Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-23 / 118. szám
Döntés és hatáskör Daloslalälkozo voll Mezőberényben Mezőberény újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából gazdag ' programokat szervez az idén. Az elmúlt héten az évforduló tiszteletére dalostalálkozót rendeztek. A kórusok a 2-es számú általános iskolában gyülekeztek, majd megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. A találkozón a békést és a mezőbe ré- nyi általános iskolák kórusai mutatták be műsorukat. Repertoárjukban Kodály-, Bartók-, Szokolay- és Beethoven-művek szerepeltek. Közös zárószámként kánonban énekelték Pretorius: Viva la Musika című művét A kórusok tagjai délután megtekintették Bartóki József és Várkonyj János herényi művész-tanárok képzőművészeti kiállítását majd az 1-es számú általános iskolában rendezett helytörténeti kiállítást. Ezzel egyidőben az ifjúsági házban a mezőberényi üzemek ipari tanulóinak munkáiból, az úttörőházban az úttörőszakkörök munkáiból rendeztek bemutatót.A könyv, amely először 1970- ben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának . gondozásában Moszkvában látott napvilágot, nagy visszhangot keltett a Szovjetunióban. Jóllehet a második világháború történetét s a közép-európai harcok históriáját már több alkalommal is feldolgozták, ez a munka mégis új ismereteket közöl: sajátos megvilágításban mutatja be a háború eseményeit. A hazai olvasóközönség számára különösen érdekes a Magyarország felszabadítását tárgyaló „Előre,. Magyarországra r* „Az Erdélyi-Kárpátokon át”, „A budapesti hadművelet” és „A AZ EGY SZEMÉLY kezébe összpontosuló vezetési módszer kezd a múltté lenni. A tanácsi helyiiparban immár második éve folyik egy korszerűsödés, amely tulajdonképpen a vállalati < vezetésben a döntés és hatáskör új meghatározásához vezetett. Az első esztendő eredményeként a tanácsi építőipari, a vízgazdálkodási és a kommunális vállalatok 41 millió forint nyereséget értek el. Ez az összeg 21 százalékkal több, mint amennyit 1971-ben «'könyveltek. Ebből a megyei __J;«Jtségvetési alapba 24 millió forintot fizettek be. A vállalati munkaszervezésre, a döntés és hatáskör újszerű értelmezésére a párt_ Központi Bizottsága 1971 decemberében hozott nagy jelentőségű határozatokat. Ezek valóra_váltása a tanácsi iparban azzal kezdődött, hogy vállalatonként megvizsgálták a korszerűsítés lehetőségét, számításba vették azokat Balatonnál” című, tölbb mint 130 oldalnyi négy fejezet. E harcok drámai leírását hadműveleti térképek szemléltetik és gazdag, nálunk eddig nem publikált fotóösszeállítás teszi teljessé. A kötet értékét fokozza, hogy első ízben teszi közzé a 2. és 3. Ukrán Front, a Feketetengeri Flotta és a Dunai Flot- tila vezetőinek, valamint a hadtestek, hadosztályok parancsnoki állományának teljes névjegyzékét, amelyhez részletes „eseménynaptár” és az egyes városok felszabadításában részt vett csapatok s parancsnokaik névjegyzéke társul, többek között 52 magyar város felszabadítóinak felsorolásával. (Zrínyi). az eszközöket, melyek ésszerűbb, hatékonyabb kihasználással, a lakossági igények kielégítésében szerepet játszhatnak. Az elmúlt esztendő tulajdonképpen a vállalati munka korszerűsítésének kezdete volt.' Nem is kis eredménnyel, hiszen az építőipari, a vízgazdálkodási és a kommunális vállalatok 41 millió forintos nyeresége beszédesen tanúsítja: időszerű volt megvizsgálni a munkaszervezést és az eszközgazdálkodást. A HELYIIP ABBAN korábban nagyon is egy kézbe,, a vállalati igazgató kezébe összpontosult a vezetés. Ma már csak fanyar mosollyal era lékezünk vissza azokra az évekre, amikor különböző anyagkiutalásokat csak az igazgató kézjegyével elfogadott listára adott ki a raktáros. Az igázgató — mert olyan volt az irányítás szisztémája — a termeléssel összefüggő minden apró- cseprő dologról tudott, csak éppen ezek összhatását nem elemezte, következtetéseket éppen ezért nem tudott levonni az általa igazgatott vállalat működéséről. Hajdanán, nem is o'yan régen, talán éppen ezért voltak veszteségesek a tanácsi vállalatok nagyobbrészt. A gazdaság- irányítás új módszerének gyakorlati megvalósítása során feltétlenül szükséges volt szakítani a vállalatvezetés korábbi gyakorlatával A párthatározat nyomán kormányintézkedések születtek, a megyei tanács vb állásfoglalással a különböző szakigazgatási szervek arra ösz_ tönözték a tanácsi ipart, hogy a vállalati vezetést tegye rugalmasabbá, alkalmazkodjon az eddigieknél jobban az élet követelményeihez. Csakis ilyen módon érhették el azt a kimagaslóan jó eredményt, melyet már 1972-ben is felmutattak. A KÖZELMÚLTBAN vállalati vezetők tanácskoztak az intézményen belüli irányítási reform újabb lépéseiről. A döntés és a hatáskör kérdése volt a téma. A tanácsi iparban ugyanis további intézkedések szükségesek a vállalaton belüli hatáskörök decentralizálására. Igen, tovább kell bontani, méghozzá lefelé a vállalat felsőbb vezetésébe összpontosuló jogköröket! Az éves tervekből a műszakoknak, a művezetőknek meg kell kapniuk az előírásokat, a munka technológiáját, a felhasználható anyagot, eszközt és munkabért. Maga a kollektíva gazdálkodjon a rendelkezésére bocsátott anyagiakkal, alkosson egy-egy kis vá'lalatot a nagyon belül. S ha a vállalat vezetése képes lesz éreztetni a tervfeladat megvalósításáért a felelősséget, akkor az emberek ennek tudatában úgy dolgoznak, mint ahogyan a tanácsi építőiparban már taA termelőszövetkezetek, álla- | mi gazdaságok és a tanácsi I szervek immár ötödik esztendeje foglalkoztatnák mező-, illetve vagyonőrt az idevonatkozó kormányhatározat álapján. A megyei tanács illetékes szak- igazgatási szerve Sarkadon két turnusban mintegy 300 mező-, illetve vagyonőr számára rende_ zett több napos szakmai továbbképzést. Jogszabályokról, vagyonvédelemről, munkavéde- delemről, hal- és vadvédelemről s egyéb témából hallanak előadást s bizottság előtt tesznek vizsgát. Beszámolnak egyben valy is tapasztalták. Ez a példa azért is érdemel figyelmet, mert a tanácsi építőipar éveken át a bevételi hiányosak közé tartozott. Ahogyan ' korszerűsítették a vállalati vezetést, s bontották lefelé a jogkört, a hatáskört, a felelősségérzet nyomán növekedett a munka szervezettsége, a termelékenvség, a hatékonyság. És ez nem kis dolog. Az elmúlt két és fél év alatt a személyi állomány lényeges cseréje nélkül csupán az irányítás, a vállalatszervezés korszerűsítése révén az eredményjavulás elérte a 24 millió forintot! Ebből 16 millió esik a korábbi veszte, ség kigazdálkodására, nyolcmi!_ lió pedig az abszolút eredmény- javulásra. Ez a példa követésre méltó a tanácsi iparon belül minden területen. Az építőipar lényegében azzal nőtte ki gyermekbe, tegségét, hof»v a vezetők nagyon következetesen meghatározták: kinek mi a feladata az éves terv teljesítésiben. De nemcsak az első számú vezetők kötelességét körvonalazták az ügyrendben és a munkarendben, hanem a középvezetők feladatkörét is. Ezzel őket is érdekeltté tették az irányításukkal i szervezett munka közgazdasági elemzésében. Most már a tervfeladatból adódó részleteket munkahelyenként vizsgálják és elemzik. Mit, hogyan lehetne megoldani leggazdaságosabban és még azt is eldöntik, hogv ezt vagy azt ki csinálja. A vállalati vezetésnek ezzel módja nyílik a különböző részlegek munkája közötti összhang kialakítására. Ezért is vezették be több helyen a munka operatív elemzését. Ez azt jelenti, hogy a különböző részlegek feladatát menet közben is egyeztetik és a célfeladatokat futószalagszerűen, iparszerű szervezéssel oldják meg. RENDKÍVÜL hasznosak azok az intézkedések, melyek az utóbbi hónapokban láttak napvilágot a vállalati munkaszervezés korszerűsítésére. A párt- és kormányhatározatok olyan általános elveket tartalmaznák, melyek az adott vállalat esetében konkretizálhatok. Tulajdonképpen a tanácsi építőipari, vízgazdálkodási és kommunális vállalatok vezetőinek legutóbbi értekezletén is arról volt szó, hogy miként lehetne tovább folytátni az 1972-ben elkezdett korszerűsítő munkát. Végső soron az volt az egész megbeszélés aspektusa, hogy a döntési és a hatáskörök további decentralizálása szükséges ahhoz, hogy a munkahelyeken a feladat és a felelősség érzése életünk mai követelményeihez igazodjon. arról is. hogy az elmúlt években milyen tapasztalatokat szereztek munka közben, hol kell javítani, módosítani munkájukon azért, hogy az elvárásnak minden vonatkozásban eleget tehessenek. Békés megyei gyermekrajzok az Elet és Irodalomban Csaknem ötezer rajzot, festményt küldtek be gyerekek a költő születésének 150. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum képzőművészeti pályázatára. A pályázaton s az oda küldött munkák legjobbjaiból ren_ I dezett kiállításon — mint erről lapunkban is beszámoltunk — szép sikert értek el a Békés megyei gyerekek. Most újabb tény dicséri ismételten a legfiatalabbak ügyességét, tánáraik, szakkörvezetőiek, a szakköröket fenntartó szervek, intézmények ügy buzgalmát : az Élet és Irodalom című hetilap 20. számában közölt — a kiál'ításon is szerepelt — gyermekrajzok ' csaknem egy harmada Békés megyei szakkörökben, iskolákban rajzoló, festegető gyerekek munkája. Gaburek Károly és Vollmuth Frigyes kiállítása Budapesten Május 24-én, csütörtökön este hét órakor nyitják meg Budapesten, a Fiatal Művészek Klubjában Gaburek Károly és Vollmuth Frigyes kiállítását. A klub kiállítás-sorozatának érdekes eseménye lesz a két békés-* csabai festőművész bemutatkozása. mely Békés megye és Budapest—Terézváros testvéri kapcsolatát is reprezentálja. . A kiállítás megnyitását baráti találkozó követi, melyen művészeink munkásságukról, terveikről beszélnek, és válaszolnak a klubtagok kérdéseire. Könyvtárakról a Közművelődési Klubban Ma, szerdán délután 3 órakor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában, a könyvtárügy fejlesztésének távlatairól tanácskoznak a megyei Közművelődési Klub tagjai. Bocskai Mihály- mé, az SZMT titkára les^ a délután házigazdája, előadó: Kondor Istvánná, a Művelőlésügyi Minisztérium Könyvtári Osztályának vezetője. Röpülj pávatalálkozó Szeptember I6-án. a község újratelepítésének 260. évfordulóján rendezik Vésztőn, a Békés megyei Röpülj páva-körök, parasztkórusok, citerazenekarok találkozóját A találkozón gyermek- és felnőtt csoportok mutatkoznak be saját műsoraikkal és Vass Lajos vezényletével közös ének'és6eL. Ugyanekkor nép- művészeti kiállítás is nyílik a művelődési házban. A találkozóra június 3_ig lehet jelentkezni, s ugyancsak vasárnap 9 órákor rendezik a Megyei Művelődési Központban az előkészítő értekezletet. Krahácsi majális A Népstadionban májúé 20-án 80 ezer néző előtt rendezték meg a XXXII. SZŰR-mérközést. A nagy sikerű .,Krahácsi majálison” a közönség kedvencei szórakoztatták a nézősereget. A ■mérkőzést a színészek nyerték, 9:8 arányban. Képünkön: Csákányi László átadja a labdarúgó-cipőt a „Fekete Rok”-nak. És « visszavágőt Békéscsabán, június 10-én. (MTI fotó. Benkő L feiv, — KS) A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres: érettségizett szállítási, vagy gépkocsíelóadói vizsgával rendelkező szállítási vezetőt, technikumot végzett villamoskivitelezési gyakorlattal rendelkező technikust, bádogos, vasbetonszerelő, víz-fűtésszerelő, burkoló szakmunkásokat, éjjeliőröket "A Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba, Két- * egyházi u. 1921/2. (Hűtőház mellett). x Az ünnepi könyvhétre Zaharov, Matvei Vasziljevics : Délkelet- és Közép-Eurépa felszabadítása 1944-45 Dupsi Károly Mező- és vagyonőrök szakmai továbbképzése megyénkben