Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

Döntés és hatáskör Daloslalälkozo voll Mezőberényben Mezőberény újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából gaz­dag ' programokat szervez az idén. Az elmúlt héten az évfor­duló tiszteletére dalostalálkozót rendeztek. A kórusok a 2-es számú általános iskolában gyü­lekeztek, majd megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. A talál­kozón a békést és a mezőbe ré- nyi általános iskolák kórusai mutatták be műsorukat. Reper­toárjukban Kodály-, Bartók-, Szokolay- és Beethoven-művek szerepeltek. Közös zárószámként kánonban énekelték Pretorius: Viva la Musika című művét A kórusok tagjai délután megtekintették Bartóki József és Várkonyj János herényi mű­vész-tanárok képzőművészeti ki­állítását majd az 1-es számú általános iskolában rendezett helytörténeti kiállítást. Ezzel egyidőben az ifjúsági házban a mezőberényi üzemek ipari tanu­lóinak munkáiból, az úttörőház­ban az úttörőszakkörök munkái­ból rendeztek bemutatót.­A könyv, amely először 1970- ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának . gondozásában Moszkvában látott napvilágot, nagy visszhangot keltett a Szov­jetunióban. Jóllehet a második világháború történetét s a kö­zép-európai harcok históriáját már több alkalommal is feldol­gozták, ez a munka mégis új is­mereteket közöl: sajátos meg­világításban mutatja be a hábo­rú eseményeit. A hazai olvasóközönség szá­mára különösen érdekes a Ma­gyarország felszabadítását tár­gyaló „Előre,. Magyarországra r* „Az Erdélyi-Kárpátokon át”, „A budapesti hadművelet” és „A AZ EGY SZEMÉLY kezébe összpontosuló vezetési módszer kezd a múltté lenni. A tanácsi helyiiparban immár második éve folyik egy korszerűsödés, amely tulajdonképpen a válla­lati < vezetésben a döntés és ha­táskör új meghatározásához ve­zetett. Az első esztendő ered­ményeként a tanácsi építőipari, a vízgazdálkodási és a kommu­nális vállalatok 41 millió fo­rint nyereséget értek el. Ez az összeg 21 százalékkal több, mint amennyit 1971-ben «'könyveltek. Ebből a megyei __J;«Jtségvetési alapba 24 millió forintot fizet­tek be. A vállalati munkaszervezésre, a döntés és hatáskör újszerű értelmezésére a párt_ Központi Bizottsága 1971 decemberében hozott nagy jelentőségű határo­zatokat. Ezek valóra_váltása a tanácsi iparban azzal kezdődött, hogy vállalatonként megvizs­gálták a korszerűsítés lehető­ségét, számításba vették azokat Balatonnál” című, tölbb mint 130 oldalnyi négy fejezet. E harcok drámai leírását hadmű­veleti térképek szemléltetik és gazdag, nálunk eddig nem pub­likált fotóösszeállítás teszi teljes­sé. A kötet értékét fokozza, hogy első ízben teszi közzé a 2. és 3. Ukrán Front, a Fekete­tengeri Flotta és a Dunai Flot- tila vezetőinek, valamint a had­testek, hadosztályok parancsno­ki állományának teljes névjegy­zékét, amelyhez részletes „ese­ménynaptár” és az egyes váro­sok felszabadításában részt vett csapatok s parancsnokaik név­jegyzéke társul, többek között 52 magyar város felszabadítói­nak felsorolásával. (Zrínyi). az eszközöket, melyek éssze­rűbb, hatékonyabb kihasználás­sal, a lakossági igények kielégí­tésében szerepet játszhatnak. Az elmúlt esztendő tulajdonképpen a vállalati munka korszerűsíté­sének kezdete volt.' Nem is kis eredménnyel, hiszen az építő­ipari, a vízgazdálkodási és a kommunális vállalatok 41 mil­lió forintos nyeresége beszéde­sen tanúsítja: időszerű volt megvizsgálni a munkaszerve­zést és az eszközgazdálkodást. A HELYIIP ABBAN korábban nagyon is egy kézbe,, a vállalati igazgató kezébe összpontosult a vezetés. Ma már csak fanyar mosollyal era lékezünk vissza azokra az évekre, amikor kü­lönböző anyagkiutalásokat csak az igazgató kézjegyével elfoga­dott listára adott ki a raktáros. Az igázgató — mert olyan volt az irányítás szisztémája — a terme­léssel összefüggő minden apró- cseprő dologról tudott, csak ép­pen ezek összhatását nem ele­mezte, következtetéseket éppen ezért nem tudott levonni az ál­tala igazgatott vállalat működé­séről. Hajdanán, nem is o'yan régen, talán éppen ezért voltak veszteségesek a tanácsi vállala­tok nagyobbrészt. A gazdaság- irányítás új módszerének gya­korlati megvalósítása során fel­tétlenül szükséges volt szakítani a vállalatvezetés korábbi gya­korlatával A párthatározat nyomán kormányintézkedések születtek, a megyei tanács vb állásfoglalással a különböző szakigazgatási szervek arra ösz_ tönözték a tanácsi ipart, hogy a vállalati vezetést tegye ru­galmasabbá, alkalmazkodjon az eddigieknél jobban az élet kö­vetelményeihez. Csakis ilyen módon érhették el azt a kima­gaslóan jó eredményt, melyet már 1972-ben is felmutattak. A KÖZELMÚLTBAN válla­lati vezetők tanácskoztak az in­tézményen belüli irányítási re­form újabb lépéseiről. A döntés és a hatáskör kérdése volt a téma. A tanácsi iparban ugyanis további intézkedések szükségesek a vállalaton belüli hatáskörök de­centralizálására. Igen, tovább kell bontani, méghozzá lefelé a vál­lalat felsőbb vezetésébe összpon­tosuló jogköröket! Az éves ter­vekből a műszakoknak, a mű­vezetőknek meg kell kapniuk az előírásokat, a munka tech­nológiáját, a felhasználható anyagot, eszközt és munkabért. Maga a kollektíva gazdálkodjon a rendelkezésére bocsátott anya­giakkal, alkosson egy-egy kis vá'lalatot a nagyon belül. S ha a vállalat vezetése képes lesz éreztetni a tervfeladat megvaló­sításáért a felelősséget, akkor az emberek ennek tudatában úgy dolgoznak, mint ahogyan a tanácsi építőiparban már ta­A termelőszövetkezetek, álla- | mi gazdaságok és a tanácsi I szervek immár ötödik eszten­deje foglalkoztatnák mező-, il­letve vagyonőrt az idevonatko­zó kormányhatározat álapján. A megyei tanács illetékes szak- igazgatási szerve Sarkadon két turnusban mintegy 300 mező-, illetve vagyonőr számára rende_ zett több napos szakmai to­vábbképzést. Jogszabályokról, vagyonvédelemről, munkavéde- delemről, hal- és vadvédelemről s egyéb témából hallanak elő­adást s bizottság előtt tesznek vizsgát. Beszámolnak egyben valy is tapasztalták. Ez a példa azért is érdemel figyelmet, mert a tanácsi építőipar éveken át a bevételi hiányosak közé tarto­zott. Ahogyan ' korszerűsítették a vállalati vezetést, s bontották lefelé a jogkört, a hatáskört, a felelősségérzet nyomán növeke­dett a munka szervezettsége, a termelékenvség, a hatékonyság. És ez nem kis dolog. Az elmúlt két és fél év alatt a személyi állomány lényeges cseréje nél­kül csupán az irányítás, a vál­lalatszervezés korszerűsítése révén az eredményjavulás elér­te a 24 millió forintot! Ebből 16 millió esik a korábbi veszte, ség kigazdálkodására, nyolcmi!_ lió pedig az abszolút eredmény- javulásra. Ez a példa követésre méltó a tanácsi iparon belül minden te­rületen. Az építőipar lényegé­ben azzal nőtte ki gyermekbe, tegségét, hof»v a vezetők nagyon következetesen meghatározták: kinek mi a feladata az éves terv teljesítésiben. De nemcsak az első számú vezetők köteles­ségét körvonalazták az ügy­rendben és a munkarendben, hanem a középvezetők feladat­körét is. Ezzel őket is érde­keltté tették az irányításukkal i szervezett munka közgazdasági elemzésében. Most már a terv­feladatból adódó részleteket munkahelyenként vizsgálják és elemzik. Mit, hogyan lehetne megoldani leggazdaságosabban és még azt is eldöntik, hogv ezt vagy azt ki csinálja. A vállalati vezetésnek ezzel módja nyílik a különböző részlegek munkája közötti összhang kialakítására. Ezért is vezették be több he­lyen a munka operatív elemzé­sét. Ez azt jelenti, hogy a kü­lönböző részlegek feladatát me­net közben is egyeztetik és a célfeladatokat futószalagszerűen, iparszerű szervezéssel oldják meg. RENDKÍVÜL hasznosak azok az intézkedések, melyek az utóbbi hónapokban láttak nap­világot a vállalati munkaszer­vezés korszerűsítésére. A párt- és kormányhatározatok olyan általános elveket tartalmaznák, melyek az adott vállalat eseté­ben konkretizálhatok. Tulaj­donképpen a tanácsi építőipari, vízgazdálkodási és kommunális vállalatok vezetőinek legutóbbi értekezletén is arról volt szó, hogy miként lehetne tovább folytátni az 1972-ben elkezdett korszerűsítő munkát. Végső so­ron az volt az egész megbeszé­lés aspektusa, hogy a döntési és a hatáskörök további decent­ralizálása szükséges ahhoz, hogy a munkahelyeken a fel­adat és a felelősség érzése éle­tünk mai követelményeihez iga­zodjon. arról is. hogy az elmúlt évek­ben milyen tapasztalatokat sze­reztek munka közben, hol kell javítani, módosítani munkáju­kon azért, hogy az elvárásnak minden vonatkozásban eleget tehessenek. Békés megyei gyermekrajzok az Elet és Irodalomban Csaknem ötezer rajzot, fest­ményt küldtek be gyerekek a költő születésének 150. évfordu­lóján a Petőfi Irodalmi Mú­zeum képzőművészeti pályáza­tára. A pályázaton s az oda kül­dött munkák legjobbjaiból ren_ I dezett kiállításon — mint erről lapunkban is beszámoltunk — szép sikert értek el a Békés megyei gyerekek. Most újabb tény dicséri ismételten a legfia­talabbak ügyességét, tánáraik, szakkörvezetőiek, a szakköröket fenntartó szervek, intézmények ügy buzgalmát : az Élet és Iro­dalom című hetilap 20. számá­ban közölt — a kiál'ításon is szerepelt — gyermekrajzok ' csaknem egy harmada Békés megyei szakkörökben, iskolák­ban rajzoló, festegető gyerekek munkája. Gaburek Károly és Vollmuth Frigyes kiállítása Budapesten Május 24-én, csütörtökön este hét órakor nyitják meg Buda­pesten, a Fiatal Művészek Klubjában Gaburek Károly és Vollmuth Frigyes kiállítását. A klub kiállítás-sorozatának érde­kes eseménye lesz a két békés-* csabai festőművész bemutatko­zása. mely Békés megye és Bu­dapest—Terézváros testvéri kap­csolatát is reprezentálja. . A kiállítás megnyitását baráti találkozó követi, melyen művé­szeink munkásságukról, terve­ikről beszélnek, és válaszolnak a klubtagok kérdéseire. Könyvtárakról a Közművelődési Klubban Ma, szerdán délután 3 órakor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában, a könyvtárügy fej­lesztésének távlatairól tanács­koznak a megyei Közművelődé­si Klub tagjai. Bocskai Mihály- mé, az SZMT titkára les^ a dél­után házigazdája, előadó: Kon­dor Istvánná, a Művelőlésügyi Minisztérium Könyvtári Osztá­lyának vezetője. Röpülj páva­találkozó Szeptember I6-án. a község újratelepítésének 260. évfordu­lóján rendezik Vésztőn, a Bé­kés megyei Röpülj páva-körök, parasztkórusok, citerazenekarok találkozóját A találkozón gyer­mek- és felnőtt csoportok mu­tatkoznak be saját műsoraikkal és Vass Lajos vezényletével kö­zös ének'és6eL. Ugyanekkor nép- művészeti kiállítás is nyílik a művelődési házban. A találkozóra június 3_ig le­het jelentkezni, s ugyancsak va­sárnap 9 órákor rendezik a Megyei Művelődési Központban az előkészítő értekezletet. Krahácsi majális A Népstadionban májúé 20-án 80 ezer néző előtt rendezték meg a XXXII. SZŰR-mérközést. A nagy sikerű .,Krahácsi ma­jálison” a közönség kedvencei szórakoztatták a nézősereget. A ■mérkőzést a színészek nyerték, 9:8 arányban. Képünkön: Csá­kányi László átadja a labdarúgó-cipőt a „Fekete Rok”-nak. És « visszavágőt Békéscsabán, június 10-én. (MTI fotó. Benkő L feiv, — KS) A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres: érettségizett szállítási, vagy gépkocsíelóadói vizsgával rendelkező szállítási vezetőt, technikumot végzett villamoskivitelezési gya­korlattal rendelkező technikust, bádogos, vasbetonszerelő, víz-fűtésszerelő, bur­koló szakmunkásokat, éjjeliőröket "A Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba, Két- * egyházi u. 1921/2. (Hűtőház mellett). x Az ünnepi könyvhétre Zaharov, Matvei Vasziljevics : Délkelet- és Közép-Eurépa felszabadítása 1944-45 Dupsi Károly Mező- és vagyonőrök szakmai továbbképzése megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents