Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-18 / 114. szám
3 Megsúgom j Magának hogy dilemmában vagyok. ; Nem tudom eldönteni, hogy ki- ! nek adjak igazat. Sportéletünk i illusztris személyisége ugyanis : arról panaszkodott a közelmúlt- ; ban, hogy a grundok eltűnésé- • vei rohamosan csökken a gye- : reklabdarúgók száma, s így ve- ; szélyben az utánpótlás Vele c szöges ellentétben egy gyakor- ; m ló pedagógus pedig arról pa- j naszkodik oktatáspolitikai heti- : lapunkban, hogy miért csak fut- : balloznak a gyerekek az órák i közötti szünetekben, illetve tani- : ■ tás után. Miért nem tanítjuk « meg őket más játékokra is? Ma- : ga szerint kinek van igaza? Sze- * rintem csak salamoni döntést le- ; hét hozni a kérdésben (vigasz- » tolódjon, a sportéletben nem j ez lesz az utolsó!) Egyrészt iga- » za van Barcs Sándornak, hogy : a grundok beépülése reális ve- i szély a labdarúgásra. De aggasz- : tónak csak akkor látnám a hely- ; zetet, ha minden labdarúgó fő- ; városi gyerekként jutna el a \ válogatottsághoz. Ez azonban — ■ szerencsére! — nem így van. A | vidékiek még hosszú ideig bele ! fognak szólni a nagy csapatok ; életébe, mert Kiss József tanár ; szerint a vidéki gyerekek, ha : játszani kell, legszívesebben ; csa,k futballoznak. Es ebben Kiss : Józsefnek én is teljes mérték- : ben igazat adok. ■ Az alapvető bajt azonban én • nem is a két vélemény külön- j bözöségében látom, hanem az ; utóbbi vélemény mögött rejlő ! veszélyben. Abbatf, hogy aki ; egyszer labdába rúg. az azt hi- • szí, hogy ő már ért is ehhez. És ; kinek nem adatik meg legalább : egy-két alkalom, hogy labdába j rúgjon? így alakul ki azután az • a visszás helyzet, hogy a labda- \ rúgáshoz mindenki ért. csak ép- : pen játszani tudnak nagyon ke- : vesen. Világbajnokságok idején : szokott kiderülni, hogy több mii- ; lió azoknak a száma, akik érte- j nek a labdarúgáshoz, s még 11 : ember sem akad széles e haza- ; ban, aki játszani is tud. Ilyen- : kor azután jönnek a szakembe- ! rek és megmagyarázzák, hogy * nincs itt különösebb baj, rossz ! napot fogott ki a csapat, de ; majd..., majd..., majd Éppen ! ezért, amikor a labdarúgás, mint ! sajátos nemzeti témánk bárhol • is szóba jön manapság, nekem • óhatatlanul a Fákon jersey-t megelőző reklám jut eszembe, mely szerint: „Még ne keres- _ se, de jegyezze meg!” Mit je- ; gyezzünk meg? A sok felesleges ; szószaporítás helyett, és o té- ; mánál maradva úgy gondolom : azt, hogy „ahhoz, hogy valami : megváltozzék, valamit meg kell i változtatni.” De nemcsak a l grundok körül, hanem a berke- ; ken belül is! \ Szilárd Adam • SSSIIWMUMM**#*»*«#®**** *•***■*■*••***••*** PILLÉREK A valóság láncszemei Az aranyásók fent Alaszkában, a Colorado kanyonjaiban. Pretoria forró ege alatt vagv máshol szerencsevadászok voltak. Kirabolták vagy ki akarták rabolni a földet. A kincs ott volt, csillogott, le kellett érte hajolni, összegyűjteni — és gyorsan tovább, hogy senki se tudja meg, Jack vagy Joe aranyat lelt. A kiskörei pionírok és utódaik fordítva csinálták. Az abá_ di, körei pusztaság egy vérrög- nyi aranyat se kínált, majd hogy értéktelen föld volt. Ide kellett hozni az aranyat, hogy felhalmozódjék a tájon ég kincset adjon a jövőnek. Gazdag emberek jöttek ide, hozták az aranyukat : alkotó kedvüket, két kezüket. Kalandorok is szivárogtak, de az a klíma nem nekik való. A művelt földben a gyom nem tud gyökeret ereszteni. A munka nagy vízválasztó, biztosabb a legpontosabb műszernél, megmutatja ki mennyit ér. A munka kórház is. gyógyít, mert szépséget, élményt ad. Sokan itt gyógyultak meg a vízlépcső nagy munka-kórházában. Senki se mondja már nekik, hogy valaha is betegek voltak. A legerősebbb iskola is a munka. Tanít, meg tanulni kell hozzá. Értelmet követel és értelmet ad. A munka az értelmes élet alapja. Kötél a vízbefulla- dónak, létra a feljebb igyekvőknek. A vízlépcső lehetőséget adó létra volt az induló életeknek és a mindent újra kezdeni akaróknak,. Az önmaguk értékeit nem ismerő. helyüket nehezen lelő emberek százai találták itt meg lé. tűk értelmét. Beviszi az erő a rozsdásodó vasat a kohóba összeolvasztja a nemes anyaggal, majd edzik a vasat, ahogy az idő az embert, és mindent bíró fényes acél lesz be1 öle. A környez» falvak önmagukat számvetésre ítélt földtelen földművelőiből munkást faragtak a közösségben töltött dolgos évek. Egy abádi ember gondolatsora tulajdonképpen ez a felismerés. Bakó Kálmán gépírányító azt mondta, hogy annak igazi nagy csoda ez, ami itt történt, aki benne ált az itteni múltban. Lehunyom a szemem, mélázott el és látom, ami volt, kinyitom a szemem és nézem, ami van. Nemcsak arra gondolok, amit csináltunk, hanem azokra is. akik megcsinálták. Hány abádi. meg környékbeli ténfergő em_ Az abádi ember. Bakó Kálmán, aki behunyja a szemét. ber, a pesti építkezésekre vándorló, gyökerét szakította suty- tyó legény szerzett itt magának szakmát. Családot alapított és otthonra talált végre Ezek maradnak, mert akiket jól megsütött itt egyszer-kétezer a nap, oszt’ az izzadságukból lett is valami, hát azt már sajnálnák feleslegesen elhagyni, Tudja, hogy mondják errefelé? ..Hát te, hol dolgozol, komám? A Tisza kettőt csinálom”. Én különben a Jászsági Főcsatornát csináltam. — Árpád bácsi — A műszakiak ilyen prózain mondják: a főművek elkészültek. A kiskörei Tisza szakasz felelős gazdája Berényi Árpád, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mérnöke. Huszadik éve a Tiszával viaskodik, kétszer- háromszor találkoztam vele mindössze, de mindiv a gáton, ahol baj volt. Mindig győzött még az árvízzel szemben, de azt hiszem, végleg csak most, a vízlépcső segítségével. Tengernyi munkája van. egy merőben új, íele’ős szervezet munkáját kell irányítani... De úgy vettem észre, a nyilvános szereplést se igen szereti. Kapva kap az alkalmon amikor azt mondom, hogy szeretném megismerni fiatal munkatársait. Máris lenyomja a ..távrecsegő” gombját: „Péter, Tiszai Jóska, gyertek”. Két fiatalember kopogtat, „tessék, Árpád bácsi, itt vagyunk”. Gyors bemutatás Lemyei Péter okleveles villamosmérnök. a főművek részleg. Lernyei Péter: Sohasem fogok szellemi pocakot ereszteni! vezetője, és helyettese, Tiszai József okleveles villamos üzemmérnök. Ketten a'ig vannak ötven évesek. — a duzzasztómű, a hajózsilip és a parti létesítmények gazdái. — Péter — Bajuszos — kell az effajta tekintély is! — csupa ideg ambiciózus fiatalember. Négy évvel ezelőtt végezte a műszaki egyetemet. Azóta Nyírgersén felépített egy ezervagonos modem hűtőházat. Szép munka volt. mondja. Mégis otthagyta, évő. döm vele, eljött ide, kevesebb fizetésért! Óh, neveti végig a szobát, a hűtőház kitűnően működött: igazán semmi dolgom nem volt már ott. A mechanikus rutinmunkát gyűlölöm. Nem akarok én még szellemi pocakot ereszteni, azt hiszem, erre sohasem is leszek képes, mondja. A nemes madarak messziről megérzik, mikor leselkedik rájuk veszély és felszállnak, fel, nagyon magasra... Nézze, nem tudom megért-e, néz a szemem közé —, de én nem azért tanultam, hogy belevesszek önmagam megelégedésé, be. Az országban ilyen méretekben sehol sincsenek elektro- hydraulikus berendezések, mint itt. hát ez engem érdekelt. Az egyetemen talán foglalkozott ezekkel a rendszerekkel, kérdezem. Különösebben nem, mondja, éppen ezért hozott ide a megismerés szándéka. Ezek a hydraülikák hatezer tonnát mozgatnak e'ektromos távvezérléssel. Az újat, a bonyolultat megismerni és jól működtetni, úgy gondolom, magyarázza, a legszebb feladat egy kezdő mérnöknek, Kinyit néhány szekrényt, a tervdokumentációk, műszaki leírások mázsáit látom. Fél éve, hogy itt vagyok, de mintha tegnap jöttem volna, emlékezik talán azért, mert iob_ bára egybefolynak nappalok és éjszakák. Bizony, keményebb volt ez az időszak a legrázósabb szigorlatnál is. Éjszaka. Jóskával együtt tanultunk, nappal tanítottunk. Az üzemeltető szakgárdán nagyon sok múlik. Tanfolyamot szerveztünk, meg kellett tanítani az embereket a műtárgy kezelésére. Sokat segítettek ebben a lipcsei mérnökök, szerelők iß. Mindig körülöttük lábatlankodtam. mosolyogja meg önmagát a legapróbb részletekig mindent meg akartam ismerni. Valahogy talán sikerült is. Jöjjön, biztat megmutatom magának a duzzasztómű vezénylő szobáját. A megszállottak lelkesedésével, de az Ohm, törvényének egyszerűségével beszél, ha matematikus lennék, talán egyenletet tudnék felállítani mondÓL. kajába’. Mindössze huszonhat éves és a betonkolosszus ura. Akaratától függően duzzad és apad a Ti- I sza. (Folytatjuk) A „Balassi ’’ is fellép a szolnoki néptánc fesztiválon Ma délután 5 órakor kezdődik a VI. Néptánc Fesztivál Szolnokon, a Szigligeti Színházban. A három napig tartó hagyományos versenyen hazánk neves néptáncegyüttesei, így a miskolci Avas. a békéscsabai Balassi, a budapesti Bartók, Bihari, Vasas, Vadrózsák, Nemzetiségi, KISZ Központi, a debreceni Népi és Hajdú, a zalaegerszegi Zalai, a szombat- helyi Ungaresca, a szolnoki Tisza, a szekszárdi Szekszárd együttesek lépnek fel. A versenyprogramban elsőként a békéscsabai Megyei Művelődési Központ Balassi táncegyüttese mutatkozik be. Műsorukon Bőm—Vavrinecz: Dobozi emlék. Bőm—Holpert: Részletek a Magyar népszokások című sorozatból (Balázsjárás, Regö- lés) című táncok szerepelnek. A rangos néptáncfesztivál vasárnap gálaesttel és eredményhirdetéssel zárul. Gyermekirodalomról szubjektiven K odály Zoltán mondotta, hogy a gyermekek zenei nevelése már születésük előtt kilenc hónappal megkezdődik. Ezt az elméletet érzésem szerint vonatkoztathatjuk a gyermekek irodalomszeretetének kialakítására is. A csecsemőre nemcsak a dallamon keresztül érzékeltetett ritmus hatásos, hanem a jó ritmusú, fülbe mászó verseik mondogatása is. Lehet, hogy állításom merésznek tűnik, de saját tapasztalatom alátámasztja ezt. Kislányom két éves és három hónapos, nem kísérleti alany, de reakciói mindenki számára hasznosak lehetnék. Családunk irodalom- és versszerető, így még amikor gyermekünk meg sem született, a kelengye mellett már ott sorakozott a gyermek- irodalom néhány értékes alkotása. Jómagam is nagy számú gyermekverset ismerek, s már pólyázás közben dalokat dúdoltam, verseket mondtam csemetémnek. Legjobban kedvelem Weöres Sándor jó ritmusú, képgazdag, színdús verseit. Természetesen egy csecsemő még sokáig nem értheti meg a verseket, de ha a beszédtanulással. értelmi fejlődésével párhuzamosan adagoljuk számára, úgy a ritmuson keresztül kötődik a gyermekhez, megszokja, megszereti a hallgatását. Körülbelül 7—8 hónapos korában jelezte kislányom nyilvánvalóan, hogy tetszik neki. ismételjem a verset. Á sok foglalkozás eredménye volt, hogy egyéves korában már 70—80 szót. tudott mondani, ezek fogalmi tartalmát jól ismerte. Sajnos az összeg általa ismert fogalmat, amelyet kimondani nem tudott, elmulasztottam felmérni. Másfél éves korában már részleteiben velem mondta, Weöres: Pietykázó asszonyok című versét : „Juli néni, Kati néni — Letye-petye-lepetye! — Üldögélnek a sarokba, Jár a nyelvük, mint a rokka — Letye-petye-lepetye! — J áték közben is gyakran mondogatta: ,.jappa-jappa- japata”. Itt js a ritmus ragadta meg, az volt a lényeg, segítette beszédfejlődését. S a család más tagjainak sajnálatára néhány hónap elteltével, amikor már jól tudott beszélni, szinte semmit nem selypített. Sőt, ha valaki kedveskedve gügyögött neki, mérgesen elfordult, s az ülető kiesett kegyeiből. Legkedvesebb versei mind Weöres költeményei: például Galagonya, „Őszi éjjel, izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”. Csiribiri, csiribiri, csiribiri zabszalma, négy csillag közt alszom ma. Haragosi, Fut. robog a kicsi kocsi, rajta ül* a Haragosi, Din don diridongó. A néhány részletet azért ismertettem. hogy kedvességüket érzékeltessem. Féltett kincsei kislányomnak, Weöres: Zimzi- zim és Bóbita című kötetei. Hosszú idő telik el még addig az óvodai oktató munka során is, amíg a gyerekek valóban megértik a verseket, de korán megérzik szépségét, a szavak csengése belopja magát szívükbe, ösztönzi őket a szebb, kifejezőbb beszédre, szókincsüket gazdagítja. K islányom is már időnként költ a maga módján, az ismert dalok vagy versek ritmusára, néhány szavát kiragadva, olyan gondolatokat fogalmaz; amelyek rímelnek az előző hangzókra. Témakörét életének eseményeiből, játékából me. ríti. ha értelmes rímet nem talál, halandzsanyelvvel pótolja. Például : Pont. pont, fényes pont Fényes kapu zárja... (hold. hold fényes lánc mintájára) Este van már csillag van az egen Boxi kutya mezítláb a réten... Apu, kapu nékel hangya kipukkad a fejem, hajam hantyur, kantyur néger [hantyur... T ermészetesen mindez távol áll még a tudatos tevékenységtől. de remélem, hogy a vérépen lüktető vers- és dallamritmus szereteti: gazdagítja életét. Bedé Laszlóné