Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

Haderőcsökkentés: csak az egyenlő biztonság elve alapján * Szovjet erük A NATO badszintérhatícai; ® Amerikai erők Észak-európai ®Bnt erík .. Közép európai O Francia érik _ __ Dél-európai A becsi európai haderí és fegyverzet­csökkentési tárgyalásokon S3®: döntési |oggal különleges státussal rendelkezi! államok 1973. január 31-én kezdődtek Becsben a közép-európai fegy­veres erők csökkentését előké­szítő konzultációk. Az előzetes megbeszélések során sikerült tisztázni a csökkentés területét, a résztvevők körét és státusát. A NATO-országok minden olyan szocialista országot a meg. állapodás hatályába kívántak vonni, ahol szovjet csapatok ál­lomásoznak. Ezzel szemben a megegyezést csak az NSZK és a BENELUX államok területére kívánták kiterjeszteni. Figyel­men kívül hagytak viszont olyan államokat, melyek jelentős NATO-erőkkel rendelkeznek. Így például nem kívánták a csapat­csökkentések hatályát kiterjesz. teni Olaszországra, a Földközi­tenger térségének egyik kulcs­államára. Ugyanígy nem kíván­ták a tárgyalások témájává ten. ni az Európa körüli tengereken állomásozó úszó támaszpontokat sem. A NATO elsősorban a szá­razföldi erők 5—15 százalékos leszerelésére gondol, kevésbé mutat érleklődést a haditenge- ! részeti és légierők csökkentése, illetve ezek támaszpontjai iránt. A szocialista országok szerint a fegyveres erők csökkentésének ügye — mivel a kontinens vala­mennyi államát érinti — nem lehet csupán katonai szövetsé­gek előjoga. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a haderőcsök. kentésnél nem szorosan vett földrajzi területet, hanem az erő. viszonyokat meghatározó alap. vető katonai, hadászati érdeke­ket kell elsősorban szem előtt tartani. Hazánk — mint a Var­sói Szerződés Szervezetének tag. ja — szövetségeseivel egyetér­tésben ügyel a szocialista orszá­gok biztonsági érdekeire, arra hogy ne változzanak meg azok a nemzetközi erőviszonyok, ame_ lycknek a jelenlegi enyhülés, egyebek között a kedvező euró­pai változások köszönhetők. Ezért hazánk a különleges státusú or- . szágok közé tartozik, de hajlan_ j dó döntési joggal is részt venni ; az érdemi tárgyalásokon, ha a ! haderöcsökkentés területét a ; NATO-országok Olaszországra ; is kiterjesztik. Nixon nyilatkozata a Watergate-ügyről Washington Köves Tibor, az MTI tudóst, tója jelentis Nixon elnök kedden — közép. európai idő szerint a késő éj­szakai órákban — írásbeli nyi­latkozatot adott ki a Water­gate-ügyről. Az elnök ebben először üt meg önkritikus han­got. mondván, hogy „éberebb­nek kellett volna lennie”. Elő­ször ismeri el azt is, hogy bi­zonyos, meg nem nevezett sze­mélyek „túlmentek utasítása­in” és „átfogó erőfeszítéseket” tettek arra, hogy „korlátozzák a (Watergate) vizsgálatot és el- palástolják a kormányzat egyes tagjainak részességét erkölcste­len vagy törvénytelen cselek­ményekben”. A személye elleni vádakat cáfolva az elnök nyomatékosan kijelentette: nincs szándékában lemondani. A nyilatkozat hét pontban cáfolja a különböző kihallgatá­sokon elhangzott vádakat. Eszerint az elnöknek O Mi* umgaa * 1973. MÁJUS 24. . ^ 1. nem volt előzetes tudó- ï mása a Watergate-műveletről; : 2. nem volt tudomása a | Watergate-üggj el kapcsolatos i elpalástolási erőfeszítésekről és : nem vett részt ilyen tevékeny- ! ségben; 3. soha senkit sem hatalma- ; zott fel arra, hogy a Watergate, j per vádlottainak elnöki kegyel- : met ajánljon fel. s nem volt ; tudomása ilyen ajánlatról; ■ 4. saját személyes vizsgálata ! megkezdéséig (vagyis idén : március 21-ig )nem volt tudó- ■ mása semmiféle olyan erőfe. • szitásról. hogv pénzalapot biz- : tosítsanak a Watergate-per vád. : lottai részére; 5. sohasem tett kísérletet a ■ Cl A bevonására a Watergate- • ügybe és senkit sem hatalma- : zott fel erre; 6. saját vizsgálata megkezdé- j senek időpontjáig nem volt tu- j domása dr. EHsberg pszichiáte- ; rének irodájába történt betörés, ; ről; 7. nem hatalmazott fel és nem bátorított egyetlen beosz­tottal sem arra, hogy bármilyen méltatlan, vagy törvénytelen választási taktikához folyamod­jék. : ! » Btfejezödiek Kissinger és Le Dnc Ttio tárgyalásai Szerdán befejeződtek a VBK és az Egyesült Államok képvise­lőinek múlt csütörtökön kezdett tárgyalásai. Kissinger, az Egye­sült Államok elnökének nemzet- biztonsági főtanácsadója és Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja szerdán szintén több mint hat órán át tanácskozott az egyik Párizs környéki villában. A megbeszélés-sorozat részletei­ről továbbra sem nyilatkozott egyik fél sem. A cél mint isme­retes — a január 28-án aláírt vietnami megállapodás végre­hajtásának megvitatása volt. Kissinger szerdán este haza­utazott Washingtonba. William Sullivan amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettes, aki a a francia fővárosban részt vett Kissinger elnöki főtanácsadó és Le Duc Tho, a VDK PB tagja közötti tárgyalások első öt ülé­sén, szerdán este PárizSból Sai­gonba érkezett, ahol megvitatja a saigoni vezetőkkel a párizsi tárgyalások eredményeit. (MTI) Moszkva „Elégedett vagyok e látogatás­sal és meggyőződésem, hogy ami­kor Leonyid Brezsnyevvél újból találkozunk, az 'együttműködés még egy szakaszának sikeres le­zárását konstatálhatjuk majd” — jelentette ki Brandt kancellár néhány órával az SZKP főtitká­rának elutazása után szovjet új­ságíróknak, akik felkérték, hogy értékelje a látogatás eredménye­it. A szerdai Pravda beszámolója szerint Brandt a látogatás han­gulatát jellemezve kijelentette: „manapság megy végbe az, amit mi a második1 világháborúval, annak áldozataival, a hitleriz- mussal, egyszóval a múlttal kap­csolatos következtetések levoná­sának. másrészt pedig a hideg- háborús görcsök feloldásának | nevezünk”. Szófia Nagy Károly, az MTI tudósí­tója jelenti: Szerdán Szófiában folytató­dott a hivatalos baráti látoga­táson Bulgáriában tartózkodó Péter János külügyminiszter programja. Délelőtt Konsztan- tin Tellalov a BKP Központi Bizottsága titkárságának tagja és nemzetközi osztályának ve­zetője fogadta külügyminiszte­rünket. A szívélyes és baráti légkörű eszmecserén —, amelyen részt vett Petr Mladenov, bol­gár külügyminiszter, valamint Sztoio Sztanoev, budapesti bol­gár és Böjti János, szófiai ma­gyar nagykövet is. — nemzet­közi helyzettel összefüggő kér­désekről és feladatokról, to­va bbá a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom kér­déseiről volt szó. A központi bolgár lapok és az egyéb hírközlő szervek nagy figyelmet szentelnek Péter Já­nos bulgáriai látogatásának, Megérlelődik a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttműködés szükségességének megértése, s felhalmozódik az együttműködés- ,hez szükséges tapasztalat. A nyugatnémet lakosság Brandt szerint jó fogadtatásban részesítette az SZKP főtitkárát. I Országjáró utazásra ugyan nem i kerülhetett sor a, államférfiak elfoglaltsága miatt, de Bonn kör- : nyékén Brezsnyev rengeteg ba­ráti érzelmű emberrel találkozha­tott. A látogatás idején a Pe­tersberg Hotelbe és a kancellári hivatalhoz egyaránt tömegével i érkeztek a levelek, amelyben a | nyugatnémet lakosság legkülön-1 bözőbb rétegeihez tartozó polgá- ; rok fejezte^ ki érdekeltségüket a ; szovjet—nyugatnémet kapcsola­tok további javításában. (MTI) rész'etesen beszámolnak a láto­gatás eseményeiről. A Rabotni- cseszko Delo és néhány más lap első oldalán ismerteti a keddi nap programját, közli a kedd esti vacsorán elhangzott po­hárköszöntőket is. Mindkét külügyminiszter uta't pohárköszöntőjében a népeinket sok évszázad óta egy_ befűző történelmi kapcsolatok­ra, s arra. hogy e kapcsolatok a szocializmus együttes építésé­nek évtizedei alatt emelkedtek jelenlegi magaslatukra, a marxizmus—leninizmus közös eszméi, az új társadalom építé­sének közös céljai és azonos békeszerető külpolitikája alap­ján. Péter János hangsúlyozta, hogy látogatása „rendkívül ked_ vező nemzetközi viszonyok kö­zött megy végbe, ami minde­nekelőtt a Szovjetunió és a többi szocia’ista ország erőfe­szítéseinek és békepolitikájának következménye.” Mind Petr Mladenov, mind Péter János hangsúlyozta a Varsói Szerződésben és- a KGST-ben való részvételünk­nek, a szocialista közösség egy­sége erősítésének fontosságát. Mindkét miniszter nagyra ér­tékelte a kedden megtartott hi_ vata'os tárgyalásokat. A tár­gyalásról közös közleményt fo­gadtak el. Sztanko Todorov, a BKP Po­litikai Bizottságának tagja, a bolgár minisztertanács elnöke szerdán a déli órákban fogadta Péter János külügyminisztert, aki második napja tartózkodik hivatalos látogatáson Szófiában. A meleg, baráti légkörű találko­zón főként a kétoldalú kapcso­latokról, azok további fejleszté­sének kérdéseiről volt szó. .Je­len volt Petr Mladenov bolgár külügyminiszter, valamint Böjti János szófiai magyar nagykövet és Sztoio Sztanoev budapesti bolgár nagykövet is. Ezt követően Stanko Todorov miniszterelnök a vranjai kor- mányrezidencián ebédet adott Péter János tiszteletére. Á délutáni órákban a magyar külügyminiszter Szófia történel­mi nevezetességeivel ismerke­dett. Brandt elégedett Beszélgetés szovjet újságírókkal aa«aaaaaBaaalaaaaBsaiBaaaa9aaaaaBaaaBaaaaaaaaaBBaaaaaaaBaa«Baaaaaaaaaaaaa»aaaaaaBaaaaaaaaaacaaaaaaaBaaaaai9a* Á Közel-Kelet újra az ENSZ előtt JuniUS első napjaiban, egyes értesülések szerint június 4-én nyílik meg az ENSZ közel- kéleiti vitája. Gyakorlatilag te­hát az izraeli agressziónak 6, év_ fordulóján, amelynek során az izraeli hadsereg megszállta az arab országok jelentős területeit. A hatnaposnak mondott háború valójában még mindig tart: iz­raeli megszállók állomásoznak az egyiptomi Sinai-félszigeten, a Szíriái Golan-magaslatokon, a Jordán nyugati partvidékén, s Tel Aviv bekebelezte Jeruzsá­lem arab óvárosát. Az izraeli katonai megszállás nem ideigle­nes jellegű, amely az ellenséges, kedések beszüntetése után megszűnik; Tel Aviv hiva­talosan is közölte Jar- ringgal. az ENSZ-főtit- kár közel-keleti megbízottjával, hogy nem hajlandó visszavonul, ni ' valamennyi megszállt arab területről. Annektálnd alkarja a Sinai-félsziget egy részét, első­sorban az Akabai-öböl hajózá­sát ellenőrző Sarm-el-Sejket, to_ vábbá a Golan-magaslatokat, s azt sem titkolja, hogy a Jordán nyugati partvidékén katonai erődvonalat akar megtartani. Vagyis el alkar ragadni arab te­rületeket, terjeszkedő politikát hirdet. Ez az izraeli politika jut taitta zsákutcába a Jarring-misz- sziót, 67. akadályozta meg eddig a közel-keleti konfliktus békés rendezését. Amik ÓT nemrégiben Liba. non panaszt emelt a területére behatoló izreali kommandók tá­madása miatt, az egviptomi kül­ügyminiszter megragadta az al­kalmat és a Biztonsági Tanács­ban folyó vita során kérte: ren­dezzen a világszervezet átfogó közel-keleti vitát,. tisztázza a helyzetet, mutasson rá a válság megoldatlanságának felelőseire. Ezt a? egyiptomi javaslatot ma. gáévá tette a Biztonsági Tanács: ennek alapján kerül sor június elején az újabb vitára. Hogy mi. lyen súlyos a közel-keleti hely­zet, kitűnik Waldheim főtitkár jelentéséből is. Ez a beszámoló, amely a Biztonsági Tanács vita. jában tárgyalási alapként fog szolgálni, egyértelműen leszöge­zi: „Zsákutcába jutottak az BNSZ-nek a közel-keleti válság rendezését célzó erőfeszítésed”. A kérdés tehát az: hogyan le­het kijutni ebből a zsákutcából? Ami a szocialista országokat il­leti, álláspontjuk egyértelmű : végre kell hajítani ay Biztonsági •Tanács 1967-es határozatát, amely előírta az izraeli megszál. ló csapatok kivonását és a biz­tonságos békét a térség vala­mennyi állama számára. Ez a megbékélés azonban nem érdeke Izraelnek, amely arab területe­ket akar bekebelezni, és amely­nek Dajan tábornok szerint in­kább van szüksége „Sarm-el- Sejkre béke nélkül,-mint béké­re Sarm-el-Sejk nélkül”. Izra­elnek ezt az annexiós poliliká- ját gyakorlatilag támogatja az Egyesült Államok is, amely meg- megújított fegyverszállítmányok­kal, Phantom-vadászíbombázók- kal, modem elektronikus had­felszereléssel és nem utolsósor­ban sok-sok dollármillióval tá­mogatja Izraelt. Az amerikai koncepció világos: Izraelnek kell betöltenie a közel-keleti csendőr szerepét a haladó arab mozgal­makkal szemben. Abba Eban Izraeli kül­ügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatában kijelentette: el­lenzi az 1967-es háború 6. évfor­dulójára kitűzött közel-keleti vitát, mert az szerinte „csak megnehezítené a térség helyze­tét”. Eban legutóbbi washingtoni látogatása során összehangolta az izraeli és az amerikai taktikát mind az újabb ENSZ-vitára, mind az esetleges nemzetközi kezdeményezések meghiúsításá­ra. Az A1 Ahram című kairói új­ság úgy tudja, hogy „az Egye­sült Államok vétójogával élve is kész lenne megakadályozni az olyan jellegű intézkedéseket, amelyek egyrészt nem felelnek meg saját közel-keleti érdekei­nek, másrészt nem nyerik el Izrael tetszését”. Világos tehát, hogy Tel -Aviv szabotálni akar­ja az újabb békekezdeményezé­seket is, az ENSZ közel-keleti vitáját is, s feltehető, hogy eb­ben a törekvésében ismét támo­gatja a washingtoni diplomácia. Ami az egyiptomiakat il­leti, fokozzák, diplomáciai offen- zívájukat az ENSZ-vita előesté­Péter János Bulgáriában »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents