Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

A győzelem tavaszán Î945. május 9-én, 28 eszten­dővel ezelőtt a hitleri Németor­szág feltétel nélkül kapitulált. Véget ért az emberiség történeté­nek legvéresebb háborúja. Volt azonban olyan fasiszta egység, amely még a fegyverletétel után is folytatta a harcot. Villámként járta be a hír a csapatokat: a fasiszta Németor­szág kapitulált. Boldogságunk, örömünk határtalan volt, hiszen négy hosszú éven át mentünk tűzben és száz halál között, hogy végleg felmorzsoljuk az ellenség erőit. Vártuk az órát, a perbet, hogy megszűnjék a csatazaj. És végre elérkezett. Csodálatosan derűs idő fogadta 57. hadseregünket a Keleti-Al­pokban. Lent a völgyben min­den zöldellt, virágzott. A hegy­oldalak tele voltak alpesi ró­zsával. Körös körül nyugalom honolt S nekünk ismét fegy­vert kellett ragadnunk, mável e frontszakaszon a németek nem szüntették be az ellenál­lást. 1945. május 9-én reggel kilenc órakor, mintha csak a győze­lem napját ünnepelte volna, megszólalt a tüzérségünk. Kato­náink, tisztjeink újra harcba szálltak. A német csoportok maradványait két nap alatt fel­számoltuk. S reánk csak ezt kö­vetően, két nappal később kö­szöntött be a várva várt bé­ke. Az 57. hadsereg Magyaror­szág felszabadításában is részt vett. Sok bajtársunk hullott el mellőlünk, de teljesítettük kö­telességünket. A magyar lakos­sággal hamarosan jó kapcsola­tokat teremtettünk. Ügyes-bajos dolgaikban bizalommal fordul­tak hozzánk, s a harcokban sok­szor segítségünkre voltak. Had­seregünk a Balaton déli part­ján védelmi állásokba vonult. Kaposvár, Dombóvár. Szigetvár lakossága segített a. védelmi vo- nálak építésében. Azóta 28 év telt el. A lövész- árkokat beszántották. A városok és a falvak megszépültek. Sze­mélyesen győződhettem meg er­ről, amikor egy küldöttséggel vendégként jártam Magyaror­szágon. Két éve történt, hogy vete­ránok különvonatával Magyar- országra érkeztünk. A háborús emlékek felelevenítése már a vonaton megkezdődött. A határra érkezve, nagyon meleg fogadtatásban volt ré­szünk. Sokan vették körül Dmitrij Kravcov tábornokot, a Szovjetunió Hősét, az egykori hadipilótát, aki Budapest felett négy ellenséges gépet lőtt le légiharcban. Igaz, megrongáló­dott a gépe, ő maga tizenhat sebből vérzett. A pilótát magyar parasztok mentették meg, a leg­közelebbi házba vitték és első­segélyben részesítették. Most, amikor a győzelem 28. évfordulójára emlékezünk, nem­csak a második világháború utolsó csatáira, s a győzelemig megtett nehéz útra gondolunk, hanem arra is, hogy mi min­dent alkotott a két nép. a ma_ gyár és a szovjet nép az el­telt évek alatt, s arra. hogy a szovjet es a magyar népet ma szoros barátság és harci szövet­ség köti össze. Vlagyimir Petruhín ezredes 1973. MÄJUS 9., SZERDA Ara: 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Világ proletárját? egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TÁN ÁC SLAP JA Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága Az MSZMP megyei bizottsága tegnap, 1973. május 8-án kibő­vített ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság 1973. április IS-i állásfoglalása alapján Enye. di G. Sándor elvtárs, a pártbi­zottság titkára beszámolt a nem­zetközi helyzetről. Frank Ferenc elvtárs, a pártbizottság első titká­ra pedig a belpolitikai kérdések­ről, valamint a Központi Bizott­ság 1972. novemberi állásfogla­lásában megjelölt gazdaságpoli­tikai feladatok végrehajtásának helyzetéről. A pártbizottság a beszámoló­kat jóváhagyólag tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tár­gyalt JEzután az elnöklő Gyula­vári Pál elvtárs, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja berekesztette az ülést. SZM T-jutalmak ifjúsági kluboknak A kiváló ifjúsági kluboknak alapított oklevelet és pénzjutal­mat kapott szombaton az SZMT békéscsabai székházában három ifjúsági klub: a Szarvasi Álla­mi Gazdaság Rózsás kerületi fiataljaié, a Sarkadí Cukorgyá­ré és gyulai harisnyagyári „Ötök” tagjaié. Mindhárom klub tevékenysége kapcsolódik a szakszervezeti mozgalomhoz. Bocskai Mihályné, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának titkára értékelte a klubok el­múlt időszakban végzett tevé­kenységét. Szólt a szakszerve­zet szerepéről a kulturális ne­velőmunkában, amely szerep egyre ' szorosabb egységben van a művelődési intézmények, a KISZ kulturális feladataival. Mindegyiknek célja, hogy az egyes munkahelyek, rétegek sa­játosságainak megfelelően ké­szítse fel a fiatalokat a szocia­lizmus építésére. A jutalmazott klubokban kü­lönösen eredményes volt a művészeti, politikai munka. A fiatalok természettudományos és szakmai előadásokon gyarapí­tották ismereteiket, politikai vitafórumokon szilárdult poli­tikai meggyőződésük. A szarva­siak mindezek mellett a hon­védelmi nevelésben is kiemel­kedő sikert értek el. Az ünnepségen a klubok kép­viselőin kívül részt vettek a MEDOSZ, az ÉDOSZ és az SZMT vezető munkatársai. :—áko— Folytatódik az Akadémia közgyűlése Tegnap délelőtt folytatta munkáját a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1973. évi köz­gyűlése. A hétfői ünnepélyes megnyitó és a főtitkári beszá­moló után megkezdődtek a tu­dományos osztályok beszámolói, ülései. A délután programjából kiemelkedett Ortutay Gyula akadémikus osztályelnök beszá­molója a nyelv- és irodalomtu­dományok osztályának ülésén. Elindult é sok ezer Bizakodó, szép ballagás a békéscsabai Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában Ballag mar a Korán keltek tegnap a virág- , árusok és több virágot vittek piacra, mint bármikor. Szerte az országban, Békés megyében is ballagtak a középiskolás diá­kok. Utoljára szólította őket a csengőszó. hogy elinduljanak a ' sok örömöt és izgalmat őrző folyosókon, az osztályokon át. a szülők, a tanárok, a diáktársak, a rokonok és barátok sorfala között. Vállukon tarisznyával, karjukon tulipánnal, rózsával és orgonavirággal, szemükben, sokféle könnyel búcsúztak. A békéscsabai Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépis­kolában 11 órakor kezdődött a 189 negyedéves ballagása, de sokan már a kora reggeli órák­ban megérkeztek. Az ünnepelt lányok és fiúk teli izgalommal készültek a nagy eseményre, hiszen az iskolákban olyan ez a májusi ünnep, mint egy nagy lakodalom. Csakhogy itt még nem az életük párjával, hanem a felnőtt élettel, a munkáshét­köznapokkal, az egyetemi elő­adókkal, a honvédségi gyakorló, pályákkal tartják mennyegző jüket a 'végzős diákok. Hazánk ban a most ballagok közül lf ezren elvetőmre, főiskolára ke. rülhetnek, hétezren tanulhatnál szakmát. A csabai közgazdasági­ból negyvenegyen akarnak- to­vábbtanulni. Hogy sikerül-e. az később derül ki, hiszen hátra var* még az érettségi, a matúra vén diák.-. megszerzése és a felvételi vizs­ga... A ballagok arcan ott ülnek ezek a gondolatok. Érthető. Van­nak életünkben egyszeri dol­gok, amelyek sohasem térnek vissza. Ilyen az Alma Matertől vett búcsú is. Várjuk, végre el­jön. aztán visszasírjuk és a leg- szebb emlékeink között őrizzük , niég öreg napjainkban is. Ért­hetői hát a számvetés az ar- cokoip: mi is történt itt a négy esztehdő alatt, mi volt a jó, mi a rossz, hogyan lesz ez­után?. Mennyi kérdés, ki nem mondott • félszavas válaszokkal. A közgazdasági tagozaton vég­zők könyvelők, statisztikusok, pénzügyi szakemberek, a keres­kedelmi szakosok áruforgalmi előadók, vagy boltvezetők lesz­nek. Tanulmányi éveik alatt bi­zonyították, hogy alkalmasak e feladatokra. Nagy zsibongás, orgonaillat tölti be a hamarosan 50 éves iskola udvarát. A boltíves abla­kok előtt fejkendős nagymarr\ák. itt-ott már őszülő hajú szülők. Megszólal a jól ismert csengő. Először bátortalanul, lágy morajlással, majd egyre erőtel­jesebben felhangzik a véndiák- induló. Fényképezőgépek kattog­nak, kék-fehér ünneplőbe öltö­zött lányok és fiúk sora kígyó­zik osztályról osztályra. Te­kintetük egy-egv pillanatra ta­lálkozik à szülőkkel, a kedves tanárokkal. Próbálnak köszöne­tét mondani, de ezt a négy évet szava’ ' al nem lehet megkö­szönni. Csak viszonozni lehet. Azzal, hogv megfogadják az örök intelmet: „Hass, alkoss, gyarapíts!” Találomra szólítom meg az egyik ballagó diáklányt, Vrbovszki Ilonát, aki most már hazamegy Mezpberénybe. A sí­rással küzdve mondja, úgy ér­zi most, mintha mindennek vé­ge lenne. Pedig nincs vége! Most kezdődik. Most. hogy is­mét elindult életútján sok ezer diák. Réthy István Piller Sándor igazgató búcsúzik diákjaitól. (Fotó: Demény Gyula) I

Next

/
Thumbnails
Contents