Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-26 / 121. szám
Szabályozták az egyetemi és főiskolai tudományos diákkörök működését Ki a kispolgár? Van-e még kispolgárság? 1. A művelődésügyi miniszter utasításban szabályozta az egyetemi és főiskolai tudományos diákkörök működését. A tudományos diákkörök az oktató-nevelő munka, valamint az ifjúsági mozgalom olyan sajátos munkaterületei, amelyek célja, hogy előmozdítsák: a legtehetségesebb hallgatók a képessége, iknek megfelelően készüljenek életpályájukra, bekapcsolódjanak az intézmény és a szakterület tudományos életébe. Diákkört — az érdekelt oktatási szervezeti egység vezetőjének hozzájárulásával — az azonos tudományos érdeklődésű hallgatók szervezhetnek. Diákkör alakításához a tudományos diáikköri tanács engedélye szükséges. A diákkörök — működésük megkezdésekor — tagjaik sorából vezetőt (titkárt) választanak, és a tudományos munka irányítására felkérik az érdekelt oktatási szervezeti egység egyik oktatóját. A tudományos diákköri mozgalmat a művelődésügyi miniszter az országos tudományos diákköri tanács útján irányítja. Az országos tudományos diákköri tanácsot az érdekelt minisztériumok. országos hatáskörű szervek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az országos tudományos egyesületek "“és társaságok, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat képviselőiből a művelődés- ügyi miniszter alakítja ki. Ez a tanács látja el a diákköri tevékenységgel kapcsolatos országos szintű szervezési, koordináló és irányító feladatokat. Az egyetemek és a főiskolák — az országos tudományos diákköri tanács felkérésére — országos diákköri konferenciákat rendeznek. Az országos diákköri konferenciákon — a belföldi küldöttségeken kívül — meghívás alapján külföldön tanuló magyar hallgatók és külföldi egyetemek, főiskolák képviselői is részt vehetnek. Az egyetemek és főiskolák vezetőineík, testületéinek és az oktatási szervezeti egységeknek minden rendelkezésre álló eszközzel, alkalmas módon támogatatniuk kell a diákkörök tevékenységét. Azokon az egyetemeken és főiskolákon, ahol tudományos diákkör működik, az intézmény vezetőjének május 15-ig kellett a tudományos diákköri tanács, illetőleg tanácsok megalakításáról gondoskodnia. Az utasítás hatályba lépett. (MTI) A „kispolgárság”, „kispolgá- riság” kifejezések korunk divatos, gyakran használt fogalmai, kategóriái közé tartoznak. Emlegetjük ezeket lépten-nyo- mon, s nemcsak mérlegelő beszámolókban fordulnak elő, hanem a vitákban, beszélgetésekben isA téma sokkal inkább napirenden van most, mint eddig bármikor. Enneik egyik alapvető oka, hogy különböző elemzésekben, dokumentumokban a párt fordította a közvélemény figyelmét e magatartásformára, éppen azért, hogy fokozatosan tudatosítsa, szervezze, irányítsa az ellene való harcot. A párt kezdeményezései és. a szocialista tudat fokozatos erősödése következtében egyre többen válnak érzékennyé a kispolgári magatartás negatív jelenségeire. Ez az érzékenység — amely a tömegkommunikációban is jelentkezik — azt eredményezi, hogy szemünk jobban rá nyílig e témára, többet beszélünk róla, többet foglalkozunk vele. ¥Ae nemcsak a tudatos figyelemirányítás, a tömegkommunikációs hatások következménye e jelenség nagyarányú jelentkezése a közéletben. A kispolgári magatartás egyes jelenségei felerősödtek, s egymást váltogatva és segítve Békéscsaba, 1973- fúnius 7—10: Ejtőernyős országos többtusa bajnokság Nagyszabású, izgalmas, látványos országos sporteseményre kerül sor Békéscsabán június ?—10. között. Ekkor réndezdk meg ugyanis az ejtőernyős országos többtusa bajnokságot. Hogy ilyen rángó® versenysorozat-rendezéssel Békéscsabát bízták meg. több oka is van. Elsősorban az, hogy a Békés megyei ejtőernyős fiatalok az utóbbi években komoly sikereket értek el, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi versenyeken is, és az is indokolja, hogy ezelőtt harminc élvvel — 1943-ban — alakult meg Békéscsabán a repülős kiül - " A verseny rendezője — a Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja, az MTS Békés megyei Tanácsa és az MHSZ Békés megyei vezetősége —- már jó ideje fontosságához mérten foglalkozik az előkészítő munkával. Szervező bizottságot hoz. táv létre és felkérték a fővédnöki tisztségre Stock János vezérőrnagyot. dr. Fekete Antalt, az MSZMP megyei bizottságának pmrm fr&l y«Áf âC Na£OT T ónnci a megyei tanács elnökhelyettesét, akik elvállalták a tisztséget. Nemrégiben a békéscsabai repülőtéren újabb megbeszélést tartottak, amelyen részt vett Ivicz Imre, az MHSZ megyei titkára, Buctaiüller József, az MHSZ Országos Központja repülés osztályának munkatársa, valamint a versenyt erkölcsileg és anyagilag is támogató párt-, tanácsi, gazdasági szeryek vezetői. A tanácskozáson Kárpáti József, a KISZ MB munkatársa, a szer. vező bizottság vezetője üdvözölte a résztvevőket, majd Buch- müller József kért szót. Elismeréssel beszélt nemcsak a Békés megyei ejtőernyős és repülős klub jó szervezőmunkájáról, hanem az itt tapasztalt széles körű társadalmi összefogásról is, amellyel biztosítottnak látja az országos bajnokság magas színvonalon történő megrendezését. Elmondotta azt is. hogy a Békés megyeieknek jó hírük van szerte az országban, amit az is bizonyít, hogy közülük többen tagjai a válogatott keretnek és «■nlnmurlr u nwrinr» Hainnlrerfg megnyerésére is. Ezzel pedig kivívhatják a jogot arra is, hogy az ez évben Magdeburgban megrendezésre kerülő nemzetközi versenyen hazánk színeit képviseljék. Ezek után a Verseny tecuniKai lebonyolítását vitatták meg. Szóba került, hogy a versenyen a magyar ejtőernyős válogatott keret bemutató és csoportos ugrásokkal fogja szórakoztatni a remélhetően nagy számú nézőket. Nagy tetszéssel fogadták Horváth Hajósnak, a KISZ megyei bizottság honvédelmi és sportfelelősének bejelentését, aki a szövetség nevében különdíjat ajánlott fel a versenyen legjobb eredményt elérő Békés megyei versenyzőknek. A megbeszélés befejezéseként Ivicz Imre megköszönte a résztvevőknek, hogy szívügyüknek tekintik a verseny minél jobb lebonyolítását és jóleső érzéssel állapította meg, hogy Békéscsaba, Gyula város párt-, tanácsi és társadalmi szerveinek vezetői mindent elkövetnek a siker érdekében. fel-felbukkannak, izgatják és irritálják a becsületesen dolgozó többség gondolkodását, szemléletét. A közhasználatban — és a köztudatban — állandóan keveredik, s felváltva, de pontatlanul használva jelenik meg két fogalom: a „kispolgárság” és a „kispolgáriig”. A kispolgárság osztálykategória. Elsősorban azok a kistulajdonosok, kisárutermelők, — kis- paraszt. kisiparos, kiskereskedő stb. — alkotják a társadalomnak ezt az átmeneti osztályát, akik közbülső helyet foglalnak el a proletariátus és a burzsoázia között. A kispolgárság a kapitalizmus jellegzetes terméke: a magántulajdon differenciálódása, a tulajdonszerzés, a szabad verseny hozta létre. Létrejötte pillanatától kezdődően átmeneti osztálynak tekinthető, s mint ilyen, állandóan differenciálódik, egysége látszólagos és a történelemben mindig átmeneti. Rendkívüli végleteket fog át, s ez a belső hullámzás gazdasági, társadalmi, politikai, erkölcsi tartását is alapvetően meghatározza. A kispolgárság osztályhelyzete a kapitalizmusban valójában kettős kötöttségű. Egyrészt mint tulajdonos közvetlenül kötődik a burzsoáziához, állandó vágya és célja, hogy a tulajdon gyarapításával fel is emelkedjék abba az osztályba, amelyhez tulajdonosi, birtokosi mivoltában kötődik. Ugyanakkor a kispolgárság dolgozó is. birtokán, tulajdonában saját maga is kétkezi munkát végez, nemegyszer saját magát és családtagjait is kíméletlenül hajszolja csak azért, hogy a birtokosi tudatából származó vagyongyűitő céljait megvalósíthassa lobból a kettős osztályhelyx^ zetből eredően a kispolgárság közbülső helyet foglal el a tőkések és a proletárok között az osztályharcban is. A gazdasági létbizonytalanság teszi a kispolgárságot cselekvé- j sében és tudatában is bizonytalanná. Ez a magyarázata annak, hogy a nagy történelmi sorsfordulók idején a kispolgárság a két szemben álló osztály közül bármelyiknek lehet potenciális szövetségese, de hogy a szövetség a gyakorlatban megvalósul-e, és melyik oldalon, az számtalan té>- nyezőnek, elsősorban a kispolgárság által lemért érdekviszonyoknak a függvénye. A kispolgárság lehet a nagyburzsoázia hatalmának legszélsőségesebb formája, a fasiszta rend szövetségese is, mint ahogy Olaszországban és Németországban elsődlegesen a kispolgárság jelentette a fasizmus társadalmi alapját. De lehet már kapitalista termelési viszonyok között is a proletariátus szövetségese. Szövetséges volt Franciaországban pl. a II. világháború idején a fasizmus elleni népfrontban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének egyik oka éppen az, hogy a proletariátus a kispolgárság legnagyobb rétegét, a parasztságot saját oldalára tudta állítani. A ' kispolgárságnak nemcsak osztályszempontból, hanem tudatilag is legfontosabb jellemzői és meghatározói : a belső ellentmondásosság, a bizonytalanságérzés, az önálló cselekvőképesség hiánya, a másokkal szembeni közöny, felelőtlenség és önzés — amely az egyéni érdek kizárólagos érvényesítésében nyilvánul meg. A kispolgárság a burzsoá osztályhoz kötődve alakítja ki erkölcsi tartását. A közösséggel szemben az egyént tekinteni a dolgok mércéjének, az in- dividum érdekét kizárólagosnak — ezek alapvetően a burzsoá erkölcs vonásai. S ha azt is figyelemhfl TTfwiBHiAr mm hm imwi dualizmus legfőbb formája síi önzés, amely haszonlesésben, a gyengébbe^ kíméletlen eltiprá- sában, kapzsiságban, karrierizmusban, áskálódásban és irigységben, a hatalmasok előtti csúszás-mászásban, a közömbösségben nyilvánul rpeg, akkor látjuk, hogy a kispolgárság osztálytudatának máig is legveszélyesebb tartalmát érintettük. Az átmeneti társadalom gazdasági és osztály viszonyait elemezve arra a következtetésre juthatunk, hogy a kispolgárság — bár nem osztályként — önálló rétegként létezik az átmeneti társadalomban is. A szocializmus alapjainak lerakása után ia vannak egyénileg termelő parasztok, sok a kisiparos, kiskereskedő. Korunkban az önálló rétegként létezésnek megvan a jogosultsága és gazdasági alapja. mind a tula i donviszon vban, mind a munkamegosztásiban, mind az árucserében. Ezeket a viszonyokat is átmeneti állapotok jellemzik, őriznek polgári, kapitalista vonásokat, s e vonások fenntartják, sőt újratermelik azt a réteget is, amely létezésükhöz szorosan kötődik. A kispolgárság léte tehát társadalmunk jelenlegi fejlettségi fokán olyan természetes társadalmi jelenség, amellyel politikai és ideológiai munkánkban egyaránt számolnunk kell. A proletariátusnak, mint hatalmon levő osztálynak — s ebben az értelemben az uralkodó erkölcs hordozójának — differenciáltan kell közelítenie ehhez a réteghez. Ugyanis a kispolgárságra a társadalomnak gazdaságilag/nélkülözhetetlen szüksége van. Vannak az életnek olyan területei, ahol munkájuk, szolgáltatásaik, vállalkozó kedvük serkentője és erjesztője a fejlődésnek. a kezdeményezésnek és ahol nélkülük alapvető ellátási problémák merülnének fel. I la pedig ez így van gaz•* * daságilag, akkor ennek kell meghatároznia a velük szemben kialakított politikát is. A kispolgárság, mint réteg az átmeneti társadalomban szövetségese a munkásosztálynak. Szövetségese elsősorban azért, mert munkájával tevékenyen részt vesz a szocialista társadalom építésében, és bár saját hasznát is szolgálja, a létrehozott, megtermelt javakkal végső soron mégis a szocializmus teljes győzelmét segíti, hiszen a meghatározó termelési és gazdasági viszonyok szocialisták. A gazdasági egymásrautalt- •í’®’ ság és a politikai szövetség azonban nem zárja ki, hogy a kispolgársággal szemben ideológiai harcot ne folytassunk. Még pontosabban: állandóan harcolnunk kell bizonyos nézeteik, élveik, magatartásuk ellen, ha azoifc ellentétesek a szocialista társadalom etikai normáival és céljaival. Ez a harc állandó és folyamatos, de mint minden ideológiai küzdelem, elsősorban a nézetek, eszmék harca. Bényei József Következik: Egy magatartás út. la (Folytatjuk) Eladó 1 db 12 m-es szállítószalag, 6 m-es szállítószalag. Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat, Békéscsaba, Eötvös u. 1. szám. 1675596 5 sm mm, 7/223 Béla Ottó tan. május 2&
