Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-11 / 108. szám
1933-ban a gyáros fia — ma a munkások gyermekei érettségiznek a csabai , gimnáziumban HAT NAP A SZOVJETUNIÓBAN A diákok mindenkori izgalmas próbatétele az érettségi. Nem csekélység rendszerezni a 40 hónap alatt hallott és megtanult ismereteket, aztán tekin_ télyes bizottság elótt számot ad_ ni erről. Ott, ahol tulajdonképpen életében először mérettetik meg az ember. Az elmúlt években sok vélemény hangzott el pró és kontra az érettségiről. Nem dőlt még el a vita, de legtöbben azt hiszem úgy gondoljuk — akik magunk is átugrottunk annak idején a „léc felett” —, hogy szükség van erre a számadásra. Tudnia kell a diáknak, mielőtt elhagyja az iskolát, hogy megközelítőleg hogyan értékelik majd tudását! Ez önbizalmat adhat és a folyamatos önművelésre serkenthet. Ma nyolc órakor kezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák a középiskolákban. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában három napon át, naponta öt óra áll a 199 érettségiző rendelkezésére. Az írásbelik programja nemigen változott. Ugyanaz, mint az elmúlt években. Magyarból es matematikából a magasnyomó gépész és a kéziszedő szakma szakközépiskolásai ugyanúgy írnak érettségi dolgozatot, mint az általános gimnázium angol, orosz, vagy fizika-kémia szakos tanulói. Az írásbeli alól csak azok mentesülnek, akik az írásbeli tárgyaiból második, harmadik és negyedik osztályban ötösök voltak. Magyarból hatan, matematikából, oroszból és németből egy-egy diák kap felmentést. Többen is lennének, de az új oktatási kísérlet szerint a matematika írásbelije egyetemi, főiskolai felvételi vizsgának számit. A Rózsában ezért ma 44-en ebből felvételi dolgozatot írnak. Mivel ez a megoldás még nem általános, a megye valamennyi középiskolájából (mintegy 400-an) itt írják a matematikai írásbelit. A szakközépiskolások magyaron és matematikán kívül szakmai elméletből a nyelvi tagozatosok angolból 22_en, oroszból 21-en írásbeliznek. Az írásbeli tételei Budapestről érkeznek. Sejteni sem lehet előre a témájukat. Segédeszközök használata (magyarból szöveggyűjtemény, matematikából függvénytáblázat, nyelvek, nél szótár) a vizsgaszabályzat szerint az idén is engedélyezett, a tételekkel érkező utasítás azonban egyes feladatoknál tilthatja ezeket. Semmilyen segítséget nem vehetnek igénybe az idén azok a tanulók, akik matematikából egyben felvételi dolgozatot írnak. Az írásbelik munkaideje öt óra. Pénteken magyar, szombaton matematika, hétfőn nyel. vi vizsga lesz a békéscsabai Rózsa Ferencben. A most írásbeiizők közül százheten felsőfokú oktatásban szeretnének továbbtanulni. Az előző évek tapasztalata, hogy a népszerű néven „RFG”-ben végzettek 45—50 százalékát felvették, ami igen jó eredmény, hiszen a felvételt nyertek országos átlaga a jelentkezőknek csak 30—35 százaléka. Azt írtuk, hogy az érettségik programja nem sokat változott az elmúlt évtizedek alatt. Óriási változást mutat viszont az érettségizők statisztikája. Sok mindenről tanúskodnak a mai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola intézmény-elődeinek lassan már sárguló anyakönyvei, osztályzólapjai. Kruchió Gábor igazgató készséggel mutatja ezeket: — Az iskola falai között 1901. ben érettségiztek először. Jog- ! elődünk, az Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban. Azóta 1948-ig összesen 1708 tanuló kapott itt érettségi bizonyítványt. Természetesen hosszú évtizedekig elsősorban nem a dolgozó emberek gyermekei. Érdemes végigfutni a ma már történelmi ér- dekességű adatokon. 1933-ban az akkori reál-gimnáziumban 39-en érettségiztek. Az „apja foglalkozása” rovatnál ilyen bejegyzések találhatók: főszolgabíró. nyomdatulajdonos, ügyvéd, magánzó, intéző, birtokos, stb. Csak négy szegényember-fia tett érettségit abban az idő. ben. Egy napszámos, egy kéményseprő, egy ács és koyács gyereke. 1948-ban — közvetlen az államosítás előtt, a még egyházi fenntartású gimnáziumban — a 36 érettségizőből 10 tanuló volt munkásszármazású. A többiek között földbirtokos, orvos, gyáros, gazdálkodó fia található. Ma, 1973-ban padjaink, ban 199-en írják az írásbeli dolgozatot. Közülük 63-an fizikái munkások gyermekei, és természetesen a többiek munkaköre sem hasonló a felszabadulás előtti címekhez. Szorgalmas, színvonalas oktató-nevelő munka folvik a csabai RFG-ben. Tanulók is részt vettek ebben az évben az országos középiskolai tanulmányi versenyeken. A Kazinczy szépkiejtési. a kémia és a Kodály műveltségi verseny országos döntőjébe is bejutottak. Az Erkel Diáknapokon csaknem 70 pályamunkával vesznek részt. A patinás ^ középiskola hírnevét öregbítették közöttük a most írásbeliző negyedéves leányok és fiúk is. Réthy István Tudnivalók a BNV jegyeiről, a nyitvatortásról és a kedvezményes utazásról A HUNGEXPO az idén —i mint ismeretes — két helyen, a I városligeti és a kőbányai vásárvárosban rendezi meg május 18. társadalomnak kerül, a másikat pedig drágábban? Igen. Miféle furcsa k^' "elés ez? Az árrendszer — minden országban — tükrözője a gazdasági, társada’- mi berendezkedésnek, s nem kevésbé a gazdasági alapoknak, a korábbi időszakok örökségének. Ellentmondások, feszültségek valamennyi árrendszerben vannak — a kapitalista országokban is erős, állami beavatkozás tapasztalható! —. ezek mérsékelése az egyenértékűség elvének érvényesítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzösszegért a különböző formákban testet öltött társadalmi munka azonos mennyiségét kapja a fogyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárol milyen áru jellegű szolgáltatást vesz igénybe. Ennek érdekében kezdődött, s tart ma is hazánkban az árreform. S jó néhány esztendő szükséges még befejezéséhez. Az áraknak nagy szerepük van a termelői, a fogyasztói magatartás változásában, azaz az orientációban, ahogyan ezt a szakemberek mondják. Az áraknak ugyanis elő kell segíteniük, hogy minél hatékonyabban használják fel a gazdasági erőforrásokat és eszközöket, kialakulhasson a termelés és a .fizetőképes kereslet összhangja, egyensúlya, ésszerűbbé váljon a fogyasztási szerkezet, keresettek legyenek a korszerű termékek. Közös bugyelláris Az \ országgyűlés márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kormány elnöke megállapította : „Jelenleg évenként majdnem 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél.” Ne vágjuk rá elhamarkodottan: engedjék el a forgalmi adót utóbbiaknál, előbbieknél viszont — az a'apvető élelmiszerekről van szó elsősorban — ne adják az ártámogatást, hiszen közös a bugyelláris. Valóban az. De nem mindegy, hogy a különböző keresetű jövedelmű rétegek vásárlóként miért és hány forintot helyeznek abba. Ezért mondta ki a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése, hogy a szabad árak köre tovább nem bővíthető — a fogyasztói árak egyhar- mada tartozik e csoportba —, s, hogy az árellenőrzést minden területen szigorítani kell. Mészáros Ottó (Következik: Jönnek az ellen, őrök) és 28. között a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Elővételben már megkezdődött a jegyek vásárlása. Ezúttal háromféle jegygyei tekinthetik meg a BNV-t a vendégek; a tizenötforintos belépőjeggyel, a szakmai napokra kiadott hatvan forintos jeggyel, valamint a kedvezményes vasúti utazásra is jogosító 20 forintos vásárigazolvánnyal. Az idén gyermekjegyet nem adnak ki, a tapasztalatok szerint a sok gyerek akadályozta a felnőtteket a kiállítás nyugodt megszemlélésében. így belépőjegyet kell venni — iskoláskortól — a gyermekeknek is. A vidéki vásárlátogatók az IBUSZ, és a MÁV-kirendeltsé- geken, a megyei idegenforgalmi irodákban juthatnak hozzá a 20 forintos vásárigazolványhoz, amely 33 százalékos kedvezménye,. menettérti jegy megváltására, s természetesen a városligeti és a kőbányai vásárváros megtekintésére jogosít. A visszaélések megakadályozása érdekében a tulajdonos utazás előtt köteles ráírni nevét a vásárigazolványra, s a menetjegy megváltásakor a MÁV-állomáson, majd visszautazás előtt a vásárban is le kell bélyegeztetni a BNV be- és kijáratainál megtalálható bé_ lyegező helyeken. A vásárigazolványra megváltott kedvezményes menettérti jegy a Budapest_ re utazáskor május 17-én 0 órától május 28-án déli 12 óráig, visszautazáskor pedig május 18- án 16 órától május 29-én éjfélig érvényes. Mindháromféle belépőjegy érvényes a városligeti és a kőbányai vásár megtekintésére, valamint a lét vásárvárost összekötő — két és félpercenként induló 7 külön buszjáratra is. Mindkét vásárváros kapuit naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig tartják nyitva, de a pavilonokat egy órával hamarabb, tehát este 7 órakor zárják. Moszkvai asztaltársaság 0 A hét és fél milliónyi lakosú Moszkva közlekedésében részt vevő autóbuszoknak legnagyobb része magyar Ikarus. Bennünket, a 300 Békés megyeit is ilyenekkel szállítottak a városban, s az egyik Ikarus-csoport- ból állították össze azt a 12 tagú asztaltársaságot, amely szombattól kedd délig (április 21— 24) együtt étkezett. A többiek hasonlóan, úgyhogy 25 terített asztal várt bennünket étkezéskor a Moszkva folyó partján álló Ukrajna-szálló egyik termében. A mi asztaltársaságunkhoz tartozott Orosz András, a békéscsabai Lenin Tsz egyik alapító tagja. És hogy hosszabb útra kenyér és kabát nélkül nem tanácsos elindulni, Orosz András és én is tartottam magam ehhez. Ezt persze egymásról csak akkor tudtuk meg. miután Csapon átszálltunk a 4 személyes hálófülkés szovjet szerelvényekre, mert csomagjainkat helyezgetve, ki-ki megemlítette, hogy mit hozott magával. Itt derült ki, hogyha kenyérből keveset is, de egy-egy vastag csabai kolbászt ő is, én is magával vitt. Az útra számítva indokolt volt ez, hiszen Csaptól Moszkváig 30 órát utaztunk. Ehhez még hozzá kell tenni a Békéscsabától Záhonyig megtett 300 kilométer utat. És Csapon túl meg is kóstoltuk kölcsönösen a kolbászt. De aztán nem is nyúltunk hozzá, mert mint a moszkvai asztal- társaság előtt mondtam, én sokszor két napig sem eszek annyit itthon, mint ezen az úton egy nap alatt. Ugyancsak ilyenforma véleményt alkotott moszkvai asztaltársaságunk másik résztvevője, Zahorán Mátyásné, a Békéscsabai Hűtőház Martos Flóra aranyérmes szocialista brigádjának a tagja is. Bár nem tartozott asztaltársaságunkhoz, de úgyanabban a nyolc hálófülkés kocsiban utazott Dénes Ferenc. a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat pártbizottságának a titkára is és csak megerősítette tapasztalatunkat. Mert hogyha más nép hazájába jutnak el emberek, miről is beszélgetnek azonkívül. hogy megismerkednek, ha nem ismerték egymást már akik közelebb kerülnek egymáshoz, mint arról, hogy mit tapasztalnak. Ebben természetesen benne van az étrend is. Az ugyan előfordult, hogy én más aludttejét is megettem, mert itthon. Békés megyében is ritkán eszi az illető az aludttejet. A fasí- rozofct húst pedig elkínáltam, ha tudtam valakinek, mert azt itthon sem jgen eszem meg. A tapasztalást említettem. S azt hiszem, semmi különösebb nincs abban, ha azt mondom, hogy töredékét tudtam csak annak megjegyezni, amit a nagy világvárosban hallottam, láttam e rövid idő alatt. Az ugyan ismert a történelemből, hogy a szovjethatalom kivívása előtt a lakosság 76 százaléka írástudatlan volt, de azt legalábbis én nem tudtam, hogy ma 80 millió ember tanul valamilyen formában, tehát minden harmadik szovjet ember. S miként érrendszerként láttam beszőve mindent villanyhálózattal, akár a Latorca folyó mentén néztem ki a vonat ablakán, akár a 99 ezer hektáron elterülő Brjanszki erdő tűlevelű fái, valamint nyírfái és nyárfái közt robogott vonatunk, amely viszi- hordja a mérhetetlen energiát s ragadják segítségével a városok környékén a daruerdők a 8—10—12 és nem tudom hány emeletes épülő lakóházak falelemeit, ugyancsak érrendszerként szövi be a szovjet világot a központból áramló kultúra. Persze Moszkváról is csupán érzékelni tudom ezen áramlást, amikor megemlítem, hogy a Lomonoszov Egyetemen 40 ezren tanulnak, akik közül 19 ezer a nyilvános tanuló. Az egyetem előadóinak a száma hatezer s 9 milliós kötetű könyvtára van. A kultúra áramlásának jelképes kifejezője, hogy a Moszkva folyó partján az Ukrajna-szálló előtt állították fel az ukrán költő, Sevcsenko szobrát, akiről a Kijevi Állami Egyetemet nevezték el. De falán még többet mond a kultúra, a műveltség érrendszeréről az, hogy a második világháború idején a Brjanszki erdőben, ahol 80 ezer partizán harcolt, iskola, könyvtár, mozi is működött. Erre csak az olyan emberek képesek, akik hisznek abban, hogy a föld- kincseit, a termelt javakat, a kultúra áldásait teljesen az emberiség szolgálatába lehet állítani a háborúk meg- szüntethetők, hiszen ez abban az időben volt, miközben 20 millió embert vesztett el a Szovjetunió. Mindezt hivatalos adatok bizonyítják. Három-ötmillióról ma sem tudnak semmit, eltűntek a nagy világégésben. Tömegsírokat ma is tárnak fel. de lehet, hogy milliókról nem tudnak meg soha semmit, azt sem tudják meg szeretteik, hogy merre lehetnek földi maradványaik. Cserei Pál (Folytatjuk) Fiatalok szavalóversenye Békéscsabán A Férfi Fehémeműgyár KISZ-1 osúosvezetösége — a berlini VIT | jegyében — május 12-én délután 2 órai kezdettel Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban szavalóversenyt rendez. A vállalat budapesti, bajai és békéscsabai gyárának legjobb versmondói mérik össze felkészültségüket. A békéscsabai gyárból tíz fiatal indul. A verseny három első helyezettjét díjazzák. Kirgiz gyártmányok a nagyvilágban Kirgizia gyárai az idén 58 ország megrendeléseinek tesznek eleget. A iszovjethatalom évei alatt ez a köztársaság jelentős gazdasági körzetté fejlődött, ipara kilencven ágazattal rendelkezik. Angol, francia, egyiptomi, indiai, szíriaj cégek számára fémmegmunkáló szerszámgépeket, mezőgazdasági gépekei elektromos műszereket szállítanak. Sok megrendelés i érkezett a kirgiz antimonra, I amelyet a világpiacon mint a legtisztább antimont ismerik. Ezt az értékes fémet optikai üveg és félvezetők előállításánál használják fel. SmÆSSrnijj 1973. MÁJUü 11.
