Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

Bméba hèm%illiueh a kSrSsIadányi t&xoltólányoh Magyarország színeiben versenyeznek Egy héttel ezelőtt rendezték j meg a szeghalmi járás önkén- I tes tűzoltóinak versenyét Szeg- j halmon. A legeredményesebb versenyzőknek kijáró pálmát a ' Icfirösladánytak szerezték meg, ' akik öt kategóriában indítottak tűzoltórajt, mind az ötben meg­nyerték a versenyt. Könnyen nyerhettek volna á hatodik ka­tegóriában is, de nem indítót-1 táik el a legutóbbi országos ver­senyen győztes nőj rajukat. Hi­ányolták is a nézők a fürge ke­zű lányokat, akiknek a gyakor­latukat mindig öröm volt néz­ni. Hol lehettek a lányok? Hamarosan kiderült. A kö- rösladányi iskola melletti lab­darúgó-pályán. Persze nem azért, hogy női labdarúgó-csa­patot alakítsanak. Hatalmas szívócsöveket szereltek össze, bontottak szét, rohantak a pá­lyán keresztül-kasul, kender­tömlőket gurítva maguk előtt. Aztán, amikor befejezték a gya- * korlatot, újra kezdték elölről az egészet. Zokszó nélkül, időn­ként mosolyogva végezték el a legnehezebb gyakorlatokat is. Aztán egy rövid szusszanásnyi pihenő után ismét nekilendül­tek. Pedig ki tudná megmon­dani hányszor csinálták már ezeket a mozdulatokat. Száz­szor, ezerszer? Ha álmukból fel­keltenék őket, talán akkor is hibátlanul szerelnék össze a 800-as kismotorfecskendőt. De miért gyakorolnak vajon any- nyit, ha még a járási versenyen sem indultak el? — kérdezhet­né joggal az olvasó. Nos, ez is. hamarosan kiderül. A* pályán ott volt és árgus I szemekkel figyelte a gyakorla­tot Várhegyi Ferenc *tűzoltó- ! alezredes és Keliger István, a község önkéntes tűzoltóinak pa­rancsnoka, aki civilben testne­velő. A sok miértre ők adtak választ. Keliger Istváné a szó: Köz­ségünkben régi múltja van a tűzoltó-testületnek. Hivatalos 1 iratok szerint 1888-ban alakult meg a faluban az önkéntesek­ből álló testület. Különösen az utóbbi években sok figyelemre méltó sikert értek el rajaink a járási, megyei és az országos versenyeken. Nekem az az él­vem — ellentétben az olimpiai eszmével —, hogy a versenye­ken nemcsak a részvétel a fon­tos, hanem az is, hogyha már elindultunk, akkor érjünk is el eredményt Az iskolában 1965- ben szerveztük meg a tűzoltó­szakkört. Az első felhívásra több mint húszán . jelentkez­tek. A további sikerekhez jó alapot biztosított, hogy már az első járási versenyen a fi­úk és a lányok is elsők lettek. Nagyon lelkiismeretesek a lá­nyok, akikkel a munkát évek­kel ezelőtt még nyolcadik osz­tályos korukban kezdték meg és ma már másodikos gimna­zisták. Annyira rendesek a gye­rekek, hogy há iskola-bál van is, már tízkor otthon vannak. Várhegyi Ferenc nem állhat­ja meg, hogy közbe ne szóljon: Keliger elvtárs nagyon szerény. Nem beszélt arról, hogy 1965. óta bármilyen versenyen in­dultak el, mindig győztesen tértek haza és 1971-ben az or­szágos versenyen is győztek if­júsági osztottsugár-szerelésben. Ezért jutalmul kéthetes zánkai táborozáson vettek részt. Ott sem tudták megtagadni önma­gukat és elvállalták a tábor tűzvédelmi biztosítását. Az ed­digi eredmények alapján ezért javasoltuk a lányokat — tel­a parancsnoki, keze a Még egy perc sem teli el a kezdéstől, magasban; Kész! Bzerswer beidegződött mozdulat i sikeres rajt alapja. A lányok boldogok, nem is eso da, az or záígof képviselni kül­földön, nagy megtiszteltetés. Jes egyetértésben a megyei' ta­nács illetékeseivel — a Nem­zetközi Tűzmegelőzési és Tűz­oltási Műszaki Bizottság nem­zetközi rendezvényeinek kere­tében 1973. július 10-től 15-ig Bmóban sorra kerülő V. nem­zetközi tűzoltó-versenyre. Ma­gyarország színeiben ők indul­nak majd — remélhetőleg si­kerrel. Különösen nagy öröm szá­munkra, hogy a szülők is bele­egyeztek abba — pedig nem egy esetben egész nyári prog­ramjukat át kellett rendezni —, hogy a gyerekek részt vegye­nek a versenyen. A jó szerep­lés érdekében a megyei tanács vb minden lehető anyagi és erkölcsi támogatást megad szá­mukra és természetesen mi is mindenben segítünk, bármit kérjenek is. 9 títtS HtEfítizs 1973. MÁJUS St. 1 A Fotográfia a hét filmműsorán A retusőr (Iglódi István) és a fotós (Zala Márk) Zolnay Pál új filmjében. Eokumen filmszerű, nem túlsá­gosain érdekes filmnek indul Zolnay Pál új, Fotográfia című alkotása: két fiatalember ván­dorfényképészként járja a falva­kat, közben beszélgetnek felvé­teleik alanyával. Aztán hirtelen felforrósodik a hangulat. Olyan megrendelőkre akadnak, akik_ nek élete bővelkedik a megrázó tragédiákban: Nyerges bácsi el­ső felesége megölte két gyerme­küket, maga is véget akart vet­ni életének, de megmentették, hogy évtizedekig tartó börtöné­let után ismét régi falujában találkozzunk vele. ö úgy magya­rázza a hajdani eseményeiket, hogy a kiváltó ok férje viselke­dése volt. Megnyilatkozik a filmben Nyerges bácsi is és a második felesége — bepillantást kapunk három ember különös sorsának legfontosabb fordulói, ba, átélhetjük, végiggondolhat­juk a dolgok bonyolultságát, a bármilyen „ítéletmondás” előtti alapos elemzés, sokoldalú vizs­gálat szükségességét. A film sze. replci részben nem hivatásos művészek, részben „profik”: Ig- lódi István, Zala Márk és a gi­táros zeneszerző, Sebő Ferenc. A képek Ragályi Elánért, a [ versszövegiék Nagy Lászlót, Szé- ; esi Margitot, Weöres Sándort di_ csérik. És üdvözlöm » fecskéket a cí­me a színes, csehszlovák film­nek, mely a második világhá­ború idején játszódik s egy fia­tal lány utolsó börtönnapjait idézi. Maruska tudja, hogy 99 nap múlva ki végzik, s ebben a tudatban álmodja, reménykedi, szenvedi végig életének hátrale­vő részét. A sons kegyetlen tré­fája, hogy börtönmunkája: ólom­katonák szemét kell kékre fes­tenie. Egy pillanatra a szabadu lás lehetősége is megcsillan: kö­zelednek az életet hozó csapa­tok. A kegyelmi kérvény eluta­sítása ázonban még hamarabb megérkezik. Másfajta izgalmakat kínál a színes* angol Písztolypárbaj. A vadnyugati filmek eszközeivel mutat be egy tulajdonképpen nagyon igényesen is megfogal­mazható történetet: két mesterlö vész él ugyanabban a városban, semmi bajuk nincs egymással, ám az izgalmakra vágyó, meg­nyert fogadásokról ábrándozó „ki bicék” kényszerítik őket, hogy fegyvert fogjanak egy­másra. A békéscsabai Újságíró Stúdió hallgatói Pesten Az ország öt városában műkő. dik újságíró stúdió, közöttük Békéscsabán is. A harminchárom stúdió-hallgató a hét elején a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének meghívására egy na­pot töltött Budapesten, ahol a MUOSZ titkára, Gábor Pál fo­gadta őket. Ezután a Magyar Rá­dió Bródt Sándor utcai szék há­zában ismerkedtek a rádiósok munkájával, majd a Magyar Tá­virati Iroda vendégei voltak, ahol a belpolitikai rovat szer­kesztő-helyettese, Halasi György ismertette meg a csabai fiatalo­kat a hírügynökség munkájával. A látogatás befejeztével a stúdió­hallgatók városnézésen vettek részt (Fotó: Szekeres András) /

Next

/
Thumbnails
Contents