Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-20 / 116. szám
Ä Gazdasági Bizottság elé kerül a gyulai húskombinát beruházása — városellátó tejüzemek létesítése — a fertőző állatbetegségek elleni védőoltás Dr. Dimény Imre miniszter válasza Balogh László országgyűlési képviselőnek Megyénk országgyűlési feépvi, Belője a legutóbbi parlamenti ülésen elhangzott felszólalásában több, megyénket nagyon érintő kérdésre kért választ. A parlamenti tudósításunkban erről részletesen beszámoltunk, A kormány felkérésére — mint lapunkban már közöltük •— vá. y laszt kapott a képviselő, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől. Most érkezett meg dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válasza, aki Balogh László képviselő valamennyi kérdésére ismerteti a minisztérium állásfoglalását, melyet sző szerint as alábbiak, ban közlünk. A Gyulai Húskombinát kiviteli tervdokumentációját a generáltervező Szegedi Tervező Vállalat 1972 decemberében szállította le. A jóváhagyott előirányzathoz képest a tervdokumentációban je'entkező nagyarányú költség-túllépésre csak a kiviteli tervek leszállítása után derült fény. A jelentős költség-túllépés miatt — a vonatkozó kormányhatározat értelmében a módosított, beruházási javaslatot újra a Gazdasági Bizottság elé kell terjesztenünk. A vállalat a módosított beruházási javaslatot jelenleg készíti és terveink szerint ^azt ez év júniusában terjesztjük jóváhagyás végett a Gazdasági Bizottság elé. A beruházás megkezdésének kérdésében csak a Gazdasági Bizottság újabb döntése után lesz módunkban állást foglalni. e A képviselő elvtárs javasolta továbbá megvizsgálni a baromfi-pestis elleni kötelező védőoltás visszaállításának lehetőségét. Ezzel kapcsolatban az az álláspontunk, hogy a 'harom_ fi-pestis elleni védekezés, figyelembe véve, hogy az ország e betegségtől 8 év óta gyakorlati, lag mentes volt, elsősorban az igazgatási rendszabályok alkalmazásával történik. A védőoltások alkalmazására az ország va’amennyi, a betegség iránt fogékony nagyüzemi állományára, valamint az ország déli ég délkeleti határmenti megyéinek az országhatártól' számított 25—30 kilométeres sávban eső községeiben levő kisüzemi baromfi- állományaira vonatkozóan kötelező. Az érvényes rendeletek szerint a nagyüzemi állományok immunizálása folyamatosan, a kisüzemi állományok oltása évenként egy ízben, az őszi időszakban történik. ' A baromfi-pestig elleni úgy-, nevezett kötelező sávoltás az elmúlt év szeptemberében fellépő száj. és körömfájás miatt Hajdú-Bihar és Békés megyében nem. Szabolcs-Szatmár megyében pedig csak részben került végrehajtásra Ennek következtében a múlt év októberében e betegség az említett három megyében egy hét leforgása alatt összesen 12. közvetlenül a román határ mentén fekvő községekben került megállapításra. A védekezést nagyon megnehezítette, hogy mind az állategészségügyi szolgálat, mind a lakosság figyelme ebben az időszakban elsősorban a ragadós száj- és körömfájás leküzdésére irányult. A baromfitartó tulajdonosok megkésett beje’entései, egyes helyeken a betegség elhallgatása, valamint a baromfiforgalom ellenőrizhetetlensége Békés és Hajdú-Bihar megyékben a betegség robbanásszerű terjedését idézték elő. A betegség gyors terjedését elősegítette az is, hogy egyes nagyüzemek a kötelező immunizálásokat csak jelentős késessel, ugyanakkor * forgalmi korlátozásokat sem az élőbaromfik, sem azok nyers termékei vonatkozásában nem hajtották végre. A betegség elleni hatékony védekezés Békés és Hajdú-Bihar megyékben gyakorlatilag csak az elmúlt év december közepén a „C” típusú ragadós száj- és körömfájás megszűnésével kezdődött meg. Az intenzív oltási beavatkozások révén sikerült a baromfi-pestisnek az ország belsejébe irányuló járványos továbbterjedését megakadályozni és az egyes fertőzött gócokban a betegséget felszámolni. Az elmondottak figyelembevételével a kisüzemi állományok évenkénti kötelező védőoltásának bevezetését nem tervezzük, mert az előírt sávoltások ezt nem teszik szükségessé, továbbá az o'tásoknak az ország egész területére történő kiterjesztése túl nagy költségigényt — mintegy 100 millió forintot — jelentene. Az előírt sávoltások Békés megye fogékony kisüzemi államányainak döntő részére egyébként is kiterjednek. Emellett az érvényes rendelkezések továbbra is lehetővé teszik, hogy a kötelező védőoltásokra ki nem jelölt területeken is megtörténhessen a fogékony állatok védőoltása, amely azonban magánfél részéről kért állatorvosi beavatkozásnak minő. süf*és mint ilyen, díjköteles. e A szarvasmarha-programmal kapcsolatos tejátvevő és .feldolgozó kapacitások fejlesztésére vonatkozó javaslatára — a Pénzügyminisztériummal egyetértésben — tájékoztatom, hogy a minisztérium negyedik ötéves tervének egyik kifemelt célkitűzése a tejfeldolgozó kapacitás fejlesztése. Tejfeldoígozó üzemek és tejporgyárak létesítésére és rekonstrukciójára a negyedik ötéves tervben 1,3 milliárd forint összegű állami költség- vetési támogatás került jóváhagyásra, melynek eredményeként a tejfeldolgozó-kapacitást napi 800 ezer literrel terveztük bővíteni. Ugyanakkor a szakosított tehenészeti telepeken azonos mértékű állami támogatás mellett épülhetnek a tej hűtését és kezelését végző tejházak, s ártámogatással vásárolhatók a szükséges gépek. Különböző okok — áremelkedés, terven felüli munkák stb. — miatt nyilvánvalóvá vált, hogy a tervidőszakban a szükséges mértékű kapacitás a tervezett módon nem válósulhat meg. ezért a minisztérium intézkedést tett a beruházási lehetőségek bővítésére. Ennek érdekében pályázatot hirdettünk közös vállalkozásban létesülő tejfeldolgozó üzemek ösztönzésére, me’ynek keretében a beruházási költségekben 50 százalékos állami támogatás engedélyezhető. Ugyanakkor intézkedtünk, hogy az állami tejiparban az új üzemek építésének rovására növeljék a rekonstrukciók arányát, mert ennek révén a feldolgozó kapacitás alacsonyabb fajlagos beruházási költséggel növelhető. Intézkedéseink eredményeként biztosított, hogy a tervidőszakban az eredeti célkitűzésnél nagyobb, mintegy napi 850—900 ezer liter tejfeldolgozó kapacitás létesüljön. A szarvasmarhaprogram hatására a felvásárlásra felkínált árutej mennyisége jelentősen növekedett és számolunk azzal, hogy a tejtermelés az elkövetkező években jelentősen nő. Mindez szükségessé teszi a tejgyűjtő, a szállító és a feldolgozó kapacitások bővítésének meggyorsítását. Előterjesztésünk alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy e célokra az 1973. évi népgazdasági terv előirányzaton felül további 170 millió forint összegű állami támogatást engedélyez. Ennek hatására terven felül megkezdődik a Berettyóújfalui Tejporgyár bővítése és jelentősen 'bővül a szállító kapacitás és a tejgyújtő hálózat is. A megyei operatív bizottságok közreműködésével minden községben felmérték a tej begyűjtésének lehetőségét, az ennek érdekében szükséges szervezési és beruházási intézkedéseket. Az ezek alapján 1975-ig teendő intézkedésekről a miniszteri értekezlet ez óv júniusában határoz. Külön ki kell emelni a mező- gazdasági üzemekben létesü'ő tejgyűjtő, városellátó tejüzemek létesítésének fontosságát. Kívánatos, hogy a kisebb településekben, városokban esősorban ilyen üzemek épüljenek. Ilyen üzemek létesítésének feltételei biztosítottak, mert pályázat alapján a létesítéshez 50 százalékos állami támogatás és preferált hitel engedélyezhető. Indokolt, hogy a helyi ellátási, illetve tejfelvásárlási gondok megoldásában a mezőgazdasági üzemek, esetleg az állami tejiparral társulva, minél nagyobb részt vállaljanak. Mindezekből megállapítható, hogy a minisztérium kiemelt, fontosságú feladatnak tekinti a tejgyűjtő és tejfeldolgozó kapaci_ tások fejlesztését. A fejlesztés fe’tételei biztosítottak, bár számolunk azzal, hogy — a korlátozott beruházási lehetőségek miatt — a tejtermelés, valamint a felvásárlás és feldolgozás összhangja csak az ötödik ötéves tervidőszakban lesz megteremthető. G Az állategészségügyi járvány esetén a határon való átterjedés meggátlásához szükséges intézkedéseket illetően arról kell tájékoztatnom kérni se'ő elvtársatj hogy az egyes állatbetegségek európai előfordulásának és az ország területi fekvésének f'- gyei em bevételével az egyes fertőző állatbetegségek ' behur- oolásának megakadályozásával kapcsolatos feladatok a 19 megye közül 13-at csaknem egyformán érintenek. Az elmúlt évben kialakult és Békés megyét is jelentősen érintő ragadós száj- és körömfájás járvány gyors terjedését részben a betegségnek kötelező bejelentése, részben a betegség kitörés sének időpontjában fennállt nagymérvű oltóanyaghiány, valamint az igazgatási rendszabályok nem kellő hatékonysága idézték elő. A lezajlóban levő járvány tapasztalatai te’iesség- gel még nem kerültek kiértékelésre, ennek ellenére azonban az alábbiak már kétséget kizáróan megállapíthatók: — A szomszédos országokban előforduló egyes nagy gazdasági kárt okozó fertőző állatbetegségek felderítésére és terjedési irányára a jövőben nagyobb figyelmet fordítunk. — Az ilyen állatbetegségeknek a szomszédos országokban történő jelentkezése esetén gondoskodunk arról, hogy a betegség á’tal közvetlenül veszélyeztetett határmenti megyékben a fogékony állatokat azonnal védőoltásban részesítsük. — Azok ellen a fertőző betegségek ellen, amelyek leküzdésére tartós védettséget adó hazai gyártmányú vakcinákkal rendelkezünk (sertés, és baromfi- pestls), az országhatár mentén 20—30 kilométeres sávba eső községekben évenként folyamatos védőoltásokat végzünk. — A határmentá vagy a határhoz közel eső községekben az állattartók részére megszigorítjuk az előírt betegség-bejelentési köte'ezettséget, hogy ezáltal a betegség ellen kellő időben felléphessünk. — Közvetlen járványveszély esetében időben érvényt fogunk szerezni az ország belsejébe irányuló személy- és járműforgalmi korlátozásokat tartalmazó rendelkezéseknek. Az egyes fertőző állatbetegségek behurco’ásának megakadályozása — ideértve a ragadós száj- és körömfájás*: is — külön anyagi fedezetet nem igényel. A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges anyagi erőket — beleértve az oltó- és fertőtlenítő-anyagok árát is — az éves költségvetés biztosítja. Ugyancsak központi költségvetésből kerülnek finanszírozásra a járvány leküzdésével kapcsolatosan felmerülő személyi, dologi és anyagi jellegű kiadások is. Kérem képviselő elvtársat válaszaim szíves tudomásul vételére és hasznos javaslataival a minisztérium munkáját, a jövőben is szíveskedjék elősegíteni'’. Balogh László országgyűlési képviselő teljes egyetértését fejezte ki a kapott válasz tartalmává'. A válasz alapján mi is figyelmébe ajánljuk megyénk lakosságának — különösen a fertőző állatbetegségek megelőzésére és a betegség terjedésének megakadályozására tett intézkedéseket. Az állattartók minden esetben haladéktalanul jelentsék be az esetleges állatmegbetegedéseket, hogy ezáltal a betegség ellen kellő időben felléphessenek a szakemberek. Ennek szükségességére int az a sok millió forint plusz kiadás, amit megyénkre is rákénvszerí- tett a fertőző állatbetegség. 1973. MÁJUS 20. Az országunk határain túl Is igen kedvelt gyulai kolbász ke resett.sége kinőtte gyártásának területét. Várakozással tekintünk a Gazdasági Bizottság döntése elé: mikor kezdődhet meg a húsfeldolgozó kombinát bővítése? (Fotó: Demeny)
