Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
Fejlődik a megyei Patyolat Vállalat Új tisztító-szalonok Békéscsabán, Gyulán. Mezőkovácsházán, Orosházán Sikeres vállalkozás Korszerű kötőüxem Gyomán A szolgáltatás, külön». een, ha az asszonyok házimunkáját hivatott könnyíteni, nagyon fontos dolog. Nem véletlen, ha szolgáltatóiparunk fejlesztésére az országos és megyei irányitó szervek jelentős összegeket fordítanak. Ha nem is szó szerint, de ezekkel a gondolatokkal kezdődött beszélgetésünk megyénk egyik legrégibb szolgáltatóüzemének vezetőjével, a Patyolat Vá'lalat igazgatójával. Knyihár Jánossal. Mindenekelőtt arról érdeklődtünk. hogy megyénkben hol, milyen ütemben épülnek új Patyolat gyorstisztitó-szalo- nők és mikor várható az új mosoda üzembe helyezése. — Az új mosodát itt, Békéscsabán alakítjuk Iri a Vandháti úton abból az összegből, amelyet a megyei tanács a lakossági szolgáltató fejlesztési alapból erre a célra részünkre biztosított. Ez az építkezés, illetve átalakítás ez év októberében kezdődik és előreláthatóan 1975 közepén már üzembe helyezzük a modem gépekkel felszerelt mosodánkat. Igaz. a tervektől eltérően mosodai gépeink csak részben lesznek újak, mivel a megnövekedett építőanyag-árak miatt kevesebb pénzünk marad gépek vásárlására. Ez a fejlesz- tésüpk 8 millió forintba kerüL Annak ellenére, hogy a gépek csak részben lesznek Újak, mégis lényeges minőségi változás várható mosodai munkánkban. Kapacitásunkat viszont nemcsak beruházások fejlesztésével növeljük, hanem az üzemen belüli átszervezéssel, a munkaerő ésszerű átcsoportosításával. A mosoda építése azonban csak az első ütem. A vállalat igazgatója arról is tájékoztatott, hogy az ötödik 5 éves tervben Békéscsabán központi vegytisz- tító és lakossági festőüzemet létesítenek. Gyulán és Békéscsabán a Kulich Gvu'a lakótelepen épült vegytisztító szalonjuk már megnyílt es kivitelezés alatt áll Mezőkovácsházán. valamint Orosházán a legkorszerűbb követelményeket is kielégítő gyorstisztító szalonjuk. Ezek várhatóan még ez év második felében, illetve 1974-ben megnyitják ajtajaikát. — Mit szándékoznak tenni a ruhafelvevő-hélyek bővítése érdekében? — Tudjuk, hogy jelenlegi felvevő hálózatunk annak ellenére, hogy úgyszólván az egész megyére kiterjed, mégsem elég. Az ÁFÉSZ bizományi felvevőhelyeinek száma ugyan meghaladja a harmincat, mégis szükségesnek tartjuk, főleg a községekben új felvevőhelyek létesítését Ez annál is inkább szükséges, mivel tisztítókapacitásunk csak 80 százalékában van kihasználva. — Van-e összefüggés a kapacitás kihasználtsága és a reklamációk között? Értesüléseink szerint még mindig sok a kifogás a mosodák munkájára. — A reklamációk 33j_ nos valóban nem csökkentek. Ezek részben indokoltak. Többségük viszont abból adódik, hogy felvevő szakembereink sokszor erősen elhasználódott textíliákat vesznek át tisztításra. Például a függönyökön szemmel nem látható az a hatás, amelyet a nap sugarai a használat közben rajtuk okoztak. Ez csak a tisztításkor derül ki. Olyan kifogások is vannak, amelyek dolgozóink kevés szakmai felkészültségéből következnek be. Ezenkívül jelenlegi mosodai gépeinkben is hiba van — korszerűtlenek, így előfordulnak gépek által okozott szakadások, ö .szességében a mi_ nőségileg kifogásolt tisztított ruhanemű nem éri el a 0,5 százalékát az általunk mosott mennyiségnek. — Milyen Intézkedéseket tesznek a jogos reklamációk, kifogások orvoslására? — Az álta'unk okozott kárt minden esetben megtérítjük megrendelőinknek. Ez azonban véleményünk szerint sem lehet végleges megoldás, ezért dolgozóinknak szakmai tanfolyamokat szervezünk, amelyeken megismerkedhetnek az igen sűrűn változó textíliák anyagösszetételével, és a tisztitásukhoz alkalmazható vegyszerek hatásaival. Vannak olyan törekvéseink is, hogy csak olyan dolgozókat veszünk fel. akik a szakmával kapcsolatos ismeretek birtokában vannak vagy legalábbis középiskolát végeztek. Furcsának hangozhat, hogy vegytisztító üzemben középiskolát végzett munkások dolgozza- '"pák, de a törekvés érthető, hiszen az érettségizett munkás rendelkezik annyi kémiai ismerettel, amelynek birtokában ész_ szerűen alkalmazni tudja a tisztítóanyagokat Az igazgató arról js beszelt hogy a vállalat munkája évről évre javül. Ennek ellenére még mindig vap bizonyos tartózkodás a mosodák igénybevételétől. mivel a háziasszonyok úgy vélik, hogy a mosoda minden tisztításba beadott anyagot egyszerre helyez a mosógépbe. — Ez nem így van, hiszen vállalatunknak sem lenne gazdaságos, ha az erősen szennyezett és színben más textíliát a kevésbé szennyezett és világosabb színű anyagokkal együtt mosnánk. Ezenkívül a textíliák minősége is meghatározza a mosási időt. — Milyen elképzeléseik varinak, amelyekké1 a nők munkáját tovább lehetne könnyíteni? — Terveink között szerepel, hogy betéti dij nélkül kölcsön- zünk ágyneműket. Ezt abban az esetben tudjuk megvalósítani, ha, a kölcsönző dolgozó vállalata kezességet vállal. Ezenkívül gépkocsijainkkal felkeressük azokat az üzemeket, amelyekben sok nő dolgozik és hetenként két alkalommal, a műszakváltás időpontjában átvesz- szűk mosásra, illetve visszaadjuk a mosásból kikerült ruhaneműket. Arról Is beszélt. hogv ez a két utóbbi vállalkozás a vállalatnak nem nyereséges, mégis éppen a dolgozó asszonyok munkáiénak meskönnvítése miatt meg kívánják valósítani. A vállalatnál dolgozó szakemberek különösen az utóbbi évben arra törekszenek, hogy a Patyolat szolgáltatása valóban az legyen, amiért létrehozták. Botyánszki János Tavaly csaknem fél évet töltött Dinya Illés, a Gyomai Háziipari Szövetkezet műszaki osztályvezetője és Tóth Vilmos mintavarró, tervező Japánban, hogy megismerje az ottanj kötőgépeket, az azokon való termelést és a kötődéi munkaszervezést. Nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlatias céllal. Azért, hogy irányítani tudja a szövetkezet új kötödéjét, amelyeken most már japán gépek működnek. — Először öthetes tanfolyamon vettünk részt Jokahamá- ban — kezdi visszaemlékezését Dinya Illés. — És megtanultak japánul? — Annyira igen, hogy valahogy megértessük magunkat. — Mit csináltak azután? — Gyakorlat; munka következett. Rendes műszakban dolgoztunk, sorban, minden gépen. Közben a gépeket is megismertették velünk. Felelősnek érezték magukat a japánok azért, hogyha haza jövünk, értsünk mindenhez. Persze m; is törekedtünk. Rengeteg élményük volt Japánban és a hosszú repülőúton is. Nehezen tudott átállni a szervezetük a 8 óra idökülönb- ségre, alig volt elviselhető számukba a klíma és a megszokott koszt is nagyon hiányzott. De láttak egy távoli országot, melynek csodálatosak a tájai, igen fejlett a technikája és szorgalmas a népe. Az sem kerülte el azonban a figyelmüket, hogy milyen élesek az ellentétek a munkások és a tóPénteken megkezdődött az Építőipari Tudományos Egyesület Békés megyei Csoportjának rendezvénysorozata a Műszaki Fejlesztési Hónap keretében. A Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának székházában Korek Ferencnek, a csoport el- j nőkének megnyitója után „Az [ építőipar aktuális feladatai az MSZMP X. kongresszusi határod zatai, illetve a KB 1972. novemberi állásfoglalása tükrében” címmel Ambrus András építész- mérnök, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa tartott előadást. A kivitelező, tervező és beruházó szervek több mint 60 résztvevője részletes tájékoztatást kapott a kongresz- szusi határozatokból, valamint a KB 1972. novemberi állásfoglalásából adódó legfontosabb építőipari feladatokról. Ennek keretében az előadó többek között a gazdasági és társadalmi fejlődésünket meghatározó műszaki fejlesztésről, a vállalati és üzemszervezés fontosságáról. b7- árrendszer stabilizálásáról, az anyagmozgatás korszerűsítéséről, valamint a nem termelő létszám növekedésének kedvezőtlen alakulásáról beszélt, továbbá a hallgatóság által felvetett kérdésekre és problémákra adott választ. Ezt követően a csoport megkéselt, a szegények és a gazdagok között. Hat hónap; távoliét hosszú idő. Bizony a szemükből majdnem kicsordult a könny, amikor a repülőgépből kiszállva, végre ismét hazai földre léphettek. , * » * Gyomán, a szövetkezet központjában levő új üzemi épületben már termelnek. A munkafolyamat fonalelőkészítéssel kezdődik. Magyar és japán orsózógépen. A japán automatikus el van látva szálszakadás- gátló berendezéssel. A következő nagyterem a ] tartotta május havi vezetőségi ülését, ahol az első félévi munkát és a júniusra tervezett programját értékelték. Az ülésen, mint az ÉTÉ országos elnökségének tagja, felszólalt Ambrus elvtárs is és további sikeres munikát kívánt a 10 éves jubileumát ez évben ünneplő csoportnak. Délután a csoport tagjai tapasztalatcsere-látogatás keretében megtekintették a kivitelezés alatt álló békéscsabai új cserépgyár- építkezést, ahol Homoki Károly főépítésvezető ismertette a köny- nvűszerkezettel épülő létesítmény építészeti és szerkezeti megoldásait, Kiss Gábor gyárigazgató pedig a gyár technológiáját. Ugyancsak a Műszaki Fejlesztési Hónap keretében május 24- én Finta József Ybl-díjas építésztervező tart előadást a házgyári és panelüzemi elemek több célú felhasználásának lehetőségeiről Békéscsabán, a Technika Házában. Május 25-én és 26-án a csoport 34 fős kollektívája megtekinti a BNV szakmai bemutatóját, valamint Szentendre műemlékeit és a csőgyárat. Az Építőipari Tudományos Egyesület Békés megyei Csoportja az előző évekhez hasonlóan az idén is színvonalas rendezvényekkel iáiul hozzá a Műszaki Fejlesztési Hónap sikeréhez. kötődé’, amelyben 52 lánc- és gombrendszerrel működő automata és félautomata japán kötőgép termelj a pulóverek elejéhez, hátuljához, ujjához szükséges anyagot. Az 52-ből 3 kellékgép, amelyen gallér, mandzsetta, gombolópánt készül. Hogy mennyi, azt az üzemvezető határozza meg. Az anyag , és a kellék minőségét a mellette levő kisebb teremben ellenőrzik, egy-egy pulóver darabjait összeválogatják és a szabászokhoz továbbítják. Az összeállítás a varroda feladata. Amint látom, szabás, minta és forma szerint most vagy 10 fajta pulóver készül. Következő állomás a varrodai meó. Itt a készárut teljesen átvizsgálják. A hibás visz- szakerül a „feladóhoz”, aki azt természetesen külön díjazás nélkül javítja ki. Nincs „irgalom”. Ami rossz, az nem kerülhet ki' az üzemből. A vásárlókat ne érje csalódás. N A kikészítő műhelyben vasalóasztalon, gőzprésen veszik kezelésbe a pulóvereket, kardigánokat, végül a csomagolóban nylon-tasakba rakják, címkézik, majd típus ég nagyság szerint csomagolják. Ügy tűnik, igen jól szervezett a munka. » * * Hosszú az űt, amíg a fonalból olyan pulóver és kardigán lesz, amit az üzletek polcaira és kirakataiba lehet tenni. Végül azért odakerül. Főiként Budapesten, Miskolcon, Győrött és Debrecenben található. Jut belőle exportra, még Janánba is.-Csak Békés megyében ismeretlen. De hát azt mondják, teniki sem próféta a saját hazájában. A szövetkezet régebbi kötőüzeme is termel. Már az hírnevet szerzett magának. Az új üzem gépei sokkal termelékenyebbek, a munkatermek tágasak, világosak, jobb körülményeket biztosítanak a dolgozóknak. Mellette épül a korszerű szociális létesítmény, az udvaron pedig a körforgalmi út. Az emberben fel is merül a kérdés: vajon mennyiben háziipari az olyan üzem, amely felér egy modern kötöttáru- gyárral? De hát nem az a fontos, hogy minek nevezik, hanem, hogy gazdaságosan termeljen, szép és jó, lehetőleg olcsó termékeivel pedig szerezzen minél több örömöt a vásárlóknak. • » • A szövetkezet termékeit bemutatják a BNV-n is. A nép- művészeti pavilonban, a Városligetben. Ha Békés megyei kereskedők arra járnak, megtalálhatják. Talán rendelhetnek is belőle. Túri Miklós elnök a piaci igények alapján úgy véli, hogy érdemes lenne még tovább fejleszteni a kötőüzemet Gyomán. A Könnyűipart Minisztérium pályázatot hirdet, a szövetkezet ismét beadja ' rá az igényt. Bizonyítékokat már fel tud mutatni. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet az alábbi munkakörök betöltésére felvételre keres: lakatos, asztalos és festő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Raktári munkakörben jártas anyagraktárost Jelentkezés: a szövetkezet Gyula, Zrínyi tér 1—2 ez. alatti központi telepén Reisz József személyzeti vezetőnél. x Dinya Illés és japán kollégái. Megkezdődtek a műszaki fejlesztési hónap ÉTE-rendezvényei Pásztor Béla Egy részlet a gyomai új kötőüzemből.
