Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

Megsúgom | Magának ...hogy néhol még sok a ra­vaszság ! Egy sárga jersey nőd hosszú ujjú ruháról van szó. Fél évvel ezelőtt ötszázért vásárolta a károsult. A gyapjújerseyt nem lehet mosni. Ezt mindenki tud­ja, hiszen a rádióban, a tévé­reklámban is állandóan halljuk. Nos, a károsult harmadszor vit­te a vegytisztítóba a ruháját, gondolván, isméi sikerül a tiszti- : tó eljárás. Ez alkalommal nem ! sikerült. Ámultán látta a tiszti- ! tóban átvett ruhán, hogy az ősz- ; szement. Olyan kicsi lett, hogy ■ nem tudta felvenni, noha próbálta ■ így is úgy is, még segítséget is : hívott. A ruhát félreérthetetle- ; nül kimosták. Amikor panasz- ; kodott, az üzletben ezeket mond- ! ták: Lehet, hogy azóta változott! az alakja; ön mosta ki otthon : és már összementen hozta hoz- jj zánk, hogy a kárt áthárítsa vál- ! lalatunkra. — Ez aztán a ravasz- ! ság! — gondolta a károsult — ! ez igazán nem jutott volna ; eszembe Ilyet csak egy minden- ! nel megkent üzletember találhat i ki. Mindenesetre nem is rossz : ötlet — gondolta, majd ennyit ■ mondott: —■ Már két alkalom- ! mai hoztam önökhöz ezt a ruhát ! tisztítani, éppen azért, mert én ; tisztában vagyok azzal, hogy * nem lehet kimosni, hiszen Wool- ■ Márk védjegyű gyapjújersey! ! Akkor az anyaggal van hiba — ! mondta a saját munkájuk hí- : bájában kételkedő üzletvezető. • — Perelje be a gyárat!— Igaz ! is, — mélázgatott magában — ! miért nem pereli be asszonyom ; a gyárat? Károsultunk éppen j megköszönte volna a kitűnő ta- ! nácsot. de eszébe jutott, hogy a : ruha idegen ország gyártmánya, ; így inkább tovább érdeklődött: ! mit csináljak ezzel a tönkretett i ruhavai? Használni már nem : tudom? J — Tudja mit? Beszéljünk úgy, ; mint üzletember az üzletember- • rel — szólt közbe a vállalat ott • ülő képviselője. — Ha itthagyja, ! adunk érte 200 forintot. A bi- : zományiban sem kap ennyit! ; Hm... Tán csak nem akarja ! valakinek eladná jó pénzért ezt ! a ruhát a vállalat? Egy szó ; mint száz. Panaszos ismerősöm ; családjában ez már a harmadik ! eset. Nemrégen a, egyik család- ■ tag tavaszi kabátját . pa- * ros csíkokkal díszítve ; kapta vissza. A vegy- ! tisztító akarta így, hát mit te- Î hét a szolgáltatást igénylő? Eszi. : nem eszi piros csíkosat kap, vagy • felnőtt ruha helyett, gyermek- ! ruhát. De meddig? Nem a ! munkafegyelemmel, vagy a tech- : n'kaí eljárással van a hiba? A ; vállalat vezetőjének barátságta- ! lan védekezés helyett saját por- ! táján kellene szétnéznie. Hiszen : naponta halljuk: mindent a la- ; kosságért! Hát mindent igen, de jj azért akármit mégse! : Megsúgom, hogy a szóbanfor- : gó vállalat nevét azért nem áru- ; lom el. mert panaszosunk saj- ! nos nem vitt magnetofont a fer>- ; ti beszélgetéshez. Remélem, ! azért magára ismer a vállalat, : s ezentúl jobban vigyáz a ru- • hákra, de a kijelentésekre is! ; Elképzelhető ugyanis, hogy a ! legközelebbi panaszos mái- rej- : tett mikrofonnal vesz részt a ■ beszélgetésen. ■ (Réthy) : Tervmódosítás szeptembertől, új tanterv a következő évtizedtől Látogatás az Országos Pedagógiai Intézetben Kötetlen beszélgetésen látták | vendégül az Országos Pedagó­giai Intézet vezetői a sajtó munkatársait, hogy bepillantást engedjenek az intézmény életé­be, fennállása eddigi tíz évé­nek eredményeibe, legközelebbi és távlati terveibe Hogy olyan j kérdésekkel ismerkedjenek a pedagógia tudományának e műhelyében, amelyek a leg­szélesebb közvéleményt foglal­koztatják: mit is ér tulajdon­képpen a mi iskoláinkban sze­rezhető tudás? Miért történik oktatási intézményeinkben any- nyi változás? Mit várhat az el­következő évtizedtől a most először isíkoláha lépő? Ami megmarad A vendéglátók szavaiból egy­értelműen kitűnt, hogy a kü­lönböző változásokra nem azért van szükség, mintha alapjaiban rossz volna általános iskoláink, középfokú oktatási intézménye­ink tevékenysége. Iskolarend­szerünk lényege kiállta a gya­korlat próbáját, az elkövetkező időkben is változatlan marad. Önmagukban fontos, az egész- j hez képest azonban mégis rész- : számba menő változások lesz- j nek csupán oktatásügyünkben, j megfelelve a folyamatos kor­szerűsítés élet diktálta követel­ményének. Nem módosul például az egyik leginkább meghatározó jelentőségű sajátosság, az úgy­nevezett reál- és humán­tárgyak aránya. Az órák körül­belül a mainak megfelelő szá­zalékában tanulják tehát majd a fizikát, kémiát, a történél- j met, a nyelvet a század kilen­cedik évtizedének gyermekei is. Egyebek mellett az eddigi tan­tárgyfelosztás következménye volt, hogy a magyar diákok — az UNESCO felmérése szerint , — a természettudományokban ! otthonosabbak a nemzetközi ! átlagnál, olvasási készségük, ■ anyanyelvi ismereteik azonban elmaradnak attól, amivel más országban élő társaik nagyobb része rendelkezik. A változat­lanul maradó órakereteken nem múlik tehát, hogy megőriz­zük rangos helyünket a termé- . szettudományokban, ugyanakkor ■ szükségessé válik a humán- ! tárgyakra fordítható idő haté- ! konyább kihasználása. Évtizedünk végéig a jelenlegi ; tantervek sem vesztik el érvé- ! nyűket. Az új tanév kezdetétől ! tantervmódosítás lesz csupán — : ez a „csupán” nem azt jelenti, ■ hogy lényegtelen változásról ■ lesz szó, hanem, hogy csökken jj majd a mechanikus memória- ! terhelés, hogy tehát a legíonto- ! sabb anyagrészeket az eddigi- ; nél alaposabban sajátíthatják ■ el a tanulók. Azaz: hasznosabb, jj élőbb lesz a tudásuk. Ami rálioxik A következő évtizedre új tan- ; terv és új tankönyvek készül- ■ nek. Valamelyest csökken az ! össztananyag mennyisége és az : eddiginél nagyobb lesz a taná- ; rok, tanítók önállósága. Már ; szeptembertől emelkedik a test- • nevelési órák száma — sok vita ! van e tárgynál az osztályzásról, • pedig nem ez a lényeg, hanem • az, hogy egészségesebb legyen j ifjúságunk (az osztályzással i kapcsolatban merült fel az • egyetlen olyan kérdés, amely- ! re a vendéglátók nem adtak : részletes és egyértelműen meg- : nyugtató választ — május má- ; sodik felében lesz e témából ! Budapesten konferencia a szó- • cialista országok szakemberei- j nek részételével, utána világo- ■. sabban Rátszik majd, mennyi- ! ben van szükség az értékelés- j nek erre a módszerére: később ; a kérdésre lapunk hasábjain is j visszatérünk.) A legközelebbi jövő újdonsá- : gai közül kiemelkedő fontossá- ; gú esemény egy új tárgy, az " állampolgári ismeretek beveze­tése az általános iskola nyol­cadik osztályában, heti két órá­ban. Az új tárgy az egyén és a közösség különféle kapcsolatai­val ismerteti meg a tanulókat. Az egyén és a család, az isko­la, a lakóhely, a munkahely közötti viszonyokkal, jogokkal, kötelességekkel, az ország he­lyével, szerepével a világban. Mindezek mellett foglalkoznak a tanulók etikai kérdésekkel és egészen gyakorlati tudnivalók­kal, attól kezdve, hogy hogyan kell elintézni valamilyen hiva­talos ügyet a tanácsnál, egészen az útlevélkérésig. Az említett kérdések egy részéről eddig is szó esett más tárgyak tanítása közben, a jövőben azonban koncentrálódnak az idevonat­kozó témák, ismeretek, - tehát nem csupán mellékesen, hanem teljes jogú tárgyként kezelhetik majd ezeket az iskolák. Ami rálioxik, hogyan rálioxik? Az állampolgári ismeretek j bevezetése nem egyidőben tör- j ténik majd az ország valameny- nyi iskolájában. Szeptembertől I megyénként a kijelölt intézmé- I nyékben kezdik tanulni a nyol- ! cadikosok, addigra elkészül az ideiglenes tananyag. A szerzett tapasztalatok alapján 1975-től válik a gyakorlatban is általá­nossá az új tárgy. Hasonlóan kísérletek előzik majd meg az új matematika­oktatási rendszert. Pontosab­ban: az eddigi kísérleték még tovább folynak, hogy még több tapasztalat birtokában kezd­hessék az eddiginél hatéko­nyabb rendszerű, jobban gon­dolkodtató tanulást az általá­nos iskolások. Az új módszer bevezetése azonban nem egye­dül a tapasztalatok meglétén múlik. Megfelelő pedagógusokra is szükség van, hiszen az ered­ményes oktatáshoz — a tanító részéről — már az első osztály­ban ís magasabb elméleti szin­tű matematika-ismeretek kelle­nek. S erre fel kell készíteni a jelenleg már tanító és az ez­után a pályára lépő pedagógus­nemzedéket. Nem lebecsülendő nehézség, hogy az új módszer az eddigieknél sokkal eszköz- igényesebb, azaz: jóval több pénzbe kerül. S mindezeken felül egy való­ban új gyakorlat teljes beveze­tése sok-sók időt igényel. Az anyanyelv és a matematika esetében ez — nem számítva a kísérletek megkívánta, körülbe­lül egy évtizedet — tizenkét év. E tárgyakat ugyanis az első általánostól a középiskola ne­gyedik osztályáig tanulják a gyerekek. S egy, az eddigitől lényegesen eltérő módszert nem lehet bevezetni azonnal a har­madik vagy a hatodik osztály­ban. Hiszen a tananyag egy­másra épül, annak elsajátítása csak úgy lehetséges, ha az első lépésektől azonos úton járhat a diák. Kevesebb tanévet, osz­tályt érintő tárgyaknál — mint amilyen a fentebb említett ál­lampolgári ismeretek — a kísér­letek is rövidebbek és gyorsab­ban be lehet a tárgyat vezetni az iskola mindennapi gyakor­latába. ... Az Országos Pedagógiai Intézetben tett látogatás sum­mája — elsősorban a felsorolt tények alapján —, hogy iskola- rendszerünk elvi alapjai és gya­korlata megfelelőek, amelyeket az élet kívánta módon tovább kell fejleszteni, természetesen mindig a megfelelő megfontolt­sággal, alapos előkészítés után. Azt is jelenti mindez, hogy a legfontosabb teendő az iskolák­ban — s hozzátehetjük, a szü­lői házban, a felnőtt társada­lomban — nem az akár leges- legjobb indulatú, ám a dolog egészéhez kénest mégiscsak részsúlyú vita osztályzásról, vagy annak eltörléséről, tan­anyagcsökkentésről vagy új anyagrészek tanításáról, hanem a meglevő kereteke* hasznosan kitöltő, a lényegre koncentráló munka. Ismételjük: az iskolá­ban, a családban, a munkahe­lyen, mindenütt a társadalom­Dan' Daniss Győző Aki árat mond... 0 Cédulák a kirakatban Május másodikétól olcsóbb lett — egyebek között — a gyermek, a kamasz, a bakfis szintetikus kötött alsóruházati termékek, az orkán és műbőr felsőruházati termékek, a szinte­tikus kötött-hurkolt kelméből konfekcionált felnőtt-, kamasz-, bakfiskabátok, öltönyök, zakók ára. A most, s a korábban, március elsején végrehajtott ár. csökkentés a lakosság számára összesen 400 millió forint meg­takarítását teszi lehetővé. Ugyanakkor sokféle faáru drá­gábban kapható; ez 90 millió forintos többletkiadás. „Már megint változnak az árcédulák” — állapítja meg a gyanakvó vevő. Miért változnak az árcédulák? Fa és erdő Attól, hogy némelyik fa kor­hadt. göcsörtös, csenevész, még nem válik silánnyá maga az erdő. „A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alap­vetően betölti rendeltetését” — állapította meg 1972. novembe­ri ülésén a párt Központi Bi­zottsága. Határozatában azt is kimondotta; „A rögzített fo­gyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ártá­mogatás a kö'tségvetésben foko­zódó feszültséget okoz. Ugyan­akkor a szabad áras fogyasztá­si cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót.” A vevő nehezen érzékeli az árviszonyokban végbemenő vál­tozásokat. Számára az éppen vásárolni kívánt termék ára a fontos. Nem vesz tudomást ar­ról. hogy — a bevezetőben em­lített példáknál maradva — a fa világpiaci ára négy év alatt 15—20 százalékkal növekedett. A költségvetés ugyan ennek na­gyobb részét magára válla'ja — így nem lesznek drágábbak a fából készült iskolaszerek, já­tékok, ajtók, ablakok, csökken a gyermek bú torok többségének ára — de van. amit áthárít a vásárlóra. Ne tűnjék olcsó élc- nek: éooen az összfogyasztói érdekekért teszi ezt. Elvben: érlék Az ár, elvben, az áru értéke pénzben kifeiezve. A gyakorlat sűrűn eltér ettől: vagyis az ár vagy több, vagy kevesebb. 1968 Xantus Gyula kiállítása a csabai Tízek Klubjában Tegnap este a békéscsabai Tízek Klubjában Szíj Rezső művészettörténész nyitotta meg Xantus Gyula festőmű­vész tárlatát. A Képzőművé­szeti Főiskola tanára, jó né­hány hazai és külföldi tárlat kiállító művésze — Budapest VI. kerületében rendezett ki­állítását követően — ezúttal legújabb alkotásaiból mutatott be egy csokrot, amelyeket így summáz a meghívóban közreadott tömör tanulmány: „Osztások, arányok, hézagok, leegyszerűsödő színek, a nép- művészeti elemek formai ih­letése, megelevenedve a klasz- szikus ókor és a reneszánsz ízlésén edzett finom vonal­kultúra által, az egyidejűleg antik és korszerű hatást keltő valószerű motívumok egy csak Xantusra jellemző festői vi­lágot eredményeznek.” A tár­latot május végéig tekinthe­tik meg az érdeklődők az if­júsági és úttörőházban. Orgonahangverseny Szarvason A zenei életéről is jól is­mert városban a Szarvasi Já­rási és Városi Művelődési Központ május 13-án vasár­nap délután 4 órakor orgona- hangvensenyt rendez az evan­gélikus ótemplomban. A zongorahangverseny mű­sorában Reqős Imre, a szarva­si Állami Zeneiskola tanára orgonán, Mező László Liszt- díjas, a Budapesti Zenemű­vészeti Főiskola tanára gor­donkán játszik. A Szarvasi ÓvónőkéDző Intézet kamara­kórusát Törzsök Béla intézeti tanár vezényli. A műsorban Mező László, a Békés megyei származású gordonkaművész Bach- és Liszt-, Regős Imre Bach- és Szokolay-műveket ad elő. előtt a fogyasztási cikkeknek mindössze tíz százaléka került értékéhez közelálló áron ©'adás. ra, míg 30 százalékuk nagy adókkal tetézve, 60 százalékuk viszont jelentős állami támo­gatásokkal mérsékelve. A szük­ségleteknek jobban megfelelő termelés fejlesztése, a korsze­rűbb áruk kínálatának növelése megkövetelte a merev — mint­egy egymillió termékre kiter­jedő — hatásági árrendszer fo­kozatos átalakítását. A cél az értékarányos ár. Értékarányos? Az árnak fe­deznie kell a termelési költsé­geket, s bizonyos vállalati nye­reséget is tartalmaznia kell, így adva módot a fejlesztésre, bérnövelésre stb. Ez a bruttó termelői ár. A fogyasztói ár ezt. valamint a nagy. és kiskeres­kedelmi árrést — a forgalma­zás költségei + nyereség, to­vábbá a forgalmi adót foglalja magába. Ha az ár kisebb, mint a termelői ár és az árrés együt­tes összege — ami gyakori eset —, akkor az állam fogyasztói árkiegészítést ad. ezzel bizto­sítva a termék előállítását. E kiegészítéshez persze fedezet kell, amit a többi között a más termékek árában levő forgalmi adókkal teremtenek meg Furcsa könyvelés? Ezek szerint az egyik holmit jóval olcsóbban vesszük meg mint amennyibe valójába» a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents