialista brigádmozgalomnak. A helyesen kialakított bérezés fokozta a jobb szervezésre, a tanulásra, a művelődésre, az eredményesebb termelésre, a minőségi munkára való törekvést. Érthető örömmel tájékoztat erről Nagy Lajos, a gyáregység igazgatója, hiszen hosszú évek küzdelme árán jutottak a legjobbak közé. Szívós, kitartó munkával, olykor lemondással kellett a fejlesztés alapjait megteremteni. A dolgozók többsége a nehezebb időkben is kitartott a gyár mellett, remélve azt, hogy egyszer majd beérlelődik a szorgalmas munka gyümölcse. Nos, az idén elérkezett ennek az ideje. A központi és a vállalati bérfejlesztés nyomán ma már nem ritka a munkásnők 2600— 2700 forintos havj keresete sem. A jó munka- és szociális körülmények mellett vonzóvá teszik a gyárat a nőik helyzetének javítására tett intézkedések is. Ilyen viszonyok között természetesen nincs muhkaerővándor- lás. A törzsgárdatagok száma a mintegy 1200 dolgozót foglalkoztató gyárban 750. Közülük sokan a napokban kapták meg az 5, 10. lő, 20 éves törzsgárda- jelvényt. Ha másban nem is. de abban kiemelkedik a gyáregység a Férfi Fehérneműgyár másik két gyáregysége közül, hogy az itteni Gagarin szocialista brigád kapta meg elsőként a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet. A címhez 45 ezer forintot „mellékelt” a vállalat. Ez a siker annál is inkább jelentős, mert igen magas a mérce. Még az aranyjelvényt js kevés brigád nyerte el. A Gagarin brigád 10 éves munkájának, törekvésének az eredménye a kitüntető cím. Csak a kezdet volt nehéz, amire Giricz Dánielné művezető így gondol vissza: — Nem volt nagyon könnyű mindjárt megszokniuk a rendet, fegyelmet. Csak amikor látták, hogy több a keresetük.' akkor kezdtek jobban ..rákapcsolni”. Aztán nem is kívánkoztak el máshová, öt év alatt tízen szülési szabadságra mentek közülük négyen már* vissza is jöttek. Laczó Pálné volt a brigád vezető, aki példamutatásával tekintélyt vívott ki magának és jogcímet szerzett arra, hogy ne tűrjön meg semmiféle hanyagságot. Arra viszont nagyon ügyelt, hogy mindenki a munkája alapién részesüljön anyagi és erkölcsi elismerésben. Most Bálint Ildikó a brigád vezetője. Két éve amikor Laczó Pálné műhelvbizottsági titkárrá „lépett elő”, rájutott a választás. Társai így érveltek: — Ildikóval 3 éve dolgozunk együtt, tudjuk, hogy példamutató a munkában. Szeretjük szerénységéért komolyságáért. Érettségizett is, jobban tud ia irányítani a brigád tevékenységét. Nem Is csalódtak Ildikóban, ö azonban a brigád mostani szép sikerét elsősorban Laczó Pálné érdemének tudja be. a pazarlás is, a« üresen ■ járó gépektől a fölös világításig. S hasonló de szócskákkal folytathatjuk a sort, hiszen mindennapos gyakorlat, ho^v nagy ráhagyásokkal készülnek az öntvények, drága acélt forgácsoknak kényszerűen, mert nincs éppen méretszabatos rúd, csöveket darabolnak fel néhány alátét miatt.. Csupán jelzésül: a közlekedési eszközök gyártásánál 66,9 százalékra, a bőr-, szőrme-, és cipőiparban 74,3 százalékra, a textiliparban 66,8 százalékra rúg az anyagköltség. S ami elpocsékolod ik, abból nem lesz termék, valahol, valakikkel fizettetik az árban. Végső soron velünk, fom-asz. tókkal kénytelenek megfizettetni. » A vállalat joga Kézenfekvő, hogy a termelő az ártól költségei megtérítését a nyereség biztosítását várja. Am fönntartás nélkül elfogadhatjuk-e, hogy például tavaly a gépek és gépi berendezések gyártásában — hangsúlyozva, hogy találomra választott példáról van szó, mert más iparcsoportot is említhetnénk — 4,1 százalékkal növekedett a termelői ár? Fönntartásainkat az diktálja, hogy általános tapasztalat szerint mindenütt és mindenkor könnyebben folyamodnak áremeléséhez, mintsem a költségek elemzéséhez, a költségtényezők vizsgálatához. A vállalat joga — kivételes esetektől eltekintve — annak eldöntése, mit gyárt. Ám azt a jósát már nem ismerhetjük el, hogy a termékeiért kért árral a kihasználatlan állóeszközöket, az anyag- pocsékolást, a szervezetlenséget, az alkalmazotti létszám gyors felduzzasztását is megfizettesse...! És a kötelességek? Mert a jogokkal kötelezettségek is párosulnak. A termelés önköltségié vállalati kategória, nem népgazdasági. Azaz a teendők ugyancsak vállalatiak. Már. pedig az ún. közvetlen és közvetett költségek folyamatos emelkedése nem magyarázható kizárólag objektív okokkal. Része van abban annak is, hogy — például — a forgácsológép>ek kihasználtsága ; mindössze 1,1—1,3 műszakra terjed, lassú az újítások, találmányok gyártásba való bevezetése, az új technológiák alkalmazása, laza a7 anyagelszámoi- tafás, túl nagy a hulladék s így tovább. Szó esik napjainkban vállalati árpolitikáról, néhány biztató példát már a fogyasztók ia ismerhetnek. Am jogos kérdés, hogy az j árellenőrzés megálljon-e magának az árnak a vizsgálatánál, elegendőnek tartva a szabálytalanságokért a gazdasági birság kiszabását, avagy tovább lépt- ve következetesen firtassa a vállalati árpolitikáért a személyes felelősséget? Mészáros Ottó (Következik : Burkoltan, nyíltan) — Nekem könnyű vólt utána. Erős alapokat teremtett. Különben továbbra is a brigád tagja maradt — mondja. Giricz Dánielné is szívügyének tartja a brigád sorsát és éppen ezért semmilven ..lazítást” nem néz el. Mért ! hát azért előfordul, hogy valaki egy kicsit megnyújtjá a 8 perc cigarettaszünetet, vagv a munkaidő vége előtt kezd hazafelé készülődni. Apróságok, de a Gagarin brigád tagjai ennyit sem engedhetnek meg maguknak. Éppenséggel nem Is ez a jellemző. Sokkal inkább az, amiről tavaly tanúbizonyságot tettek. — Átszervezés volt.. Oj gépeket hoztak, új módszert vezettek be, új reszortokat hoztak létre. Ebből a termelésben rendszerint nagy visszaesés származik. Itt pedig? Szinte hihetetlen dolog történt: 40,6 százalékkal nőtt a termelékenység — magyarázza el Giricz Dánielné Minek tulajdonítható az eredmény? — Bámulatos volt, ahogy mindenki törekedett az újat megismerni és csinálni. Aranyjelvényesek voltak, erkölcsi kötelességüknek tartották. Még- csak biztatni sem kellett senkit. Szebbnél-szebb női köpenyeket készítenek kis szériában a brigád tagjai. Három-négy reszortot "megtanultak valameny- ayien. Sok szabad idejüket áldozták rá, hogy képesek légyének a legnehezebb feladatok megoldására is. És 100 százaléknál alább senkj sem adja. Az idősebbeknek a kisujjukban van, a fiatalok pedig az ő segítségükkel elsajátítják a fogásokat. De vannak, akik továbbtanulnak. Ildikó és még két fiatal a ruhaipari technikumot akaria elvégezni, négyen pedig felnőtt szakmunkásképzésben vesznek részt. • Valamennyien járnak politikai oktatásra is. Nem azért, mert ez valamiféle „sikk”, hanem, mert meg akarnak ismerkedni a világ dolgaival. Műveltebbek, szélesebb látókörűek akarnak lenni. Ha pedig társadalmi munkára van szükség, senki sem igyekszik kivonni magát alóla. Szívesen vettek részt többek között a gyár sza- nazugi üdülőjének az építésében és lelkes munkával tartottak kommunista szombatot. o Több kitüntetettje van már a brigádnak. Legutóbb Giricz Dánielné kapta meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója. Pázsit Lászlóné pedig a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt. Laczó Pálné a régebbi kitüntetettekhez tartozik. A Vállalat Kiváló' Brigádja címet igazoló oklevél átvételére őt is meghívták Budapestre, amiről így nyilatkozik: — Ez a figyelem számomra felért egv újabb kitüntetéssel. Nagyon jólesett, hogy nem felejtkeztek meg rólam, mint a brigád régi vezetőjéről. Társnőivel együtt- ő alakította ki azt a légkört, amelyben a brigád ilyen kimagasló sikert tudott elérni. Bálint Ildikó követi a példáját. Pásztor Béla 5> BÉKÉSHlCfEL 1973. MÁJUS 13. HAT NAP A SZOVJETUNIÓBAN „Úgy őrizzük a barátságot, mint a búzaszemel” ® Egyik este Moszkva 200 ezer lakosú Kirov kerületében barátsági gyűlésen vettünk részt. Az 50 különböző ip>ari üzemből többen eljöttek, úgyhogy voltunk vagy nyolcszázan. Itt hallottam, hogy a Szovjetunióban ezer gyár. üzem kol’ektí- vája tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Szinyejev Alexej Mihajlovics, a Kirov kerület pártbizottságának titkára, miközben a gyűlésen népeink barátságát méltatta, nagy tet_ szés közepette kinyilvánította: „■Úgy őrizzük ezt a barátságot, mint a búzaszemet”,. A kerülethez olyan kapcsolataink is fűződnek, hogy onnan szállítanak Magyarországra filmfelvevőgépeket. A szovjet emberek felelősség- érzete csendült ki Godovikov Konsztantyin Konsztantinovits. a Szocia' ista Munka Hőse szavaiból, ami k<y a barátsági gyű. lésen azt mondta, hogy az év végére olyan terméket gyárt, melyet saját nevével véd jegyez. A szovjet emberek szemé, lyiségének ezek a jegyei abban is kifejezést nyertek, hogy a Kirov kerület munkásai április 21-én, Lenin születésének 103. évfordulóját megelőző napon kommunista szombatot tartottak és hárommillió rubel ér. téket termeltek. Nekem külön élményt jelentett az. amikor a barátsági gyű'és után, mielőtt a tiszteletünkre rendezett kultúrműsor megkezdődött volna, Szinyejev Alexej Mihajlovics átnyújtott egv miniatűr bronz Lenin_port_ rét. Ennek a baráti gesztusnak értékét növeli az, hogy a kerületben alkották, s amely azóta lakásom emléktárgyai közt mindig emlékeztet arra a mélyen élő barátságra, melyet akkor is éreztem, amikor a pártbizottság titkárával összeölelkeztünk, mert' emberi érzésekkel volt telítve Mihaj’ovics ölelése, nem volt benne semmi csináltság. És éppen az a leggazdagabb és örök élményem, amit nálunk a szerény emberekről mondunk, hcJ|y egyszerűek, de én azt mondom. hogy a szovjet emberekben ez a nagyszerű. Tudom és érzem, Mihajlovics azért tudott olyan szavakat találni a barátsági esten, amikor beszélt, hogV: .,'Űgv őrizzük ezt a barátságot, mint a búzaszemet”. Hiszen a búzaszem a magyar nyelvben is az életet jelenti. De hát nekik is. nekünk is folytatni kell a mupkát. hogy tovább gazdagodjon, szépüljön az ők életük is, a mi életünk is, ezért elérkeztek a búcsú pillanatai is. Ott volt ezen Kertész Ferenc, aki túl van már a nyolcvanon és 1916 óta él „odakint”. Gépészmérnök és vasútépítkezéseken dolgozott. 1922. ig a Távol-Keleten volt. majd Moszkvába hívták. Azóta itt él. A moszkvai vasúti mérnököket képző egyetemen is tanított, ahol magvar ifjak is tanúinak. S ha jól jegyeztem meg. ma is tart előadásokat. A búcsúestén üdvözölt bennünket, majd azt mondta, hogy „barátságunk örök és végleges” majd a Szovjetunióban, a Magyarországon élő emberek s az „elutazók” egészségére ürítette poharát. A búcsúzás pillanatában felállt asztaltársaságunkból Orosz András és keresetlen, meleg szavakkal beszélt a látottakról, arról, hogv neki, három hónap múlva, nyugdíjba menő tsz-tag- hak is alkalma volt most. a szocializmus nagy országába ellátogatni. Másnap, kedden, április 24-én Moszkva Kijevi pályaudvara környékén a vonatindulás előtt járkálva gyerekek állítottak meg és kabáthajtókájukra mutogatva mondták: „Znacsok, znacsok ...” Valahogy aztán megértettem, hogy jelvényről van szó. De hát nekem nem volt s a feleségem belekotort a kiismerhetetlen tartalmú női tás-, kájába s előkerü't néhány jelvény. Persze én is szereztem tőlük egyet, amely egy kislány arcmását ábrázolja, azzal a cél. lal. hogy elhozom az unokámnak. Ok is. mi is megelégedéssel integettünk, miután a csere, bérét befejeztük. Ungváron fjedig. miután tovább indult Magyarország felé a kényelmes hálókocsis vonat, a vasútállomáson jövő-menő felnőtteknek integettünk, ők meg vissza. Egy vidám menyecske magyarul ki- á'tott fel hozzánk: „Gyertek máskor is !” Szeretnénk. rserei Pál (Vége) Ballagtak a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkástanulók Szabadkígyóson, az Ybl Miklós tervezte kastélyból, a festői szépségű parkból is elballagtak tegnap az utolsó éves diákok. A Mezőgazdasági és Élelmezésipari Szakmunkásképző Intézetben az idén zöldségtermesztő és haj. tató-szakon 19, konzerviparin 25 és sütőiparin 27 tanuló végez, akik hároméves tanulmányi idő eredményes befejezése után szakmunkásbizonyítványt kap. naik. A megye üzemedben várják a Szabadkígyóson végzetteket, hiszen az ott folyó eredményes otktató-nevelő munkát bizo. nyítja az is, hogy a' Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen a konzervipari szakmában tanulóik első. ötödik és hetedik helyezést, zöldségtermesztésben második helyezést, sütőipari szakmában 9. és 14. helyezést értek el. A győztesek a verseny után szákmunkások lettek.
