Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-26 / 121. szám
Szakszervezeti küldöttértekezlet a vendéglátónál Enrényesitení szükséges a megkülönböztetett bérezést Csütörtökön, május 24-én délután Békéscsabán, a Strand Vendéglő nagytermében tartották meg a Békés megyei Vendéglátó Vállalat szakszervezeti küldöttértekezletét. A tanácskozáson a megye valamennyi vendéglátó üzeméneik szakszervezeti küldötte részt vett A megnyitó után Ledzényí Pál, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a megjelent aktivistákat, vendégeket majd beszámolt az 1972-eg évben végzett szakszervezeti munkáról és tájékoztatást adott a vállalat múlt évi gazdasági eredményeiről. Elmondta, hogy tavaly a vállalatnál tovább javultak a munkakörülmények és a dolgozók bére közel 4 százalékkal emelkedett. A bérnövekedéssel kapcsolatosan megállapította, hogy az emelkedés ellenére a vendéglátónál dolgozók jövedelme még mindig alacsonyabb, mint a megye más kereskedelmi vállalatainál, például az Uni- verzál Kiskereskedelmi, vagy az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Arról is számott adott, hogy a munkakörülmények javítása közel sem tekinthető befejezettnek. Tennivaló van még bőven, elsősorban Orosházán, ahol még vannak régi vendéglátó egységek, amelyekben nincsenek meg az előírt szociális helyiségek, nincs biztosítva a meleg víz. A szakszervezetnék — állapította meg — további feladata, hogy az 1971—72—es évekhez hasonlóan — amely években az intézkedési tervbén meghatározott' hárommillió 500 ezer forintos fejlesztést négymillió 433 ezer forintra teljesítették — segítse. Beszélt a szocialista munkaverseny eredményeiről és a városok közötti munkaverseny 1972-es évi értékeléséről. Ebben ! a versenyben első lett Békéscsaba, második Gyula és harmadik az orosházi kollektíva. A boltok közötti versenyben 13 üzemegység nyerte el a Kiváló I [ Bolt megtisztelő címet, közötI tűk a békéscsabai Fészek étterem, a cukrász- és hentesüzem. Jól dolgozott két arany-, két ezüst-, három bronzkoszorús és két okleveles szocialista brigádjuk. A szocialista brigádmozgalomban több mint háromszáz dolgozó vesz részt. Ez örvendetes, de a mozgalom szélesítését, célkitűzéseit nagyban gátolja, hogy a változó munkaerő átcsoportosítása miatt sűrűn helyezik a dolgozókat egyik munikahélyről a másikra. A beszámolót követő vitában többen szóltak hozzá, közöttük Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ Békés megyei bizottságának tit- I kára. Elismeréssel szólt a - szak- szervezeti bizottság munkájáról, amelynek tevékenységében jól érvényesül az új vezetési munkastílus. Majd arról beszélt, hogy a kollektív irányítást fokozni kell, még többet szükséges foglalkozni a dolgozók gondjaivíil, bajaival. Javasolta, hogy a vállalat szakszervezeti bizottsága a szakmai vezetéssel együtt dolgozza ki hosszabb távra a megkülönböztetett bérezési rendszert. Érvényesüljön a vállalatnál a nagyobb szakmai tudásért magasabb bér elve. A munkavédelem terén pedig el kell érni — állapította meg —, hogy a szociális helyiségeket, öltözőket semmilyen körülmények között ne használják raktározási célokba. Végül arról beszélt, hogy a szak- szervezeti tisztségviselők nagyobb felelősséget kell érezzenek a társadalmi szervezetek által hozott határozatok végrehajtásáért. A küldöttgyűlés ezután Nagy Jánosnét, az üzemi szakszervezeti tanács tágját és Szabados Józsefet, a vállalati munkaügyi döntőbizottság elnökét köszöntötte nyugdíjba vonulásuk alkalmával. Az üzemi szakszervezeti tanácsba' Nagy Jánosné helyébe Godó Jánosnét választották meg. I ßotyanszki János Szlovák és román könyvek Békés megyében Két tanácskozás zajlott a kö. »elmúltban Békés megyében, az egyik Bács-Kiskun, Csongrád. és Békés megyék, szlováklakta, a másik Csongrád. Hajdú-Bihar és Békés megyék románlakta helységeinek anyanyelvi könyv, tár-ellátottságával foglalkozott. A szlovák anyanyelvűék-lakta települések könyvtáraiban 1970_ tői van. számottevő mennyiségű anyanyelvű irodalom, amikor alaposan megnőtt —'a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya segítségével — a három megyében kölcsönözhető szlovák nyelvű kötetek száma. Békés megyében jelenleg a tót- komlósi könyvtár rendelkezik a legnagyobb állománnyal, csaknem ezer kötetből válogathatnak itt az olvasók — ezenkívül a békéscsabai, a szarvasi, a nagybánhegyesi. a mezőmegyeri s az örménykúti könyvtárakban haladja meg a százat a szlovák könyvek száma. Központi támogatással — évi 70 000 forint értékű vásárlással — négy esztendő múlva növekszik meg úgy a könyvállomány, hogy minden szlovák anyanyelvű lakosra jusson egy kötet. E négy esztendőt azonban megrövidíti a megyei tanács jelentős ösz- szegű anyagi hozzájárulása. A legközelebbi időszak célja, hogy minden érdekelt könyvtárban legalább három szlovák nyelvű újság, képeslap álljon az érdék•M«- —tUBmmmtmJmm A. Mocteai Könyvtár — mint a szlovák nyelvű állománnyal is rendelkező intézmények területi bázisa — javasolja e könyvtáraknak, hogy alakítsanak ki munkakapcsolatot szlovákiai városok, községek azonos intézményeivel. A román nyelvű anyaggal bíró könyvtárak bázisközpontja Gyulán, van. A Mogyoróssy Könyvtár ebben az évben csaknem másfél száz kötettel növelhette már eddig is román állományát, s csaknem tizenötezer forint értékű román könyvvel többől válogathatnak a tizenöt csongrádi, hajdú-bihari és békési könyvtár olvasói. Gyulán jelenleg ezerkétszáznál több mű áll az érdeklődők rendelkezésére, akiknek többsége a Galamb utcai fiókból kölcsönöz — főleg nagyrománvárosi lakók és kollégisták. Az elmúlt időszakban igien jó kapcsolat alaku't ki a könyvtár, valamint a Balces- cu gimnázium és a szegedi Tanárképző Főiskola Román Tanszéke között, ami bibliográfiák, magnószalagok. hanglemezek, mikrofilmek cseréjében, kölcsönzésében nyilvánul meg. A közeljövő céljai között szerepel, hogy a gyulai könyvtár testvérkapcsolatot építsen ki az aradi tartományi könyvtárral, s hogy a többi település könyv, tárai is biztosítsák látogatóiknak román nvelvű lapok, — elsősorban a Foaia Noastra — dlsasásót. Hogy szaladnak a házak,..? Nemrégiben hatalmas busz állt meg Békéscsabán, a Kulich Gyula lakótelepi óvoda bejárata előtt. Néhány perces várakozás után 28 közép, és nagycsoportos ovis szállt be a „meseautóba”. Az ottmaradt gyerekek kíváncsian kapaszkodtak a kerítés rácsaiba és tágra nyüt, irigykedő szemmel nézték a „szerencseseket” Ugyanis az óvó nénik és a gyermekek szülei kirándulást szerveztek Szarvasra. A csöppségeket Piriké néni, — Kocsis Pétemé vezető óvónő — és Babi óvó néni — Antalfi Elememé — kísérte el a sok érdekességet, szépséget ígérő útra. Néhány anyuka és apuka is a gyerekekkel utazott, amolyan önkéntes óvónői szerepkörben. Ahogy elindult a busz, szlovák és magyar nyelven kezdőd dött a nótázás. A csöppségek orra laposra nyomódott az üvegeken, ahogy bámulták tágra nyílt szemekkel a suhanó, zöldbe és virágba borult tájat. — Ni, hogy szaladnák a házak — csodálkozott az egyik. — Nem lovacskák azok — jegyezte meg a másik a lassan ballagó ökrös szekérre mutatva. Szinte észre sem vettük az idő múlását, annyira örültünk a gyerekek boldogságának. As otthonmaradottak irigyen Szarvason először az Erzsébet, liget árnyas fái alatt sétáltunk, ahol az akácvirág illatú levegőn jólesett a tízórai. Innen az óvónőképző intézet rnintaóvo. dájába. ahol az ottani óvó nénik pirosán habzó málnaszörppel kínálták mega vendégeket, akik néznek » távolodó boss itta; hálából énekkel és versekkel kedveskedtek a vendéglátóknak Szabó Mihály, az intézet igazgató bácsija hatalmas virágcsokrot kapott az egyik gzöszi-cop* fos kislánytól A kedves ven. dégfogadás után az arborétum következett. Előkerültek a labdák; a játékok, a picinyek úgy bancúraztak a frissen kaszált szénában, mint a kiscsikók. Keu, rekne nyílt szemmel bámulták meg a gőgösen sétáló, színes tollú pávákat, bekukucskáltak a lombkoronák közé, hátha látnak fürgén ugráló mókusokat. Ro-- hant az idő. és az óvó néniknek bizony könyörögni kellett, hogy hagyják abba a játszást. Mezen még egy fontos kötelességnek kellett cicáéi termi. Ugyanis a tanácsházán' „fogadást adott tiszteletükre" a városi tanács ói nőké, Jansik Tamás. Volt „reprezentáció” is, jaffá és fagyi. Komolyam, egy pisszenés nélkül hallgatták a tanácselnök bácsit, aki elmondta nekik, mit cká- goznak itt, a tanácsházán. „Fogadás” a tanacshazaa. Elrepüli a nap. Mi, felnőtték már fáradtan ültünk a hazafelé száguldó buszban, nem úgy a gyerekek, akik végigénekéttéle Csabáig az utat Még a sofőr bácsinak is jutott a dalból: Eg a gyertya, eg, Jólesik a tízórai ax Erzsébet-üget hass I
