Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
Adyíalva '73 Ady szülőháza Ady-keresőbe indultam a régi Szilágyságba, az Ér partjára. Könnyű dolgom volt. A szülőfalu, Érmind- szent, tornyai ugyan a dűlő- utak messzeségébe vésznek, de a forradalmár költő életműve jó iránytű. Mindenki tudta, a maga nyelvén, a saját gondolataival, hogy kit keresek és miért Az öregebbek még Mindszentnek említik a faluját de a fiatalok már Adyfal- vát mondtak. Mindszent neve 1957 óta hivatalosan: Ady Endre. A magyar nyelvhasználat szerint Ady- falva. Nyitott tenyér a síkság, szélén a kéz tompora a hegyek. Elhagyott pléh-krisz- tusok, önmagukat eltemetett temetők között megyek. A nehéz szikesek hantjain még a traktorok is bukdácsolnak. Október óta csak egyszer esett az eső. A birkák már kiszáradó füveket rágcsálnak. Gyermekláncfű virága sárgállik mindenfelé. A hegyek zöldeskék harmóniáiéval renodri képet ad a látóhatár. A falu alatt liget, Bence a „szelíd, széles domb, s méla lanka”. A Bencében az Ér, partján Léda őszi kikerics csokrának virágai. Az Ér egy csepp. Folyó, vagy csak patakocska? Sorsa a felhőktől függ. A világ legparányibb vize, amely eljutott az Óceánba, a halhatatlanságba. „Valaki az Értől indult el..*." Az Ért szabályozták, ahogy errefelé mondják, kanalizálták. Ady 1904-ben még ilyennek látta: Ahol az Ér kanyarog, az a hely volt a legbékésebb. Ez a kisvlzű, sásos, csöndes Ér szoktatta talán az embereket a bizodalmas várakozásra. Ez a kéknefelejcses partú Ér, amelynek valamikor rohanó vize volt. Az Ér partján néhány éve termálikutakat fúrtak. Mesz- szi földön híres gyógyvíz zubog elő a föld mélyébőL A környék kedvenc fürdőhelye, még látogatottább lenne, ha volnának hozzá utak. A falu, gulyajárásnyira az Értől, ma is csöndes. Néptelenebb, csöndesebb, mint valaha is. Ez a táj az annyit elsiratott régi wgar jelképe, a hajdani „sanyarú kis falu”, ahol sovány, éhes kunyhólakók éltek, silány, foltos ruhájú emberek, kiéhezett arcvak. Így írt szülőfalujáról a költő. Siratta Pesten, Párizsban.» A szülőfalu emlékezetében hogyan él Ady Endre? A falunak hivatalosan nincsenek utcanevei, csak házszámok vannak. De az itteniek a szülőház dűlősorát Ady utcájának hív-' ják. A szülőház nádfedeles, egy szoba-kony-hás, pitvaros, mestergerendás mázolt földes házacska. A mai fogalmak szerint, kunyhó. Amilyen Petőfié Kiskőrösön, amilyen Móricz Zsig- mondé Tiszacsécsén. Ugyanolyan ez is, Ady Endre szülőháza is. A kaou mellett vén eperfa. Mellette, az „Édes” kertjében, roggyant gémes- kút. A ház előtt három szilvafa — talán néhai Diósadi Ady Lőrinc hét- szilvafás nemességét őrzik. A ház homlokzatán, a két parányi ablak között dombormű: a környező világ keservét fájlaló és vállaló Ady, akinél a bánat és a harc nemzetközi volt. A bejárattól balra ezt fejezi ki a kétnyelvű márvány felirat: Mikor fogunk már összefogni?] Mikor mondunk már egy [nagyot,] Mi, elnyomottak, összetörtek,] Magyarok és nem-magya- Irok?] A márvány táblát a költő születésének 80. évforezt bánni, de addig nem, mert én akartam, hogy így legyen — komolyan és megfontoltan." A parányi konyhában kincset érő múzeum. Itt van Csinszka jegykendője is. Mellette az örökszép „Csinszka-vers”, az érett férfikor nagy vallomása: az őrizem a szemed kézirata. Ha kilépünk a szülőházból, az 1908-ban épült „Ady-kúriát” látjuk. Nem nagyobb bizony ez sem a környező, nagyobbacska parasztházaknál. Ezen is kétnyelvű emléktábla: „A A régi iskola, ahol Ady a betűvetést tanulta dulőján avatta Nagybánya Tartomány Néptanácsa. Az Ady-dombormű Szini Sebők Zoltán nagyváradi szobrászművész alkotása. A szentély, ahol a forradalmár költő született — merjek-e ide belépni — kicsinyke parasztszoba, barna ágy, fakult takaróval, sublót, kanapé, öntöttvas kályha. Ez volt az első kályha a faluban. Ennek melege védte a világra sikolytó zsenit. Ebben az alacsony, sötét kis szobában tipegett, ettől a parányi tölgyfaasztaltól küldözgette első verseskötete megjelenéséhez az előfize. tési íveket ismerőseinek, 1898 júliusában. Idehozta a posta pár hónappal később a „színtvalló levelet”, amelyet anyjának, az Édesnek írt: „Én teljesen az irodalomnak szentelem az életemet. Talán majd halálos ágyamon meg fogom régi magyar be!végzetnek halhatatlan énekese, Ady Endre lakott ebben a házban”. Dátum: 1924. július 21. Ekkor leplezték le az emléktáblát A déli szoba a költőé. Ezt is eredeti állapotában őrizték meg. Az íróasztal az ablak alatt. Mellőle a református templomra látni. A világháború kitörésének éjszakáján itt töprengett a költő, ez a templom- torony indította a gondolatsort: „Tán holnap már vérrel meszelten! Fog csillogni istenes őrünk/ A torony ... Az íróasztalon a két nagv szerelem emléke, Léda és Csinszka fotója és a szülőtájról írott versek kéziratai. másolatai. Ebben a szobában a bűvös háromszög — Budapest — Párizs — Érmindszent — egyik csúcsa. Az érmellék nyomára a forradalomra indító gondolatok egész sorát szülte. Ez volt a vad mező. a csalános szikföld. a sivó homok, mocsárral, lánnal. ineovánnval — ez a táj p legtöbbet látott része volt a halálszagú bús rónának. Itt született a félelmetesen szén, halálszelű vers, a Közel a temetőhöz is. „Jaj, a temető közeleg.” Az ágy mellett, az éjjeli- szekrényen egy dobozka, az Édes kezeírásával : „Fgy kis föld, Bandink sírjáról.” Békésebb a falu élete, mint valaha is. A forradalmár-géniusz szellemében él együtt román és magyar. A patrióták közösen keseregnek: elfogy lassan a nép. A kávási termelőszövetkezet ugyan jó megélhetést biztosít, de a fiatalokat mégis elviszi a város. Nagykároly, Zilah, Várad. Az osztatlan iskolában már csak tizenhat eT- ső—negyedik osztályos kis_ ggqkolay Sándor Tanya Amíg Bősze Imre Amíg szalad a fény előttem, amíg lépked velem az árnyék, amíg azt érzem: felelőtlen és hamis fecsegés a tájkép, amíg a vízben partra gondol, s a partról vízbe ér a lábam, amíg a vérem úgy dorombol, hogy szívverésem megtaláljam, amíg naponta küzdenem kell a levegőért is, hogy éljek amíg tegnapi szerelemmel élnek holnapi — szemefények, amíg halottakat kísérek sírok közé, mint síró élő amíg esténként attól félek: ez az álmom lesz boldog — vég» amíg pofont torol az öklöm, amíg ököltől indul vérem, amíg anyámtól azt öröklőm: nem kell sírni a semmiségen — amíg a szépet szépnek látom, s eredményét a szép szavaknak — addig hiszem: nem kényszer — álom. hogy ember vagyok és az maradjak. Tervezgetés Macs! József Mostanában sokat tervezgetek: Fából, betonból, téglából egy közönséges családi házat Az alaprajznál kezdődik a hiba: Egyszer kicsik, másszor nagyok a szobák. A kamra elhelyezése is gondot okoz. A tetővel soha semmire se megyek. Sokszor unom már. de élőiről kezdem. Ügy gpndolom, mégis a fánál maradok, a fa finom vonalú, illatos, modem. De a kő meg az üveg csupa napfény, derű, tündökllk, mint az északi fény. Eszközeim: ceruza, vonalzó, körző meg a hozzá nem értő eszem. Pedig elég volna egy ásó, meg egy lapát diákot tanít Fecser János tanító. Ö is büszke Adyra, a régi iskola tanítványára, és azokra, akiket már ő tanított az ABC-re. Egy orvos és három tanár, innen Érmindszentről, erre is büszke vagyok, mondja, hiszen az isten háta mögött vagyunk. Csak hát az a baj, kesergi, hogy a négy osztály elvégzése után bemennek tanulni a gyerekek a városba, — és többet sose jönnek vissza Elviszi őket a technika. Már csak kétszáznegyvenegy család él a faluban. ‘ Ez a baj. Baj, vitatkoztam a tanítóval, hogy az emberek jobban és szebben akarnak élni? A városok mindenhol hívnak, csalogatnak. A hegyek fölött erős go- molyfelhők, de a Szilágyságot füröszti a nap. Áhítat végigmenni a falun, az Ady-énekelte kis házak között. A betonjárdák már készek, de az utcák még li- balegelők. A villany csak tavaly érkezett meg a faluba. de azóta megsokasodtak a tv-antennák. Üj házak ugyan nemigen épülnek, de azért már nem kis sanyarú falu Adyíalva. A sovány, éhes, kunyhólakók világa messzi kép, távolabbi, mint a hegyek kéklő derengése. Ez látszik mindenkin, mindenen. Idilli még ma is ez a falu. A templom előtt feketébe öltözött öregek tré- cselnek. Közöttük találom az egykori szép lányt, Kovács Katicát, az Édes mindeneslányát, a 74 éves idősb. Szabó Bélánét. Adv Endre neki ma is Bandi bácsi. Így szokta meg. így emlegeti. 1917-ben találkozott vele utoljára. Ahogy visszagondolok, kutat az emlékei között, ősz haját simogatva, Bandi bácsi égv pillanatra sem mozdult az Édes mellől. Ha Édes a konvhába ment, utánament. . Ekkor volt utoliára Mindszenten. De az Édessel még találkozott Pesten. >. A Szabó család a Nép- tanács TpcKhízásából a he- ivi hagvaték gondozója. Ifiű Szabó TUMáné nvi+la, zárja a 971VÎÔházat és a kúriát, fi gondozza az Édes kertjét is. Ott vannak azok a mindig meeújuló muskátlik is. amiket Csinszka Adwal küldött Csúcsáról az Édesnek. Az Ady-porta sarkán égig növő fenyő. Messziről látni, messzire látszik, messzire lát, akárcsak a falu forradalmár fia. Adyfalva, 1973. április 22—23. Tiszai Lajos
