Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-24 / 119. szám
I MÆ ÚTON, TAVASZI NAPSÜTÉSBEN (3. oldal) CSABAI JEGYZETEK (4. oldal) • AZ EDÜ UTOLSÓ VERSENYNAPJA (5. oldal) Pártmiinka i és művelődés Milyen helyet kapnak a párt. rumkában a kulturális kérdések? — tudakolták a közelmúltban számos ipari és kereskedelmi vállalatnál a pártalap- szervezetek vezetőitől. S mint a válaszokból kitűnt, sok helyen kiesik a „látószögből” ez a terület. „Mi ehhez nem értünk” — fogalmazták meg egyik-másik helyen a magyarázatot. Má_ sutt úgy indokolták, hogy ezekkel a kérdésekkel a művelődés területén működő pártszervezetek hivatottak törődni, az üzemi, vállalati alapszervezeteknek a gazdasági kérdésekkel kell foglalatoskodniuk. A gazdaság és a kultúra efféle merev elválasztása, elkülönítése azonban napjainkban már nem fogadható el. A művelődés mind elválaszthatatla- nabbul kapcsolódik az élet egyéb területeihez, s ugyanolyan, figyelmet igényel és érdemel. Ezért tekintjük a kulturális politikát a párt egész politikája szerves alkotórészének. S tevékenykedjék bármely területen, a párt művelődéspolitikájának megvalósításában minden alapú szervezetre bárul bizonyos teendő. Gyakran megfogalmazódik mostanában az a gondolat, hogy a műszaki fejlődés, a termelés korszerűsödése a dolgozók tudásának. ismereteinek állandó gyarapodását igényli. S ha ez így van, akkor a termelőüzemekben folyó pártmunka sem hagyhatja figyelmen kívül az ebből eredő követelménjreket. De a munkás nálunk nemcsak termelő, hanem a hatalmon Tevő osztály tagja is. Márpedig a hatalom gyakorlásához ugyancsak szükséges a megfelelő tájékozottság, látókör, világnézeti megalapozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsajátítása már közvetlen politikai kérdésként jelentkezik. Minden alapszervezeti vezető érzékelheti, hogy maguk a dolgozók is gyakran így tekintenek a kulturális élet folyamataira. Évek óta gyakori vita tárgya a munkahelyi beszélgetésekben a közoktatás: az iskolai felvételek, elbírálások, a tananyag terjedelme és így tovább. Vitatkoznak véleményt mondanak az emberek tv-játé- kokról, filmekről, olykor könyvekről, vagy színdarabokról is. Élénk érdeklődést váltanak ki a tudományos fejlődés problémái. A kommunisták természetesen részesei ezeknek az eszmecseréknek, s ezek során a párt kultúrpolitikájának szellemében kell állást foglalniuk. De ezt csak akkor tudják következetesen megtenni, ha ehhez pártszervezetüktől rendszeres támogatást, kellő felkészítést kapnak. Mindez elegendő mértékben indokolja, miért szükséges, hogy az ipari, kereskedelmi területen működő alapszervezetek is rendszeresen napirendre tűzzenek taggyűléseiken, vezetőségi üléseiken és a pártélet egyéb fórumain kulturális jellegű témákat. Természetesen ezekkel a kérdésekkel is csak a pártira., nyitás korszerű elveiből kiindulva lehet hasznosan foglalkozni. Más szóval : a pártalap- szervezet ne akarja elvenni az üzemi kulturális élettel közvetlenül foglalkozók kenyerét, vagy helyettük megoldani a feladatokat, hanem segítse ebben őket iránymutatással, tanácsadással, a politikai összefüggések kiemelésével, a megvalósulás ellenőrzésével. Ne a részletekbe merüljön, hanem azon munkálkodjék, hogy hiánytalanul és érdemben érvényesüljön saját területén a párt művelődési politikája. Sok jő kezdeményezés tapasztalható már ilyen tekintetben. Több helyen a pártszervezet időről időre elemzi a szakszervezet és a KISZ kulturális tevékenységét, annak politikai összefüggéseit. Másutt megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenységére. Nem kevés az olyan üzemi pártszervezet, amely fontosnak tekinti és szorgalmazza a dolgozók munka melletti iskolai tanulását, s tanév közben is figyelemmel kíséri és támogatja az erre vállalkozókat. Csak helyeselhető, ha a politikai oktatás tervezésekor a vezetőség nem feledkezik meg a munkahelyi ismeretterjesztésről sem. Mint ahogy jó gondolatként említhető, hogy néhol rendszeresen figyelemmel kísérik a dolgozók olvasási kedvét és igényeit, s azt fokozni, befolyásolni is igyekszik az alapszervezet Mindebben nagy szerepet játszhat a kommunisták legkisebb közössége, a pártcsoport is. Az egyes párttagra ez a kollektíva tud a legjobban hat. ni. S ez a ráhatás ugyancsak fontos a kommunista példamutatás szempontjából. A kulturális témákban való jártasság megszerzéséhez számos eszköz áll a pártszervezetek rendelkezésére. A művelődéspolitikával foglalkozó taggyűlésre, pártnapra kérhet az üzemi alapszervezet a témához mélyebben értő előadót. Tájékoztatnak a folyóiratok cikkei, a politikai vitakör anyagai is. S nem utolsósorban lehet támaszkodni a pártoktatás e tárgyú tanfolyamának anyagára, amit az eddiginél szélesebb körben lenne érdemes az üzemekben oktatni. Mindez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyenge o'dala legyen az alapszervezeti pártmunkának, hanem rangos és eredményt hozó részévé váljék. Gy. L. Elméleti konferencia Varsóban Nemzetközi elméleti konferenciát tartottak Varsóban „A munkásosztály és pártja a fejlett szocialista társadalomban'’ témáról. A képen a konferencia szünetében Konsztantyin Katnsev (balról). Középen Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, a magyar delegáció vezetője. (Telefotó—CAF—NTT—KS) ................. ....... .........................1----------------------------------------------------- ------1------N yolc vállalat és a szakmunkásképző intézet szocialista szerződése Az ók tató-neveíömunka tárgyi, eszmei, tartalmi feltételednek javítása érdekében a szakmunkásképző intézet és a termelőüzemek kapcsolatának fejlesztése érdekében üzemek szocialista szerződést kötöttek a közelmúltban a békéscsabai 611. sz. Szakmunkásképző Intézettel. A szocialista szerződés létrejöttéről, s a várható eredményről kérdeztük meg Tóth Pált, ai intézet , igazgatóját, mint a szerződés előkészítőjét. Elmondta, hogy az 1972. júniusi párthatározat és a békéscsabai pártbizottság intézkedési terve nyomán foglalkoztak az ok- tató-ne vélőmunka hatékonyságának fokozását elősegítő leihez tőségekkel. Az intézet profiljához tartozó szakmunkásképzésben érdekelt vállalatokkal eddigi kapcsolataik inkább spontán jellegűek voltak. Ez a szerződés rendszerezi: mit vállal az iskola és mit vállaljon az üzem. A nyolc -nagyvállalattal kötött szerződés a munkakapcsolatokon túlmenően kiterjed az oktatás A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége ebben az esztendőben is megszervezte a háztáji bizottságok elnökeinek, titkárainak módszertani továbbképzését. Különböző előadásokon azokat a jól bevált gyakorlati tapasztalatokat ismertetik a háztáji bizottságok képviselőivel, melyek jól beváltaik a háztáji üzemág szervezésénél az árutermelés fokozására. Az előadásokat gyakorlati tapasztalat- cserék egészítik ki. Szerdán a korszerűsítésére, kulturális és társadalmi kapcsolatok fejlesztésére is. — Abból az alapélvbol indultunk ki, hogy az iskola feladata korszerű műveltséggel rendelkező szakmunkásak nevelése. Nem mellékes azonban, hogy ifjú szakmunkásaink hogyan tudnak beilleszkedni a termelőmunkába és a társadalomiba. Az elhatározás megszületésénél fő feladatnak tekintettük azt, hogy ki miben tud segítséget nyújtani. Elképzeléseink nyolc nagyvállalatnál kedvező fogadtatásra találtak. A beszélgetések során kialakult az a vélemény, hogy számos lehetőség van, de ezeket össze kell hangolni. Felvetődött; hogy a vállalatoknak módjukban áll a legkorszerűbb technológiák bemutatására és a szaktanároknak lehetőségük adódik ezek hasznosítása az elméleti oktatásban, s ezen keresztül olyan szélesen látó szakmunkásokat nevelni, akik megfelelő továbbképzés után alkalmassá válnak közép irányító szerepek betöltésére. Ezért vállalta az intézet, tanfolyam résztvevői Újkígyósra látogattak, ahol az Aranykalász Tsz háztáji árutermelés szervezését tanulmányozták. Többen meglepődve hallgatták az ismertetőt, mely során napvilágot látott, hogy a termelő- szövetkezet segítségével Újkígyós szövetkezeti tagsága 1972- ben 17 millió forint értékű növényi és állati terméket adott a megye és az ország ellátására. A tapasztalatcserére érkezett vendégek megtekintettek több háztáji gazdaságot is. hogy a megépülő új tanműhelyben módot nyújt korszerű munkafolyamatok bemutatására, kísérletezésre. új technológiák feldolgozására. Miután a mi feladatunk elsősorban az, hogy a veiling kapcsolatban álló vállalatok számara biztosítsuk a szakember- utánpótlást, komoly elhatározásunk a pályaválasztás előmozdítása. Eddig ezt a munkát jobbára csak az iskola végezte, míg a jövőben közös akciók keretében jobban igénybe kívánjuk ■Venni a vállalatok adottságait. Közismert probléma, hogy a fiatal szakmunkások körében igen nagy a vándorlás. S ez károsan hat a vállalatom termelési tevékenységére. Ezen úgy szeretnénk segíteni, hogy a vállalatok pártszervezetei, szakszervezetei, KISZ-szervezetei, a szocialista brigádok már az iskola időszakában vállalnának patronáló szerepet tanulócsoportok fölött. Megismertetnék az üzemet, mint leendő munkahelyet. Ez jó alkalmat adna arra, hogy a kezdő szakmunkások gyorsan bele' tudnának illeszkedni az üzem légkörébe, a munkáskol- Iektívákiba. A szocialista szerződés kedvező fogadtatásra talált. Elfogadta és áláírfa a Forgácsoló Szerszámgyár, a MEZŐGÉP Vállalat Központja, a MEZŐGÉP Vállalat Békéscsabai Gyáregysége, a Hajtómű- és Felvonógyár 5. sz. Gyáregysége, a DÉMASZ Békéscsabai’ Üzemegysége. a Vasipari Szövetkezet, az AFTT Békéscsabai Telepe és a HTV Békéscsabai Gyáregysége. Ügy vélem — mondotta befejezésül Tóth Pál igazgató, hogy ha minden aláíró nagyon komolyan veszi a szocialista szerződést. jelentős mértékben javítani tudunk a szakmunkásképzés jelenleg helyzetén Békéscsabán. Háztáji bizottságok főzetőinek tapasztalatcseréje Újkígyóson \ Háló Ferenc
