Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

Csempészek Óvatos Tégy Katii == figyel- •neztették esempéaztársai a horgom lányt, amikor az a Magyararaságra indu&ó búaz- ra igyekezett — Nyugi, nyugi, mi* máj- ráztok. nem az első találko­zóra megyek már. Tudom, hogy mit kell tennem — hen­cegett Kati és a zsúfolásig megtelt busz hátsó részébe sodorta magát. Kati most közei kétszázezer forint értékű aranytárgyat hozott magával. Nyolc darab gyűrűt, hét pár fülbevalót, több nyakláncot és sok más­féle tárgyat is. Fehérnemű­iében és máshol gondosan el­rejtette a csempészárut és a határon izgatottan szemlélte az útlevélkezelők ét « vámő­rök munkáját Enyedi László miskolci la­kos libegve futott a jegy­pénztárhoz. Miskolctól Szege­dig vonattal, onnét meg autó­stoppal érkezett Rösefce kör­zetébe. Ki tudja, hányadszor. Azon a napon Márton Já­nos határőr, aki Békéscsabá­ról vonult be katonának 18 órakor kezdte a járőrszolgá­latot. Esős, hűvös idő volt. Egy pótkocsis Zetor s mögöt­te még egy Zsiguli közeledett a határ felé. A Zetor a Pe­tőfi Tsz-be ment, a Zsiguli pedig a hatái-őrtől kétszáz | méterre megállt. A kocsi bal hátsó ajtaja kinyílt, s Már- j ton előtt a 'Zsiguliból kilépő ! férfi alakja tűnt M. A ha- | tárőr nem fedte fel magát, a j sötétség leple alatt követte | az idegent. Az ismeretien férfi megállt és az egyik tanya előtt le­vő kerékpárt magához vette. Éppen indulni akart, amikor Márton megszólította: *— Kit tetszik kereső/* *■*- A kerékpár gazdáját ke­resem — válaszolta amaz.-— Rié ez a kerékpár? >=- Ürdekllődött tovább Mártó«. »-* Az égjük röeeakei lakosé' szólt a válasz. Maga is röszkei? Nem én szegedi lakos vagyok =- válaszolt az ide­gei Melyik »teában lakik? *=- kérdezte többször is a ha­tárőr. Az idegen nem vâtaezoït, hanem kerékpárra ült és Röiazke irányába akart indul­ói. Márton határőr utána lé­pett és eldöntötte a kerék­párt. •-h Kérdeztem magától va­lamit! — szólt emeltebb han­gon a határőr és igazolványt kért. Kiderült, hogy az igazol­tatott nem is szegedi, hanem miskolci lakos. A járőr értesítette az őr­söt. Enyedi László tagadott. Néhány nap után azonban a megfelelő tárgyi bizonyítékok alapján beismerte, hogy azon az estén Ható Katalin horgo­st lakossal lett volna „rande­vúja”. Az újabb csempész- szállítmányt azonban már nem sikerült Miskolcra vin­nie. Kati is meg Enyedi Lász­ló is több társukkal együtt — akikkel a devizagazdálko­dást sértő bűncselekményt követték el —- a bíróság előtt felelnek. Gazsó Béla Tanácskozik az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megye: Ta_ rácsának elnöksége április 13- án, pénteken délelőtt 9 órai kéz. dettel ülést tart. Az ülésen első. ként megtárgyalják a MEDOSZ megyei bizottság jelentését, amely összefoglalja a SZOT El­nökség 1967. (XI. 27) sz. hatá­rozata alapján a 2019/1971. sz. kormányhatározat végrehajtása, nak tapasztalatait. Ezután a ta­nácsi vállalatoknál és költségve­tési üzemeknél folyó szocialis­ta munkaverseny helyzetét érté. kelik. Végül szóbeli előterjesz­tés alapján tanácskoznak a má­jus 1-i ünnepséggel kapcsolatos feladatokról. Megyénket képviselik as országos sxavalóversenyen Csabai irodalmi est a Költészet Napján A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa, az Ipa­ri Szövetkezetek Országos Ta­nácsa és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa kö­zösen hirdette meg az idei országos szövetkezeti szava­lóversenyt. A szövetkezeti összefogást kifejező szavaló­verseny nagy költőnknek, Pe­tőfi Sándornak kíván adózni. Megyénk fogyasztási szövet­kezeteinek fiataljai közül 36- an vettek részt az Orosházán és Gyomán megrendezett elő­döntőkön. Ezek után került sor vasárnap délelőtt Békés­csabán, a Kulid» Gyula If­júsági és Üttörőházban a megyei döntőre, ahol 19 fiú és leány mérte össze vers- mondási készségét. A bíráló bizottság döntése alapján a képen látható 6 fiatal képviseli megyénk ÁFÉSZ-einek fiataljait a má­jus 15-ig Szolnokon sorra kerü­lő országos szövetkezeti sza­valóversenyen. (Balkus) Április 13.* Tudománypolitikai kérdésekről a Megyei Közművelődési Klubban À békéscsabai Ifjúsági és Üt. toröházban rendezi legközelebbi összejövetelét a Megyeri Közmű­velődési Klub. Az április 13-án délután * órakor kezdődő elő­adás címe: Tudománypolitikánk időszerű kérdései, A klub házi­gazdája dr. Becsei József, az MSZMP békéscsabai Városi Bi­zottságának titkára, a téma előadója dr. Tóth. Dezső, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturáilis alosztályának vezető, je. A Mezóberényi Műszaki és Vasipari Kisipari Szövetkezet felvesz 1 fő motorsiterelőt, általános lakatosokat és hegesztő szakmunkásokat. Érettségizett fiúk jelentkezhetnek még »zerszamiakatos ipari tanulónak, 8 általánsat végzett fiúk lakatosipari tanulónak. Bérezés a 7/1971. Mü, M. sz. rendelet alapján. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni tehet hétfő, szombat kivételével délelőtti órák­ban. Mezőberény, Népköztársaság u. 5. sz, alatt. Személyzeti vezetőnél. x Filadelfi Mihály, a városi ta­nács közművelődési felügyelője köszöntötte hétfőn este a TIT Értelmiségi Klubjában a Költé­szet Napja tiszteletére rendezett irodalmi est vendégeit. Majd Kovács Sándor Iván, a Kortárs című folyóirat felelős szerkesz­tője méltatta a költészet szere­pét az elmúlt századokban és napjainkban. Szólt a Kortárs céljairól: bemutatni a magyar irodalmi életet Janus Pannoni- ustól napjainkig, a Magyaror­szágon élő íróktól a szomszédos szocialista országokban születő magyar nyelvű művek alkotóiig. (Fotó: Bódis Miklós) Végezetül elismeréssel említett« Békés megye mind jobban pezs. gő kulturális életét, az egyre rendszeresebben megjelenő an­tológiákat, értékes hagyományú helytörténeti-honismereti publi­kációkat. Az esten résztvevő alkotók, Takács Imre és Szebe- rényi Lehel a magük alkotói munkájáról, s kortáreaíkról be­széltek s felolvasták legked­vesebb műveiket, verseket és irodalmi krokikat, (Képünkön balról jobbra Szeberényi Lehel, Kovács Sándor Iván és Takács Imre.) W A daxli még aznap éjszaka ki­szökött a lakásból. Egyenesen a gyárudvarba rohant és a hátsó kerítés kibontott résén, az éj­szaka kellős közepén, eltűnt a rét irányában. A mucusok idegei egy kapta­fára mennek. Ahogy a daxli át­szaladt a gyárudvaron, már tud­ni lehetett volna, hogy milyen irányban haladnak az ügyek. Ha nem is úgy, ahogy Tölcsváry Ad­rienne kezdte. _ A daxlinak sokáig fütyültem, a hátsó kerítésnél a sötétben. De a daxli nem jött, többé nem láttam és arról sem tudok, hogy más látta volna. Másnap este öss zebai héztam a Nellivel. Már tíz előtt odaállí­tott, máskor ilyet nem csinált. Beültettem a portásfülkébe, el­oltottam a villanyt. Jöttek a ha­verok, meg a mucusok, odaszól­tak nekem ezt-azt, ahogy szok­ták, aztán eltűntek a Villamos- megálló irányában. Mikor el­vonult a műszak, villanyt gyúj­tottam, hogy megfőzzem a teát. Nelli disznósajtot hozott, meg cseresznyepaprikát. De akkor már olyan mérges volt, mintha szerepet cserélt volna a cse- resznyepaprikávál. Mellesleg mondom, az ilyes­mit én mindig ráhagyom Azt mondta, hogy szúrom a mucu- sokat, hallotta a szöveget, ami egyenesen nekem szólt. De ez még nem elég, ráadásul még veszem is a lapot, ami nem cso­da, mert itt van ez a sufni, már úgy érti a portásfülke, s ahogy ő idejár, járhat ide más is. Ő a megmondhatója, műért mindig magából következtet másra. A mucusok azonban ére­tik a módját Én pedig csak főztem a teát és csak főztem a teát. Válasz helyett pedig bekaptam egy cseresznyepaprikát. Már csak azért sem tudtam hirtelen vála­szolni. Miéit nem tudsz nékem vá­laszolni? — kérdezi. Csak mutogatok, hogy ég a torkom. Azt hiszi, hogy ilyen hülyeséggel akarom elütni az ügyet. Az biztos, hogy nagyon be tudott gurulni, ha akart. Földhözvágta a disznósajtot, mer j a cserasznyepaprika miatt nem tudok válaszolni. Így van ez. A férfiak ügyét a mucusok csak sejtik, de ritkán találnak telibe. Nem szeretem, ha az éteít dobálják. Anyám, míg élt. a kenyeret fehér leendőben tar­totta. F-\gem így tanítottak. Le­het, hogy mást másképpen, — Szedd fel— mondom ne­ki. — Majd ha megbolondultam. Ne legyek a cseléded ? — Szedd fel, nem vagy ott­hon. — Azt hiszed, hogy otthon vacak disznósajtot tartok? — Otthon csinálsz, amit akarsz, itt nem tűröm. — Majd felszedi, aki utánam jön. Bevágta az ajtót. Repült a por, mert a portásfülkében se takarítanak tisztességesen. Olyan méreggel húzta el a csí­kot, hogy még száz méterről is haVottam a kopogását. Menj csak, gondolom, visz­szajössz te még. BeguruTt már máskor is, arra is volt esek hogy elrohant, de még sose ju­tott el a megállóig. Ha csak tíz méterrel is, de a megálló előtt lassított, rágyújtott egy cigarettára. A füst olyan volt neld, mintha mást nyakon ön«, lenének egy pohár hideg vízzel. Hűtötte. Most nem állt meg, ki* húzott a megáVóig, és amilyen szerencséje volt, éppen jött » villamos. Felugrott, mint akinek olyan sürgős a dolga, hogy azA már nem is lehet elvégezni; Lehet, hogy így is volt A Tölcsváry Adrienne és * daxli után, elment hát Nelli is, Éis még hányán mentek el azó­ta? Ki tartja számon, hogy mi­kor jön ei a szakítás pillana­ta? A megboldogultat bejeten-j tik, de nincs tudomásom arról« hogy valaki is számon tartana a mucusokat, akik egyszer csak hátat fordítanak annak, amiről pedig az ember már azt hinné* hogy összenőttek vele. Zöld kardigán volt rajta és szürke szoknya, a nyakában va­lami réz bizsut viselt és szé­les lakkövet, amit még soha nem hordott és egy krumpli- orrú cipőt, amit most vett feí másodszor Szóvá) kiöltözött, à tudja minek. Felforrt a tea, lassan mull* az idő, elindultam. A Nelli kiverte belőlem a félelmet, A csalódástól megjön az ember bátorsága. Mérges nem voltam, nem szidtam az éjszakát, hogy már megint munkát ad nekem, fel se fi éveltem a saroknak amikor balra fordultam a sö« tét oldalra, a hátsó zsebemhez sem nyúltam, hogy a stukkeri magammal hoztam-e. Ilyenkor a csalódás védi sen éjjeliőrt. A felhők ilyenkor úgy helyezkednek, hogy helyet adja­nak a holdnak, és valahonnan a nagy radarernyők irányából erős fényszórók kévéje kúszott át a réten és úgy rányomódott a sötét oldal kerítésfaláia, mintha az mozivászon lett vök* na. Mintha rá akarta volna ve-, títeni a tolvajt, ha ilyen még létezik a világon. (Folytatjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents