Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
Munkásőrök az elektromos lőtéren Ez a re?é kiold, mutatja Gi- ricz Máté és Szarka Károly. Géppisztoly-sorozatok recsegtetik a tikkasztó melegtől vibráló levegőt és bal felől rákontráznak a golyószórók, majd kézigránát robbanásának kormos füstjét viszi az alig mozgó szél- fuvallat észak félé. A műúton békésén futnak a személy- és tehergépkocsik, távolabbra pedig termelőszövetkezeti gazdák egyelik a cukorrépát Egy-egy hosz- szabb sorozatra tekintetüket a lőtér fe.lé vetik, aztán tovább jár kezükben a kapircs. Nincs okuk az ijedelemre, félelemre, hiszen a munkásőrök lőterén — ha éleslövészet lis folyik — teljes a fegyelem és a biztonság. A munkásőrség Békés megyei parancsnokának ez a lótere ugyanis elektromos vezérlésű. — Az országban az első elektromos vezérlésű. lőteret 1971- ben készítették a munkásőrségnél — magyarázza Moravszki Pál megyei parancsnok-helyettes. — Miután volt alkalmunk megtekinteni, az volt a véleményünk, ha másutt el lehetett készíteni, a mi munkásőreink is meg tudják csinálni. A jelzőlámpák piros, zöld féGubucz Vendel a diszpécseri figyelőtoronyban. A zászlóalj hadműveleti csoportvezetője Tusjak János kísér el a második század első szakaszához. Papp Gyula szakaszparancsnok arról beszél, hogy szokat- lansága ellenére ez a lövészet, a korszerű lőtér, már eddig is lőszer-megtakarítást eredményezett. — Ha lebukik a eéü, megnyugtató érzés az embernek. Előfordul még hiba a technikai rendszerben, de szerintem ezen is túl leszünk — nevet a barnára cserzett arcú Medve András rajparancsnok. — Az első két tölténnyel eltaláltam a célt és a többi lövésre már nem volt szükség — mondja Szűcs László munkásőr, aki civilben termelőszövetkezeti lakatos. — Ambicionálja az embert az azonnali látható eredmény — vélekedik Kónya István ég, azt is hozzáteszi még, hogy a hagyományos lőtéren sokszor 16 órába télt, amíg a zászlóalj befejezte a lövészetet, az elektromos lőtéren pedig hat-ihét óra alatt végrehajtható. egyik szabadon maradt mező szalagjában kapcsolások után meg is győződünk a berendezés működéséről. nyei villogni kezdenek és előttünk 80 méterrel zöldre festett furnérból mintázott nyolc alak emelkedik fei. Rövid sorozatok röppennek a fegyverekből, a figurák lebuknak. S a munkásőr, aki a lőállásbán van, anélkül, hogy kimenne a célhoz, tudja, eltalálta azt. A szarvasi munkasőrzászlóalj első alkalommal vett részt kiképzésen, ezen a lőtéren. Mi az állomány véleménye? A diszpécseri figyelőtoronyban Gubucz Vendel látja el a szolgálatot, mint lőtérügyeletes.) Civilben agronómus a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben. — Gyorsabb és biztonságosabb a lövészet végrehajtása. Innen a toronyból az egész terepet be lehet látni, s ha valami rendellenesség vans megszólaltatjuk a szirénát. Ennek hangjára minden mozgás leáll a lőtéren. A hangosbeszélőn pedig közöljük hol, milyen hiba van. A 2-es számú vezérlőtorony ügyeletesei Molnár András és Bakulya János azt magyarázzák, bogy éjszakai lövészetnél az „ellenség” lőállásaiból hang- és tonkolattűz imiitátorok teszik valóságosabbá a kiképzést. Az Medve András rajparancsnok a lövészet eredményességéről beszél. — A mozgó alakok ezen a sínen futnak, s ha találat éri őket, itt ez a relé kiold és a cél lebukik, mutatja Giricz Máté és Szarka Károly munkásőr, a gyomai— endrődi századból, miután éppen befejezték a gyakorlatot. Aki árat mond... Eligazítás az új lőtér használatára. Kép, szöveg; Botyánszki János Ismét Békéscsabán a Budapesti MÁV Szimfonikusok Első fokon Május 14-én. hétfőn este fél 8 órakor ismét Békéscsabán, a Jókai Színházban ad hangversenyt a Budapesti MÁV Szimfonikusok zenekara. A hangversenyen Lukács Ervin vezényel. közreműködik Kocsis Albert {hegedű) Szabó Csilla (zongora). Műsoron: Kókai Rezső verbunkos-szvitje, Mendelssohn hegedű—zongora-versenye és C. Franck Szimfóniája. A vállalatok termékeikért minél jobb árat szeretnének kapni. Ezt sokféle módon érhetik el, akár tisztességtelen eszközökkel is. Ha rajt, nem vesztenek. Furcsa kettősség ez. Sajáit termékeinek áremelése, emelkedése miatt egyetlen vállalat — s annak egyetlen dolgozója — sem panaszkodik. Ha azonban a másik vállalat kér többet... Hazánkban 1,7 millió árucikk keiül forgalomba. Ki s miként képes arra, hogy ennyiféle holmi árát szemmel tartsa? A nagy mennyiség némileg megtévesztő. A fogyasztási cikkek tetemes hányadát ugyanis — a liszttől a tüzelőolajig — rögzített áron, azaz központilag meghatározott ösz- szegért adják el a vevőnek. Más termékeket — a karfioltól a szilváig — szabadpiaci áron kínálnak. Marad tehát egy csoport, ahol azt kell nézni: betartják-e az állam által maximált árat, illetve — gzabad áras termék esetén —, nem lépi-e túl a nyereség a méltányos hasznot? Valamennyi láncszem Természetesen csak leírva ilyen egyszerű ez. Mert jelenlegi, un. vegyes árrendszerünkben feszültségeket teremthet, hegy a rögzített áron értékesítő üzem kooperációs partnerétől szabad áron vásárolja az alkatrészt a félkész terméket. Ahogy sok vita volt azon is — most készül a jogszabályi meghatározás —, mi a tisztességtelen haszon? Igaz, kimondhatjuk: amit tisztességtelen magatartással, módszerrel, kirívóan magas árral értek el, de a fönti három tényezőről mindenkinek más a véleménye: ami az egyiknek tisztességes, az a másiknak tisztességtelen. Van mit tisztázni, rendbe ten_ ni, jogszabállyal mederbe terelni fönt, azaz országosan. Ám éppen ezért, mert az ár végső összegének kialakulásában minden közbeeső láncszemnek — a nyersanyag-beszerzéstől a szállításon át a termelési technológiáig — nagy a szerepe, van mit cselekedni első fokon is, a vállalatoknál, a műhelyekben. Ki kezdje? „Továbbra is az értékarányos árakra kell törekedni, de közben biztosítani kell az árak stabilitását” — szögezte le a párt Központi Bizottságának 1972, novemberi ülése. Kik kezdjék, s hol ezt a stabilitást? Fock Jenő miniszterelnök az országgyűlés márciusi ülésszakán, egyebek kö. Május 15, Békéscsaba Szülők parlamentje az ifjúsági és úttörőházban A Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a városi tanács művelődésügyi osztálya május 15-én délelőtt 9 órától rendezi a Szülők parlamentjét, a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban. A plenáris ülésen Babák György, a városi tanács elnök- helyettese az oktatáspolitika végrehajtásának időszerű helyi kérdéseiről. Bencsik Endre, a szarvasi Óvónőképző Intézet igazgatóhelyettese a szülők pedagógiai felelősségéről beszél majd, míg a szekciók tanácskozásain az óvodás körű gyermekek nevelési problémái, a napközi otthonok szerepe, a serdülők pályaválasztása, a közép- iskolások képességei, a család feladatai, a felnőtté válás időszaka lesznek a legfontosabb témák. A program befejező pontjaként a résztvevők megtekintik az ifjúsági és úttörőház mindennapi életét, szakköri és klubfoglalkozásait. Épül a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Budapesten Mint ismeretes, a közelmúltban írták alá a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létesítéséről és működéséről szóló egyezményt, a magyar— szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezmény alapján. Az V. kerületi Kossuth Lajos utca Semmelweis utca sarkán lévő épület ad majd otthont a budapesti • szovjet kulturális központnak. A háromemeletes épülettömbben javában folyik a készülődés a november 7-i kapunyitásra. Az építkezéssel párhuzamosan alakulnak, formálódnak az intézmény munkájának, programjának tervei. •M seiseiflecataKsasssissss« zött így adott válását erre; „Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkenteséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csökkenthetőségének ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdasági vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre.” A termelés szervezettségének, műszaki színvonalának, az anyagfelhasználásnak éppúgy befolyása van az árra, mint a közvetett költségeknek. S miközben majd mindenki az árak. ra panaszkodik, csak kevesen vizsgálják azt, hogy a termék- előállítás különböző szakaszában mi a" fölösleges, a csökkenthető, a megtakarítható. A holt és az eleven munkával való ésszerű gazdálkodás — némi leegyszerűsítést megengedve — a forrása az önköltség mérséklésének. E forrásból azonban ma még csak kevesen, s alkalomszerűen merítenek. Néhány de Roppant nagy anyagmennyiséget fogyaszt el az ipar. Egyetlen esztendő alatt 166 000 tonna öntödei nyersvasat, több, mint kétmillió tonna acéláruit, 5,4 millió négyzetméter krómos felsőbőrt, hogy csupán néhány ter_ méket említsünk. Tíz év alatt megkétszereződött az iparban a villamosenergia-felhasználás — évi 5,1-ről 10,3 milliárd kWó-ra nőtt —, amiben benne van az új gyárak serege, a korszerűbb berendezések légiója, de benne
