Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
Pályázati felhívás tanácsi igazgatási gyakornoki munkakör betöltésére A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Személyzeti és Oktatási Osztállyá pályázatot hirdet tanácsi igazgatási gyakornoki munkakörök betöltésére. Pályázati feltételek: 1. Pályázhat minden olyan — elsősorban Békés megyei — 30 évnél nem idősebb férfi és nő, aiki a közgazdasági szakközépiskola pénzügyi, igazgatási és ügyviteli tagozatán tanulmányait eredményesen befejezte, érettségi bizonyítványt szerzett. Pályázatot nyújthatnak be továbbá azok is, akik közgazdasági •zakközépisköla egyéb tagozatain, vagy általános gimnáziumban és egyéb szakközépiskolában végbizonyítványt szereztek, illetve érettségivel rendelkeznek. 2. Gyakornoki munkakörben való alkalmazhatóság általános feltételei : — magyar állampolgárság — a betöltött 18. életév — teljes cselekvőképesség — büntetlen előélet. 3. A gyakornoki idő 3 év, amelyre az Mt és végrehajtási rendeletéinek szabálya szerint határozott időre szóló munkaviszonyt kell létesíteni. — A gyakornok az első évben a szükséges gyakorlati, valamint az alapfokú elméleti ismereteket sajátítja el, ezt követően pedig elvégzi a Tanácsakadémia 2 éves bentlakásos szakoktatási tagozatát. — Az elméleti ismeretek megszerzése érdekében a gyakornokot hetenként legalább egy tanulódélután illeti meg. — A gyakornok a gyakornoki idő első évét a pályázatát elfogadó és őt alkalmazó vámosi tanácsnál, járási alkalmazás esetén a kijelölt nagyközségi, községi tanácsnál tölti. Feladata a tanácsi munka megismerése, valamint az Általános államigazgatási ismeretek tananyagának elsajátítása és alkalmazása. Munkájában, az ismeretek megszerzésében a tanács vb-tdtkára segíti, annak közvetlen felügyelete alatt áll. — A gyakornok fejlődését és magatartását — az érdekéit községi tanác, vb-titikárának véleményét figyelembe véve — 10 hónap elteltével értékelik, s amennyiben megfelel, jelölni kell a Tanácsakadémia elvégzésére. — A Tanácsakádémlá-t végzett gyakornokot a tanácsok hivatali szervezetében képesítésének' és képességeinek megfelelő munkakörben kell elhelyezni. A tervezett beosztásról a gyakornokot leg- <alálbb 6 héttea a munkaszerződés lejárta előtt tájékoztatni kell. 4. A pályázat elfogadása után a gyakornokot az őt alkalmazó, tanácsi szerv sorolja be illetménybe, előadód munkakörbe havi 1 320,— Ft-tól 1 720-ig. — A gyakornok a Tanácsakadémián folytatott tanulmányainak 2 éves időszakára teljes illetményét megkapja, ezen félül a munkáltató viseli a Tanácsakadémián fizetendő térítés összegét, valamiig a havonkénti egyszeri hazautazás költségét. A pályázat benyújtásának határideje: 1973. július 20. A pályázók pályázatukat a Békés megyei Tanács V. B. Személyzeti és Oktatási Osztályának küldjék meg (5601 Békéscsaba, Pl 118.). A pályázati kérelemhez csatolni kell önéletrajzot, ez évben vagy a múlt évben végzett középiskolai tanulók esetében igazgatói vagy osztályfőnöki véleményt, dolgozók esetében munkáltatói véleményt. A pályázati kérelmek elbírálása 1973. augusztus 10-ig fog megtörténni. Az eredményről minden pályázót közvetlenül írásban értesítünk. A pályázati felhívással kapcsolatosan részletes felvilágosítást személyes érdeklődésre a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osztálya ad. Kovács József Békéscsaba, 1973. május -osztályvezető Ki a kispolgár? Egy magatartás útja 2, ! rohant mellette. A teret elkerülte, ne faggassák, mit feleljen arra, hogy mi újság. Elhatározta, felkeresi az Apját, elköszön tőle, aztán legyen, ami lesz. Régen járt nála, legalább két éve már. Ritkán ment, koldusnak érezte ott magát, mintha az a másik asszony mindig azt leste volna, mit visz el titokban, a szeméből látta, kinézik innen, nemcsak az asszony, hanem a féltestvérei, a két lány is, nyávogó macskák mellettük, körülöttük úgy látta az apját, mint akit szigorúan csendre intett valaki, vigyázzállásban hagyta a feljebbvalója, s most ott áll megszeppenve, már nem képes lazítani, ha akar se. addig tágította maga körül a világot, míg végképp beszűkült körülötte, tőle is, ha néhanapján elment hozza. csak egyet tudott kérdezni fáradtán felnézve rá, mióta elhagyta növésben: „na mj van? Nincs dohányod? Kell a lóvé a csajokra, mi?” Nem a pénz, a csönd keil, az a csönd, amit csak az apja mellett érez az ember, amikor nem muszáj szövegelni, csa^ él az ember, éppen csak hagyja, nézzék, megsimogassák a nézésükkel a szülei és a pillantásukból az látszik: hozzájuk tartozik. Ehelyett kapott egy húszast, mehetett, nem marasztalták. Az a nő volt az oka mindennek, ő hát, féltékeny volt a férje előző életére, buta módon, primitíven, tehet ő róla, hogy beleszületett 3 világba? Ugyan, süket duma ez is. bánja is ő már az egészet, elköszönni megy, csak élköszönni, ettől meghatódott, marták a könnyek a szemét. „jó estét, Apám. így és így jártam, megyék és az első zser- nyáknak elmondom, mi van, agyonvertem Gyevát, dugjanak a sittre.” A szobába be sem engedték, apja kijött a sötét konyhába, hol vastag ételszag úszott, vendégség, no igen, burkolnak a tökfejek, eszükbe sem jut, hogy a* a nő kinézi a szájukból a falatot, az hétszentség, hogy sajnálja. ilyen a természete, mit csináljon, biztos házat akar venni. ahol a kertben az ő apja fog ásni. ha megunja újra kezdi, elülteti a tegnapot, holnap lesz belőle — Mi van, rosszkor jöttél — mondta köszönés helyett az apja. két ezüstfoga megvillant a félhomályban. — Cikis a helyzet. Gyevit megvertem. Azt hiszem, agyonvertem Gyevit. — Mond, te teljesen hülye vagy? Be vagy rúgva? — Nekem jött. Késsel. Hagyjam magam agyonszúmi? —■ És anyád? Csak nézte és ringatta közben az öcsédet? — Jobb, hogy nem avatkozott bele. Különben is később jött. — Az áitatos szentség. Ennek is ő az oka. Az egésznek. — Te csak hagyd a-z Anyámat, elég a maga baja. Na szia! Ap.ia a zsebében keresgélt, gyűrött papírpénzt kotorászott élő. — Nesze. De engem hagyjál ki a buliból. Előléptetnek, odabenn piál a góré. Engem hagyjál ki mindenből. Hallod? (Folytatjuk) A kispolgáriság mint szem-, lélet és magatartásforma ' hordozza a világnézet és ideológia számtalan elemét. Jelent politikai nézeteket, magatartást, vannak tehát olyan elemei, amelyek a politikai tudat vagy politikai erkölcs aspektusából vizsgálhatók. Jelent továbbá er_ kölcsi elveket, az egyén általános etikai, morális helyzetét, viszonyait meghatározó, befolyásoló rendszert. Jelent konkrét, a társada’mi életfolyamatokban sajátosan megnyilvánuló magatartásformákat, s e formák a jelenség tartalmától olykor füg_ getlenek is lehetnek. Jelenthet továbbá ízlésbeli viszonyokat, állapotokat. Ebből is kiderül, hogy a kispolgárság teljes mértékben nem tekinthető sem világnézetnek, sem ideológiának, nem is sorolható csak az erkö'cs kategóriájába. Szemlélet és magatartás- forma, amely magában hordozza a burzsoá világnézet és ideológia jegyeit, de szűkebb is azoknál — főként elméleti vonatkozásokban —. másrészt — főként a gyakorlati formákat illetően — bővebb, mert direktebb, konkrétabb és kézzelfoghatóbb jelenség-komplexum. Az etika körébe sem sorolható be minden megnyilvánulása. A kispolgáriság nem egysé- g es ideológia, nem egységes rendszer. Egyes elemei önálló életre is alkalmasak és képesek, sőt, az a jellegzetessége éppen, hogy valamennyi jellemvonása egyszerre nagyon ritkán jelentkezik. A meghatározó vonások átjárják, áthatják egymást, de könnyen átcsaphatnak más ideológiákba is, gyakran előfordulhat, hogy marxista világnézetű személynél tapasztalhatók a kispolgáriság egyes elemei. Ez megnehezíti a kispolgáriság felismerését, elhatárolását és az ellene való harcot is. A kispolgár gazdasági helyzetét történelmi léte során mindvégig behatárolja a kettős veszélyeztetettség. Dolgozó voltában a nagyburzsoázia veszélyezteti. Tulajdonosi voltában a proletariátustól fél, hiszen annak harca a magántulajdon ellen fo_ lyik. A kettős veszélyeztetettség eredménye : állandó belső félelem, riadtság. Ezzel együtt jár egyfajta harc is: állandó, konok, szívós, nyugtalan, másokkal _nem számoló, másokat eltipró harc a megmaradásért, a kiemelkedésért, a vagyon gyarapításáért. A piaci kapcsolatok és a bírás érzése határozza meg életüket. „Életük mozgatóereje: a magán tu la időn véde'me. gvaraoítá- sa, a „bírás” érzése, a birtoklás. A család, a házasság, a gyermeknevelés a viselkedés, véleményük nyilvánítása, a többi ember, az emberi kapcsolatok, s minden emberi megnyilatkozás: a birtoklás eszközévé váltak, az eszközök megszerzése pedig életcé’lá lett” — írja Kéri Elemér a Kortársban a kispolgári- 6ágról. ïTnnék a gazdasági harcnak pedig az a végső eredménye. hogy átalakulnak, labilissá és kétessé válnak közben az értékek. A nagy. szellemi, etikai, gondolati értékek teljesen háttérbe szorulnak, s helyüket az anyagi javak foglalják el. nem eszközként, hanem egyértelmű és egyetlen célként. Ha ehhez a gazdasági a’aphoz társítjuk az osztálytudat5 1973. MÁJUS 37. ként jellemezhető individualizmust, akkor nyilvánvaló, hogy történelmi mértékben is vissza, húzó és veszélyes szemléletről van szó. Ha az átalakult értékek — ebben az esetben kizárólagosan az anyagi javak — az individualizmus önzésével párosulnak, a farkaserkölcsnek va'ami hihetetlen kemény és kegyetlen törvénye válik uralkodóvá: a mindent és mindenkit eltiprás. az aranyborjú-gazdagság imádata. A kispolgáriság létezésének másik alapja a kispolgárság sa_ játos. már említett és elemzett osztályhelyzete. Az a tény, hogy önálló osztálylétezése nincs, cse_ lekvően beleszólni a történe’em — vagy akár saját sorsa — irányításába a történelem során soha nem volt kéœs. Az, hogy az ideiglenes szövetségek, amelyek létét biztosították, nem mindig történelmi szükségszerűségből. a helyzet objektív fel. méréséből, hanem gyakran önző érdekből születtek. Továbbá az a tény, hogy az ideiglenes szövetségek mögött mindig ott állott a nem teljes azonosu'ás sündörgő, s lappangó tudata is. Ezek hátterében megint az individualizmus. az önzés, amely kizárja, hogy a kispolgári magatartást hordozó személy tartósan társadalmi érdeket és értéket képviseljen. A kispolgáriság ismereteimé, leti alapjait vizsgálva Leninre hivatkozunk, aki az egyoldalúságot és szubjektivizmust mint általános idealista ismeret- e’méleti jegyeket, említi. Jelentkezik-e egyoldalúság a kispolgár iságban? Okvetlenül. „A kispolgárság az önérdeket csak a közérdek ellentéteként tudja értelmezni. A kispolgáriság a biztonságot és boldogságot csak az elérendő anyagi javakban látja. Az ennél magasabb eszményeket nem ismeri; nem is hiszi, hogy „igazán” volnának olyanok; amit észlel belő1 ük. azt — mint „őszintétlent”. mint „affektáltat” megveti — minősíti Mesterházi Lajos nagyon pontosan a kispolgáriság egyoldalúságát Ebből a szemléleti alapállásból a szubjektivizmus is szervesen következik, e fogalom azonban ebben az esetben mindig és kizárólag egyéni érdeket jelent. Már csak azért is, mert a kispolgáriság mint osztály, áté'fce a történelemben a közbülső lét veszélyeinek érzéseit is, s ebből az átélésből újabb sündisznóállást kovácsol magának, újabb indokot érez a kívülállásra, önmagába zárkó- zásra. saját érdekeinek kizárólagossá növelésére. Gazdasági és történelmi tapasztalatai mint réteget arra indítják a kispolgárságot — de a kispolgári szemléletet képviselő más személyeket is —, hogy sor. sokat, helyzetüket egyrészt eleve meghatározottnak, predeszti- náltnak fogják fel. ugyanakkor változhatatlannak is. A kispolgáriság hordozói a kispolgárság mellett elsősorban azokból a rétegektől kerülnek ki, akik bizonyos státust, pozíciót, rangot birtokolva, legközelebb^ kerülnek a birtokosi szem. léletnez. Például a munkásarisztokrácia, amely kényelmesebb beosztását, megbecsültségét. magasabb órabérét azonosíthatja a kispolgár magántulaj. donávaL y agy az értelmiség egy része. amelyben a műveltség birtoklása válhat az elkülönülés és kispolgáriaskodás alapjává. Ez utóbbi esetben az érzelmi—emberi tényezők egy. behangzása a humanista értékek veszélyeztetettsége is elősegítheti a közeledést. Ez a két réteg törvényszerűen és a történelmi fejlődésből közvetlenül következően hordozója lehet a kispolgáriságnak. Sőt, az értelmiség — éppen mint a műveltség monopolisztikus birtokosa a kapita’ista viszonyok között — képes arra. hogy a kis- polgárisig szemléletéből sajátos ideológia-típusokat kovácsoljon, mint a cinizmus, anarchizmus és így tovább. A különböző szemléleti és ma-» gatartásbeli elemek, jegyek ősz- szegzése és elemzése indokolja, hogy a kispolgárságon belül is megkülönböztessünk néhány tía pilist. Magam három típusát különböztetném meg a kispolgárnak: — a nyársno’gárt. aki valóban még leginkább „menthető”, leg. kevésbé fertőzött, de már tartalmazza a tipikus jellemvonásokat, s gazdasági és osztályhelyzete, osztálytudata ide kapcsolja; — az átlag kispolgárt, aíklt csak jobb terminológia híján nevezek így; — az anarchistát, akit ugyancsak osztálhelyzete és gazdasági meghatározottsága sorol e kategóriába. A társadalmi gyakorlat szinte jén leginkább az átlagkis- polgárral találkozhatunk. A nyárspolgár néha valóban csak külsőségekben sorolható ide, kevesebben is vannak ma már. Az anarchistáról annyit, hogy e fogalom mai használatában semmiképpen nem azonosítható az anarchista történelemből ismert típusával. A munkásmozgalom történetében az anarchistákat megkülönböztetett hely Illeti meg, a mai anarchisták csupán egyben azonosak velük: osztályalapjuk ugyanaz, a kispolgárság. (Fo'ytatjuk) Bényei József KÖVETKEZIK: MI TARTJA FENN A KISPOLGÁRISÁ- GOT? Gerendást „Búzakalász” Tsz békéscsabai munkahelyre asztalosokat, gép- munkásokat, parkettást, valamint augusztus 1-j belépéssel most érettségizett kislányt adminisztrátornak vesz fel Bővebb felvilágosítást; Békéscsaba, I„ Klapka u. 2, Gyeraj. _____________167589 M ezőgép Vállalat Központi Gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út felvételre keres: hegesztő, lakatos, esztergályos. fényező, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint szakma nélküli férfi és női munkavállalókat. Jelentkezés : a gyáregység személyzeti előadójánál. 167600 Eladó 1 db 12 m-es szállítószalag, 6 m-es szállítószalag. Tiszántúl} Cipőkereskedelmi Vállalat, Békéscsaba, Eötvös u. 1. szám. 1675596
