Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
HIM! A G Aim Egy délután az elek! pinceklubban. Az országgyűlési képviselő a gimnázium KISZ-esei között Sebesi Lászlónét, megyén^ ötös számú országgyűlési választókerületének képviselőjét — aki a gyulai járásból: Gyulavá- rin, Ketegy házán, Lökösházán, Szabadkígyóson, Telekgerendáson, Üj kígyóson kívül Elek nagyközség lakosságát is képviseli — a közelmúltban a gimnázium KISZ-szervezetétől két diáklány kereste fel. Megkérték: tartson nekik beszámolót a képviselői munkáról, a törvényhozásról s az őket különösen érin. tő Ifjúsági Törvényről. A képviselőnő szívesen fogadta a meghívást és a meghatározott időben elment hozzájuk. A kedves találkozásról Sebesi Lászlóné levélben tájékoztatta szerkesztőségünket. Klubfoglalkozás Köszönijük őket „Zuhogó esőben, szeles, barátságtalan időben érkeztem Elekre. Annál barátságosabb kép fogadott azonban az intézményen belül. Az előcsarnokban fiatal, matematikatanár pingpongozott a tanulókkal. A folyósók falain fényképek, emléktárgyak őrzik az örök élményt nyújtó országjárások, versenyek, társadalmi munkák emlékét. A tanulók igen szép számban jelentek meg a klubfoglalkozáson, ami bizonyítja, hogy az ifjúságot érdekli a közéleti esemény. Engem viszont, mint pedagógust, ország- gyűlési képviselőt érdekelt: ők hogyan élnek, s hogyan segítik elő az érdekükben alkotott törvény végrehajtását. Amit ott láttam és megtudtam példaként állíthatjuk más iskolák fiataljai számára is. Védnökség — Társadalmi munka Az eleki gimnázium KISZ- szervezetének társadalmi munkaakciói figyelemre méltó eredményeket tükröznek. Néhányat belőlük: védnökséget vállaltak az eleki lakosság orvosi szűrő- vizsgálata felett. Az iskola épületen belül kialakított pinceklubban a társadalmi munka értéke 96 ezer forint. Az őszi betakarítási munkákból származó egynapi keresetüket a pinceklub rendezésére fordították. A klub naplója tan áss xlü arról, hogy a szórakozás mellett komoly dolgokkal is foglalkoznak az összejöveteleken. Szombatokon óvodákban és egyéb közintézetekben vállalnak társadalmi munkát. A VIT-alap növelése érdekében is tevékenykedtek. Csupán a felsorolt társadalmi munkájuk összértékét több mint 300 ezer forintra becsülik. Ha arra gondolunk, hogy mindezt a tanulás mellett cselekedtek, akkor az elismerés méginkább megérdemelt. Természetesen dicséret illeti meg a munkára lelkesítő tanárokat is, akik szabad idejüket áldozzák fel azért, hogy tanulóikkal megismertessék a közösségért önzetlenül végzett munka ízét.” Kedves sorok, melyek ugyan Elekről szólnak, de megyénk I más településéről is íródhatott volna. Hiszen a mi fiataljaink többsége ilyen*áldozatos és szorgalmas, tennivágyó és tettrekész fiatal. — r. Együtt az üzemmel ä Hangulatos, közös kiránduláson vett részt a tavaszi szünetben a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumának irodalmi színpada és a békéscsabai Mezőgép-javító Vállalat KISZ-szervezete. A közös kirándulásra az adott okot es alkalmat, hogy a szakmunkás- tanuló fiatalok többsége a gépjavítóban dolgozik. Az üzem az iskola segítségére sietett, amikor autóbuszra volt szükség és ezt az irodalmi színpadosok műsorral viszonozzák majd. ■■■■■•■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Ma« Május első vasárnapja az anyák napja nálunk. Az egész közösség ünnepe ez. Mégis ezt a napot elsődlegesen a gyermekeknek kell megtartaniok. As anyák a gyermekeiktől várják a kedves szavakat: „Édesanyám, egyetlen drága...” S tőlük várják a szál irágot. „Édesanyám”. Senki mást nem illet meg e szó. csak az anyát, mert az anyák anyák maradnak akkor is, ha gyermekei^ felnőnek. Tisztelettel, szeretettel köszöntjük őket. '«■NBHtaaaaaBaaaaaaaBaaasaa»» Diákhumor — Petőfi, mikor szerelmes volt mindig reszketett a bokor. — Arany családi életében ts kiegyensúlyozott ember, aki meg tudja teremteni nyugalmát a csendben bólogató eperfa alatt. — Csokonay megesküszik Lillának, hogy mással nem foglalkozik. — Csongor és Balga elindultak, hogy megkeressék a boldogságukat, és a végén egymásra találtak. laaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Fél óra Afrika Nagyszünet a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Az udvaron, ahol sétáló, álldogáló tanulókat szokott meg a szem, most egy nagy embergyürű közepén négy hatalmas hangszóró, egy mikrofon és egy lemezjátszó állt. Az iskola tanulói röpgyű- lésen emlékeznek meg a Gyarmati Ifjúsági Napokról. We shall overcame... Győzni fogunk.. — énekelte Joan Baez, és Kovács János, az iskola politikai titkára mondta el pár perces beszédét. Szólt Afrikáról, Vietnamról. Dél-Amerikáról, az elnyomott és harcoló népekről. Az ünnepség vendége Philipe Ade hazánkban tanuló nigériai orvostanhallgató. Nehezen töri a magyart, de csillogó szemmel mondja: — Azt szeretném én is, ha hazám és Magyaroszág egyre közelebb kerülne egymáshoz, és igazi barátság alakulna ki! Vége a szünetnek, vége az ünnepségnek. De befejezésül már nem gépzene szól, hanem az egész iskola énekel: Guanta- na mera... Botos Mihály Fiatalolt arcképcsarnoka Ugrás a mélyvízbe Gyomán, a Zrínyi utca kint van a község szélén. Egy kőha- jításnyira van a Körös medre és ott dübörögnek el mellette a vonatok hosszú sorai is. Ennek az utcának is a végén lakik Giricz Éva. Mikor ott jártunk, éppen fényképészhez készült. A tanácstagi igazolványához kellett a fotó. Mert Giricz Évát Gyomén a nagyközségi tanács tagjává választották. Nem is a választás, hanem a jelölés volt az igazi meglepetés Évának. Éveinek száma még húsz körül van csak, és ráadásul nemrég költözött Gyomára, Endrédről. Igaz, munkahelye már régóta Gyomához kötötte. A - háziipari szövetkezetben mint gépi kötő dolgozik és a KISZ-szervezet agit. prog, titkára. Sikerrel szerepelt egy KISZ KB által rendezett vetélkedőn is és ekkor figyeltek fel Évára, aki taplraesetten válaszolt a nehéz kérdésekre. Ügy találták, alkalmas lenne tanácstagnak és felkérték vállalja el a jelöltséget. Nemcsak Éva fiatal, hanem a körzet is, melyet képvisel. Nemrég nyílt míg az utca és bizony van ott gond, temérdek. Nincs jó út, csatorna, hiányzik a vízvezeték is. Sok tehát a tennivaló, nem csoda, hogy Éva megrémült a rá váró feladattól. Kérdezte is a tanácselnököt, Megyeri Sándort, és a község párttitkárát, Dékány Károlyt, hogy fogja ő ezt bírni? Nem lesz sok egyszerre, így fejest ugrani a mélyvízbe? ók biztatták. Nem hagyják majd magára Évát, szeretnének jó, közösségért dolgozó embert faragni belőle. S, hogy bíznak benne, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Évát jelölték megyei tanácstagnak is. Most már nemcsak egy körzet, hanem egy nagyközség gondja nyomja Éva vállát. Kell tehát a segítség', s reméljük, hogy ez nem is fog elmaradni. Ha a kezdeti nehézségek nem szegik kedvét, akkor Éva a választók akaratának méltó képviselőjévé válhat. L. U •(■•miMiifiniiiiniiimnninHM**. l«v élünk mi «7 a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen @ A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folyó szakember- képzés történetének rövid áttekintése után ismerkedjünk meg az egyetem diákotthonainak, illetve a diákok kollégiumi életének múltjával is. Az 1956-os események után a kollégiumok nevelőtanárai, nak legfontosabb feladata a nézetek tisztázása volt. Ezekben az időben a diákotthonok 6—12 ágyais szobái nemegyszer voltak éles viták színhelyei. A tanárok állhatatos munkájának eredménye, hogy azóta is politikailag jól képzett mezőgazdasági mérnökök kerülnek ki a kollégiumokból. A gépészmérnöki kar Szem- lőhegyi úti diákotthona, amelyben ötven hallgató lakott 6—10 agyas szobákban, az országban másodikként kapta meg 1960- ban a megtisztelő Kollégium címet. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen a közösség névadójának, Ságvári Endrének özvegye is részt vett. A. szobaközösségek aktivitása ezt követően nőttön-nőtt A színes programok egymást követték. Ságvári Endrénén kívül többek között meglátogatta a kollégiumot az egyetem volt rektora is. Előadást tartott a kollégistáknak Márkus Gyula világot járt újságíró és ezenkívül felsorolni is sok volfia azoknak a tsz-el- nököknek, vállalati igazgatóknak, orvosoknak, végzett hallgatóknak a nevét, akiket a Ságvári Endre kollégium az évek folyamán vendégül látott. A szobaközösségek egyébként .munkájukat félévi tervek alapján végezték, amelyeknek végrehajtását rendszeresen értékelték, Ilyen alkalmakkor meghatározták a tanulmányi munka feladatait is, amelyek között a legfontosabb az volt, hogy a közösség egyetlen tagja se maradjon le tanulás terén a többiektől. Említést érdemel még az is, hogy a „Ságvárisok” részt vettek a főváros fásítási programjának megvalósításában is. A kollégium szervezeti életéről talán annyit kell még tudni, hogy az alapközösségek munkáját a kollégiumi közgyűlés koordinálta, a KISZ munkatervében foglaltak alapján. Az egyetem és a kollégiumok jelenéről e néhány soros történelmi visszapillantás után a következő alkalommal számolunk be. Bankó György III. évfolyamos állattenyésztő
