Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-11 / 108. szám
Csaknem 3 milliárd forint termelési értéket állítottak elő a megye déli részében működé tsz-ek és közös vállalkozások Új megoldásokat sürgetünk a kedvezőtlen adottságú tsz-ek- gazdaságfejlesztésére íküldötthöagyűlés n ítél- Hé kés megyei Tarn Szövetségben Impozáns gazdasági eredmé_ nyékről tájékoztattak a Dél- Békés megyei Tsz Szövetség tegnapi küldöttközgyűlésén a résztvevőket. Megyénk déli tátján 1972-ben a termelőszövetkezetek és ezek közös vállalkozásai csaknem 3 milliárd forint értékű új termelési értéket állítottak elő. A szövetkezeti bruttó jövedelmet 3 százalékkal növelték az előző évhez képest, ennek ellenére a gazdálkodást olyan eredménnyel szervezték meg. amely búza_ és kukorica- termesztésben a világon egyike a legjobbaknak. A tez-szövetség területén búzából hektáranként 35,5, kukoricából pedig 51,6 mázsát takarítottak be. A megyei átlagtermés búzából 31,8. kukoricából 48,1. Ha az országos termés- eredményekhez viszonyítjuk a Dél-Békés megyei hozamokat, akkor az itt működő közös gazdaságok vezetői és tagjai jogosan büszkélkedhetnek eredményeikkel. hiszen búzából 5,1, kukoricából pedig 10,9 mázsával többet termesztettek. A termelésre fordított költségek csaknem azonosak az 1971. éviveL Viszont a központi elvonások az utóbbi három esz. tend5ben kereken 500 millió forinttal növekedtek. Tavaly már 1 milliárd 773 millió forintot fizettek be az itt működő tsz-ek az államnak különböző címen. Ezzel jelentősen hozzájárultak a IV. ötéves terv gazdasági célkitűzéseinek megvalósításához. A küldöttközgyűlés rendkívül jó eredménynek tartotta, hogy a szövetség egész területén valamennyi gazdaság 1972-ben jövedelmezően működött. Ez azért is jelentős, mert 1970-ben 12 tsz-ben 40,7 millió forint, 1971-ben 8 tsz-ben 21,4 millió forint veszteséget, alaphiányt összegeztek. Adolf Hitler és Ëva Braun esküvője. A führer politikai és személyes végrendeletét diktálja. Az áruló Jodi, Himmler és a tábornokok átengedtek minket a bolsevisták martalékául! Ismét pergőtűz! Az ellenség közleménye szerint az amerikaiak behatoltak Münchenbe.” A külföldi rádió közülte a Reuter iroda részletes híradását Himmler kü lön béke-ajánlatáról az angolokhoz és az amerikaiakhoz. Junge titkárnő átgépelte (óriás betűk!) és odaadták Hitlernek. A következőket olvashatta (ez az irat megmaradt az egyik dossziéjában): „őfelsége kormányának felhatalmazása alapján még egyszer hangsúlyozzuk, hogy csak feltétel nélküli megadásról lehet szó mindhárom nagyhatalom előtt és hogy a három hatalom között a legszorosabb egyetértés áll fenn.” Ugyanezen a napon, április 29-én, Greim távozása után, akit Hitler Utasított, hogy érje el Rechlint, és irányítson minden fellelhető repülőgépet Berlinbe, a mitikus Wenck megsegítésére, végre a birodalmi kancelláriáig is eljutott a hír, hogy Wenck hadserege —; nem létezik...! A külföldi rádiók hírül adták, hogy a partizánok kivégezték Mussolinit és szeretőiét Clara Petactít. Hitler és Éva Braun előtt ennek nyomán kirajzolódott, hogy mit várhatnak a közeljövőtől. „Miután az orosz gépesített egységek behatoltak az Anhalti pályaudvar és a Königplatz körzetébe, a führer nyugtalankodni Horváth Pál, a tsz_szövetség titkára a gazdálkodással kapcsolatos előterjesztést szóban is kiegészítette. Ebben hangsúlyozta azt. hogy a niegye déli körzetében valamennyi tsz tagja valamilyen közös vállalkozásnak, különböző kooperációnak, melyek 1972-ben igen eredményesen szolgálták a szövetkezeti célkitűzéseket. Szó volt arról is, hogy 1973- ban milyen gazdasági feladatok megoldását szorgalmazzák az üzemek. A rendelkezésre álló anyagiakat elsősorban a gabona- és a kukorica-termesztés gépesítésének komplexé-tételére irányítják. Külön is szóba került a terményszárítókkal kapcsolatos gond, melyet a transzformátorhiány okoz. A DÁV ugyanis a késői rendelés folytán nem tudja kielégíteni a mezőgazda- sági üzemek igényét. Ezért ahol több termelőszövetkezet működik egy községben, azt javasolta a küldöttközgyűlés, hogy egy helyen, egy transzformátor közeiében építsék fel a terményszárítót. Csupán ebben az esztendőben 8 ezer vagon ter- ménv tárolására alkalmas teret alakítanak ki a tsz_szövetség üzemeiben. Ezzel a megtermelt értékek túlnyomó része ősszel, a betakarítás után fedél alá kerül. A tsz-szövetséghez tartozó üzemekben a bruttó jövedelmet 25:75 százalékos aránybán fordították a fejlesztési, illetve a részesedési alapra. Ezzel a szövetkezetek átlagosan teljesítették az 1970. évi megyei kommunista aktíva határozatát. Most a tsz_szöveteég elnöksége azt ajánlja a tag-tsz-eknek. hogy a jövőben a műszaki fejlesztésre mind nagyobb anyagiakat fordítsanak, s a bruttó jövedelem egyharmadát erre a célra tartalékolják. D. K. kezdett, hogy nem mulasztották-e el az öngyilkosság végső pillanatát” — írta vallomásában Günsche, a segédtisztje. Kihivatták professzor Haaset, a birodalmi kancellária kórházának vezetőjét, hogy a führer kutyáján próbálja ki a méreg hatását. Hitter végignézi a kutya agóniáját. Ezután megrendezték az esküvői szertartást. A birodalmi kancellária falai között német katonák harcoltak. A Potsdamer Platzon és a metró föl'd alatti állomásain sorban feküdtek a legyengült sebesültek, se vizük, se táplálékuk nem volt. Hitler a picheldorfi hidaknál bevetette utolsó tartalékait — kamaszokat a „Hitlerjugend”-ból. A birodalmi kancellária védelmére német gyerkőcöket mozgósítottak. Becstelen gaztett volt ez azokban a napokban. „A fiúk kimerültek és nincs erejük hozzá, hogy továbbra is részt vegyenek a harcokban” — olvasom egy április 22-én Bor- mannak küldött jelentésben. Egy másik, ugyanazon a napon kelt jelentés közli, hogy Ax- mann, a Hitlerjugend birodalmi vezetője, legközelebbi munkatársaival kitörésre készül a Wilhelmstrasse 63—64 számú házban. „A védelem megerősítésére körülvette a házat a Hitlerjugend 40—50 tagjával. A birodalmi ifjúsági vezető a birodalmi vezető (Borman — J R.) hozzájárulását kéri tervének keresztülviteléhez.” A hozzájárulást meg is kapja. (Folytatjuk) Békés megyében az alapvetően kedvező talaj- és termőhelyi, valamint éghajlati adottságok mellett vannak kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági tsz-ek is. Ezek gondjának megoldása fontos feladat. Jó néhány kedvezőtlen adottságú szövetkezetben a hitelterhek gátolják a szövetkezet gazdasági kibontakozását, fejlődését. A kedvezőtlenség a rossz természeti és talaj adottságokból, személyi feltételek hiányából adódik. A természeti csapások is gyakran sújtják ezeket a mezőgazdasági üzemeket. E kérdés napirendre tűzése magas szinten szükséges, hogy ebben változások tehessenek. Ehhez néhány gondolatot kívánok kifejteni. E térség a megye északi tája. Itt szikes, savanyú, kötött, réti agyagtalajok vannak, melyek megművelése jóval költségesebb a mezőségi vályogtalajokhoz képest. Tehát nagyobb a termelésre fordított költség. Ugyanakkor a talaj termőereje gyengébb, így a hozam is alacsonyabb. Ebből adódik egységnyi területre vetítve: kevesebb a mezőgazda- sági üzemek bevétele, mint délen. Így a részesedés is kisebb, de különösen kisebb a fejlesztési és a biztonsági alap. Tehát az egyszeri újratermelés feltételét saját erőből alig tudják biztosítani. Az 1970-es ár- és belvíz a megye kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteiben nagy kárt tett. Ennek felszámolása csak 1974—75-re várható. A károk hatását jól szemlélteti a következő táblázat: 1 be venni és helyi (megyei) mérlegelésre is lehetőséget adni. A segítés módjának figyelembe kellene venni eddigi tapasztalatainkat. Ezek szerint: A személyes jövedelem kiegészítése elavult módszer. Nem serkent, sőt erkölcsileg rombol, az itt élő szövetkezeti tagság „eltartottnak” érzi magát. A természeti környezet és körülmények még sofc tekintetben megoldatlanok. Komplex meliorációs tevékenységgel lehetne változtatni. Ennek rangsora van. A vízrendezést kellene első helyen megoldani, de nem maradhat el a talajjavítás sem. Tehát célszerű lenne egy szintre hozni , az állami támogatást (70—80 százalék) a vízrendezésre, a talajjavításra és a mélylazításra. Csakis így válhat lehetővé a meglevő eszközök további kihasználása. Különösen indokolt ez azért is, mert a talajjavító vállalat eszközeinek egy részét más ágazatban kénytelen felhasználni, nem pedig azért, amiért létrehozták. A fejlesztési alapok kiegészítése társadalmi erőforrásokkal meghatározott, tehát céljelleggel arra az ágazatra vagy üzemágra, amellyel a leggyorsabban lehet a kedvezőtlen helyzetből kilépni. 1973-ban elkezdjük néhány kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetben az ilyen jellegű kölcsönnyújtást, esetleg vissza nem térítendő fejlesztési alap biztosítását. Ilyen vagy ehhez ha- i somló segítséget szükséges adni a kedvezőtlen adottságú terme- j lőszövetkezeteknek, hogy ne le- I gyenek évről évre szinte azonos 1968 1969 1910 1971 m/Ft Részesedési alap M/Ft 131 533 140 839 134 826 138 050 Fejlesztési alap M/Ft 38 693 39 804 9 398 18 015 Biztonsági alap M Ft 15 108 854 ““ 2 817 Az országnak szüksége van e szövetkezetek termékeire, termelvényeire. Ebből az alapállásból vizsgálom a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetét, a j társadalom segítségének jelen- I tőségét. A kedvezőtlen adottság fogalmát is felül kellene vizs- j gálni. (Nyolc aranykorona, 15— j 16 ezer forint egy főre eső kő- 1 zösből származó éves jövedelem.) ' Több tényezőt kellene figyelem- I nagyságrendben mérleg- és alaphiányosak. Híz természetesen nemcsak Békés megyei probléma. E megoldási módozatok nyilván csak elindulást, de nagyon fontos alapot jelentenének. Ehhez kell a helyileg hatékony gazdálkodás. Ennek feltétele: a rátermett vezetés elegendő és jól képzett szakemberekkel, szakmunkásokkal. A vezetésnek Izgalmas percek Az épülő békéscsabai cserépgyárban két daruval emelik helyére a több tonnás agyagtisztító gépet. (Fotó: Zeleny4nszki András) legyen előrelátása, mozgósító készsége, példamutatása, gazdasági döntést hozó készsége, a végrehajtást biztosítani tudó és számonkérő felkészültsége, A munka- és üzem* szervezés színvonalának emelése, azok elemeinek vizsgálata. a döntési joggal felruházott szervek és szintek önállóságának, felelősségének fejlesztése is jelentős munka lenne. A mezőgazdaságban is fontos ennek előtérbe állítása, hogy ennek alapján mások is hasznosítani tudják a jó tapasztalatokat és módszereket. Nagyon fontos, hogy a termelési szerkezetet az adottságokhoz alakítsák. A megyére vonatkozóan elkészült a 15 éves távlati fejlesztési terv. A megye egyes térségeire és mező- gazdasági üzemedre vonatkozóan e tekintetben is jó útmutatást nyújt. Ezért a kedvezőtlen adottságú üzemekben is célszerű az alábbi kérdésekre figyelmet fordítaná. A földterületeket, az egyes művelési ágakon belül vagy esetleg azok módosításával a legésszerűbb, a leggazdaságosabb termelés szolgálatába állítsák. Ennek keretében megyénkben ajánlatos bizonyos szántóterületeknek rét-legelővé való átalakítása, mely a szarvasmarhatenyésztési program keretébe is jól beilleszthető, valamint bizonyos területeken erdősítést kezdeni. A növénytermelési kultúrák jó megválasztása olyan szerkezetben és nagyságrendben, amely az adott mezőgazdasági üzem talajadottságainak, anyagi-technikai felkészültségének ég személyi feltételeinek a legjobban megfelel. Különösen ajánljuk e térségben a lucemater- mesztésre, feldolgozásra figyelmet fordítani, kiemelten foglalkozni a napraforgó- és a rizs- termesztéssel, a kalászosokra az eddigieknél is nagyobb figyelem fordításával. E növénytermelési kultúrákhoz kell igazítani az állatfajok és a hasznosítási ágazat szerkezetét. Általánosan ajánlott a szarvasmarha- és a juh-tartás, de egyes üzemekben indokolt, szükséges a sertés és a baromfi tartása is. Fontos figyelmet kellene fordítani a kiegészítő ágazatok fejlesztésére, ugyanis az egyszerű mezőgazdasági termelési szerkezét kevesebb munkaerőt igényel, ugyanakkor a szövetkezeti tag, mint tulajdonos, teljesen érthetően jogot formál ahhoz, hogy biztosítva legyen a munkája legalább a nyugdíjév megszerzésére és a háztáji föld juttatására. A szerkezetváltozás és ésszerűsítés adja, hogy milyen anyagi-technikai eszközök fejlesztésére, szakember- és szakmunkás-szükségletre kell gondolnunk. Bizonyos központi értékel« és intézkedés is szükséges a mező- gazdaság sajátossága következtében. A tevékenység zöme szabad eg alatt történik, biológiai tényezőkkel áll összefüggésben és a beruházásai lassan megtérülőék. Ezért célszerűnek látszik, sőt indokolt is, hogy a lassan megtérülő beruházások megvalósítására igénybe vett hitelek lejárati idejét meghosszabl >ák. Szükséges továbbá, hogy a rendelkezésre álló anyagi-technikai eszközök további kihasználására, a korszerű termelésfejlesztésre létrehozott társulások működését zavaró tényezőket korrigálják, illetve jól simuljanak az új, egységes szövetkezeti törvény szelleméhez és szövegéhez. Csatári Béla a megyei tanács által ártó» «knokhelyette®»
