Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-24 / 119. szám
a pótló foglalkozások az általános iskolákban Régi gond: Az általános iskolások egy részét a tanév végén osztályismétlésre utasítják, illetve egy vagy két tantárgyból javítóvizsgát kell tenniük. Ezen a helyzeten lényegében nem változtatott az augusztusban szervezett korrepetálás sem, amely a javítóvizsgára készített elő. Különböző okok miatt ez nem vált be. Ezért más, eredményesebb megoldást kerestek az illetékesek, hogy a tanév végén egy, vagy két tárgyból elégtelenre álló diákok pótolhassák hiányaikat. Az elmúlt tanévek során számos általános iskolában kísérletezlek. úgynevezett pótló foglalkozások megszervezésével. A Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása szerint a pótló foglalkozást az általános iskolák valamennyi évfolyamában célszerű megszervezni. Kü_ ionos gondot kell fordítani az elsősökre. A kijelölt tanulók számára kötelező a részvétel. A foglalkozások lényegében három szakaszból állnak. Az első, előkészítő, részben a tavaszi szünetet követő első tanítási naptól a nevelők figyelemmel kísérték és segítették a gyengén tanuló diákokat. Május közepén a tanév végi ismétlés megindulásakor újból értékelték a diákok teljesítményét, és számiba vették a bukásra állókat. A foglalkozások második szakasza az utolsó tanítási naphoz kapcsolódik: Június elsején kezdik meg ezeket abban az esetben, ha az iskolában a tanévhez szükséges 198 tanítási napot már teljesítették. Ennek hiányában a tovább folytatandó mindennapi tanítást június 8_ val be kell fejezni. Tehát legkésőbb június 9-én mindenképpen megtartják az első pótló foglalkozásokat, ezeket általában a tanévzáró értekezletig befejezik, a pótló foglalkozások időtartama tehát tizenegy mun. kanap. A foglalkozásokon azok a tanulók vesznek részt, akiknek a tanítás befejezésekor a rendtartás szerint javítóvizsgát kellene tenniük. A tanulók kiválasztása valamennyi évfolyamon az utolsó tanítási napot megelőzően az osztályozó értekezleten történik. Akik egy-két tantárgyból elégtelenre állnak, azoknak ezt az osztályzatát sem. az osztályozó naplóba, sem az anyakönyvbe, sem a bizonyítványba nem vezetik be, a többi osztályzatot azonban igen. A foglalkozást naponként két-három órában tartják, és azt is biztosítják a pedagógusok, hogy ha két tantárgyból vesz ilyenen részt a tanuló, a korrepetálás időpontja ne ütközzem. A foglalkozásokon azokat a tantervi anyagrészeket igyekeznek a pedagógusok megértetni és gyakoroltatni, amelyek szükségesek az év végi követelményék teljesítéséhez. Az utolsó foglalkozást közvetlenül követően a végleges érdemjegyet osztályozó értekezleten állapítják meg, és megfelelő határozatot hoznak. Amennyiben a diák az egyik, vagy mindkét tantárgyból elégtelen; augusztus végén javító- vizsgát kell tennie. A foglalkozások harmadik szakasza tehát a nyári szüneti felkészülést jelenti a javítóvizsgára. Erre azokat utalják, akik a júniusi, 11 napos pótló foglalkozások után sem feleltek meg a követelményeknek. Erre azonban a diákok már egyénileg — a szülők, nagyobb testvér eseten, kénti támogatásával — a pedagógusoktól kapott útmutatás szerint készülnek fel. (MTI) Úton, tavaszi napsütésben Bizonyára van könnyebb munka is, mint amilyen az útfenntartóké. Nem is annyira a fizikai igénybevétel miatt, hanem, mert a „műhelynek”, amelyben dolgoznak, az égbolt a „teteje”. Az pedig nem védi meg az embert a széltől, hótól, vihartól. De most, tavasszal nincs ok semmj panaszra. Pláne, ha süt ■ a nap; mint akkor, amikor egy délelőtt az Elek—Lökösháza közötti úton találkozom velük. Helyesebben a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóságához tartozó egyik csoporttal, amely az út melletti dús fűben heverészik. Persze nem sokáig. Csak a következő aszfaltszállítmány megérkezéséig. Nekem azonban jól jön a néhány perces szünet, amely alkalmas arra. hogy bemutatkozzunk egymásnak. Sorban kezet rázunk: — Kiss Károly —, Rácz András —, Fónád András —, Illich Mihály —, Hídvégi András — hallom a név,ükét, amit menten fel js jegyzek magamnak. Láthatóan mindnyájan jó kö-. zépkorúak vagy idősebbek, ezénfc megkérdezem: — Fiatalok nincsenek? — Azok nemigen vállalnak ilyen munkát — válaszolnak. — Miért nem? Kiss Károly veszi át a szót: — Ragadós a „bítumin”. Ha hazamegyek, a kiskapuval együtt nyílik az asszony szája: „Be ne menj azzal a nadrággal a szobába.” Hát kell ez a fiataloknak? — mondja és mutatja szurokfoltos nadrágját. „Te megint sört ittál99 Ezeket a szavakat nem panasznak, hanem tréfának szánja. Sikerül is mindnyájunkat megnevettetnie. Hanem egy kicsit furcsán hangzik az a „bi- tumin” szó. Vajon mi rejlik e mögött? — Én úgy tudom, hogy az bitumen — bátorkodom is mindjárt megjegyezni. — Igaz. csakhogy jobban passzol: bitumin-vitamin — válaszol kaján mosollyal, melyből rögtön arra következtetek, hogy vitamin alatt valami olyan italt ért, amellyel le lehet öblíteni az út porát, meg azt a füstös gázt, ami a forró bitumenből az ember torkába jut. — Tehát a folyékony „vitaminra” gondol? — Arra. De csak gondolok. Mert rtnunkaidő előtt és alatt nem ihatok, csak utána. Néha. Olyankor meg az asszony kezdi: „Károly, te aludttej helyett megint sört ittál” — mordul rám. Én hallgatok, ő meg sorjázza: „Eredj kapálni!” „Hozzál tűzrevalót! Csináld ezt, csináld azt!...” — És van fegyelem? — De még milyen! Az asz- szony a „kolhozban” dolgozik és 10-én kap fizetést. Az én keresetemet 2-án viszi a postás, az is az ő kezébe kerül. Mindig megmutatja a csekkszelvényt: ennyit kaptál. A pénz persze nála marad. Ha kérek, ad belőle cigarettára, erre, arra. De csak ha jó kedve van. Mestere a tréfacsinálásnak Kiss Károly. Mindenki derül körülötte, csak ő marad komoly, amikor folytatja: — Nekem jár a Békés megyei Népújság. Melyik nap jeSzarvasi ővőnőjeSoltek Szegeden 5 jén. Kairói diplomáciai körök ! szerint Egyiptom most mindé- j nekelőtt Franciaország és más j nyugat-európai államok közre- j működésével szeretné elmozdítani a holtpontról a közel-keleti rendezés ügyét. Kairó tehát • a Jarring-misszió kudarca után valamiféle olyan új kezdeményezést szorgalmaz, amely a nagyhatalmi konzultációk felújítása, vagy egy nemzetközi tanácskozó testület felállítása révén tenne újabb kísérletet a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatának végrehajtására. Ebbe a vonalba vág bele egyfelől Hafez Iszmailnak, az egyiptomi államfő nemzetbiztonsági tanácsadójának legutóbbi párizsi és madridi megbeszélése, másfelől Scheel nyugatnémet külügyminiszter látogatása arab országokban. Az NSZK külügyminisztere, aki részt vett Brezs- nyev és Brandt bonni megbeszélésein, amedyek során érintették a közel-keleti helyzetet is, Kairóban Szadat elnökkel és El Zajjat külügyminiszterrel tanácskozott; innen Bejrútba és Ammanba is ellátogatott. Jelentős tény, hogy Scheel a tiszteletére adott kairól vacsorán kijelentette: ,Jy Biztonsági Tanács 242-es számú határozatának végrehajtása a konfliktus megoldásának legmegfelelőbb módja.” A BT-határozat mellett egész Európa felsorakozik. Az izraeli—amerikai obstrukció mindinkább elszigetelődik. Ez a ten-i dencia minden bizonnyal tükröző dik majd az ENSZ közel-keleti vitájában is. Rudnyanszky István 1973. május 6—7—8. E dátum jelzi a pedagógusjelöltek II. országos találkozóját, amelyen a fiatal tanár-tanítóóvónőjelöltek vettek részt Szegeden. Örömet és megelégedést jelent mindannyiunk számára, akik jelen voltunk e nagyszerű találkozón, látni sok száz fiatal pedagógusjelölt felkészültségét, hozzáértését, lelkesedését. Az öröm és a megelégedés érzéseivel vett részt e találkozón a Szarvasi Óvónőképző Intézet delegációja is, mert hallgatóink bizonyították, hogy az óvónőu jelöltek is bízvást felvehetik a versenyt a nagy múltú, nagy létszámú főiskolákkal, ha a felkészülésben a hivatástudat, a munka szeretete, a hagyományok folytatására való törekvés a legfőbb késztető erő. A találkozó házigazdái a Szegedi Tanárképző Főiskola oktatói és hallgatói voltak. Csak a dicséret és a köszönet hangján szólhatunk arról a munkáról. amelyet a delegációk fogadásával, a róluk való gondoskodással kapcsolatban kifejtettek. Azok sem érezték idegennek magukat, akik először jártak ebben a szép Tisza parti városban, végigkísért mindany- nyiunkat a szegediek gondoskodása, törődése. Május 6-án s7^p nap_ sütéses délelőttön közel háromezer delegátus — az intézmények oktatói és hallgatói — vo_ nultak fel a Széchenyi téren tartandó nagygyűlésre, amelyen Ilku Pál elvtárs, művelődésügyi miniszter méltatta a találkozó jelentőségét, hangsúlyozva a jelenlevők komoly és szép felelősségét a jövő nemzedékének formálásában 'Úttörők sorfala és az érdeklődő szegediek csoportjai között vonult át a városon az a sok száz fiatal, akik szakmai felkészültségükkel, sporteredményeikkel, a kultúra és a művészet területén kifejtett magas szintű munkájukkal jogot formálhattak arra, hogy képviselői legyenek a pedagógus- jelöltek széles táborának. A program kiemelkedő eseménye volt a XII. országos szakmai konferencia, mely azt a célt szolgálta, hogy fiatal pedagógusjelöltjeink számot ad_ hassanak szakmai felkészültsé- gükrő1, a tudományos kutatómunkában elért eredményeikről. Intézetünk hallgatóságát a szekcióüléseken bemutatott dolgozatával Bőgi Zsuzsanna. DéII Demográfiai hullámvölgy" a madárvilágban A visszatért meleg kedvezően hat a madárutánpótlás alakulására, énekes madaraink, a cinke és a poszáta most költi utódait. Az elmúlt hetek változékony, szeles időjárása ugyanis nagyon megzavarta, gátolta a nyugodt költést, mint az Országos Természetvédelmi Hivatalnál elmondották, „demográfiái hullámvölgy” veszélye fenyegette madárvilágunkat. A nyári ludak költése a hideg éjszakák miatt elmaradt. Ezt jelzi, hogy Budapest „légterében” lúdesapatokat láttak áthúzni a napokban. Ha a lúd nem költ, akkor ahelyett, hogy ' kicsinyeit, nevélné, az eldugott nádasokban vezetgetné —, nem találja helyét, csapatokban kó- dorog. A megfigyélések szerint az ország 300—400 nyári lúd- párja közül az idén csak néhány nevel utódot. Az egyre ritkább ragadozó madaraink is csak elvétve költenek, a hat rétisas-családból például csak egynek a tojása kelt ki. (MTI) nes Klára. Bodnár Csilla. Danicska Margit, Ottlakán Mária és Vincze Mária II. éves hallgatók képviselték. Bemutatott pályadolgozataik mindegyikét díjazta a szakmai bíráló bizottság. Olyan „mezőnyben” szereztek hal'gatóink egy különdí_ jat, és négy harmadik díjat, amelyben több éves kutatómunkára alapozott, főiskolai hallgatók által írott pályamunkák is indultak. E díjak intézeti hagyományaink folytatását is jelentik, hiszen 1963 óta nem volt olyan országos szakmai konferencia, ahol ne szerepeltek volna hallgatóink szép sikerrel. ■4* országos szakmai konferencia programja mellett különböző tanácskozások folytak az ifjú pedagógusjelö’tek és a főhatóságok képviselői között különböző, a pedagógusjelöltek mozgalmi, közéleti • tevékenységének kérdéseiről is. Reméljük, hogy e tanácskozások eredményei gyümölcsözni fognak az intézetekben folyó tanár—hallgatói együttműködés még szélesebb , körű kifejlesztésében. A szegedi találkozó egyértelműen bizonyította, a fiatal pedagógusjelöltek munkája máris nyereség a pedagógustársadalom számára, mert hallgatóink már intézeti tanulmányaik alatt, bizonyították, hogy képesek szor_ galmasan, kitartóan, a továbbfejlődés igényével dolgozni, s minden bizonnyal dolgoznak majd munkahelyi kollektíváikban is. Az esemény évről évre ismétlődik. Évről évre gyümölcsöt hoz az a lankadatlan, komoly munka, melyet óvónőjelöltjeink végeznek önmaguk gyarapodásáért, intézeti hagyományaink folytatásáért a pedagógustársadalom jövendő tagjaiként. Bízunk abban, hogy eredményeik a, rájuk bízott gyermekek szellemi—fizikai gyarapodásában mindannyiunk megelégedésére realizálódnak majd. Daróczi Erzsébet intézeti docens lenik meg, amit majd erről a találkozásról ír? . — Ki tudja? — válaszolok. Heten, mint a gonoszok — Kár. Aznap otthon maradnék, kivágnám belőle azt a cikket és ... berágasztanám a brigádnaplóba. — Ki a brigádvezető? — Itt én. Otthon az asszony. — Hányán vannak az itteni brigádban? — Heten, mint a gonoszok. — Hová valók? — Öten Nagykamarásról vagyunk, ketten közülünk almás- kamarásiak. Azt is megtudom, hogy ha* éve dolgoznak együtt, mégpedig a jjezetők legnagyobb megelégedettségére. Hogy mi a teendőjük? Lássuk csak! Megérkezik a forró aszfalttól! teli billenős gépkocsi. Rakományát beleönti a terítőládába (subertbe). Egy perc az egész és máris indul az új rakományért. Ezután Santz Vilmos traktorául a terítőládához tolat, ösz- szekapcsolás után azt szép lassan előrevontatja, ami szabályos aszfaltszőnyeget hagy maga mögött. Kiss Károly brigádjának annyi a dolga, hogy az itt-ott (főleg a szegélyen) mutatkozó hiányosságokat lapáttal szépen kiegyengeti. Mag Lajos pedig az úthengerrel tömöríti és elsimítja a forró aszfaltot. — Ebbe a munkába ugyan nem rokkannak bele — jegyzem meg a" brigádvezetőnek, amikor befejezik a műveletet és ismét néhány perces szünet következik. Ö a tenyerét mutatja: — Vagy 8 éve már finomodik a kezem. De a lapátolás és a kubikolás korában olyan vastag bőr keletkezett rajta, hogy az még mindig meglátszik. Ebből lett a technika. Messze vannak a tűstől Ha fiatalok jönnének ide, talán kissé meglepődnének, hogy az útkarbantartóknak és építőknek nem is nagyon kell kifáradniuk. .Inkább szakképzettségre, hozzáértésre van szükség. S a következőkben még korszerűbb gépek lesznek. És ha néhányan már több évtizede dolgoznak az úton, biztosan akad a brigád hét tagja között Kiváló Dolgozó is — gondolom. Kiderül azonban, hogy nincs, amire Kiss Károly egyetlen mentséget hoz fel: — Messze vagyunk a fűztől. Ám most célul tűzték a Szocialista cím elnyerését. — Mit vállaltak? — kérdezem. — Minőségileg kifogástalan és gazdaságos munkát. — Mit ért ez alatt? — Amint megérkezik az aszfalt, azonnal — frissen — bedől- gozzuk. Ez a lényeg. Tanulunk is. Mert változik a technológia, sőt minden útnál más és más az eljárás., Ha jól csináljuk, sokkal tartósabbá válik az útfelület. Nagy Gábor művezetőnek is van egy-két szava: — Az oldalesés (bogárhát) kialakítása, a hosszirányú hullámok kiküszöbölése és megfelelő hengerjárással a tömörítés — ez a lényeg. Mindig lehet egy kicsit még jobban csinálni. A jó és időben elkészült munka után pedig célprémium jár. Nemrég kaptak is mindnyájuk örömére. Csak Kiss Károly jegyzi meg kesernyés humorral: — Az asszony mutatta is a csekkszelvényt. De hát ez az életvidám humor éppen olyan kelléke a jó munkának, mint a tavaszi friss levegő vagy egy korsó sör. Pásztor Béla 3 BSÊÆH^ 197X MÁJUS 24.
