Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

Szorgalmas emberek — Gyönyörű a határ — Kiváló a szövetkezet Átvették az elismerő címet a mezőkovácsháziak A jó vezetési tapasztalatok* Korszerű technika a szántóföldeken A szorgalmas munka rangot, elismerést adott a mezőkovács­háziaknak. Az 1972. évi gazdál­kodásukért a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa javasla­tára, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter Kiváló Szö­vetkezet címmel tüntette ki őket. A Kiváló Szövetkezet cím avató­ünnepségét tegnap, május 17-én a községi, művelődési otthonban küldöttközgyűlésen tartották. A vendégeket a szövetkezet el­nöke, Lépték András hatarsaem- ilére invitálta a délelőtti órák­ban. Zalai György, a párt me­gyei bizottságának; tagja, Hor­váth Pál, a tsz-ezöveiség titkára, Szabó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, a járási hivatal, a párt járási bi­zottsága és a községi tanács, a politikai és a társadalmi szer­vek képviseletében 30-nái ás Hőbben indultak el a megye egyik legnagyobb 'közös gazdaságának megtekintésére. Visszajövet Zalai György el­mondotta, hogy azzal a gyönyö­rű határral, amit a vendégekkel látott, álig tudott betelni. A me- zőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz iratára olyan, mint amilyet egy kiváló szövetkezettől a társada­lom joggal elvár. Ilyen és ehhez hasonló elismerő szavak kísére­tében adta át lápták András tsz- einöknék a Kiváló Szövetkezet címet tartalmazó oklevelet, majd Horváth Pál, a ísz-szövetség ajándékát, egy serleget nyújtott át a küldöttközgyűlésnek. A Dél- Békés megyei Tsz Szövetség i Tavaly, május 9-én kezdődött az üzemi és közületi konyhák elelmezésvezetőinek szaktanfo_ lyama, amelyet a Kereskedelmi Továbbképző és Módszertani Központ, valamint a Békés me­gyei Tanács V.B. Kereskedelmi Osztálya szervezett. A tanfolyam célja az volt, hogy az azon részt vevők elsajátítsák a kulturál­tabb étkeztetés szervezését, irái- nyításét Ennek a követelmény­nek a tavaly -indult tanfolyam 33 hallgatójából tegnap délelőtt a megyei tanács szakszervezeti 7. Anglia 190 8. Finnország 180 9. Ausztria 160 10. Olaszország 150 11. Japán , 140 12. Magyarország 100 13. Görögország 90 14. Spanyol ország 80 15. Portugália 59 Ez a lista persze nem teljes. Az összehasonlító számításo­kat ennél sokkal szélesebb kör­ben végezték. A szakemberek összesen 108 országot hasonlí­tottak össze s köztük hazánk a 28. helyre került. A gazdaságilag előttünk ál­ló 27 országban 900 millió em­ber él, a vizsgált országok la­kosainak egyharmada. Tehát kétharmada mögöttünk van. A világ teljes népességét, a 108 ország között nem szereplő Kínát is tekintve, pedig azt mondhatjuk: az emberiség há­romnegyedrésze hazánknál fej­letlenebb gazdasági viszonyok között él. Közép- és Kelet-Eurőpában Magyarország a gazdaság fej­lettségét tekintve közepes he­lyet foglal el. Ha hazánkban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet 100-nak vesszük, akkor az 1968. évi adatok sze­rint az NDK áll az élen 143 szá_ zalékkal, közvetlenül mögötte ugyanis minden esztendőiben az öt legjobb termelőszövetkezetnek ezüst serleget adományoz, rajta vésnöki munka tünteti fel az év­folyamot és a Kiváló Szövetkezet címet. Liptáfc András tsz-elnök fel­szólalásában összegezte az utób­bi négy esztendőben elért gaz­dasági eredményeket. A rendel­kezésre álló adatok azt tanúsít­ják, hogy ez a szövetkezet az utóbbi három év alatt 30 millió forinttal növelte árbevételét, a növénytermesztésben következe­tesen áttértek a zárt géprendsze­rek alkalmazására. Munkájukkal jelentősen hozzájárulnak az or­szág vetőmag-ellátásához, hiszen csak ez a szövetkezet évente háromezer holdon termeszt a vetőmag vállalatnak különböző kerti és gazdasági magvakat. Az állattenyésztésiben elért eredmé­nyek is igen jelentős sikernek számítanak, mivel az elmúlt négy esztendő alatt megkétsze­rezték a sertéshús termelését. Évente a kocaállománytól átla­gosan 20,8 malacot választanak, a tehenészetben pedig 4 ezer 200 liter tej fölött fejnek. A mült esztendőiben tovább szélesítették a tsz-demokráciát. Összesen 17 brigád nyerte el a Szocialista címet, az irányításban a legfejlettebb módszert, az ága­zati önelszámolást alkalmazzák. A közös gazdaság munkáit tíz egyetemet és tíz középfokon, vagy felsőfokon végzett szakem­ber irányítja, D. K. helyiségében 27-en tettek elegét, vagyis sikeresen vizsgáztak. Kö_ zöttük Nagy Sandorné dóvavár nyai hallgató és Erdélyi Rózsa, a megyei kórház élelmezésveze­tője jeles eredménnyel végezte a tanfolyamok Az egy éves tanulás záróakitu_ saként ünnepélyes keretek között adta át a tanfolyam elvégzését igazoló okiratot a 27 hallgatónak Steigerwald György, a Békés. me. gyei Tanács Kereskedelmi Osz­áll Csehszlovákia 141 százalék­kal. A Szovjetunió 109, Len­gyelország 97, Bulgária 95, Ro­mánia 80—85, Jugoszlávia 60— 70 százalékos szintén áll. Magyarország az európai szo­cialista országokhoz hasonlóan a gazdasági fejlettség közepes szintjén áll. Gazdaságilag kö- j zepesen fejlett összesen 20 or- ! szag, köztük Ausztria, Olaszor- : szág, néhány dél-európai és dél- • amerikai ország. Ezekben az : országökhan él a világ népessé- ■ gének 20 százaléka. A gazda- « sági fejlettségük alapján ide j sorolhatók: Írország, gazdasági ; fejlettsége Magyarországéval ! azonos szintű (tehát 100), Vene- : zuela (110), Izrael (150), Puer- ! to Rico (160), Üj Zéland (180). jj Líbia (180). A felsorolásból ki- [ tűnik, hogy egyik-másik orszá- ; got nem az átfogó iparosítás, az infrastruktúra kiépülése, ha­nem természeti kincseinek gaz­dagsága emelte gazdasági fej­lettségének mostani szintjére. Ennek szembetűnő példája Ku- vait, amely gazdag olajkincsei révén az USA-t is megelőzi, itt az egy lakosra jutó bruttó nem­zeti termék 4.8-szerese hazán­kénak. Kovács József ÍFoíyt, köv.) A szántóföldi növénytermesz­tésben elért terméshozamok nagyságában számottevően az alábbi három tényező játssza a fő szerepet: az alkalmazott ag­rotechnika, a fajta és az időjá­rás. Ide lehet sorolni még a nö­vénynemesítést is, de e tevé­kenység eredménye a fajtában megtalálható. A különböző szakírók az emlí­tett tényezőket százalékos rész­vételük arányában ki szokták fejezni. Van, aki a legfontosabb szerepet az időjárásnak tulajdo­nítja, vagy az alkalmazott ag­rotechnikát tekinti a legdön­tőbbnek. Mások nagy szerepet tulajdonítanak a növénynemesí­tésnek a termésmennyiségek nö­vekedésében és a minőség javu­lásában. Akadnak, akik a termelésben közrejátszott tényezőket az alábbi három címszó alatt fog­lalják össze — megjelölve a termésküalakitásban játszott szá­zalékos arányukat —- földműve­lés 50 százalék, termelési tech­nika 30 százalék, növényneme­sítő 20 százalék. Látható, hogy a fő szerepet a földművelés és a termelési technika viszi. Néhány szóban szeretném ösz- szefoglalni azt, mit is értünk földművelésen, termelési techni­kán és növénynemesítésen, Már- csak azért is szükség van erre, mert a földművelés és a terme­lési technika könnyen félrema­gyarázható és összekeverhető. A földművelés emiberi tevé­kenység, beavatkozás a talaj éle­tébe. Az emberi beavatkozásnak tudatosnak kell lennie. A föld­műveléssel azoknak a termelési tényezőknek az optimális mér­tékű kialakítására törekszünk, melyek maximális terméshoza­muk elérése szempontjaiból nél­külözhetetlenek. Fő cél a talaj termőképességének megtartása és emelése. A termelési technika célra tö­rő emberi tevékenység. Az a tevékenység, ahogyan a talajt használjuk. Magában foglalja a termelt növények számát, ará­nyát és egymás utáni sorrendjét. A növénynemesítés adja (fő­leg hibridizációval) a bőven ter­mő, betegségnek ellenálló in­tenzív fajtákat. Közös gazdaságunkban a ter­melési technika élőbbre vitele érdekében tettünk néhány pró­bálkozást. Mindenekelőtt az volt a célunk, hogy a talaj használat során a munkákat lehetőleg idő­ben és jó minőségben végezzük el. Ezzel együtt, jár a tény ész- időben elvégzendő növényápolás és növényvédelem, valamint a veszteségmentes betakarítás és a helyes tárolás. Célul tűztük ki továbbá a gépek üzemszerű ki­használását, valamint a tagok megfelelő foglalkoztatását. A fenti cél megvalósításáért új munkaszervezési megoldáshoz folyamodtunk. A kézi munkaerő rohamos csökkenése tette szüksé­gessé a termelési technika meg­változtatását. Ugyanis arra let­tünk figyelmesek, hogy néhány száz katasztrális hold megmű­velésre váró kukorica nem talált gazdára. Ezzel egyidóben viszont lehetőség nyílott a kirtorica ter­mesztésében a vegyszeres gyom­irtás kiszélesítésére. AZ EMBER SZEREPE Mielőtt bármit is tettünk vol­na. felmértük a mezőgazdasági, munkában az ember szerepét. A mezőgazdaságban is az emberi i munkaerő a legbecsesebb ter-1 melési tényező. Ez nem új meg­állapítás. de alapvetőnek tartjuk, | hogy az emberi munkaerőt csak ! úgy és akkor tudjuk helyesen ; alkalmazni, ha ismerjük az em­bereket. Ismerjük szorgalmukat. A Termelőszövetkezetek Országos ; Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat j ; pályázatán második dijat nyert pa- j » lyaműj J szakmai hozzáértésükét, esetle­ges hibáikat. Tudjuk azt, hogy kivel, hogyan és miképpen kell beszélni. így az emberék mun­kakedvét és szorgalmát óvni és fokozni tudjuk. Mindé, a mun­ka mennyiségére és minőségére nagy befolyással van. A fejlődés iránya azt mutatja, hogy a nehéz fizikai munkák je­lentékeny részét felváltotta a gép. A mezőgazdaság mai fej­lettségén a rendkívül változatos feladatok szakmailag képzett embereket kívánnak. Többek között kívánják a növénytermesztő gépészeket. Tő­lük sok függ. Tapasztalataink szerint a munkára ösztönző anyagi jogokon kívül az alkotó kedvet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez utóbbi viszont csak akkor érvényesülhet, ha a traktorosainknak bizonyt» fokú önállóságot is adunk Az önál­lóság találékonnyá teszi őket és ez a munka tökéletesítését ered­ményezi. Hiszen a becsvágy is növeli a munkakedvet. Tehát igyekezni kell a szocialista bri­gádszervezeten belül nemes ve­télkedést kiváltani. Mindig meg kell mondani és szükség esetén meg kell magyarázni az egyes munkák célját, mert ez is hoz­zájárul a munka tökéletesebb elvégzéséhez. KOMPLEX TRAKTOROS BRIGÁD Ilyen elvek alapján hoztuk létre a komplex növénytermesz­tő traktoros brigádot. Természe­tesen a traktoros brigádokhoz megfelelő kézi munkaerő kap­csolódik, ahol erre szükség van; például a műtrágyaszórásnál, ve­tésnél, lucemaszéna kazalozás­nál stb. A komplex növényter­mesztő brigádok szervezésénél a következő sorrendet követtük: A vezetőség kidolgozta a gaz­daságban termesztett 4 fő nö­vényre — a talajelőkészítéstől a betakarításig — fordítandó gépi és kézi munkát, majd megha­tározta 1 mázsa, illetve I kát. hold után járó munkadíjat. A vezetőség által kidolgozott tervezet az éves tervben szerep­lő kát. holdanként: termésmeny- nyiséget a munkadíj-fizetés szempontjából garantálta. Az éves tervet meghaladó ter­mésmennyiségért a gazdaság külön fizet. A komplex munkákra vonat­kozó részletes tervezetet a ve­zetőség több példányban elké­szítette és azt kiadta az érdekelt traktorosoknak és növényter­mesztő dolgozóknak tanulmá­nyozás céljából. A traktorosok képviselőivel történt első megbeszélésen he­lyeslésre talált az, hogy az 1 kát. holdra fizetendő munkadíj érin­tetlenül hagyása mellett az egyes munkafolyamatokra java­solt díjtól eltérhetnek, de csak az érdekelt traktorosok bevoná­sa után. Ez volt az indulás, az első lé­pés. A kiadott és áttanulmányo­zott tervezet megtárgyalásán és annak elfogadásán már az ősz- szes érdekelt traktoros és gyalo­Hazánkban a század elején még eleven népművészet a fel- szabadulás után új lendületet kapott, s napjainkban már szá­mos kitűnő népművészt tartunk számon. Ez adta az indíttatást a Magyar Televízió új népművé­szeti filmsorozatának elkészíté­séhez. A hat részből álló pro­dukció egy-egy mívesség-fajta, vagy egy-egy vidék jellegzetes anyagát eleveníti meg. Az első rész a sárközi hímzést, a Dunántúlon elterülő vidék la­kóinak gyönyörű kézimunkáit idézi fel. A második, a vésett és karcolt pásztormunkákat ismer­teti meg, melyeknek zöme a múlt század második felében, illetve a gos növénytermesztő jelen volt. Az érdekelt tsz-tagok a munka- folyamatokért fizetendő munka­díj nagyságán néhány módosí­tást javasoltak, melyet a vezető­ség elfogadott. Ezzel papíron létrejött a komp­lex brigád. EGÉSZSÉGES VERSENGÉS De mi történt a valóságban? Mindenekelőtt _u traktorosom kő­iében megindult egy egészséges kiválasztódás. Kialakult, hogy ki kivel hajlandó párban, két mű­szakban dolgozni. Ennek az lett az eredménye, hogy sok (8—10 fő) traktoros társ és gép nélkül maradt. Olyan traktorosok ke­rültek „tartalékba", akik az ed­digi munkájukkal' társaim meg­becsülését nem érdemelték ki. A traktorosok között folyó egészséges kiválasztódásba a ve­zetőség nem szólt bele, annál is inkább nem, mivel a komplex brigádból kimaradt traktorosok­nak az volt az elképzelésük, *hogy a munkákat kisebb csopor­tokban végzik. Álljon itt példa arra vonatko­zóan, ahogyan a komplex bri­gád munkáit díjazzuk. Őszi ka­lászosoknál (búza, őszi árpa) kifizetendő 1. kát. holdra mű­trágyaszállításért 1, műtrágya- szórásért 4, sima hengerrel vagy fogassal végzett munkáért 4,20, kombájnolásért 26,80. szemszállí­tásért 10,20, szalmalehúzásért 9.20, homlokrakodóval való ka­zalozásért 4,60 forint. Összesen 60 forint. A munkadíjfizetés szempont­jából holdanként 12 maffiás ter­mést garantáltunk. Az átvételi ár mázsánként 5 forint, 12 má­zsán felül minden többlet-mázsá­ért szintén 5 forint jár. Évek folyamán finomítottuk a komplex brigádokra vonatkozó megállapodásokat úgyannyira hogy ma már minden termesz­tett növénynél a talajelőkeszítés- től kezdve a betakarításig min­dent figyelembe veszünk. JOBB MUNKA — NAGYOBB JÖVEDELEM Mit mutat a komplex brigád munkája? Erre vonatkozóan né­hány adat: A brigádok megala­kulása előtt a DT—75-ös trak­torral 2100 normálholdat, majd a megalakulásuk után 2498 nor­málholdat teljesítettek. Az egy traktoros által előállított terme­lési érték 320 ezer forintról 559 ezer forintra emelkedett, A komplex brigádok megala­kulása óta minden mezőgazda- sági munkát idejében el tudunk végezni.. Megjavult, emelkedett a traktorosok szakíród felké­szültsége. A komplex brigád fo­kozta a gazdaság 'belterjességét, a gépek teljesítőképességét és végül lehetővé tette az évi ré­szesedés növelését. A gépek jobö kihasználása érdekében a ter­mesztett 4 növényt tömbösítet­tük, a korábbi 150—160 kát. hol­das táblákat megnagyobbítottuk. DR. VARGA ERNŐ, az abonyi Ságvári Endre Tsz főmezőgazdásza 900-as évek elején készült. A harmadik epizód „főszereplői” az alakos cserepek, azaz a különle­ges alkalmakra gyártott kancsók, pálinkás bütykösök, perselyek. A negyedik rész kétféle szőttes-tí­pust mutat be, az ötödik egyetlen tárgyat állít a középpontba, a pásztorbotot. A sorozatot, a ha­todik rész összefoglalóval zárja le. m MÁJUS 18. Vizsgáztak az élelmezésvezetök táljának vezetője. Főszereplő: a népművészét BÉKÉSMÉCTÉI^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents