Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

emrégfben jártam Me­zőhegyesen, az állami gazdaságban. Csodál­kozva néztem végig a serleg- és az oklevélgyűjteményt. Szebbnél szebb példányok sorakoznak egymás mellett. A hazai és a külföldi versenyeiken terméseredményeikkel és teljesít­ményekkel ez a gazdaság kivá­lóan állta meg helyét az utóbbi két és fél évtizedben. A szek­rény, ahol ezeket az ereklyé­ket tartják, már szűknek bizo­nyult. Az elismerésekből né­hány már annak tetejére ke­rült. Az összegyűjtött anyagból rendszerezessel, rövid kiegészí­tő ismertetéssel akár múzeumot is be lehetne rendezni. A Mezőhegy esi Állami Gaz­daság azonban csak egyike azoknak, ahol oly nagy, kitartó szenvedéllyel hódolnak e gyűj­tögetésnek Az utóbbi évtized­ben több állami gazdaságunk­ban és termelőszövetkezetünk­ben a mezőhegyesihez hasonló­an meghonosodott a gyűjtögetés. Serlegek kupák elismerő ok­levelek tanúsítják hogy ez az újfajta szenvedély, a szocialista épi tőmunka, mind magasabb fokon, egyre eredményesebben bontakozik ki gazdasági éle­tünkben. A megye rangja azért is nö­vekedhetett meg az ország előtt, mert a saját felhasználá­son túl további egymillió em­bernek termeljük meg az évi kenyérszükségletét. Mindez az ország mezőgazdasági területé­nek 7 százalékán szerveződik olyan formában, hogy a nép­gazdaság búzakészletének 11 százalékát, cukorrépa termésé­nek 18 százalékát, a naprafor­gónak 18 százalékát, az állati eredetű termékek 10 százalékát Békés megye ' állami gazdaságai és termelőszövetkezetei biztosít­ják. Éppen a napokban hangzott 4 egy előadás a Magyar Köz- gazdasági Társaság statisztikai területi szekcióülésén arról, hogy az 1930-as és a 40-es évek termésátlagai' a békési földeken azóta megkétszereződtek, sőt majdnem megháromszorozódtak. Ez a hallatlan nagy ütemű gaz­dasági fejlődés nem önmagitól, hanem az emberek kitartó, szorgalmas munkájából fakad. Lehetne úgy is sommázni, hogy az elmúlt 25 esztendőben az ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tésében elért eredményék lé­nyegesen megváltoztatták a megye társadalmának szerke­zetet, az életkörülményeket A változás bár óriási, hiszen a ko­rábbi mostoha állapotok meg­szűntek, megszűnőben vannak, az új, a szocialista társadal­mat jellemző életkörülmények fokozatosan javulnak. Ez a ja­vulás. ha az ország többi me­gyéjéhez viszonyítjuk helyze­tűnket a gazdasági építő- munkában átlag feletti, a la­kosság életkörülményeinek ala­kításában viszont átlag alatti. Hogyan lehetne az életkörül­mények javítását az országos átlag színvonalára emelni? Ez évek óta kérdés, mert a megye fejlődése ilyen tekintetben óriá­sinak mondható, hiszen rend­kívül nagy hátrányt kellett le­küzdeni. Közben más megyék is dolgoztak nagy-nagy igyeke­zettel, kevésbé hátrányosabb helyzetben. őst mégis azt mondjuk, hogy az életkörülmé­nyek javítása kezünk­ben van. Az igyeke­zettel, a szorgalommal nem lesz különösebb gondunk. Az utóbbi néhány esztendőben olyan gaz­dasági alapok teremtődtek a megye iparában és mezőgazda­ságában — az élelmiszeripar fejlesztésével, az üvegiparral, a tégla- és cserépiparban, a könnyűiparban, a szövetkezeti iparban —, melyekkel lényegé­ben megteremtettük az alapját hátrányos helyzetünk teljes fel­számolásának. Persze ez hosz- szabb Időt vesz igénybe. Máról holnapra nem reménykedhetünk átütő eredményekben, de elő­rébb lépünk minden tekintet­ben. Ügy érzem, nincs messze az idő, amikor az életkörülmé­nyekben elért változásokat ma­gasabb szinten is méltatják. A megye lakossága pedig nagy- nagy elismeréssel övezi — és ezzel már napjainkban is talál­kozunk — azt a politikát, me­lyet a pártkongresszusok hatá­rozatainak szellemében a me­gye politikai és gazdasági éle­tének Szervezői, koordinálói folytatnak. V isszatérve a mezőhegye­st serlegeikre, önkénte­lenül is az jut az em­ber eszébe: milyen jó lenne ezékből a most közelgő megyei kiállításon néhányat be­mutatni. De ne csak a mezőhe- gyesiek hozzák el kitüntetései­ket, hanem valamennyi üzem mutassa be a megye és az or­szág közvéleményének azokat az elismeréseket, melyeket ma­gasabb fórumoktól a gazdasági és a társadalmi életben kifej­tett munkáért kaptak. Így ösz- szességében a sok-sok serleg, oklevél, elismerés gondolatokat ébreszthet a látogatóban, még­pedig olyat, mely erősíti a szo­cialista tudatot. Történetesen azt, hogy a bekövetkezett tár­sadalompolitikai és a gazdasági változások az itt élő emberek életkörülményeinek általános és folyamatos javulásához vezet­tek. Tehát érdemes kitartó szorgalommal, nagy-nagy lelke­sedéssel dolgozni közös cél­jainkért. Dupsi Károly Köszöntötték az öregeket Battonyán, a Május 1 Tsz-ben 140 idős tsz-nyugdíjast és jára­dékost a szövetkezet fennállása óta először köszöntöttek az öre­gek nanja alkalmából. Mák Fe­renc tsz-elnök — írja szerkesz­tőségünkhöz küldött levelében Sztanoj Emilné — meleg szavak­kal méltatta a szövetkezeti mun­kában megöregedett emberek életútját, s azt, hogy különösen az utóbbi években kedvezően erősödik ez a gazdaság is. Tóth Pál főmezőgazdász és Budai Sándomé párttitkár szintén részt vett az ünnepségen, s terített asztal mellett; hosszan beszélget­ték az elmúlt Időkről és a szö­vetkezet előtt álló szép jövőről. Az idős emberek örültek a fogadtatásnak, melynek ben- sőségességéról Juhász Andrásné, a nőbizottság vezetője gondos­kodott. Az idős tsz-tagok nevé­ben niin Vince köszönte meg a vendéglátást. Megyei pártvezetök, miniszterek a kiállításén Pénteken látogattak el a vá­sárra a megyed pártibizottságok első titkárai, akik dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter kala­uzolásával délelőtt a kőbányai kiállítást tekintették meg. Ugyancsak Kőbányán kezdte a városnézést — s ez természetes, hiszen az élelmiszer- és fagaz­daság kiállítása ott van — dr, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Szűrői István belkereskedelmi minisz­ter és munkatársai viszont elő­ször a városligeti kiállítók kí­nálatát, elsősorban a könnyűipar, a fogyasztásicikk-ípar és a kül­föld iej<- hasonló termékeinek be­mutatóját tekintették meg. A BNV pénteken végére ér a szakmai napoknak, ez azonban korántsem jelenti sem a vásár, sem a szakemberek találkozód­nak befejezését. Szombattól hétfő estig, a városligeti végle­ges kapuzárásig ismét a nagykö­zönségé mind a két kiállítási te­rület, a pavilonok, a vállalatok tárgyalói pedig változatlanul nyitva állnak az érdeklődő part­nerek, üzletfele^ előtt. (MTI) Autopopädc Kőbányád A VAZ-2103 Zsiguli külső meg] 'lenesében kissé a Polski Fiatra emlékeztet, s némiképp műszaki adatai is hasonlatosak. Megnö­velt teljesítményű motorjával könnyedén képes az óránkénti 160 kilométeres sebességre. A legkisebb Fiat. a 126-os, mindössze 594 köbcentiméteres. Ez 23 lóerős, farmotoros kivitel. Ezt a típust fogják a lengyelek is gyártani. A későbbiekben nálunk is majd kapható kis kocsit nagy érdeklődéssel nézték a vásárlátogatók. íj szakma a mezőgazdaságban Libatömő mesterek nélkül nincs megfelelő máj termelés Líbatömő szaktanfolyamot szerveztek az orosházi Űj Élet Tsz-ben, hazánk legnagyobb törzsliba tény észtő termelószö_ vetkezető ben. Az oktatást dr. Héjjá Sándor egyetemi docens, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa irányítja, aki a'kö. vetkezőket mondotta el a szak- tanfolyam jelentőségéről: — Hosszú évek óta foglalko­zom a jól jövedelmező lúd- tenyésztés időszerű kérdéseivel: nemesí téssel. faj ta összehason­lítással, tartási technológia ki­alakításával, a tömési technoló­gia elterjesztésével. Köztudott ugyanis, hogy a lúdtenyésztés, — különösen a libamáj-export — igen nagy hasznot hoz a népgazdaságnak. Régen a ház­táji portákon annyi liba tömé­sére vál’alkozott a háziasszony, amennyit szakszerűen el tudott látni. Mert a libatömés hallat­lan türelmet, aprólékos gondos­ságot. odafigyelést igényel.. Csakhogy nagyüzemi méretek­ben erre ily módon nincs lehe­tőség. Itt csakis a gépi tömés segíthet. A gyakorlat igazolja azt is, hogy csak akkor érünk el jó eredményeket libamájterme'és_ ben, ha libatömő-mestereket nevelünk, őket szakmunkásbi­zonyítvánnyal ellátjuk, anyagi­lag és erkölcsileg rangot adunk munkájuknak. A hajdúszobosz- lói Köztársaság Tsz-ben 8 esztendeje folytatjuk kiváló eredménnyel a nagyüzemi gépi tömést. Havonta 3 500—5 500 kövér libát értékesít a szövet­kezet. Kézügyességtől függően 200—250 libát lehet tömni egy­szerre két dolgozónak géppel. Orosházán egye’őre 180 libát bízunk egy tömőpárosra. Leg­főbb követelmény a minőségi munka, bérüket is eszerint ala­kítja a szövetkezet. Csak így remélhetjük, hogy a szakszérü munka jó májtermelést ered­ményez. Orosházán jelenleg 14-en ta­nulják a libatömés mestersé­gét. A szakvizsga után dől majd el. hogy hánynak sikerült kel­lő szinten elsajátítani a felada­tot. A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat orosházi gyára dolgozza fel az Üj Élet g Tsz hízott libáit. s itt majd kiderül: érdemes volt-e a fá­radtság. az időtöltés? Én na­gyon bízom benne, hogy igen! ... hisz már eddig is sikerült bebizonyítani, hogy a legjobb fajták tenyésztése, a legkivá­lóbb tartási körülmény biztosí­tása sem elég a jó eredmények eléréséhez, ha nincs szakszerű libatömés. A legkisebb után az egyik legnagyobb. A Daimler-Benz gyár legújabb remeke a Mercedes-Benz 450 SEL típusa. Nyolc hen­geres, 4,5 literes motorja 225 lóerős és a végsebessége 240 kilométer. Végül egy olyan típus, amelyből egyre több látható a mi útjain­kon is, A Skoda sportos kiviteléről az úgynevezett Ralley Sko­dáról van szó. Megnövelt motorteljesítmény, átalakított kerék- felfüggesztés és kitűnő gyorsulás jellemzi ezt a típust. Fotó: Demény A. K. Gyűjtögető szenvedély

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents